Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

1980. június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az OEDSZ választói értekezlete A betegek jobb ellátása a legfontosabb cél Szolnokon, a Ságvári End­re megyei Szakszervezeti Művelődési Központ nagy­termében dr. Bényei Magda, a megyei kórház osztályveze­tő főorvosa, a tanácskozás levezető elnöke megnyitójá­val kezdődött tegnap dél­előtt az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének megyei választói érte­kezlete. Részt vett a tanács­kozáson Perecsényi Jenőmé, a szakszervezet központi ve­zetőségének tagja. Sipos Ká­roly. a megyei tanács el­nökhelyettese. Tálas László, a megyei pártbizottság mun­katársa, Fekete István, az SZMT titkára. A megjelent küldöttek — kilencvenegyen — megvá­lasztották a tanácskozás munkabizottságait. A küldöt­tek és a meghívott vendé­gek korábban már megkap­ták a szakszervezet megyei bizottságának írásiban elké­szített beszámolóját az 1975. és 1979. között végzett mun­káról. A beszámolóhoz Ma­gyart Miklósné megyei tit­kár szóbeli kiegészítést fű­zött. Többek között elmondta: az egészségügyi dolgozók szakszervezetében is rend­iben. konstruktív légikörben zajlottak le az alapszerve­zeti választások. A 8 ezer 607 szakszervezeti tagot 21 alap­szervezet fogja össze. A vá­lasztások során 424 bizalmit és főbizalmit 425 bizalmi és főbizalmi helyettest válasz­tottak. Megválasztottak 12 bizalmi testületet is Valamennyi alapszervezet meghatározta a következő időszak fő feladatait. Ezek­ből kitűnik, hogy az egész­ségügyi dolgozók magukénak érzik a megyei pértértekez- let. a XII. pártkongresszus egészségügyre hozott határo­zatát. és készek e dokumen­tumokban foglaltak végre­hajtására. Az alapszervezeti választá­sokon a felszólalók több megoldásra váró feladatot el­mondtak. például: hatéko­nyabban kellene segíteni az egészségügyi dolgozók letele­pedését. orvos- nővérszállá­sokat szükséges építeni, gyor­sabban és főként határidőre készüljenek el az egészség- ügyi beruházások; több szo­ciális . létesítményre volna szükség; a nővérek a délutá­ni szolgálatért műszakpótlé­kot igényelnének; a jobb munkára ösztönzés érdeké­ben szükséges lenne felemel­ni az 1 százalékos jutalom­keretet. A vitában tizenhatan kér­tek szót: dr. Alexik László a megyei kórház csoportve­zető főorvosa többek között arról szólt, hogy a szakszer­vezeti bizalmi testületek ho­gyan segíthetik a jobb beteg- ellátást; dr. Molnár Anna. a karcagi kórház vegyésze az intézményünkben dolgozó szocialista brigádok tevé­kenységének tapasztalatairól. Nagy Károly kunszentmár­toni közegészségügyi ellenőr a munkaügyi szabályzatok jelentőségéről beszélt. Dr. Helf László, a tüdőkórház igazgató-főorvosa az OEDSZ és a Vöröskereszt együttmű­ködésének eredményességét méltatta. Hulicska Éva. a megyei KÖJÁL közegészség- ügyi ellenőre az intézetük­ben létrehozott környezetvé­delmi toxikológiai laborató­rium feladatairól szólt. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében dr. Ignácz István megyei főorvos kö­szöntötte a választói érte­kezletet. és mondott köszöne­tét a szakszervezeti aktivis­táknak mindazért, amit a szocialista egészségügy alap­elveinek érvényesítéséért, a dolgozók jobb élet- és mun­kakörülményeiért tettek. Dr. Lengyel Bertalan, a megyei kórház osztályveze­tő főorvosa az egészségügy­ben végbemenő nemzedék- váltásról és etikai kérdések­ről, dr. Kapitány István, a gyógyszertár vállalat igaz­gatója a megye gyógyszerel­látásának, a gyógyszertárak fenntartásának helyzetéről, gondjairól. Ondók Erzsébet, az egészségügyi szakiskola tanulója saját feladataikról. Üjvári Pál, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára kisúj­szállási üzemének vezetője üzemük fejlődéséről beszélt. Tálas László, a megyei bi­zottság nevében, elismerés­sel szólt az egészségügyi dol­gozók munkájáról, majd az újabb feladatokról beszélt. Szalecaki Imréné. a járási- városi alapszervezet titkára munkájukról, gondjaikról adott számot, — Dr. Krasz- nai Géza, a megyei kór­ház osztályvezető főorvo­sa az orvosok túlzott adminisztrációs terhelé­sét tette szóvá, sürgetve minél előbbi intézkedést. Dr. Szász Imre. törökszentmikló­si fogszakorvos elmondta, mit tettek az egészségügyi dolgozók és a vöröskeresztes aktívák városunkban a ci­gány lakosság felemelkedé­séért. Gáli Mihály mezőtúri gyógyszerész a város egész­ségügyi intézményeinek rossz állapotáról beszélt, és segít­séget, kért a munkakörülmé­nyek javításához. Perecsényi Jenőné, az OEDSZ központi vezetősége és az SZMT el­nökségének üdvözletét tol­mácsolta. és megköszönte az eddig végzett munkát. Az elhangzottakat Ma­gyart Miklósné foglalta össze. Ezután a küldöttek megvá­lasztották az OEDSZ 15 tagú megyei bizottságát, a 12 kül­döttet a szakszervezet VIII. kongresszusára és a 12 kül- dötett az SZMT választói ér­tekezletére. A megyei bizott­ság elnöke dr. Bene Zoltán, titkára, Magyart Miklósné lett. V. V. Nagyüzem a TIGAZ-nál Július eleién 48 órás gázszünet Törökszentmiklóson és Kisújszálláson Pálválasztás A tegnapra kiírt pótvá­lasztások — a törvényes elő­írások tartalmi és formai követelményeinek megfele­lően — rendben lezajlottak. Két országgyűlési képvise­lő és huszonegy helyi ta­nácstag mandátumáról dön­töttek a választójogosult ál­lampolgárok. Az általános választások június 8-i nap­ján — mint ismeretes — a Békés megyei 3. számú or­szággyűlési választókerület­ben két jelölt indult, de egyikük sem kapott elegen­dő számú szavazatot, a buda­pesti 15. számú választókerü­let országgyűlési képviselője­löltje pedig a választás előtt elhunyt. Ezért rendelte el ezeken a helyeken az orszá­gos választási elnökség a pótválasztást, amelyre a je­lölések az elmúlt napokban megtörténtek. Hasonlókép­pen pótválasztáson döntöttek ezen a napon a még „hiány­zó” helyi — községi, városi tanácstagok személyéről, mert ezekhez a mandátu­mokhoz a korábbi jelöltek nem kaptak elegendő szava­zatot. Felszámolt tanyák és tanyahelyek A KISZ megyei bizottsága értékelte az 1979—80-as mozgalmi évben meghirde­tett megyei akció eredmé­nyét a tanyák és a tanya- hélyék felszámolására. Az akció jól szolgálta a kitű­zött célt a földiterület gya­rapítását, a termőföld meg­becsülését. A legjobb ered­ményt elért fiatalokat és kolleiktívákat június 17-én kedden a megyei KISZ- bizottság székházában 'ki­tüntetik. A gázfogyasztók többnyi­re akkor szereznek tudo­mást a szolgáltató vállalat létezéséről, amikor a díjbe­szedő kéthavönként megjele­nik a számlával, illetve ami­kor fáznak, s valami oknál fogva nem lobban be a gáz­kályha lángja, vagy nem akar a boyler meleg vizet adni. Pedig a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat szolnoki kirendelt­sége egész évben dolgozik — többnyire észrevétlenül. — a lakosság zavartalan és biztonságos ellátása érdeké­ben. (Most nem az építési munkákra gondolunk, arai­kor feltört utak, földhányás­sal. szegélyezett árkok jel­zik nyomukat, hanem a karbantartásra, a hibaelhá­rításra. !) Március közepén az idén is megkezdték a vezetékek karbantartását, ebben a ked­vezőtlen időjárás nem hát­ráltatta a szakembereket, legfeljebb nehezebbé tette munkájukat. A megyeszékhelyen kö­rülbelül felét elvégezték a tennivalóknak, már a toló­zárak üzemi próbája js meg­történt, a hibás szerelvénye­ket folyamatosan cserélik. A kisfogyasztókat Szolnokon nem érinti különösebben a karbantartás, a lakások fo­lyamatosan kapnak gázt. A Munkásőr és a Vörös Had­sereg úti teljes vezeték még hátra, van, de nem zavarja meg az ipari üzemek ter­melését a karbantartás, mert munkaidő után — éj­szaka vagy munkaszüneti napon — végzik el. A szolnoki kirendeltség körzetében eddig Cegléden május 20—21-én, illetve Nagykőrösön május 24—25- én voltak kénytelenek 48 órára szüneteltetni a gáz­szolgáltatást, hogy vala­mennyi vezeték szükséges javítását, ellenőrzését za­vartalanul elvégezhessék. A tervezett időben ezt sikerült is befejezni a munkaerő és a gépi eszközök összevoná­sával. Hasonló 48 órás üzemszünet lesz a gázszol­gáltatásiban a megyében jú­lius 2—3-án Törökszentmik­lóson és Kisújszálláson. Ugyancsak ezen a két na­pon részleges, csak az ipari üzemeket érintő, gázszünet lesz Karcagon. A kirendelt­ség csaknem minden szere­lője az említett városokban dolgozik ezeken a napokon, a műszakiakkal együtt. Ter­mészetesen a lakosság biz­tonsága érdekében esetleges hibaelhárításra minden vá­rosban maradnak ügyelete­sek. Augusztusban még Szol­nokon vár a „gázosokra” nagyobb feladat: a Zagyva- híd dr. Sebestyén körúti hídfőjébe építenek vezeté-" két. Az említett munkákkal egyidőben a nyomásszabá­lyozók nyári nagy karban­tartása is folyamatosan ha­lad. Szeptember közepétől lényegében már csak az el­lenőrzés marad hátra a biz­tonságos fűtés előkészítésé­ből, szeptember végére ké­szen áll a TI GÁZ a rajtra. Á fűtési idény befejezése óta a lakossági hibaelhárí­tási üzemtől felszabadult munkaerőt is a hálózati karbantartáson és az épít­kezési munkáknál haszno­sítják. A kirendeltség terü­letén a 4,5—5 millió forint éves fenntartási költség zö­mét ez az őszig tartó nagy munka emészti fel. — rónai — A BUDATEJ törökbálinti üzemében az évente feldolgozott tizennyolc millió liter tej és a háromszázhúszezer kilogramm sajt előállítása mellett mintegy kétmillió kilogramm Leó jégkrémet is gyártanak. Képünkön; Korszerű gépsoron naponta közel negyedmillió pálcikás jégkrémet készítenek ■ ■ Ünnepség az építők napján (Folytatás az 1. oldalról.) nunk! Ügy, hogy az építőka nyilvánosság, s a közvéle­mény, a járókelők szeme lát­tára dolgoznak. Az építők napja méltó fó­rum arra, hogy szóljak né­hány szót a közelmúlt: bel­politikai életének kiemelke­dő eseményeiről, pártunk XII. kongresszusáról, vala­mint a képviselő- és ta­nácstag választásokról. Ügy ítéljük, megyei pártértekez- 1 etünk is reális célként fo­galmazta meg. hogy „a la­kosság életszínvonalának nö­velése, az élétkörülmények javítása továbbra is elsőren­dű feladatunk marad”. En­nek megvalósítása a minden­napi munkában -nyer tar­talmat és fedezetet. Igaz; a feladatok a párt által meg­fogalmazottak, de az egész nép érdekeit fejezik ki, és megvalósításuk a hétközna­pokon történik. Egy héttel ezelőtt a vá­lasztásokon népünk letette voksát a párt politikája, a XII. kongresszus határozata mellett. Nemzeti egyetértés­ben vallattuk a magunké­nak az MSZMP, a munkás- osztály céljait. Ez nem egy­szeri fel lángolás volt, ha­nem népünk vállalkozása, kiállása a párt politikája mellett. Meggyőződésünk, hogf a mindennapi munká­ban jut majd kifejezésre az egyetértés, a hazaszeretet. Befejezésül ezeket mondotta a megyei pártbizottság első titkára: Engedjék meg. hogy to­vábbi sikeres munkát kíván­jak minden építőmunkásnak. A megyei pártbizottság tud­ja, hogy számíthat önökre, akik eddig is jó hírnevet szereztek szakmájuknak. Bí­zik abban, hogy az építő­munkások forradalmi hagyo­mányaikhoz méltóan dolgoz­nak a jövőben is, teljesítik kötelezettségeiket, jól oldják meg feladataikat. Kitüntetések a kiválóaknak A résztvevők az ünnepség szónokát hallgatják Az ünnepi beszéd után Andrikó Miklós tizenhat dol­gozónak adta át a Kiváló Munkáért kitüntetést. Ezt követően a vállalati, illetve szövetkezeti kitüntetéseket a termelőegységek gazdasági vezetői nyújtották át a ki­válóan dolgozóknak, terve­zőknek . illetve a munkaver­senyben kitűnt szocialista brigádoknak. Az ünnepség Árvái István zárszavával ért véget. Az építők napjának prog­ramja ezután, kulturális és sportműsorokkal folytató­dott. A szabadtéri színpa­don egymást váltották a Mikroszkóp Színpad művé­szei, a népdal^ és magyar­nóta énekesek, és fellépett a Tisza Táncegyüttes is. A tiszaligeti sportkombinátban kispályás labdarúgásban, női fociban és kézilabdában vil- lámtomá'kat rendezték. A vendéglátás js sokakat ma­rasztalt az esti disco prog­ramra. K. I. Újjászületett a bőrgyár Az üzem alapításának két- századik évfordulóját és a csaknem félmilliárd forintos bővítő korszerűsítés befeje­zését ünnepelték tegnap a simontornyai Bőrgyár dol­gozói. Az új üzemi létesít­ményeket Keserű Jánosné könnyűipari miniszter avat­ta fel. A fejlesztés eredmé­nyeként a gyár korábbinál egymillió négyzetméternyi­vel több, összesen 3,3 millió négyzetméter puhabőr készí­tésére képes. Elegendő vetőmag van a másadivetésetohez, az idén is időben felkészültek a vető­mag vállalatok és a terme­lők a földek ismételt hasz­nálatára. Bár a betakarítás még meg sem kezdődött, a másodvetésre szolgáló vető­mag szállítására megkezdték a szerződéskötéseket. A termőföld ésszerű, gaz­daságos hasznosítása, a zöldség- és takanrnánytenme- lés növelése az idén is szük­ségessé teszi a másodvetése­ket. Országosain erre a célra mintegy 170—200 ezer hek­tár áll rendelkezésre. A vetőmag vállalatoknál nagy mennyiségben juthat­nak hozzá a gazdaságok ko­rai kukoricához és más ta- karmánynövényekhez. Mára másod vetéshez

Next

/
Oldalképek
Tartalom