Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
1980. május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pásztor Imre: RÉGI IDŐK PARLAMENTJE 8. Panama panamát követ Bethlen István egy választási gyűlésen. — A kép halszélén Gömbös Gyula Nem tudom, Alekszej Tolsztoj fejében megfordulhatott-e. amikor képzeletét eleresztve 1922-iben papírra vetette fantasztikus regényét ama Mars-béli utazásról, amelynek az Aelita címet adta, hogy amiről 5 olyan merészen álmodozott, az alig néhány évtized múlva már kézzelfogható valóság lesz. Azt azonban igazán nem gondolhatta, hogy a merésznek hitt álom és a valóság fantasztikus meséjének szemléletes találkozására éppen ő szolgáltat majd váratlanul alkalmat: hétfőn este ugyanis a regényéből készült. Rajnai András rendezte játék adásának kellős közepén váltottunk át olyan eseményre, amelyben már nem az emberi képzelőerő játékát, hanem az emberi tudás szédületes szárnyalását csodálhatták meg. Fantasztikus Nem elmélkedni kívánok a nekünk különösképpen emlékezetes eseményről — az első magyar a világűrben —, csupán arra hívnám fel a figyelmet így utólag, amire gondolom nemcsak én figyeltem fel, hogy ez a „találkozás” a képernyőn, a merőben képzeletinek és a ténylegesen reálisnak a találkozása adott pillanatba sűrítve rendkívül hatásosan dokumentálta azt és szimbolizálta a fejlődést, amit az emberi tudomány az utóbbi időkben elért, sagon- dolattársítjáS, az asszociáció sokféle lehetőségére kínált alkalmat — megtermékenyítő hatással. Itt említendő meg. hogy az űrrepülés eseményeinek mélyebb megértéséhez igazán ijó előtanulmányokat jelentett az a háromrészes film. amelynek képein az űrhajósok központjának, a Csillagvárosnak munkás hétköznapjai elevenedtek meg. Vértessy Sándor igazán elemében volt. egy gyermek rajongó kíváncsiságával nemcsak mindenre rákérdezett, ami érdekesnek tűnhetett, de úgy vette sorra az űrhajózás eszközeit tudós segítőtársaival, mintha maga is űrsétára készült volna; a lényegében ismeretterjesztő filmet szinte egy valóságos készülődés belső izgalmai töltötték meg, jártak át. Érdekes t, üzemlátogatásban” lehetett részünk, igen világos és közérthető szövegkísérettel, egy válójában fantasztikus birodalomban jártunk. ahol azonban mindenben a rendet teremtő tudás az úr. Egyébként az elmúlt hét műsorát nézve furcsa ellentmondás fogalmazódhatott meg a nézőben, épp a fantasztikus fogalmát illetően. Szombaton este ugyanis afféle kabaréműsorban szórakoztatásul a nézők úgynevezett fantaísztikus ötleteit tálalta fel a televízió, azaz a nézők .képtelennek tűnő” ötleteivel játszadoztak el különböző „humorra felkent” szerzők és hivatásos tréfa- csinálók. s ami a meglepő, hogy mindabban, amit felkínáltak, jelenetben, zenében és minden egyébben, abban jóformán nyoma sem volt a szertelenül merésznek, az elképesztően rendkívülinek. a szokatlanul újnak. Sőt. nem volt abban semmi olyan, amire maguk a televízió humorelőállító és gyártó munkásai maguk is nem találhattak volna rá. Akkor pedig mi értelme volt meghirdetni s legfőképp eredményét közreadni — ezt az össznépi ötletvadászatot. Ami A tanácstagi beszámolókon tették szóvá, hogy Jász- iványnak is elkelne már egy. a réginél tágasabb élelmiszerbolt. A lakók kérése eljutott a „címzetthez”, és Jászivány az idén egy korszerű vegyes élelmiszerbolttal gazdagodott. Az új létesítmény egy réaz említett ellentmondást illeti. bátorkodom megjegyezni: úgy tűnik, ha az ember manapság Valami igazán rendkívülire áhítozik, olyasmire ami képzeletét felcsigázza. a költői képzelet szüleményei helyett jobban teszi, ha a tudományhoz fordul, a képernyő előtt is. lett légyen az a Delta, vagy épp a Kis- filmek a nagyvilágból, vagy ehhez hasonló. Ott igazán fantasztikus dolgokkal találkozhatunk. Azt hiszem, a kérdéses műsor megalkotói túl köny- nyen dobálóznak az alakját tekintve is meglehetősen korcs szavukkal, a fantasztikussal. Mert nézzük csak. ugyan mi köze annak a hihetetlenhez — egyik lehetséges jelentése a fantasztikusnak —. hogy például a tehetetlen beosztott helyett a főnöknek kellene mindenhol elvégeznie a munkát. (Ügy kell neki. miért alkalmazza.) Ez ugyanis nagyon is hihető, sokhelyütt már gyakorlat is van rá. Továbbá: mi abban az elképesztő, hogy nyugdíjas öregurak újra katonai egyenruhát öltsenek, és nincs abban sem semmi agyafúrtság, hogy például a diákot érdemjegy helyett forintokkal kellene jutalmazni. Az efféle elismerésnek például ha nem is az iskolában, a családi körökben már — sajnos — eléggé „nagy divatja van”. Egy fantasztikus ötlettől bizony azt várná az ember. hogy legyen akár elbűvölően varázslatos, vagy ellenkezőleg : akár képtelenül otromba, tűnjék hihetetlenül óriásnak, vagy körmönfontan csavarosnak — mindenképpen olyan legyen, amelyben a szellem a „fellegékben jár”, s nem alant vergődik a földön. Ha erre. ennyire a képzelőerőből nem telik, akkor felesleges őt csigázni. Röviden Nálunk nem szokás, hogy egy-egy jelentős opera sikeres előadását egyszerűen felvételről közvetítse a televízió. A mi televíziósaink előszeretettel tévésítik a népszerűsítésre kiszemelt zenedrámát. Kétségkívül, az élménynyújtásnak komolyzene esetében ez is egyik formája, de hogy a jó muzsika önmagában is, minden egyéb hátast keltő eszköztől eltekintve mennyire „megél a képernyőn”, azt jól példázta pénteken este a Metropolitan Manón Lescaut-jának sugárzása felvételről. Elemi erővel szólt a muzsika! Nem tudom, ehhez hasonlóan mért nem lehet hazai zenés színházaink eyvegy emlékezetes előadását is közkinccsé tenni? Igazán nem érheti vád televíziónkat. hogy nem figyel oda a nagyvilágban élő. hazánktól elszakadt magyar származású alkotók, művészek eredményeire. hogy nem fáradozik azért, hogy velük élőbb kapcsolataink alakuljanak ki. Radványl Dezső szerkesztő és Kígyós Sándor rendező vasárnap' este látott filmje a Párizsban élő magyar művészek világába kalauzolt el. jószeniveT felvillantva az idegenbe szakadás okait és motívumait is. Kár ugyanakkor, hogy a látványosságra törekedvén — mintha valamiféle párizsi képeslapot is át akartak volna nyújtaná a nézőnek — kevesebb idejük maradt egy- egy művész arcvonásainak megrajzolására. munkájuk helyenként túlságosan is vázlatosnak tűnt. gi bolt átalakításával és bővítésével épült 300 ezer forint költséggel a Jászapáti és Vidéke Áfész beruházásában és kivitelezésében. A közös tanács 28 ezer forinttal járult hozzá létrehozásához, a település lakói több mint 10 ezer forint értékű társadalmi munkával segítettek. Bronzkori települést tárnak fel a Tiszazugban Világhírű bronzkori lelőhely feltárását jelölték be Szolnok megye régészeti térképén a Damjanich János Múzeum munkatársai. A megye déli részén, a tiszazugi tájterületen található tiszaugi Kéménytetö határrész már a múlt század végén is ismert volt a föld mélyében rejlő értékeiről, némi ásatásokat is folytattak, de tényleges hitelesítő feltárásokra nem került sor. A magyar régészeti kutatás nagy adósságát törlésztik azzal, hogy ezt a területet a Nemzeti Múzeum és az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem régész tanszékének a közreműködésével az idén vallatóra fogják. A már előkészített lédetmentő ásatások során igyekeznek megállapítani a település rétegsorát, belső kronológiáját. Ez a feltárásra kitűzött telep — hasonlóan az ugyancsak világszerte ismert tószegi bronzkori településhez — 3—3,5 méter vastag rétegsorból áll, magába foglalja a bronzkor egyes szakaszainak fejlődését, a régészek számára valóságos kincses- bányát ígér. Ugyancsak a régészet térképére került és az idén kezdődik meg a tiszaugi Kisér-part rézkor; településének a feltárása. Ezen a lelőhelyen a 'két világháború között már folytak leletmentések, de a háború viharában a feltárt anyagok és a hozzá kapcsolódó dokumentációk jórésze elpusztult. Vallatóra fogják a Tiszaugtól keletre közvetlenül a Tisza- panton húzódó Árpád-kori települést is, ahol már az első tudományos vizsgálódások alkalmával* háznyomokat, kemencéket, csodálatos kerámia bográcsokat, a- korra jellemző kerámia típusokat találtak. A megye régészeti térképén az Árpádkori település feltárásával újabb fehér foltot tüntetnek el. A megye déli részén a tiszaugi részen folytatott leletmentésekkel a majdan épülő csongrádi Tisza III. vízlépcső tározója által veszélyeztetett területek régészeti kincseit mentik meg a jelen és az utókornak. A Dunai Vasmű tánc- együttese nagy sikerrel mutatta be „Magyar képeskönyv” című műsorát hétfőn este Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A nézők az orKülönös parlamentarizmus uralkodott a Horthy-rendszer világában'. A választójogi törvény és a választások lebonyolítása garantálta, hogy a mindenkori kormányon lévők túlnyomó többségei rendelkezzenek a parlamentben, amelynek tulajdonképpen semmi szava nem volt, a dolgokat — a kormányzó szándékai és a saját módszerei szerint — a kormány tetszése szerint irányította. A panamák évei voltak ezek: a parlamenti botrányok, - az egész ország — néha még a külföld — figyelmét felkeltő szónoki összecsapások többnyire azokat a szégyentelen, gátlástalan ügyeket tették szóvá, amelyekkel a tűzhöz közelállók a saját feneketlen zsebeiket töltötték meg. 1. A híres-hírhedt panamák egyik legismertebbje még 1921. őszén, vagyis az első nemzetgyűlés idején robbant ki. Napvilágra került, hogy Nagyatádi-Szabó István kisgazdapárti vezér és földművelésügyi miniszter titkára ló- és más kiviteli engedélyekért busás sápot szedett. Ezeket a pénzeket nagyrészt a párt céljaira használták fel, de amint ilyenkor lenni szokott, jócskán jutott belőle magáncélokra is. Eskütt Lajost letartóztatták, s hiába magyarázta, bizonyította, hogy ő csak végrehajtotta, amit főnökei parancsoltak, a vádlottak padjára került, míg megbízói tovább szónokoltak az ország nyilvánossága előtt ,,a tiszta erkölcsről és közéletről”. Közben aztán Nagyatádi meghalt, s a sokáig elhúzódó per tárgyalásán tanúként megjelent Bethlen István miniszterelnök. Annakidején, amikor a rendőrség lefoglalta Eskütt iratait, a miniszterelnök számos protezsáló levele is köztük volt, Mire az ügy elhagyta az ügyészséget. valamennyi szőrén- szálán eltűnt. Eskütt, akit pácban hagytak, viszont váltig állította a bíróság előtt, hogy ö nemcsak minisztere, hanem a miniszterelnök tudtával, sőt számos esetben utasítására cselekedett, pa- namázott. Bethlen tanúként persze mindent letagadott, személyes tekintélyét igyekezett felhasználni, hogy a kormány számára még mindig kellemetlen büntetőügyet beszág legszebb, legjellegzetesebb táncait láthatták a nagymúltú, kiváló együttes előadásában. A koreográfiákat az együttes művészeti vezetője: Péterffy Attila, valamint Molnár István, No- vák Ferenc, Foltin Jolán és fejeztesse. A vallomást követő napon, 1924. november 28-án viszont Friedrich István egy Bethlen által írt levelet ismertetett a képviselők — és persze, ezzel a nagy nyilvánosság — előtt, amely ellentétben állott a miniszterelnök tanúvallomásával. Erre Bethlen zárt ülést kért, de a szociáldemokrata Györki Imre a nyilvános ülés újbóli megnyitása után indítványozta, hogy a képviselőház változtassa meg a napirendet és a panamavádak tisztázását tűzze napirendre. 2. Felszólalása közben tört ki a botrány: ez a nap a Horthy-rendszer parlamentjének legviharosabb napja lett. Györki kijelentette: — Ha pedig figyelmesen elolvassuk a miniszterelnök úr tegnapi vallomását, amelyet a bíróság előtt tett és ha figyelembe vesszük azt a levelet, amely ma itt pub- iikáltatott, akkor igenis azt a meggyőződést kell leszűrnünk, hogy a miniszterelnök úr tegnap a bíróság előtt hamis tanúvallomást tett... Az elnök Györkitől előbb megvonta a szót, aztán kivezettette. S még 14 képviselőt távolíttatott el erőszakkal a hatalmas zajban az elnök jelére mindig felugró és így kiutasító kormány- párti többség. Bethlen ikődözben magához hívta titkárát, s utasította, hogy rendeljék el a teljes rendőri készültséget. Attól tartott, hogy mint annakidején, 1912-ben a TiszaBotos József készítette. A népzene kedvelőinek igazi élményt jelentett az együttest kísérő zenekar műsora is. Zenei vezető Horváth Dénes volt. Felvételünk az előadáson készült. féle erőszakoskodás után, ismét megmozdul a tömeg. Ez azonban nem következett be: az ellenzéki képviselők — akiket egyébként 20—25 napra amúgyis kitiltottak az ülésekről — bár bojkottál- ták egy ideig a képviselőházat, aztán ismét hajlandók voltak részt venni a „törvényhozói” munkában. 3. A kormány és a képviselőház tagjai között egyébként továbbra is ott ültek azok, akikről az egész ország tudta: ingyenrészvények ajándékozásával és más módokon csupán a Hitelbank 300 millió koronát osztott ki közöttük, más nagybankok, gyárak hasonló „ajándékairól” nem is beszélve. Ugyanis egy esztendővel azelőtt az egész ország zengett a híres „ingyen- részvény-botránytól”. Ez egy jobboldali, fajvédő képviselő kortes fogásnak szánt beszéde nyomán támadt. Ulain Ferenc arról szónokolt, hogy a „közéletet meg keli tisztítani a bankokrácia befolyásától.” És elmondta: a bankok politikusokat, minisztereket és képviselőket vásárolnak meg azzal, hogy részvényeket adnak nekik ajándékba. Ezek után a kormány és egy parlamenti bi- bozottság vizsgálatot folytatott. És az egészet elkente azzal, hogy a szóban forgó miniszterek és képviselők csupán „közgazdasági tevékenységet” folytattak és ezt, bármilyen szép tőzsdei haszonhoz jutottak, nem lehet nekik megtiltani. (Folytatjuk) Ismét nagyvásár Debrecenben Több mint húsz évvel ezelőtt volt nagyobb kirakodó- vásár a Hajdúság székhelyén : Debreceniben. Részben ez az o-ka annak, hogy a városi tanács ismét fel kívánja eleveníteni a régi vásárok emlékét, hangulatát. Május 31-én és június 1-én, — szombat, vasárnap — kerül sor a rangosnak ígérkező eseményre a Nagyerdő főútvonalain : az Ady Endre sugárúton, a Nagyerdei körút egy részén, ai. Oláh Gábor utcában és a Palagi út egy szakaszán. Az állami és szövetkezeti kereskedelem mellett nép- és iparművészek, kézművesek, kisiparosok, magánkereskedők gondoskodnak a széles áruválasztékról és az udvarias, figyelmes vendéglátásról. A fogyasztási cikkeket előállító helyiipar is gazdagítja a vásárt áruival. Természetesen a szórakoztatás is szerepet kap a vásáron : a kuTtúrpark és az állatkert mellett a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ teremt bemutatkozási lehetőséget az amatőr bűvészek, akrobaták, zsonglőrök, bohócok. vásári kikiáltók és képmutogatók számára. Nem hiányoznak a körhinták, céllövöldék sem,. V. M. A szolnoki A DUNAI VASMŰ táncszínpadon TÁNCEGYÜTTESE Kérték és adtak is
