Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

1980. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF II Ha vállalnák az új életformát... Öreg fát nehéz átültetni Zsófi néni mindig nagyon vágyott a városba. Falun szü­letett, ott is élt. Férje haláláig mindketten a helybeli terme­lőszövetkezetben dolgoztak. Gyermekeiket a fővárosban taníttatták, kollégiumban lakott mind a három fiú. Ok már városi életben nőttek jfel, ott is dolgoztak, kettő onnan nősült, a harmadik falubeli le­ányt vett el feleségül. Ok beszélték rá Zsófi nénit: adja el a kis házát, földjét, és költözzön fel hozzájuk, háromszobás lakó­telepi lakásukba. Kevésszer járt eddig Zsófi néni a fővárosban, érthető hát, milyen izgalommal ké­szült a nagy útra. A Vili. emeleti lakás elő­ször sok csábítót, izgalma­sat nyújtott neki (de félt le­nézni az ablakiból az utcá­ra!). A lift. amelyik gomb­nyomásra jött le. ment fel, mindenfelé a sok villany­kapcsoló. automata nyomó­gomb. a boyler. a fűtőtest, ami meleget adott ugyan, de a tüzet sehol sem' látta, az angol W. C., a beépített konyha és szekrények... A végnélküli csodálkozás, az ismerkedés öröme lassan elmúlt. Közeledett a tavasz (ezt csak a naptárból tudta, nem úgy mint otthon!), és Zsófi néninek egyszer csak kezdett szűk lenni az 58 négyzetméter. Hiányzott a kert, ahova csak úgy kisza­ladhatott. ha mozoghatnékja volt, hiányzott a természet hangja, a csendbe beleszóló tavaszi hangverseny, a ma­dárfütty. a darázszümmögés, a hajnali kakaskukorékolás. Börtönnek érezte a szép la­kás falait, amelyek közül ha ki is lépett, nem botlott lép- ten-nyomon ismerősbe, mint odahaza, nem állhatott meg egy jóízű tereferére, hiszen itt nem ismerik, nem is kö­szöntik egymást az emberek, még a legközelebbi szom­szédok sem. Fia, aki matematikus, me­nye. aki vegyész, reggeltől estig dolgozott, sókat volt egyedül. Megfőzött nekik, rendben tartatta a lakást, de nagyon, nagyon magányos­nak érezte magát. Hiába kedveskedtek neki a gyerekek finom. hűtött gyümölccsel, ő csak vissza­sírta a kútba leengedett gö­rögdinnye hidegét. Sokait gondolt az otthoni, megszokott életére, és ta­vasszal meg nyáron egyre jobban vágyott vissza a régi ..szabadságába” — ahogyan ő mondta, majd bánatosan hozzátette: „Hiába, öreg fát hehéz átültetni!” A szocializmus építésének egyik fontos célkitűzése a falu és a város közötti kü­lönbség megszüntetése. Valami különbség mindig lesz. ezt Zsófi néni honvá­gyat tükröző siránkozásaiból tudom: amit a .természet, az emberek egymáshoz való kö­zelsége ad. azt nem pótolja a nagyváros kultúrájával, mozgalmasságával sem. Ezt a megállapításomat két fiatal erősítette meg. Nem napolalJal! Nyár, nyár Hajszárítás fésülés közben A hirtelen leégés elsősor­ban az orrát fenyegeti, ezért aki nem szeretne hámló or­ral, dagadt szájjal járkálni, helyesen teszi..ha már na­pozás előtt egy óráival be­keni arcának ezeket a ré­szeit fényvédő krémmel. Vi­gyázat nem napolajjal! Édesvízben hajat mosni egészséges. — természetesen nem a strand területén! Ha­junkat azonban mindig ár­nyékos vagy félámyékos he­lyen. állandó fésülés közben szárítsuk meg. különben el­veszti természetes fényét akik — Zsófi nénivel ellen­tétben — a fővárosiból in­dultak el falura, nagyon fél­ve. telve szorongással: va­jon hogyan tudnak beillesz­kedni a merőben új életfor­mába ők. akik tősgyökeres városiak. Zoltán volt a tanítványom. Agronómus lett. Menyasszo­nya gép- és gyorsíró iskolát végzett. Mindketten állást kaptak vidéken egy kisebb termelőszövetkezetben. és természetesen lakást. így összeházasodhattak. Nemrég voltak nálam, öröm volt nézni napsütötte, barnára cserzett arcukat, és hallgatni élménnyel téli, megelégedett, vidám beszá­molójukat. Márta ház körüli kis kertjét szereti, és most érti csak, miért vásárolnak a városiak hétvégi házat és kertet, hogy szombat-vasár­napra odameneküljenek. Ne­kik ez megvan helyben. Zol­tán a csendnek örül jobban. Nagyokat alszanak, korán és frissen ébrednek. Mindketten külön is be­széltek arról, mennyire ked­vesen fogadták őket a hely­beliek. a tsz dolgozói és ál­talában a falu lakossága. Mindenki köszön nekik, büszkék rá. hogy van agro- nómusuk. Szerettem volna, ha sok fiatal hallhatta volna Márta és Zoltán beszámolóját: gyógyszerész, orvosjelölt, pe­dagógus. olyanok, akik fél­nek a falusi élettől, és tíz körömmel ragaszkodnak a városhoz. Pedig azzal, ha vállalnák az új életformát, éppen ők is segítenék a falu és a váror közötti különbség megszühtetését. hiszen újabb községeknek lenne patikusa, orvosa, tanítója, ahol minden bizonnyal úgy megbecsülnék őket. mint az én agronómu- somait. Dr. Gergely Károlyné Gólya, gólya... Szállnak hazafelé a gólyák fészkükre. De vajon csak ketten vannak? Nézzétek meg alaposan a rajzot, hátha va­lahol rejtőzik még ilyen hcsszúcsőrű. Ha megtaláltá­tok. húzzátok meg pirossal a körvonalait.­Megfejtés: "affoS ÁSo ussjzsoj e. jn aiQie^tej ládáit b bjj Bíró László: Cili cica lesben áll, a kamrában kukucskál. Várja, hogy egy egérke kibújjon már ebédre. Zalán Tibor: Egértánc Kisegér árnya a falon járja táncát, s csodálja három kis árva pincebógárka — tátva a szája. — s szörnyű sírásba. Szívük is fájna, hogyha megállna az egér tánca: három kis árva pincebogárka egyszerre vágna egymás szavába Kicsi Kati labdácskája piros-fehér pettyes. Mint a katicabogárka ide-oda repdes. Alapruha Ha van egy jó szabás­mintánk, kü­lönböző alap­anyagból. dí­szítőkkel, meg­oldásokkal, különböző al­kalmakra hasznosíthat­juk. Olcsó karton, vagy vászonanyag­ból otthon­kát, munka­ruhát, se­lyem vagy pamutt rikóból alkalmi ruhát is készíthe­tünk. sőt ha van egy jó blé­zerünk. vékony szövetből is csinos és divatos alapruhát varrhatunk magunknak. A modellt kezdő. . a szabás- varrásban még járatlan ol­vasóinknak is ajánljuk. A bemutatott méret mb 90—92 cm nagyságnak felel meg. Hozzávalók: 120 cm széles anyagból 140 om-t ve­gyünk. a derékvonalba 1 cm széles 70 cm hosszú gumi­szalag szükséges. Munkame­net: a szabásmintát 5 cm nagyságú hálósán bevonal­kázott csomagolópapírra fel­nagyítjuk: Az anyagra fekte­tés után az oldalszéleken 2 cm. a nyak- és karkivágás szélrészein 1 cm-t ráha­gyunk, az alsó szélen 5 cm, amit próba után hajtunk a bal oldalra, összeállításnál a nyak- és karszéleket 1 cm széles, keresztbe szabott vá- szoncsíkkal alábéleljük, és 2 sorosan tűzőöltésekkel kör­begépeljük. A derékvonalba a belső oldaton 3 cm széles szalaggal gumiházat készí­tünk. A 80-as nyár a széplábú nőknek kedvez. A ruha mindkét oldal-varrását 27— 30 cm magasságban nyitva hagyjuk. Az anyagszéleket visszahajtjuk. és a nyakszél- hez hasonlóan, azonos öltés­sűrűséggel díszítjük. Prósz Veronika Táplálkozási szokásaink A családok vasárnapi, ün­nepi asztalaira még mindig a zsíros, paprikás, kirántott húsok, .fűszeres pörköllek ke­rülnek. S természetesen kö­retnek is a tápláló tésztafé­léket. galuskákat, tarhonyát és különbözőképpen elkészí­tett krumplit tálal a házi­asszony. A zsíros, paprikás, hagymás ételeket tejföllel ízesítjük. A gazdag levese­ket zöldséggel és tésztával, sokszor ugyancsak tejföllel dúsítjuk. Előnybe részesít­jük a gyúrt. kelt. főtt tész­tákat önálló fogásként is. Az előbbi felsorolás a ma­gyar konyha legfőbb jellem­zőit összegezte. Mint látjuk, táplálkozási szokásaink még mindig ezt a magyarosnak nevezett jellegzetességet őr­zik. Vannak vidékek, ahol mellőzik a zöldfőzelékeket, a gyümölcsöket. Sok felnőtt nem szereti a káposztafélé­ket, a parajt, a sárgarépát, a sóskát, a céklát.,S mivel a szülők nem szeretik, vagy inkább nem szokták meg a főzelékeket, nem kínálják gyermekeiknek sem. A zöldségből, még ott is, ahol időnként asztalra kerül, sűrűn berántott, vastag fő­zeléket készítenek. Pedig mennyi ízesebb elkészítési módja van a zöldféléknek. A teijeli. tejföllel behabart fő­zelékek máris könnyebb. íz- letesebb ételek. De milyen jóízű körítés lehet a vajban megpárolt. petrezselymes sárgarépa. A vízben megfő­zött. vajjal, morzsával ízesí­tett kelkáposztalevél. A sós vízben megfőzött, sós vajjal megforgatott spenótlevél. A vegyes főtt zöldségekből ki­tűnő salátát készíthetünk, akár vajjal, akár majonéz­zel. akár ecetes, cukros víz­zel. Amit lehet, fogyasszunk nyers állapotban! A para­dicsomot. a parikát. a ret­ket. az uborkát, a salátát, a sárgarépát, a karalábét. Ha mindenképpen főzésre van szükség, inkább alkalmazzuk a gőzölést vagv a nagy nyo­más alatti főzést, s a főző­vizet is haszánljuk fel. A kukta edényekben magas hőmérsékleten, rövid ideig kell csak főznünk az étele­ket ígv kevesebb a vita- minveszteség. s az íz- és za­matanyagok sem távoznak el. (se) Jó, ha tudjuk... — A félbevágott citrom sokáig eláll; ha néhány csepp ecetet öntünk egy kistányérra és a citromot a vágott felé­vel ráhelyezzük. — Még a félig rothadt citromot se dobjuk el! Minden­féle rézedény, evőeszköz nagyon jól tisztítható vele. A tej: élet, erő, egészség Ma már szinte mindenki hallott arról, hogy szerveze­tünk felépítéséhez, zavarta­lan működéséhez fehérjék­re. zsírokra, szénhidrátokra, ásványi anyagokra és vita­minokra van szükség. Nos, a tej mindezek jórészének biztosítására alkalmas. Ar­ról viszont kevesebben tud­nak, hogy a tejpor sűrítve tartalmazza a tej összes tápanyagait. A tej porításának lényege, hogy a tejből a vizet elvon­ják. Ezáltal a tej természet tes életfunkcióinak alapjait szüntetik meg. és így a ká­ros baktériumok, amelyek a tej romlásához vezetnek. nem funkcionálhatnak. Ugyanakkor a tej értékes al­kotórészei konzerválódnak. Amennyiben a tejporhoz vi­zet adagolunk, a tej értékes alkotó részei újból életre kelnek. Az üzletek kétféle, zsíros és sovány tejport árusíta­nak, ezek zsírtartalmukban különböznek egymástól. A zsíros tejpor 42 napig, a so­vány kétszer ennyi ideig tá­rolható minőségi romlás ve­szélye nélkül. Noha nedves­ség ellen védő csomagolás burkolja, mégis ajánlatos a tejpor biztonságos tárolásá­hoz a hűvös, száraz, tiszta hely. A tejpor használata A tej készítésekor a tej­port előbb kevés vízzel ke­verjük simára, majd utána adjuk hozzá a teljes víz- mennyiséget. Így csomómen­tes, jó ízű sima tejet ka­punk. Általában 1 dkg tej­porhoz 1 dl víz számítható. A „Turista” tejpor adagja 1 liter tej készítéséhez szük­séges mennyiségű port tar­talmaz. Tészták, sütemények ké­szítéséhez — ahol a recept tejet ír elő — a tejport úgy is használhatjuk, hogy az előírt tej mennyiségének megfelelő tejport a liszthez keverjük és ez után adjuk hozzá a szükséges folyadék mennyiséget. Néhány példa: Palacsintánál a tejport liszttel és tojással elkever­jük, és szódavízzel hígítjuk. Burgonyapüré készítésé­nél a megfőtt burgonya fő­zővizéből vegyünk ki né­hány kanálnyit, és ezzel ke­verjük simára a tejport. Ez­után öntsük a leszűrt, össze­tört. forró burgonyára, és pár dkg vajjal keverjük. Ha sütemények töltésére készítünk úgynevezett főzött krémeket, akkor a tejport a cukorral és a tojással simá­ra keverjük, hozzáadjuk az ízesítőt, és állandó keverés­sel sűrűre főzzük. Tejbegríz. tejbedara. só- dók. tejlevesek stb. készíté­sénél a tejporból előbb elké­szítjük a tejet, a továbbiak­ban pedig a recept szerint járunk el. A. tejpor felhasz­nálására. természetesen még számtalan egyéb variáció van. Előnye a hosszú eltart­hatósága. kis helyigénye, gyors elkészíthetősége. Biz­tonságot jelent a háztartás­ban (főként ott, ahol nincs hűtőszekrény), a hosszab tú­rákon. kirándulásokon. Tartós tej Oszlassuk el azt. a még ma is sokszor felvetődő gondola­tot. hogy a tartós tej vala­milyen konzerváló anyag igénybevételével készül. A tartós tej 3 százalékos zsír- tartalmú. homogénezett. vá- losatottan jó minőségű tej­ből. ultrapasztőrözés útján készül. A 42 napos eltartha­tósága mellett, igen jelentős a homogénezés eredménye­ként érzékelhető telt íze. A homogénezés a tejben lévő zsírgolvócskák felapró- zását jelenti, amely a töké­letes felszívódást eredmé­nyezi. Különleges előny ez. főként, idősebbeknek, gyere­keknek. Praktikus csomago­lása amellett, hogy a több na­pos ünnepek ideje alatt megbízható tartalékolást je­lent. kirándulásoknál, hosz- szabb utazásoknál pótolha- tatlart szolgálatot teljesít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom