Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

1980. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyüzemből a háztájiba A nagyüzemi, szántóföldi 'kertészet palántaszükségleté­nek megtermelése mellett a kistermelők ellátására • is gondoltak az idén a szolnoki Lenin Tsz kertészei. Alig tíz napja jelent meg lapunkban a hirdetésük, amelyben a kedvezményes palántaárusí­tási akció megkezdéséről ér­tesítették a lakosságot. Bér­ces László ágazatvezetőt kér­deztük: milyen az érdeklődés a fóliatelepen? — Várakozáson felüli. Két­ezer négyzetméternyi fólia­sátor alatt neveltünk lakos­sági értékesítésre káposzta-, karalábé-, kelkáposzta- és paradicsompalántát. Már az „utolját” árusítjuk, volt olyan nap, hogy ötvennél több kistermelőt szolgáltak ki az asszonyok. Most, hogy jobbra fordult az idő, bizto­san jönnének még sokan. Talán kétszer ennyit is el tudtunk volna adni... Ottjártunkkor, reggel is nagy volt a forgalom a téesz téglagyári felüljáró melletti fóliatelepén. Munkácsi Jó­zsef már bevásárolt, ahogy mondja, érdemes volt kibu- szoznia a városból. — Karalábé, paradicsom, kelkáposztapalántát viszek, összesen száz szálat. Odabent a piacon egy forintnál drá­gábban vesztegetik, itt hu­szonöt fillért fizettem darab­jáért. Nyugdíjas embernek ez a megspórolt százas is számít. Egy hete köszöntem le a Fűrész- Lemez és Hor- dóipari Vállalattól, kitelik mostmár az időmből, hogy megtermeljem a ház körül a konyhára való zöldségfé­lét. Sikeres paiántaárusítási < " akció Zoliéi Zoltánná: „Megtakarí­tottunk a téesz akciójával majd ezer forintot” Egymás után érkeztek a vevők, Junák Csabáné admi­nisztrátor az alkalmi pénz­táros kasszírozta tőlük a pa­lánták árát. — Csaknem kétszázezret adtunk el eddig. A huszonöt fillérből csaknem húsz fillér az önköltségi ár, szóval eb­ből nem gazdagszik meg a téesz. Nem is az volt az ak­ciónk célja hanem az, hogy minél olcsóbban termelhes­senek zöldségféléket a kise­gítő gazdaságokban, háztá­jiban gazdálkodók. Még az elmúlt szombaton, a szakadó esőben is jöttek sokan, fő­leg nyugdíjasok. Zoliéi Zoltánnénak kétféle paradicsompalántából ezret számoltak ki a kertészek. — Tiszajenőn van egy kis földünk, a kertészkedésből egészítjük ki a vasúti nyug­díjunkat. A termést, már amit nem fogyaszt el a csa­lád, a konzervgyárnak adjuk el. Legalább ezer forintot megtakarítottunk a téesz ak­ciójával, mert hogy viszünk karalábé- meg kelkáposzta- palántát is. És tudják na­gyobb bizalommal veszi meg az ember itt, mint a piacon. A nagyüzemben mégis csak szakszerűbb a palántaneve­lés. Junáknéval átnéztük a bevételi kimutatást. A leg­többen, ötven, száz, kétszáz szálat vittek, nyilván házi­kertbe, hobitelekre. Akadt, négyezres tétel is. A fiatal- asszony ezt nem állja meg szó nélkül: — Mindenkit kiszolgál­tunk bármilyen mennyiség­gel. Sajnos ezúttal is volt, aki visszaélt vele. Megvásá­rolta tőlünk az olcsó palán­tákat, és kétszerte-három- szorta többért eladta a pi­acon. Most már túl vagyunk az akción, de jövőre erre is jobban odafigyelünk majd. Nem az üzérkedőknek ter­meljük a kedvezményes pa­lántát, hanem a kispénzű termelőknek. Ügy gondoljuk, ezzel is több zöldségféle ke­rül a konyhába, és természe­tesen az üzletekbe. T. F. . Kitűnőek a növényolajipari termékek Egy hét múlva nyit a tavaszi BNV Eddig mintegy 100 ezer jegyet vásároltak elővételben A tavaszi BNV-n kiállítás­ra szánt korszerű termékek, áruk mintegy 70 százaléka már megérkezett a kőbányai vásárközpontba* ahol teljes erővel díszítik, csinosítják a kiállítási standokat. hogy egy hét múlva, május 21-én. a nyitáskor már minden ké­szen fogadja a látogatókat. A hivatalos vagy kollektív bemutatóval résztvevő kiál­lítóknak már valamennyi áruja megérkezett, s néhány napon belül elfoglalják ki­jelölt helyüket az egyéni ki­állítók is. A leendő látogatók mun­kahelyei is készülnek a nem­zetközi szakvásár áruajánla­tának szervezett megtekinté­sére. a tapasztalatgyűjtésre. Ennek érdekében eddig a vállalatok, szövetkezetek és a különböző intézmények elő­vételben mintegy 100 ezer belépőjegyet vásároltak dol­gozóiknak; túlnyomó része- — csaknem 70 ezer — szak­mai jegy. Az elővétel meg­könnyítésére a Budapesti Közlekedési Vállalat mintegy 20 ezer jegyet vett át a HUNGEXPO-tól. s a forgal­mi csomópontokon, a végál­lomásokon várhatóan mától megkezdi az árusítást. Ha­sonlóképpen az IBUSZ bu­dapesti és vidéki irodái is felkészültek a spakvásári programokra. A belépőjegyek ára válto­zatlan. A vidékiek ezúttal is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos utazási kedvez­ményét. A vásáron nagy teret szen­telnek a szakmai programok­nak. így a nemzetközi sereg­szemle kilenc napjából öt al­kalommal május. 22-én. 23- án, 26-án. 27-én és 28-án •szakmai napot rendeznek, amikor a délelőtti 10 órai nyitástól délután 2 óráig csak a szákmai jeggyel ren­delkezők léphetnek be a vá­sár területére. Ezeken a na­pokon a nagykpzönség dél­után 2-től 6-ig tekintheti meg a bemutatókat, szomba­ton és vasárnap azonban egész napon át rendelkezé­sükre áll a kőbányai vásár- központ. A szakmai programok, elő­adások, tanácskozások, film­vetítések lebonyolítását segí­ti a K-jelű épületben beren­dezett nagy konferencia köz­pont, amely négy nyelvű közvetítésre alkalmas tol­mácsberendezéssel és öt kü­lönböző tárgyalóteremmel áll az érdekeltek rendelke­zésére. A vásárlátogatók el­látására ismét berendezke­dik az EXPO étterem, a kar­cagi birkacsárda, a duna- kömlödi halászcsárda s a parasztcsárda és ezen kívül 'hat pavilonban és a vásárte­rület legforgalmasabb helye­in büfék, bisztrók, presszók állnak a vendégek szolgála­tára. Évente 56 ezer tételt. 400 ezer élelmiszermintát vizs­gálnak meg a megyei, fővá­rosi élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek. Az el­lenőrzések tapasztalatairól tájékoztatták tegnap az új­ságírókat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. Elmondották, hogy a hazai élelmiszerek minősége az 1978. évi szinthez viszo­nyítva összességében válto­zatlan. ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek tartják az utóbbi öt esztendőben elért, külföldön is elismert jó szín­vonalat. Különösen a nö­vényolajipar termékei ki­emelkedően jó minőségűek. A tejtermékeknél jelentősen csökkent a csomagolási és jelölési hibák miatt kifogá­solt tételek száma, a hús­iparban javult a füstölt szá­razkolbász. a csemege szalá­mi. és az étkezési sertészsír minősége. Természetesebbek, jobb ízűek a dzsemek, gyü­mölcslék. szörpök, is. Javul­tak a süteményporok, a zse­lés szaloncukrok, pudingpo­rok élvezeti tulajdonságai is. Az élelmiszeripari termé­kek között előfordulnak még minőségileg kifogásol­ható tételek, amelyeket a fo­gyasztók jogosan reklamál­nak. A technológiai vagy egyéb fegyelmezetlenségből, adódó hibák megszüntetésé­ért tovább fokozzák az ipari és hatósági ellenőrzéseket, a mulasztókat pedig szigorúan felelősségre vonják. A termelési szerkezet fejlesztésének eredményei és feladatai a gépiparban Soltész István kohó- és gépipari miniszter nyilatkozata A gépipar az iparon belül világszerte fejlődést meg­határozó szerepet tölt be, fontos helyet foglal el a nem­zeti jövedelem létrehozásában, a külgazdasági kapcsola­tokban, a termelőeszközök előállításában, az infrastruk­túra fejleszétsében és la lakosság ellátásában. A magyar gépipar — amelynek termelése az elmúlt húsz év alatt mintegy négyszeresére növekedett — a szocialista ipar bruttó termelésének 27—28 százalékát állítja elő. A gép­ipar adja a népgazdaság export bevételeinek 40 száza­lékát, ezen belül a szocialista export 56, a nem szocia­lista kivitel• 20 százalékát. Kiemelkedő fontosságú tehát, hogy a gépipar fejlődése, termelési ,szerkezetének kor­szerűsítése társadalompolitikai, gazdaságpolitikai cél­jainak megvalósulását szolgálja. E hosszú távra szóló átfogó, jelentős munkáról, s a következő évek feladatai­ról nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak Soltész István kohó- és gépipari miniszter. Gyorsabb ütemben — Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i határozata az ágazat számá­ra hosszútávú feladatokat szabott meg a termelési szerkezei gyorsabb ültemű fejlesztésére, a külgazdasági kapcsolatok bővítésére. Mi indokolja a termelési szer­kezet fejlesztésének közép­pontba állítását? Meggyőző­désünk, hogy a rendelkezésre álló erőforrások hatéko­nyabb felhasználása, a gaz­dasági eredmények, a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítása csak a ter­mékszerkezet következetes fejlesztésével, a versenyké­pes, korszerű, magas mű­szaki színvonalú, gazdaságos termelés arányainak bővíté­séivel és a gazdaságtalan termelés egyidejű visszaszo­rításával. illetve megszünte­tésével oldható meg. — Ez a munka már a het­venes évek elején megin­dult. Olyan központi prog­ramok valósultak meg, mint a közúti jármű-, a számítás- technikai program, de más jelentős fejlesztések is. Már ebben az időben kialakult a termelési szerkezet átala­kításának egy fontos és a korábbinál tudatosabban al­— Tapasztalataink szerint, a termelési szerkezet szelek­tív átalakítása során számos probléma jelentkezett. A gépipar hatékonyságának növelése érdekében célsze­rű lett volna a gépipar ter­mékskálájának szűkítése, ami azonban a korlátozott szocialista importlehetőségek miatt is nehézségekbe ütkö­zött A gépipar termelési szerkezetében kevés volt az olyan korszerű termékcso­port, mint például az autó­busz és jármű részegység­gyártás, amely a gépipar fej­lődésére meghatározó hatás­sal lett volna. Az úgynevezett háttéripar elmaradottsága is nagymér­tékben rontja az egész ipar hatékonyságát. —- Az igen széles termék- választék az erőforrások szétforgácsolásához vezetett, és ez a műszaki kultúra fej­lődésére kedvezőtlenül ha­kalmazott eszköze, a szelek­tív iparpolitika. — Az V. ötéves terv elő­készítése során kidolgoztuk a gépipari termékszerkezet középtávú szelektív fejlesz­tésének feladatait. E kon­cepció megvalósítása ered­ményeként a tervidőszakban jelentős változás következett be. A fejlesztésre kijelölt 21 termékcsoport közül a gazdasági környezet-, köve­telmény- és feltételrendsze­rek szüntelen és jelentős változásai közepette is ki­emelkedő ütemben fejlődött a közúti járművek és rész­egységei, a mezőgazdasági gépek, valamint az irányítá­si és számítástechnikai ter­mékek gyártása. A dinami­kusan fejlődő termékcsopor­tok 1980. évi termelését az 1975. évihez hasonlítva, 60 százalékot meghaladó növe­kedést tapasztalunk. — Az V. ötéves tervidő­szakban megszüntetésre ítélt mintegy 65 termékcsoport termelése a tervezett ütem­nek megfelelően alakul. Be­fejeződött egyes teherautó- és gépkocsitípusok, a motor- kerékpárok és oldalkocsik. Diesel-motorok gyártása, hogy csak a legjelentőseb­beket említsük. tott. Ez fejeződik ki a kor­szerű termelési eljárások lassú elterjedésében, az automatizáltság alacsony fo­kában és termelékenysé­günknek a nemzetközi szín­vonalhoz mért elmaradá­sában. Ezzel magyaráz- hatq az is, hogy a munka­erő szakképzettségi struk­túrájának összetétele sem, felel meg a korszerű gép­ipari szerkezet igényének. — A struktúra-átalakítás ágazati szintű értékelése után most áttekintjük, el­lenőrizzük a termelési szer­kezet fejlesztését ténylege­sen megvalósító vállalatok tevékenységét. Sajnos a vál­lalatok többsége új beruhá­zások feltételezéséből indult ki és kevésbé választották a termelési szerkezet „be- •ruházáá-takarékos” útját. A korszerűtlen, gazdaságtalan termelést megszüntetve az addig rossz hatásfokkal mű­köd tetéttj erőf omlásokat — esetenként kisebb fejlesz­téssel — jobb eredménnyel, gazdaságos, versenyképes termékek gyártásánál hasz­nosíthatnák vállalataink. Égyes termékek visszafej­lesztése, megszüntetése előtt a vállalati elhatározást kö­vetően hosszadalmas egyez­tetési eljárásokra kerül sor a belföldi ellátás biztosítá­sa,. vagy a fontos exportér­dekek miatt. — A párt XII. kongresz- szusánuk határozatában is szó van a gépipar helyzeté­ről, fejlesztésének feladatai­ról és arról, hogy előtérbe kell helyezni a feldolgozó- ipar versenyképességét job­ban megalapozó az MV, a minőség és választék javí­tását eredményező korsze­rűsítéseket. A tárca munka- programja szerint a gépipar struktúrájának korszerűsíté­sével 1990-re a versenyké-. pes, hosszú távon is jól ér­tékesíthető gépipari termé­kek aránya megközelítőleg eléri majd a termelés két­harmadát. A termelési szer­kezet fejlesztésével a kö­vetkező időszakban nő a gépipari termelés hatékony­sága, így jelentősen javul az ágazat exportképessége, elsősorban a r.em rubel el­számolású piacokon. Kijelölték a fö irányokét — A magyar gépipar gyártási hagyományainak és lehetőségeinek megfelelően a termelési szerkezet fej­lesztésére kijelölték a fő irá­nyokat. Ezek elsősorban a háttéripart érintik, így az alkatrészek, részegységek, előgyártmányok, mint pél­dául a kovácsolt termékek és öntvények, valamint a szerszámok gyártását. Dina­mikusabban fejlődik majd az elektronikai ipar, az élel­miszeripar és a mezőgazda- sági gépgyártás egyes terü­letei, a villamosenergia ter­melés, elosztás és felhasz­nálás berendezéseinek egy része, a közúti járművek és részegységek, valamint egyes szerszámgépek gyártása, és a tartós fogyasztási cikkek néhány területe. A termékszerkezet kor­szerűsítésének bonyolult feladatát természetesen nem lehet néhány termékcsoport kiemelt fejlesztésével meg­oldani. A műszaki fejlesztési és beruházási erőforrásokat el­sősorban a fő irányok fej­lesztésére koncentráljuk, oda, ahol a gépipari termé­kek korszerűsége, verseny- képessége a leggyorsabban és a leghatékonyabban ala­kítható. — E feladatok megvalósí­tása a vállalati és miniszté­riumi munkában az eddigi­nél nagyobb figyelmet és kezdeményezőkészséget kö­vetel — fejezte be nyilatko­zatát Soltész István. A szelektív átalakítás nehézségei Nagyrészt a Jászberényi Hűtőgépgyár látja el meg­rendeléssel a jászladányi Egyetértés Tsz gumiüzemet. Évente mint­egy ötmillió forint érték­ben gyártanak különböző gu­mitömítése­ket, távtartó bakokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom