Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

i960, június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A kőkorszaktól az Árpád-korig A Teli-telep és az ős-Tiszaug A Magyar Nemzeti Múzeum ős a Damjanich Múzeum ásatásai a Tiszazugban Az Árpád-kori ház »lapjainak feltárása A túsza ugi vasútállomás mellett i. e. 3500-ból szár­mazó kőkori település nyo­maira bukkantak. Radky Pál régéit kérdeztük, mit ta­láltait eddig? — Kőkori telepből tár­tunk fel részleteket, köztük hulladék gödröket. Tartal­muk számunkra Igen sokat mond. hiszen ezekbe a mai értelemben vett szemétgyűj­tőkbe az akkor élt emberek beledobálták tönkrement használati tárgyaikat is, amelyekből következtetni tu­dunk kultúrájukra, életmód­jukra. Találtunk egy szent­töredéket is, s egy olyan edényt, amelynek oldalán az istenábrázolás az edényben tartott élelmiszer óvását célozta. — A szociális otthon mö­gött is láttunk egy ásatást... — Az Árpád-kori faluból tártunk fel egy három osz­tató, 18 méteres házat, ab­Mit rejt még a föld mélye? I Bronzkori edény ban is használati eszközö­ket találtunk. Maga a ház leégett, ez számunkra nagy szerencse. mert a kiégett agyag jól ellenállt az idő­nek, az alapok felismerhető­en épségben maradtak. Tiszasas és Tiszaug között Stanczik Ilona és Csányi Marietta bronzkori település feltárásán dolgoznak. — Az időszámítás előtt 1800-tól ránk maradt Teli- telep — ez vízjárta területen volt — maradványait tárjuk fél. Utcasorokat, házakat ta­láltunk, illetve egy későbbi védővonal szelvényét. A te­lepülés a nagyiváni kultúra része, erre települt az úgy­nevezett hatvani kultúra, a a védőárok már ebből a kor­ból származik. Ez az ásatás tulajdonképpen hitelesíti a kutatási eredményeket. — Milyen volt egy bronz­kori ház? — Tíz-tizenkét méter hosszú, 6 méter széles, fala a paticshoz hasonlítható, padlózata döngölt agyag, melyen gyékény volt, a fe- démszerkezet nyeregtetős, nád vagy szalma fedte. — A mai horgászok bizta­tására mondjuk el, hogy milyen halostont , maradvá­nyokat találtak ebben a bronzkori faluban, — hátha élnek még a kapitális jó­szágok utódai... ? — Olyan halcsigolyákat, találtunk, . igen nagy szám­ban, amiről arra következ­tethettünk. hogy ezek a ha­lak bizony 50—60 kilósak lehettek. Egyébként az itt lakó emberek- már ismerték a mai háziállatokat, — a ba­romfit, a mai értelemben véve nem, hiszen volt elég vadszámyas, de főleg hal­ban volt gazdag e vidék. — ti — Több mint iítvenfitezer néztt lljúsági filmek hónapja Színes, sikeres rendezvénysorozat volt A megyei Moziüzemi Vál­lalat és a KISZ Szolnok megyei Bizottságának közös rendezésében májusban és június elején bonyolították le a gyermek és ifjúsági filmhónap eseménysorozatát. A gondos szervezés, előké­szítés, a jó, figyelemfelkel­tő propaganda eredménye­képp a filmhónap rendezvé­nyeit — egy-két kivétellel nagy érdeklődés kísérte. Ezt tükrözik a számszerű ada­tok is. A vetítéseken, an­kétokon, filmművészethez kapcsolódó kiállításokon — összesen 209 rendezvényen — csaknem 57 ezer fiatal vett részt. A legtöbb láto­gatója természetesen a film­vetítéseknek volt: a 177 mo­zielőadás több mint 38 ezer fiatal mozinézőt vonzott. Vá­rakozáson felül nagy sikert aratott a filmhónap alkal­mából meghirdetett „filmél­mény” gyermekrajz-pályá- zat: 817 rajz, grafika, szí­nes ceruzával, vízfestékkel készített kép érkezett a me­gye iskoláiból. A filmhónap eseményei iránt megnyilvánult érdek­lődés egyúttal a komplex formák, módszerek „életre­valóságát” is bizonyítja, hi­szen a rendezvénysorozatot a változatosság, a sokszínű­ség, az érdekesség jellemez­te. Jó ötletnek bizonyult, hogy a magyar filmstúdiók tevékenységét egy-egy vetí­téssorozat keretében mutat­ták be, a vetítések után (vagy előtt) több ízben ren­deztek találkozót a filmek alkotóival. A Dialóg filmstú­dió tiszaföldvári és török­szentmiklósi sorozatát Újhe­lyi János, a stúdió fődrama­turgja vezette be, a Doku-' ment umfilm stúdió tiszafü­redi programját Magyar Jó­zsef filmrendező indította el. a Pannónia Rajz és Ani­mációs Filmstúdió négy te­lepülésen mutatkozott be, Lisziák Elek rajzfilmrendes» különleges élményt nyújtó bemutatójával egybekötve. Jászberényben a „Zene és film” című sorozatnak volt jelentős közönségsikere. A gyermek- és ifjúsági filmek szemleszerű bemu­tatósorozata — az általános jó tapasztalatok mellett — számos szakmai, forgalma­zási tanulsággal is szolgált. Ezeket bizonyára jól fel­használhatják majd a — ter­vek szerint ,— jövő év máju­sában Szolnokon megrende­zendő országos ifjúsági film- fesztivál előkészítésében, le­bonyolításában is. Nines uborkaszezon Példás összefogással olvasótáborok megyeszerte A közművelődési imltéz- ményhálózatban kétségkívül a könyvtárak működését be­folyásolja legkevésbé a be­köszöntő uborkaszezon. Vál­tozatlan nyitvatartással. vál­tozatlan „kínálattal” várják az olvasókat, akik nyáridő­ben is igénylik az olvasni­valót. A könyvtári rendezvé­nyek száma — természete­sen — minimálisra csökken a forró hónapokban: a könyvtárak fenntartásában működő tartós közösségek is vakációznak s egy-egy író-ol­vasó találkozó! könyvankét előkészítése. lebonyolítása sem volna egyszerű dolog. örvendetes., hogy Szólnák megyében hamar polgárjo­got nyert és elterjedt az elmúlt néhány évben „kikí­sérletezett” új közművelő­dési forma: az olvasótábor. Sőt: a megyében évről év­re megrendezésre ikerülő ol­vasótáboroknak — közmű­velődési szakmai berkekben — immár országosan is jó hírük van. . Ezen a nyáron Szolnok megyében tizenkét olvasó­tábort rendeznek, több száz résztvevővel. Példás össze­fogás eredménye ez a tizen­két tábor.. Könyvtárosok, népművelőik; pedagógusok, a Hazafias Népfront és a KISZ helyi és megyei szer­vei. gazdasági egységek, ta­nácsok egyaránt kivették ré­szüket az előkészítésből. (Kissé elgondolkodtató: a közművelődés „szürke” hét­köznapjaiban miért nem ér­zékelhető az effajta együtt­működés). A korábbi években Szolnok megyében rendezett tábo­rok kitűnő szakmai tapasz­talatai eredményezték, hogy — az országban a legtöb­bet — 216 ezer forint tá­mogatást kapott a megye a központi kulturális alapból erre a célra, A megyei ta­nács további 62' ezer fo­rinttal segíti a táboroztatást. A legjelentősebb támoga­tást ebben az évben is a tiszafüredi járás kapta, ahol évek óta naigyon szervezet­ten és körültekintően igye­keznek olvasótáborok ren­dezésével a cigánygyerekek társadalmi beilleszkedését elősegíteni. A tiszafüredi já­rás iskoláiban tanuló gye­rekek részvételével ezen a nyáron két olvasótábort is rendeznek — a központi kul­turális alapból a két tá­bort több mint 100 ezer fo­rint támogatást kapott. Szol­nokon. Törökszentmiklóson és Mezőtúron szakmunkás- tanulók és szocinu-ta bri- gáditagok táboroznak. a kunszentmártoni. járási könyvtár tanyán élő gyere­kek részvételével rendez ol­vasótábort. A nyolc — tizenkét napig tartó táborok programja szí­nes. változatos, alkalmas ar­ra. amire hivatott: a rend­szeres olvasás, művelődés iránti igény felkeltésére, il­letve élmélyítésérie. Csak példaképp, pillantsunk bele. a június 20—29 között le­zajló kunszentmártoni tá­bor programjába.. A kincs­kereső című népszerű igyer- mekfolyóirat ankét ja, a Szig­ligeti Színház művészeinek előadása, kecskeméti kirán­dulás, író-olvasó találkozó, filmvetítések —. hogy csak néhányat emeljünk ki a gaz­dag .Jkínálaltból”. Az irodalom melletti ter­mészetesen a többi művé­szet is „helyet követelt” ma­gának a táborok programjai­ban. Hangversenyek, bábelő­adások, népművészeti bemu­tatók, s más aktivizáló mód­szerek (kolüázskészités. agyagformálás, illusztráció­készítés, stb.) jelzik, hogy az olvasótáborban komplex módon igyekeznek határt el­érni. s mint az elmúlt évek tapasztalatai, a táborokról megjelent szakmai publiká­ciók mutatják: az igyékezet eredményekben is gyümöl­csözik. S a legfőbb eredmény talán nem is az hogy a tábo­rozás résztvevői szellemiekben gazdagabban, élményekkel telten térhetnek haza, ha­nem. hogy hazatérvén köz­vetlen környezetükbe is el­viszik a rögzített hatásokat, ismereteket. Feltétlenül említést érde­melnek az olvasótáborok •más fontos vonásai is. El­sősorban alapvetően közös­ségi (demokratikus) jelle­gük miatt, hiszen a tábo­ri mindennapok „alkotói” maguk a táborlakók. A könyv­tárosok; pedagógusok, nép­művelőik — akik a táborve­zetés munkájában részt vesz­nek — ugyancsak fontos ta­pasztalatokkal gazdagodhat­nak az olvasókkal, tanít­ványokkal egy társaságban, „egy fedél alatt” töltött na­pok alatt. S ezt későbbi munkájuk tervezése és vég­zése során — minden bi­zonnyal — jól kamatoztat­hatják. Sz. J. Szeged várja a vendégeket rr Ősbemutató, opera, musical a Dóm téren Megyénkben sláger a Piros karaván Néhány hét múlva ismét Szegeden randevúznak a múzsák. Július 19-én, este a zenélő óra jiguráinak „sé­tája” után felhangzik B Szabadtéri Játékok ismerős szig­nálja, megkezdődik az ünnepi hetek rendezvénysorozata. A Tisza-parti város az idén keveseebb, de a korábbi éveknél színvonalasabb, nem akármilyen programot kínál a turistáknak, a művészetek barátainak. A Dóm téri színpad re­pertoárja feltér az eddigiek­től, a Carmen kivételével — Bizet operája is csak má­sodszor kerül színre a já­tékokon — valamennyi elő­ször szerepel a műsorban, Első látásra úgy tűnik, a szabadtéri vezetői szakítot­tak a hagyományokkal. Hor­váth Mihály igazgató, más­képpen fogalmaz: — Az idei műsor hason­lít, meg nem is az eddi­giekre. A struktúra nem változott, a repertoár most is több műfajú, a közönség minden rétegének igényeit igyekeztünk kielégíteni ve­le. Ugyanakkor megpróbá­lunk lépést tartani az újabb színházi törekvésekkel is. A nyitó darab Páskándi Géza Kálmán király című drámá­jának ősbemutatója. A mű néhány éve jelent meg a Ti- szatájban. Az előadást Ruszt József rendezi, a két fősze­repet pedig Balázsovits La­jos és Trokán Péter alakít­ja. Rövidesen megkezdődnek a darab próbái, már készül­nek a jelmezek, s a díszle­tek is. — Miért éppen ezt a drá­mát választották? — A történet ugyan rég­múlt korban játszódik, a mondanivaló viszont a má­hoz is szól. Egy székesegy­ház — de jelképezhet akár egy országot is — építésén találkozunk a főszereplők­kel. egyikük a „mának élés” képviselője, a másik a jö­vőt. veszi alapul, cselekede­teivel, gondolataival azt szolgálja. — A bemutató napját kö­vetően a Falstaff kerül szín­re. — Verdi már szinte .„házi szerzőnk”. A Falstaff régi sikerelőadása volt a szege­di operatársulatnak. A Dóm téren ugyanaz az előadás hangzik fel, a címszerepet Gregor József játssza, a ze­nekart f>edig Karólosz Tri- kolidisz dirigálja. Szinetár Miklós rendezi meg ezúttal a Carment, amelynek egyik érdekessége, hogy magyar nyelvű előadás lesz. A főbb szerepekben Mészöly Kata­lint és Ilosfalvy Róbertét lát­hatja a közönség. Üj szín­folt műsorunkban Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Gé­za musicaljének a „Piros ka­ravánénak a bemutatása. A cigányfolklórt megeleve­nítő musicallal nagy sikert aratott az Operettszínház külföldön is. Végül augusz­tus 20-án, már ez is hagyo­mány, a Magyar Állami Né­pi Együttes sok vonatkozás­ban új műsora zárja az év­adot. Ha már újra szóba került a hagyomány... A Sza­badtéri Játékok talán leg­nemesebb célkitűzése: nem­zeti drámáink, operáink be­mutatása oly sok emléke­zetes előadás után, — Az ember tragédiája tizenhá­rom, a Bánk bán hat évad­ban szerepelt műsoron — most már végleg lekerült a színpadról? — Szó sincs róla. A to­vábbiakban is bizonyos idő­szakonként felújítjuk nem­zeti drámáinkat, operáinkat, de emellett szeretnénk kö­zelebb kerülni a mai szín­házhoz, a kortárs szerzők­höz, s alkotásaikhoz. Drá­mapályázatot hirdetünk a közeljövőben, amelyben ki­fejezetten a Dóm tér adott­ságaihoz megfelelő darabok megírására kérjük az alko­tókat. A sok újdonság nem csök­kentette — vagy talán ép­pen e miatt — változatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg az idei szabadtéri elő­adások iránt. Hetvenezer jegy talált gazdára néhány héttel a nyitás előtt. Me­gyénkben eddig a tavalyi­hoz hasonlóan a COOPTOU- RIST öt csoport számára — mintegy kétszáz érdeklődő — szervezte meg az utazást a játékokra. Az IBUSZ több mint háromszáz jegyet adott el, a fiatalok utazási irodá­ja., az Expressz pedig négy­százat. A sláger mindhárom iroda vezetője szerint a Pi­ros karaván. Sok üzem. vál­lalat, termelőszövetkezet dolgozóinak a közművelődé­si bizottságok szerveznek színházi előadással összekö­tött kirándulást Szegedre. Pontos statisztika nem ké­szült arról, hogy megyénk­ből hányán fordulnak meg nyaranta a szabadtéri játé­kokon. Annyi viszont bizo­nyos. nehéz úgy végigmen­ni Szegeden, hogy ne talál­koznánk ismerős arcokkal vagy a Dóm téren, vagy va­lamelyik kiállításon. A színházi előadások mel­lett idén is számos képző- művészeti kiállítással, hang­versennyel, sportrendezvény­nyel várja a Tisza-parti vá­ros az érdeklődőket. Akad hát látnivaló napközbeen is bőven, aki Szegedre utazik á nyáron aligha fog unatkozni. Tál Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom