Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
1980. június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mi lett a hulladékból? ÉPÍTŐ ÚJÍTÓK — ÚJÍTÓ ÉPÍTŐK Egy markológép szinte mindennap vizsgázik. Nem kérdi senki, honnan jött, és mibal készítették, ott a munkahelyen az a fontos, hogy emeljen, markoljon, emeljen, markoljon. Az a jó, ezt el is várják tőle, ha minden teherautót meg tud rakni, vagyis az emelési magassága meghaladja a három métert. S ha valaki azt kérdezi, hogy mindezek a jó majrkológép-ltulajdonságok elvárhatók-e egy traktortól — arra minden bizonnyal „furcsán” nézünk. Eme kérdést mégis feltették —méghozzá három műszaki szakember — s meg is válaszolták néhány hónapos munkával. Akinek valaha is aggályai voltak a próbálkozás sikerével kapcsolatban, az most lassan-lassan sutba dobhatja őket. A történet végén persze az is kiderül, aki nyitott szemmel jár, azt meg kell becsülni. — Gyorsan dolgoztak... — Szerintem iá hamar megvalósult az elképzelés — így Sándor Miklós, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat üzemvezetője. — 1978. szeptember 8-án jelentettük be megannyi információ ismeretében, hogy mire készülünk, mi az elképzelésünk. Szóval' benyújtottuk a javaslatunkat, leírtuk a gondolatot, november 8-án érkezett meg a visszajelzés, és indult a szerelési munka. Februárban pedig már dolgozott a gép a szolnoki kórháznál. Ott bebizonyosodott, hogy bírja. Egy KPM-rendelet tiltotta le egyébként az utakról. Most mint munkagép mehet. — Különben utazott volna a MÉH-be. Azután feldarabolják, maid beolvasztják. — Arra gondoltunk, talán fel lehet használni földmunkagépnek az egyébként jó Dutra-traktort, — mondja Vincze István művezető. — Én emlékeztem még, amikor a vízügynél dolgoztam, ott kiselejtezték egy markolószereléket. A ráckevei bontó téeszben értük utói ezt, a szó szoros értelmében a végső pillanatban. Azután még szerencsénk is volt, mert az egyik régi kollégám íróasztalfiókjának mélyén ott lapult az olasz gyártmányú szerelék tízéves műbizonylata. E nélkül nehéz lett volna bármit is tenni. Azután az alapegységet úgy kellett megtervezni és átalakítani, hogy felszerelhető legyen rá a tolólapát, a markoló, a hidraulika, na és persze irányíthatóvá kellett tenni. — Mikor dolgoztak? — Szombaton és vasárnap — mondja Ungvári Károly csoportvezető, az újítás harmadik részvevője. — Az építkezéseken aligha fogadták volna el érvként, hogy azért nem kapnak berendezést a munkáihoz, mert a földgépet csináljuk. — Persze sok anyagot, csak munkaidő alatt leheSándor Miklós: „Hamar megvalósult ...” tett beszerezni — egészíti ki Sándor Miklós. — Mikor volt a „holtpont”? — A Mezőgépnél újították fel a motorját ennek a régi traktornak, — így Vincze István — visszaadták azzal, hogy tönkrement az eredeti adagolója. Ügy láttuk, megáll a tudomány, füstbe megy e miatt az elképzelés. Égen, földön nem lehetett ugyanis hozzájutni ilyenhez, végül azután soros-motorok ócskavasból kiszedett adagolóját alakítottuk át. állítottuk össze. — Én vittem el a Mezőgéphez — fűzi hozzá Ungvári Károly, — mondtam hoztam egy adagolót, igaz „kókámy” mester csinálta. Beállították, s azt válaszolták, lehet, de remekül működik. A traktor tehát földgéppé vált. Mindez egyszerűnek tűnik, pedig rengeteg töprengés, s nem kevés szabad idő, utánajárás, jókora energia-befektetés húzódik meg mögötte. A gép sok építkezésen megfordul, dolgozik. Az újítók vállalták, hogy két évig főjavítás nélkül üzemel majd. A megszabott időnek lassan vége, a berendezés megfelel a követelményeknek. Az újítók arról is beszélnek. hogy annak vannak ötletei, aki huzamosabb időt eltölt egy munkahelyen. Azután szóba kerül az is, hogy nem könnyű a vállalati nyereség terhére újításokkal, ötletekkel előhozakodni. A nehéz- gépiavító üzem felújítással, karbantartással foglalkozik. Az alkatrészniány sokszor kényszeríti az itt dolgozókat ésszerűsítésre, noha ez ritkán kerül papírra. Beszélnek például arról a Tátra teherautóról, amelynek platóját leszerelve egy kihajíA földgép — amj traktor volt tott szemétdombra került dobbal betonszállító mixerkocsivá alakították át.. Ez se került a benyújtott pályázatok közé. Megtudom, Sándor Miklós üzemvezetőnek nem ez az első újítása, s a beszélgetés végén kiderül, Vincze István egy újabb jelentős horderejű ötlet megvalósítását latolgatja. A földgéppé vált traktorról még annyit, hogy a róla szóló dokumentumok 700 ezer forint haszonról beszé. nek. Az újítók díja fejenként kétezer forint volt. H. J. Szervezeti korszerűsítések ________az MHSZ-ben A z MHSZ szervezeti alapjainak erősítésére, korszerűsítésére, a honvédelmi klubok fejlesztésére vonatkozó megyei ütemterv megvalósítása szerepelt — többek között — tegnap a szövetség megyei tanácsadó testületének ülésén. Az MHSZ főtikárának utasítása szerint ugyanis olyan szervezeti változásokat eszközölnek az idén a szövetségben, amelyek sokrétű és gyors vezetői, politikai, szervező és egyéb munkát igényelnek a megyei és a területi vezetőségektől egyaránt, így például azokon a helyeken. ahol az erők és eszközök koncentrálása növeli a honvédelmi munka hatékonyságát, ott a ,,C” típusú lövész-, illetve tartalékos klubokat össze kell vonni, és honvédelmi klubként működtetni. Ahol ez a területi elhelyezés, vagy a nagy létszám miatt nem célszerű, ott külön-kü- lön honvédelmi klubbá fejlesztik őket. Ezek a klubok lövész vagy tartalékos szakosztállyal rendelkeznek, s lehetőségük lesz más jellegű szakosztályok, csoportok későbbi alakítására. A szervezeti korszerűsítéssel várhatóan eredményesebbé válik a szövetség munkája a honvédelmi oktatásban, a tartalékosok utóképzésében, a hazafias honvédelmi nevelésiben, a »honvédelmi tömegsportokban. Jobb foglalkozási lehetőségeket biztosítanak a fiatalok technikai, műszaki és fizikai felkészítéséhez. A klubok száma az átszervezés után csökkent, viszont nő a szakosztályoké. Ezért sok- új vezető és szakkáderre lesz szükség. Mivel az ilyen tevékenységet általában társadalmi munkában fejtik ki, célszerű az ilyen jellegű párt- vagy KISZ- megbízatás, a tanácsi és a gazdasági vezetői támogatás. Az ilyen feladatra alkalmas tiszteik: és tiszthelyettesek szövetséget segítő megbízatása is sokat jelent. Űj MHSZ-klubok alakításában is sok szerv segíthet, — így például a tanácsok művelődésügyi osztályai az iskolákban. A tanácsadó testületi ülésen értékelték a „Harmincöt év szabad hazában” vetélkedőt. Mivel a rajta résztvevő versenyzők és nézők száma meghaladta a huszonháromezret, joggal állapította meg a testület, hogy a szövetség élete iránt élénk érdeklődés tapasztalható megyénkben. A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységének 351-es műhelyében osztrák alapanyagból fodros nyári szoknyákat varrnak. A 900 darabos tételt a gyár saját üzletében kínálja a vásárlóknak Előkészületek az aratásra Dolgoznak a kampányterveken (Folytatás az 1. oldalról.) dául kézzel, több gazdaságban pedig repülőgéppel vetettek. Kedvező, hogy az üzemek törekednek a földalap teljes hasznosítására, önerőbő] és állami segítséggel felszámolják a romos tanyahelyeket, és pozitívum — hangsúlyozta az előadó —, hogy a tavaszi munkák minősége szakmai igényességre vall. EgyeÜtemesebbé vált a nyári betakarításra való felkészülés a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a tavaszi munkák befejeztével. Az üzemekben dolgoznak a hagyományosan alternatív jellegű aratási kampányterveken. A gépszemléket a tervek ' szerint június 30-ra befejezik. A felkészülést nehezíti egyes géptípusoknál az alkatrészhiány. Különösen nagy gondot okoz és az előkészületeket hátráltatja az E-jelű kombájnok és az Ifa tehergépkocsik állandósult alkatrész-ellátási problémája. A nyári időszakban betakarítandó terület mintegy 154 ezer hektár, ami tíz százalékkal nagyobb, mint a tavalyi. A meginövetóedett terület, valamint az őszi kalászosok jelenlegi állapota arra utal, hogy minden korábbinál tervszerűbb, körültekintőbb, minden fázisában megalapozottabb betakarításra kell felkészülni ,— hangsúlyozta Miatiuz János. A kalászosok mostani képe az A korábbi évek tapasztalatai alapján felhívták a tanácskozás résztvevőinek a figyelmét arra, hogy ami szállító járműre kerül, az jusson el a tárolókig. Vagyis fóliákkal, a platók túlitól— tésének elkerülésével, nagy gonddal ügyelni kell arra, hogy minden szem magtárba kerüljön. Értékelésében Matuz János hangsúlyozta: kedvező, hogy a Galbonafan- galrni és Malomipari Vállalat, valamint a gazdaságok közötti szerződéseknek a febek között megemlítette, kedvezőtlen vonása sok helyen a gazdaságoknak, hogy tér. régenként eltérően erős a gyom fertőzése, helyenként elhanyagoltak, gazosak az öntöző, és a bel vízlevezető csatornák. Több gazdaságban az öntözőtelepek egy része évek óta nein üzemel — hogy hasznosítják-e vagy sem, ennek eldöntése saját érdeke minden termelő üzemnek. üzemileg tervezett hektáronkénti 4 ezer 310 kilogrammos termésátlagnál jtöbbet ígér. Nagy szem. és szalma- termés várható, s ez jobban igénybe veszi az aratásban részt vevő embereket, gépeket. A megyében mintegy 1115 a munkálatokba bevonható kombájnok száma. Ezzel az állománnyal a búza 10 órás műszakokat fel tété lé zve 10— 11 nap alatt learatható, — hozzátéve: ha a munkálatok mindenütt olajozottan, gördülékenyen haladnak. — A gabona egy részénél azonban már ma tapasztalható dőlés és gyomosság, ez hátráltatja az aratás menetét, és számolni kell az alkatrészellátás gondjaivail is. A teljesítő képességet növeli a csehszlovák—magyar kooperáció — így segítik a megyeiek munkáját 76 kombájnnal és 51 tehergépkocsival északi szomszédaink, ezt a közreműködést a munkák végeztével 84 kombájnnal vi. szón ózzák gazdaságaink. lét a jobb minőségű javító hatású búza teszi ki. Ezután hozzászólások következtek. Elsőként Benedek Fülöp, a TESZÖV titkára szólt arról, hogy az aratás ideje a korábbi évekhez viszonyítva kissé eltolódik. — Mindez a későbbi mezőgazdasági munkák s az őszi betakarítás sűrűsödését jelenti. Az aratási előkészületek idtején tehát már gondolni kell a következő hónapok feladataira. Benedek Fülöp arról is beszélt, hogy a gazdaságokban meg kell tár lálni a helyes arányt az aratási munkák és az egyéb mezőgazdasági tennivalókat végzők keresete között. Halsz Gusztáv, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke a tiszai öntözőgazdaságok társüzemei között meglévő együttműködés fontosságát ecsetelte. Várhatóan 6or kerülhet átcsoportosításokra — lényeges, hogy ezek zökkenőmentesen bonyolódjanak. Szólt arról, hogy az üzemek terveikben számolnak — mint lehetséges variációval — a csapadékos idővel is. Hangsúlyozta, hogy a jobb minőségű búza értékesítése a magasabb felvásárlási ár miatt érdeke az üzemeknek. Búzás Sándor, a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a GMV 300 ezer tonna állandó és ideiglenes tároló kapacitással rendelkezik. A várhatóan nagyobb termés miatt bizonyosan szükség lesz olyan raktárakra, amelyeket bérel a vállalat. A gabona átvételéhez a személyi feltételekről időben gondoskodnak. Czimmer József, a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke a tűz- és balesetvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet, majd az alkat, részellátás várható problémáiról szólt. Gondoskodni kell az aratókról Ezután Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője szólalt fel. Elmondta, hogy a nyári munkák olyan feladatokkal járnak, amelyek politikai jelentőséggel is bírnak. Szólt arról: az aratást úgy kell megszervezni, hogy az energiatakarékossággal, jó minőséggel, veszteségmentes betakarítással menjen végbe. Különösen fontos a gazdaságok és a felvásárlók együttműködése. A többlettermés elhelyezése. raktározása nemcsak a GMV, hanem minden üzemnek gondja kell hogy legyen; elébe kell tehát menni a szerződések megkötésének. Rugalmasság és alkalmazkodás szükséges mindkét fél részéről. Az aratási munkákban hathétezer dolgozó vesz részt megyénkben. A mezőgazda- sági üzemeknek gondoskodniuk kell ellátásukról, élelmezésükről, tisztálkodásukról, szállításukról. Lényeges feladat, a más üzemekből érkezők munkájának megszervezése is. König István, a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezet termelésvezetője a szalma felhasználásának, tárolásának gondjait ecsetelte, valamint szólt a másodvetések jelentőségéről, a termelés értékesítésének problémáiról. A tanácskozás Bereczki Lajos feladatokat összegző zárszavával ért véget. H. J. Segítség Csehszlovákiából Az aktívaértekezlet résztvevőinek egy csoportja Szemveszteség nélkül Vincze István: „Talán fel lehet használni...” Ungvári Károly: „Aligha fogadták volna el...” Több szakosztály kevesebb klub
