Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
i960, június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A kőkorszaktól az Árpád-korig A Teli-telep és az ős-Tiszaug A Magyar Nemzeti Múzeum ős a Damjanich Múzeum ásatásai a Tiszazugban Az Árpád-kori ház »lapjainak feltárása A túsza ugi vasútállomás mellett i. e. 3500-ból származó kőkori település nyomaira bukkantak. Radky Pál régéit kérdeztük, mit találtait eddig? — Kőkori telepből tártunk fel részleteket, köztük hulladék gödröket. Tartalmuk számunkra Igen sokat mond. hiszen ezekbe a mai értelemben vett szemétgyűjtőkbe az akkor élt emberek beledobálták tönkrement használati tárgyaikat is, amelyekből következtetni tudunk kultúrájukra, életmódjukra. Találtunk egy szenttöredéket is, s egy olyan edényt, amelynek oldalán az istenábrázolás az edényben tartott élelmiszer óvását célozta. — A szociális otthon mögött is láttunk egy ásatást... — Az Árpád-kori faluból tártunk fel egy három osztató, 18 méteres házat, abMit rejt még a föld mélye? I Bronzkori edény ban is használati eszközöket találtunk. Maga a ház leégett, ez számunkra nagy szerencse. mert a kiégett agyag jól ellenállt az időnek, az alapok felismerhetően épségben maradtak. Tiszasas és Tiszaug között Stanczik Ilona és Csányi Marietta bronzkori település feltárásán dolgoznak. — Az időszámítás előtt 1800-tól ránk maradt Teli- telep — ez vízjárta területen volt — maradványait tárjuk fél. Utcasorokat, házakat találtunk, illetve egy későbbi védővonal szelvényét. A település a nagyiváni kultúra része, erre települt az úgynevezett hatvani kultúra, a a védőárok már ebből a korból származik. Ez az ásatás tulajdonképpen hitelesíti a kutatási eredményeket. — Milyen volt egy bronzkori ház? — Tíz-tizenkét méter hosszú, 6 méter széles, fala a paticshoz hasonlítható, padlózata döngölt agyag, melyen gyékény volt, a fe- démszerkezet nyeregtetős, nád vagy szalma fedte. — A mai horgászok biztatására mondjuk el, hogy milyen halostont , maradványokat találtak ebben a bronzkori faluban, — hátha élnek még a kapitális jószágok utódai... ? — Olyan halcsigolyákat, találtunk, . igen nagy számban, amiről arra következtethettünk. hogy ezek a halak bizony 50—60 kilósak lehettek. Egyébként az itt lakó emberek- már ismerték a mai háziállatokat, — a baromfit, a mai értelemben véve nem, hiszen volt elég vadszámyas, de főleg halban volt gazdag e vidék. — ti — Több mint iítvenfitezer néztt lljúsági filmek hónapja Színes, sikeres rendezvénysorozat volt A megyei Moziüzemi Vállalat és a KISZ Szolnok megyei Bizottságának közös rendezésében májusban és június elején bonyolították le a gyermek és ifjúsági filmhónap eseménysorozatát. A gondos szervezés, előkészítés, a jó, figyelemfelkeltő propaganda eredményeképp a filmhónap rendezvényeit — egy-két kivétellel nagy érdeklődés kísérte. Ezt tükrözik a számszerű adatok is. A vetítéseken, ankétokon, filmművészethez kapcsolódó kiállításokon — összesen 209 rendezvényen — csaknem 57 ezer fiatal vett részt. A legtöbb látogatója természetesen a filmvetítéseknek volt: a 177 mozielőadás több mint 38 ezer fiatal mozinézőt vonzott. Várakozáson felül nagy sikert aratott a filmhónap alkalmából meghirdetett „filmélmény” gyermekrajz-pályá- zat: 817 rajz, grafika, színes ceruzával, vízfestékkel készített kép érkezett a megye iskoláiból. A filmhónap eseményei iránt megnyilvánult érdeklődés egyúttal a komplex formák, módszerek „életrevalóságát” is bizonyítja, hiszen a rendezvénysorozatot a változatosság, a sokszínűség, az érdekesség jellemezte. Jó ötletnek bizonyult, hogy a magyar filmstúdiók tevékenységét egy-egy vetítéssorozat keretében mutatták be, a vetítések után (vagy előtt) több ízben rendeztek találkozót a filmek alkotóival. A Dialóg filmstúdió tiszaföldvári és törökszentmiklósi sorozatát Újhelyi János, a stúdió fődramaturgja vezette be, a Doku-' ment umfilm stúdió tiszafüredi programját Magyar József filmrendező indította el. a Pannónia Rajz és Animációs Filmstúdió négy településen mutatkozott be, Lisziák Elek rajzfilmrendes» különleges élményt nyújtó bemutatójával egybekötve. Jászberényben a „Zene és film” című sorozatnak volt jelentős közönségsikere. A gyermek- és ifjúsági filmek szemleszerű bemutatósorozata — az általános jó tapasztalatok mellett — számos szakmai, forgalmazási tanulsággal is szolgált. Ezeket bizonyára jól felhasználhatják majd a — tervek szerint ,— jövő év májusában Szolnokon megrendezendő országos ifjúsági film- fesztivál előkészítésében, lebonyolításában is. Nines uborkaszezon Példás összefogással olvasótáborok megyeszerte A közművelődési imltéz- ményhálózatban kétségkívül a könyvtárak működését befolyásolja legkevésbé a beköszöntő uborkaszezon. Változatlan nyitvatartással. változatlan „kínálattal” várják az olvasókat, akik nyáridőben is igénylik az olvasnivalót. A könyvtári rendezvények száma — természetesen — minimálisra csökken a forró hónapokban: a könyvtárak fenntartásában működő tartós közösségek is vakációznak s egy-egy író-olvasó találkozó! könyvankét előkészítése. lebonyolítása sem volna egyszerű dolog. örvendetes., hogy Szólnák megyében hamar polgárjogot nyert és elterjedt az elmúlt néhány évben „kikísérletezett” új közművelődési forma: az olvasótábor. Sőt: a megyében évről évre megrendezésre ikerülő olvasótáboroknak — közművelődési szakmai berkekben — immár országosan is jó hírük van. . Ezen a nyáron Szolnok megyében tizenkét olvasótábort rendeznek, több száz résztvevővel. Példás összefogás eredménye ez a tizenkét tábor.. Könyvtárosok, népművelőik; pedagógusok, a Hazafias Népfront és a KISZ helyi és megyei szervei. gazdasági egységek, tanácsok egyaránt kivették részüket az előkészítésből. (Kissé elgondolkodtató: a közművelődés „szürke” hétköznapjaiban miért nem érzékelhető az effajta együttműködés). A korábbi években Szolnok megyében rendezett táborok kitűnő szakmai tapasztalatai eredményezték, hogy — az országban a legtöbbet — 216 ezer forint támogatást kapott a megye a központi kulturális alapból erre a célra, A megyei tanács további 62' ezer forinttal segíti a táboroztatást. A legjelentősebb támogatást ebben az évben is a tiszafüredi járás kapta, ahol évek óta naigyon szervezetten és körültekintően igyekeznek olvasótáborok rendezésével a cigánygyerekek társadalmi beilleszkedését elősegíteni. A tiszafüredi járás iskoláiban tanuló gyerekek részvételével ezen a nyáron két olvasótábort is rendeznek — a központi kulturális alapból a két tábort több mint 100 ezer forint támogatást kapott. Szolnokon. Törökszentmiklóson és Mezőtúron szakmunkás- tanulók és szocinu-ta bri- gáditagok táboroznak. a kunszentmártoni. járási könyvtár tanyán élő gyerekek részvételével rendez olvasótábort. A nyolc — tizenkét napig tartó táborok programja színes. változatos, alkalmas arra. amire hivatott: a rendszeres olvasás, művelődés iránti igény felkeltésére, illetve élmélyítésérie. Csak példaképp, pillantsunk bele. a június 20—29 között lezajló kunszentmártoni tábor programjába.. A kincskereső című népszerű igyer- mekfolyóirat ankét ja, a Szigligeti Színház művészeinek előadása, kecskeméti kirándulás, író-olvasó találkozó, filmvetítések —. hogy csak néhányat emeljünk ki a gazdag .Jkínálaltból”. Az irodalom melletti természetesen a többi művészet is „helyet követelt” magának a táborok programjaiban. Hangversenyek, bábelőadások, népművészeti bemutatók, s más aktivizáló módszerek (kolüázskészités. agyagformálás, illusztrációkészítés, stb.) jelzik, hogy az olvasótáborban komplex módon igyekeznek határt elérni. s mint az elmúlt évek tapasztalatai, a táborokról megjelent szakmai publikációk mutatják: az igyékezet eredményekben is gyümölcsözik. S a legfőbb eredmény talán nem is az hogy a táborozás résztvevői szellemiekben gazdagabban, élményekkel telten térhetnek haza, hanem. hogy hazatérvén közvetlen környezetükbe is elviszik a rögzített hatásokat, ismereteket. Feltétlenül említést érdemelnek az olvasótáborok •más fontos vonásai is. Elsősorban alapvetően közösségi (demokratikus) jellegük miatt, hiszen a tábori mindennapok „alkotói” maguk a táborlakók. A könyvtárosok; pedagógusok, népművelőik — akik a táborvezetés munkájában részt vesznek — ugyancsak fontos tapasztalatokkal gazdagodhatnak az olvasókkal, tanítványokkal egy társaságban, „egy fedél alatt” töltött napok alatt. S ezt későbbi munkájuk tervezése és végzése során — minden bizonnyal — jól kamatoztathatják. Sz. J. Szeged várja a vendégeket rr Ősbemutató, opera, musical a Dóm téren Megyénkben sláger a Piros karaván Néhány hét múlva ismét Szegeden randevúznak a múzsák. Július 19-én, este a zenélő óra jiguráinak „sétája” után felhangzik B Szabadtéri Játékok ismerős szignálja, megkezdődik az ünnepi hetek rendezvénysorozata. A Tisza-parti város az idén keveseebb, de a korábbi éveknél színvonalasabb, nem akármilyen programot kínál a turistáknak, a művészetek barátainak. A Dóm téri színpad repertoárja feltér az eddigiektől, a Carmen kivételével — Bizet operája is csak másodszor kerül színre a játékokon — valamennyi először szerepel a műsorban, Első látásra úgy tűnik, a szabadtéri vezetői szakítottak a hagyományokkal. Horváth Mihály igazgató, másképpen fogalmaz: — Az idei műsor hasonlít, meg nem is az eddigiekre. A struktúra nem változott, a repertoár most is több műfajú, a közönség minden rétegének igényeit igyekeztünk kielégíteni vele. Ugyanakkor megpróbálunk lépést tartani az újabb színházi törekvésekkel is. A nyitó darab Páskándi Géza Kálmán király című drámájának ősbemutatója. A mű néhány éve jelent meg a Ti- szatájban. Az előadást Ruszt József rendezi, a két főszerepet pedig Balázsovits Lajos és Trokán Péter alakítja. Rövidesen megkezdődnek a darab próbái, már készülnek a jelmezek, s a díszletek is. — Miért éppen ezt a drámát választották? — A történet ugyan régmúlt korban játszódik, a mondanivaló viszont a mához is szól. Egy székesegyház — de jelképezhet akár egy országot is — építésén találkozunk a főszereplőkkel. egyikük a „mának élés” képviselője, a másik a jövőt. veszi alapul, cselekedeteivel, gondolataival azt szolgálja. — A bemutató napját követően a Falstaff kerül színre. — Verdi már szinte .„házi szerzőnk”. A Falstaff régi sikerelőadása volt a szegedi operatársulatnak. A Dóm téren ugyanaz az előadás hangzik fel, a címszerepet Gregor József játssza, a zenekart f>edig Karólosz Tri- kolidisz dirigálja. Szinetár Miklós rendezi meg ezúttal a Carment, amelynek egyik érdekessége, hogy magyar nyelvű előadás lesz. A főbb szerepekben Mészöly Katalint és Ilosfalvy Róbertét láthatja a közönség. Üj színfolt műsorunkban Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza musicaljének a „Piros karavánénak a bemutatása. A cigányfolklórt megelevenítő musicallal nagy sikert aratott az Operettszínház külföldön is. Végül augusztus 20-án, már ez is hagyomány, a Magyar Állami Népi Együttes sok vonatkozásban új műsora zárja az évadot. Ha már újra szóba került a hagyomány... A Szabadtéri Játékok talán legnemesebb célkitűzése: nemzeti drámáink, operáink bemutatása oly sok emlékezetes előadás után, — Az ember tragédiája tizenhárom, a Bánk bán hat évadban szerepelt műsoron — most már végleg lekerült a színpadról? — Szó sincs róla. A továbbiakban is bizonyos időszakonként felújítjuk nemzeti drámáinkat, operáinkat, de emellett szeretnénk közelebb kerülni a mai színházhoz, a kortárs szerzőkhöz, s alkotásaikhoz. Drámapályázatot hirdetünk a közeljövőben, amelyben kifejezetten a Dóm tér adottságaihoz megfelelő darabok megírására kérjük az alkotókat. A sok újdonság nem csökkentette — vagy talán éppen e miatt — változatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg az idei szabadtéri előadások iránt. Hetvenezer jegy talált gazdára néhány héttel a nyitás előtt. Megyénkben eddig a tavalyihoz hasonlóan a COOPTOU- RIST öt csoport számára — mintegy kétszáz érdeklődő — szervezte meg az utazást a játékokra. Az IBUSZ több mint háromszáz jegyet adott el, a fiatalok utazási irodája., az Expressz pedig négyszázat. A sláger mindhárom iroda vezetője szerint a Piros karaván. Sok üzem. vállalat, termelőszövetkezet dolgozóinak a közművelődési bizottságok szerveznek színházi előadással összekötött kirándulást Szegedre. Pontos statisztika nem készült arról, hogy megyénkből hányán fordulnak meg nyaranta a szabadtéri játékokon. Annyi viszont bizonyos. nehéz úgy végigmenni Szegeden, hogy ne találkoznánk ismerős arcokkal vagy a Dóm téren, vagy valamelyik kiállításon. A színházi előadások mellett idén is számos képző- művészeti kiállítással, hangversennyel, sportrendezvénynyel várja a Tisza-parti város az érdeklődőket. Akad hát látnivaló napközbeen is bőven, aki Szegedre utazik á nyáron aligha fog unatkozni. Tál Gizella
