Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-21 / 144. szám
1980. június 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FILM JEGYZET Kígyótojás Azok Berigman-rajongók, akik a Csend. A nap vége, a Suttogások és sikolyok művésze iránt éreznék elkötelezettséget, a Kígyótól ás megnézése után zavarba jönnek. Valószínűleg megoszlik majd a vélemény a „ez nem az igazi Bergman” és a „no lám, Bergman még ezt is tudja” nézetek küzött. Valólábán —. legyen ez szintén egy néző álláspontja — mindkét megközelítés híveinek igazuk van, ezt talán a későbbiekben bizonyítani tudjuk. A film 1976-ban készült. NSZK—amerikai kooproduk- cióban. az 1923-as váltság idején játszódik Berlinben. Olyan kort választott tehát Bergman, amelyben a későbbi rettenet körvonalai már mutatkoznak. A jelenség (sorozat) olyan mint a kígyótojás, a vékony héjon át már világosan látszik a tökéletesen kiformálódott csúszómászó. Vagyis a mérgeskígyó. az alattomos vadállat. még pontosabban a teljességében színre nem lépett fasizmus. Bergman — nem részletezzük művészete legmarkánsabb tartalmi jegyeit — minden filmjében a lélek legmélyebb zugaiba ás, keresi azokat a fantomokat, amelyek felborítják a harmóniát. érthetővé teszi a megfej, thetetflennek tűnőt. A Kígyótojásban sem történik másképpen, a film főhősei most is partra vetett halként élnek, ám helyzetük még a megszokottnál is extrémébb. A politika adja ehhez a konkrét keretet. Bergman tehát politikai filmet forgatott? Tagadja vagy sem. igen. — de nem napi politika értelmében helyhez és időhöz kötött hősei sorsa. Ez még akkor is így van. h!a Bergman egy konkrét ország, konkrét időszakának politikáját vizsgálja. Módszerei viszont hagyományosak. s úgy tűnik eziek a bergmami kifejezési formák tökéletesen megfelelőek nemcsak az indivi- dum pusztulásának bemutatására. hanem a halált osztó diktatúra megszületésének ábrázolására is. Az egyén és a történelem szoros összefüggésben jelenik meg a Kígyőtojásban. Míg egyik oldalon a tudományt és a ' kultúrát arra használják, hogy az embert szolgává tegyék, a másik nézőpontból azt látjuk, hogy hogyan demoralizálódik a majdani fasiszta diktatúra szenvedő alanya, a hétköznapok embere. Mindezek elsősorban Áh°l és Manuéla alakjában válnak nyilvánvalóvá. Mindketten — Liv Ullmann és David Carradine — halálra ítélitek tulajdonképpen. A férfi a valósághoz való alkalmazkodás képtelenségének modellje, a neuraszténiájának erősítője és egyben gyógyszere — mint a kábítószer — az alkohol. Hogy tudnának ezek az emberek értelmesen élni? Bergman továbblép ebben a gondolát-- ban: ki-ki a maga belső kígyótojásával lelkében, hogyan tudna érteimet adni önmaga és szűkebb környezete életének. S amikor az egyén felelősségének felismeréséig eljutunk. végigjárva gondolatban Abtei útját, csak ismételni tudjuk, hogy az „igazi Bergman” alkotását látjuk amikor a Kígyótojást nézzük, s egyben arra is joggal gondolhatunk: a legnagyobb művészek úgyis — előbb utóbb — kilépnek azokból a skatulyákból, amelyekbe mi, kényelmes mo- zinézők előszeretettel rakjuk őket. — ti — Rádiósorozat Bartók Béláról Bartók Béla születésének 100. évfordulóját huszonöt mozaikból álló poritrésoro- zattal köszönti az Ifjúsági Rádió. Az így láttam Bartókot című, augusztus 20-án kezdődő műsonsoTozat olyan társak emlékeit idézi fél, akik a nagy muzsikust élete különböző szakaszaiban és munkaterületein személyesen ismerték. Album az Ország házról Tanulmánnyal, színes fotókkal Nagyalakú, reprezentatív kiállítású kötetet jelentetett meg az ünnepi könyvhétre az Országházról a Képző- művészeti Alap Kiadóvállalata. S tegyük mindjárt hozzá: hiánypótló művet, hisz eddig nem volt ilyen nyomr dai színvonalon készített, a Parlamentről szóló könyv kereskedelmi forgalomban. A kötetet Egry Margit tanulmánya vezeti be, amely méltatja Steindl Imre alkotásának városképi, művészet- történeti jelentőségét, áttekinti az építés történetét, elemzi, bemutatja — részletről részletre haladva a "magyar állami élet központi épületét. A tanulmány szerzője nehéz feladat megoldására vállalkozott. A szabatos elemzéssel egyidejűleg, idegenvezető, ismeretterjesztő is igyekszik lenni. De ennek gyakran nem tud megfelelni. A körülményesen, aprólékosan megírt részletek száraz unalmasságát nem tudja a megírás színes stílusában feloldani, ahogy az egy ismeretterjesztő 'kalauzul is szolgáló műtől elvárható. Markovics Ferenc színes fotói alkotják a kötet jelentősebb részét. Nagy gonddal készített, - szép felvételek. A ‘belső képek 'barna, arany, vörös ragyogású- ak, a külső képeken az ég kékje s az épület részleteinek patinás színei dominálnak. így együtt azonban — akárcsak a szöveges rész — meglehetősen unalmasan. Feltűnően kevés képen látnak embert, pedig az ember szervesen hozzátartozik az Országház építészeti teljességéhez. Az épületben levő nyilvános könyvtárhoz kü- lönósíképp. Akad fölösleges és érdektelen ismétlődés is, a legkirívóbban az 58. és 59. táblán; a bal oldali kép — egy villámhárító oromszobor — ugyanakkora méretben a jobb oldaliból van „kivágva”. Néhány fotó nem több a postai levelezőlapok nyújtotta látványközhelynél. Mindent összevetve; a köztudatban szimbólumként is élő, ugyanakkor funkcionáló impozáns középületünkről készült hiánypótló könyv — korántsem hiánytalan. Mindamellett : nagyon sokan forgathatják haszonnal, mert a legfontosabbakat mégiscsak tartalmazza. — sz. j. — Módszertani bölcsőde Szolnokon Kísérletek, megfigyelések, továbbképzések Mit tud a BABILON? Számítógép a könyvtárakban Hogyan került kapcsolatba a bibliai város a számítógépekkel? Csupán egy különleges újszerű számítógépes szisztéma jóvoltából. BABILON, ami annyit .tesz: (Bfbffipgrláfiai Adatbázis és Információ lekérdezés Online — vagyis ennek • a hosszú, ideii'sn szavakkal, szakmai kifejezésekkel tarkított! meghatározásnak a rövidítése. Mire jó tehát a BABILON? A könyvtárak és egyéb tájékoztatási intézmények ma már egyre nehezebben birkóznak meg az „információrobbanás” következményeivel. Az állandóan gyarapodó állományt rendszerezni. gyorsan visszakereshetővé itenni hagyományos eszközökkel aligha képzelhető el, Szükségszerű, hogy a nagy tömegű adat kezelésének rutinjellegű tennivalóit ezen a területen is átvegyék a számítástechnikai eszközök. A Központi Statisztikai Hivatal Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központjának egyik fő feladata a hazai szakemberek ellátása ’ szakirodalmi információkkal. Az intézmény 1977-ben az eddigi hagyományos könyvtári rendszer 'helyett már alkalmazta az ISIS programrendszerre alapozott, számítógéppel elősegített tájékoztatási szolgáltatást, amely azóta igen népszerűvé vált. több mint 250 rendszeres előfizetőhöz és megannyi alkalmankénti érdeklődőkhöz jutott el. Ez a rendszer úgynevezett szakaszos üzemmódban „dolgozik”, ami azt jelenti, hogy a felhasználó a kérdésére általában nem azonnal, hanem csak néhány napon belül kap választ. Eme hátrányt küszöböli iki a párbeszédes formában működő BABILON-rendszer. a szakemberek terminálokon keresztül azonnal hozzáférnek a kívánt szakirodalmi adatokhoz. A BAB I LÓN -mai Magyar- országon elsőként lehet ilyen jellegű adatbázist nyilvános szolgáltatásként létrehozni. Az on-line — számítógéppel állandó kapcsolatban lévő — párbeszédes információkeresés a szakirodalmi tájékozódás legkorszerűbb formája: a felhasználó a kutatási területét jellemző tárgyszavak közlése után azonnal válaszd kap arra. hogy az adatbázisban mennyi a témába vágó bibliográfiai tétéi. A számítógépek könyvtári alkalmazása újszerű feladatok elé állítják az ott dolgozókat. új szemléletmódot, új szakismereteket követel. Sikere tehát a gazdasági és technikai előfeltételeken túl elsősorban a megfelelő szgk- iemlbériglárdán múlik. Az adatbázis bővítésénél a takarékossági szempontok figyelembevételével a hazai és a nemzetközi együttműködésből származó előnyöket is kiaknázhatják. A bölcsődék jelentősége nagymértékben megnőtt az utóbbi másfél évtizedben. Míg régebben csupán a „gyermekmegőrző” szerepét vállalták, vállalhatták, napjainkban kibővült feladatkörrel, megváltozott módszerekkel és tartalommal végzik munkájukat. Feladatuk nem kevesebb, mint a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődésének biztosítása, nevelés és gondozás, úgyszólván a születés utáni néhány hónaptól. A bölcsődei munka fejlődésének egyik mérföldköve 1970-ben a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének megalakulása volt; az addig egymástól elszigetelt, szakmai felkészültségben, munkamódszerekben is igen eltérő — Budapesten és a vidéki nagyvárosokban már korábban megalakult — vezető bölcsődék s rajtuk keresztül valamennyi bölcsődé egységes irányítása, ellenőrzést vált ezzel valóra. E szakmai hálózat hivatott arra, hogy a kutató munkák, módszerek kidolgozásán, kísérleti alkalmazásán kívül rendszeresen továbbképezze az ország több mint 1200 bölcsődéjének vezetőit, gondozóit. A hálózat munkájába Szolnak vezető bölcsődéje kezdettől fogva bekapcsolódott, eleinte csak a városra terjesztette ki hatókörét, ez év január elsejétől viszont az egész megyét átfogja munkája. A lehetőséget erre nagyrészt a szolnoki Jósika úti bölcsőde átadása teremtette meg, az új intézményben ugyanis mintaszerű körülmények között végezhetik a szakemberek megnövekedett feladataikat. — Szolnok és a megye va- . lamennyi tanácsi és üzemi bölcsődéjének szakmai irányítása és ellenőrzése tartozik feladataink közé — mondja dr. Koncz József, a szolnoki bölcsődei igazgatóság igazgató-főorvosa. — Ugyanakkor részt veszünk a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének kísérleteiben, új módszerek kialakításában, alkalmazásában. Lényeges feladatunk a megye bölcsődei vezetőinek és gondozóinak továbbképzése, ^ s ami szintén nagy jelentőségű, a bölcsődei hálózat fejlesztésében, új bölcsődék építésében, berendezésében a szaktanácsadó szerepét is bétöltjük. — Az intézmény alig fél éve látja el jelenlegi feladatát. Milyen munkát végeztek ezalatt? — Legfontosabb volt, hogy általános képet kapjunk a megye bölcsődei helyzetéről. Jártuk és jelenleg is járjuk a megyét, felmérést végzünk. Jelen pillanatban nem mernék vállalkozni arra, hogy summás véleményt adjak bölcsődéink gondjairól, eredményeiről — mint említettem, a felmérés még nincs lezárva — az azonban bizonyos, hogy a jövőben rengeteg tennivaló vár rá-'- Sok pótolnivaló akad például a gondozónők képzésében, a bölcsődei munka egységes irányelveinek kialakításában, gyakorlati megvalósításában és sorolhatnám. Szeptembertől megkezdjük a továbbképzéseket, először a vezető óvónők bentlakásos tanfolyamát szervezzük meg. Mód lesz arra is, hogy megfigyeljék a vezető — Jósika úti — bölcsődében végzett munkát is. — A bölcsőde milyen kísérletekbe kapcsolódott be? —■ A gyermekek pszicho- motorikus fejlődését vizsgáljuk. ami azt jelenti, hogy a bölcsődékbe került csecsemő értelmi, érzelmi és mozgásfejlődését kísérjük figyelemmel egészen hároméves koráig. Erről feljegyzéseket készítünk, ennek alapján állítjuk majd össze ‘ a 0—3 éves korú gyerekek pszichomotorikus fejlődésének jellemzőit. A másik kísérlet, amelynek kidolgozásában és alkalmazásában is részt vettünk, a szakaszos beszoktatás. A gyermek először csak néhány órát, majd fokozatosan egyre több időt tölt a bölcsődében. Az első pillanattól a bölcsődés kor végéig ugyanaz a gondozónő foglalkozik a gyerekkel, így kialakul a személyes kötődés, a biztonságérzet, zökkenőmentessé válik a beilleszkedés a közösségbe. Ezt a módiszert egyébként már valamennyi bölcsődénkben alkalmazzák. — Mik a jövő tervei? — Továbbra is részt veszünk . a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének kísérleteiben, tapasztalatainkat szeretnénk minél szélesebb körben ismertté tenni. Rajta leszünk, hogy munkánkkal elősegítsük a megye valamennyi bölcsődéjében a magas színvonalú, szakszerű nevelést és gondozást. T. E. Terminálon keresztül juthatnak számítógépes adatokhoz a könyvtári szakemberek Májustól őszig fogadja a vendégeket az 1834-ben épült Vámosi csárda. amelyben hajdanán Savanyú Jóska mulatott. A Nemesvámos határában álló esárdát sok hazai és külföldi turista keresi fel: ki a legenda miatt, ki az ízletes falatokért.
