Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-04 / 102. szám
1980. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hagyományok újjáteremtője Beszélgetés Chlumetczkv Ildikó fazekassal Szolnokon, a helyőrségi művelődési otthonban a napokban nyílt meg Chlu- metczky Ildikó szolnoki fazekas kiállítása. A fiatal fa- , zeskasnak ez az első önálló bemutatkozása. munkáit azonban már több alkalommal láthatta a közönség; legutóbb például szép sikerrel szerepelt az első szolnoki fazekas triennálén. Már ott feltűnt — önálló kiállításán pedig még érzékletesebbé vált — hogy Chlumetczky Ildikó az ősi mesterség megújításán. a hagyományok továbbfejlesztésén fáradozik. — A mesterséget Mezőtúron Gonda Istvántól és Busi Lajostól tanultam. Különösen Busi Lajos munkái voltak rám nagy hatással — mondja. — Már tanulókoromban élt bennem a vágy, hogy valami újat teremtsek, a hagyományok, a népi forma és díszítés puszta utánzása helyett, ám ezek felhasználásával, egyéni stílust alakítsak ki. Ez az egyéni stílus, úgy tűnik, találkozik a közönség ízlésével. Ám nem csupán azért, mert Chlumetczky Ildikó edényei szépek. — Szeretném, ha a fazekas mesterség termékei elfoglalnák helyüket mindennapjainkban; az emberek nem csak falra akasztanák, de kézbe is vennék, használnák js őket. Konyhai felszerelési tárgyakat készítek: főzőedényeket. fűszertartókat, készleteket — mondja. — Továbbra is az a célom, hogy A kiállítást már a megnyitón is nagy érdeklődés kísérte „Fazekasnak vallom magamat” minél több. szép edény kerüljön le a korongomról. Chlumetczky Ildikó munkái nemesen egyszerű forma- és színvilágukkal ragadják meg a látogatót. Nem véletlen talán, hogy a csák- vári fazekashagyományok voltak legnagyobb hatással a fiatal alkotóra: munkái ugyanazt az egyszerűséget és tisztaságot őrzik. Mint ahogy céljai is: — Sokan emlegettek már kerámikusnak, iparművésznek. Én fazekasnak vallom magamat. Szeretném minél tökéletesebben elsajátítani a mesterséget, hogy munkáimmal örömet szerezzek az embereknek. hasznosnak tud- •hassam maagmat. Érdekes módon Szolnokon — bár a megyében gazdag hagyományai vannak — elődeink nem hozták létre a fazekasság alapjait. Merem remélni, hogy szolnoki műhelyem kicsit pótolja majd ezt a hiányt. TE Fotó: TKL Zenei krónika Előadóművészét felső fokon Az elmúlt zenei évad kétségkívül legszebb. legnagyobb élményét nyújtotta az Országos Filharmónia legutolsó, szezonvégi bérleti hangversenye, melyet a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében rendeztek. A kedden este lezajlott hangversenyen három kivételesen nagyszerű muzsikussal, három kiváló szólistával ismerkedhetett meg a zeneszerető közönség. Külön-külön és együtt is, mint kamara-partnerek, a zenei előadóművészet felső fokán valósították meg művészi elképzeléseiket. Franki Péter — zongora-. Pauk György — hegedű-, Ralah Kirschbaum — gordonkajátéka csodásán szép, ritkán hallható élményt nyújtott valamennyiünknek. Ebben az évben mintha egy kissé esett volna a Filharmónia-koncertek színvonala, és talán éppen ennek következtében nem telt ház előtt játszottak a művészek. így csak sajnálhatja, ki nem hallotta Mozart gyönyörű C-dúr zongoraversenyét, Franki Péter előadásában, mely lenyűgözőén szuggesztív, leheletfinoman könnyed vagy éppen erőtől duzzadó, de mindig a zeneszerző egyéniségét, mondanivalóját kifejezően tolmácsoló ideálisan mozarti volt. Sokáig emlékezetes marad a versenymű lassú tételének áradó zeneisége, olykor döbbenetes pianisszimója. — Franki Péter játékát a köny- nyed, ugyanakkor fantasztikusan pregnáns iriitmika jellemezte. Soha nem vált öncélúvá, csak annyi fokozást, dinamikai differenciáltságot engedett meg, mely magából a mű belső felépítéséből fakad, és nem • engedett az egyes részek bravúros, az előadóra nézve látványosabb megoldásainak. A hangverseny figyelemre méltó erénye, hogy az előadók két nagyon ritkán hallható zeneművet tűztek műsorukra. Brahms a-moll versenyműve hegedűre és gordonkára, valamint a szünet után elhangzott Beethoven C-dúr versenymű hegedűre, gordonkára és zongorára, óriási feladat elé állítja az előadókat, előadása nem nélkülözheti az előre átgondolt, gondosan felépített zenei koncepciót. Mindhárom előadóművész a tökéletes zenei megvalósítás jegyében, csakis a zenéből kiindulva, annak mindent alárendelve, valósította meg egyéni elképzelését. Ebben az esetben technikai és egyéb problémákról mint az intonáció, hangindítás stb. fölösleges szólnom, hiszen természetes, hogy az előadóművészet felső fokon minden nehézséget leküzdve csak a szerzői gondolat és az előadó egyéni kifejezésmódjának maximális kiaknázására korlátozódhat. Pauk György és Ralah Kirschbaum játékában is elsősorban megkapott árnyaltan színes muzikalitásuk, tónusuk lágysága, finomsága, kifejező ereje, a kamarazenében oly nélkülözhetetlen szolid egymásra figyelésük, ahogyan egy rövidebb-hosz- szabb zenei részt megformáltak. Pauk hegedűjének különösen E és A húrja rendelkezik intenzív vivőerőAz elmúlt héten hétfőn este a markneukiroheni (NDK) nemzetközi fúvósver- senyre készülő Bíró Erika — kürt, J. Bíró Mária —fagott. és Horváth Ilona — zcfngora, adott hangversenyt a Megyei Művelődési és Ifjúsági ■ Központban. Bíró Erika, mint a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola tanára egy évvel ezelőtt végzett a ' Zeneművészeti Főiskolán Debrecenben.. — Két igen nehéz kürtverseny figyelemre méltó előadásával bizonyította, hangszeres rátermettségét, mely a kürt rendkívül problematikus intonációs nehézségeit a hangszer eredendő adottságait tekintve önmagában is dicséretre méltó. Különösen említést érdeme], ha mindehhez önálló zenei elképzelés. dinamikai árnyaltság, technikai könnyedség párosul. Bíró Erika rendelkezik vei, melyet a szólista briliáns játékkal érvényesített. Kirschbaum, tónusa bársonyos, kiegyenlített, fölényes biztonsággal muzsikált, észrevétlenül váltja a különböző fekvéseket, ami a hangok közti nagyobb távolságokat figyelembe véve nem éppen könnyű feladat. Érdekes módon Brahms és Beethoven is leginkább a csellóra bízta versenyművében a csodálatosan szép, kevésbé gyors zenei gondolatokat, melyet a szólista eszményi differenciáltsággal valósított meg. A hangverseny legmaradandóbb élménye talán Beethoven monumentális C-dúr versenyművé marad, ahol a három szólista a kamarazenélés legmagasabb szintű példáját, a muzsika önfeledt örömét adta át hallgatóinak. Végül, de nem utolsósorban a legel ismerőbb jelzők 'Hetik az önmagát is szinte felülmúló Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát és a rendkívül koncentráltan, magabiztosan, valószínűtlen pontossággal alkalmazkodva, nagyon szuggesztíven dirigáló Erdélyi Miklóst, az est karmesterét. mindazon erényekkel, melyek tudatosan fejlesztve hangszerének kiváló mesterévé avathatják. Előadásában külön említést érdemel Arut- junian zeneileg nagyon izgalmas kürtversenyének színes bemutatása. J. Bíró Mária sokkal szolidabb keretek között valósította meg zenei elképzelését. Tisztán, puhán, muzikálisan játszik, de nincsenek belülről fakadó szélesebb érzelmi, dinamikai határai, melyek önkéntelenül is intenzívebb figyelemre késztetik a hallgatót. Előadásában Johann Andreas Amon Sonata-'concerteant-eját említem meg. Külön dicséretre méltó a kísérő Horváth Ilona, aki mindvégig figyelmesen alkalmazkodva precízen játszotta a nehéz zongora- szólamot. Egyed Ferenc KAMARAEST Anyu dolgos, minden este finom vacsorát főz. Hét végén süteményt is süt, mert azt mondja, a három fiának kell az édesség is. Csokit is szokott venni, meg cukrot, gyümölcsöt. . . (Dani, a 10 éves iskolai dolgozatából) Unva három fiával— Hogy miért éppen három gyerekünk van? Őszintén megmondom, kettőt terveztünk. Aztán csak fájt a szívünk, hogy de jó lenne még egy kislány. így született meg a harmadik: László. Danikám, a legnagyobb tízéves, negyedik osztályos, Tibikém nyolcéves, másodikos, — ő jobb tanuló mint Dani. most is csak két négyese volt. a többi ötös. A legkisebb meg. Lacikám most, az ősszel megy iskolába. még óvodás. A MOKÉP-nél ülünk Piroskával. a harmincegy éves, csinos asszonnyal. Ha nem sorolta volna a három gyereket, egyet se gyanítanék. — Sokszor érzem magam fáradtnak, de akkor is fiatalnak! Miért kellene öregednem? Hárr-m gyerek nevelése tényleg nem kevés, és mellettük dolgozni is, — de ha hiszi, ha nem hét év gyes után azt mondtam: visszamegyek dolgozni, vagy beleőrülök. Pedig volt munkám otthon is, elég! Mégis, aki tizennégy éves kora óta dolgozik. nem elégíti ki még egy öttagú család, három kis gyerek otthoni dolga se.Balatoni Dánielné nagyot szív a cigarettájából. Azt is elmondja, hogy a házasság- kötés után hét évig éltek az anyóséknál. ahol szeretetben nem volt hiány, de egy kis szobára szülte mind a három gyerekét. Augusztusban lesz öt éve, hogy az Ady Endre úton másfél szobás összkomfortos lakást kaptak. — Harmincötezer forintért vettem bútort, részletre. Később kicseréltük a tévét, a rádiót, most nemrég kétszáz literesre a hűtőszekrényt. Van mit beletenni, hiszen minden este főzöm a család vacsoráját. A két iskolás fiam napközis, Lacika az óvodában eszik, — de esténként kell az otthoni koszt, az édesanya főztje. És a három jóétvágyú gyereket meg az apjukat egyszerűen nem lehet jóllakatni hideg kajával. Igv is a kosztra megy el a legtöbb pénzünk. Egy-egy hétvég 600—700 forint. Be kell osztani nagyon a keresetet. Piroska, az édesanya havonta kétezerötven forintot visz haza. A férje borítékostól adja le a fizetését, műszerész a MÁRKA- üzemben. Igaz, van másodállása is. de: — A másodállás pénze kell kocsira. Azért mert valakinek három gyereke van, még lehet szenvedélye, és lehet autója is. A régi Fordot most cseréltük, használt Skodát vettünk. Állandóan azt bújja, szereli. Hadd legyen meg az öröme. — Piroskának olyan szép, gondozott a haja, mindig rendben van. — Pedig fodrászra se időm, se pénzem — nevet. — Kaptam ajándékba egy sütővasat. magam csinálom. Öltözködés? Mindig tudok valamit frissíteni, aztán úgy válogatok. hogy minden ..stimmeljen”. Nem ördöngösség, bár a havi kétszeri fizetéskor először mindig cipőket veszek. Az elsőből két párat, a másodikból egyet, s vele ami gyorsan kell: zoknik, trikók, pulóverek — nőnek a srácok, vasgyúrók, . birkóznak. szakad a ruha. elvásik a cipő. És ki is növik, szerencsére szépen fejlődnek. Piroska a nagyfiától már sok segítséget kap. Danika napjában felporszívózza a lakást, a boltba, de még a piacra is elmegy. Anyu hetenként háromszor mos géppel. legutoljára a vasárnapi fürdés után. akkor „mindent lemosok, ami a hancúrban elpiszkolódott, ne maradjon hétfőre szennyes.” A férj segít minden munkában, különösen ha gyengélkedik. Olyan is előfordult már... — Tulajdonképpen a Centrum Áruházba mentem visz- sza a gyes után. Eladó voltam. aztán tavaly augusztusiban súlyos műtéten esltem át. négy hónapig itthon is feküdnöm kellett. Édesanyám a betegségem előtt halt meg. Anyósom jött. mosott, főzött, takarított a gyerekekkel. Azt is tudjuk már, mi a betegség. Ezért is kellett állást változtatnom. Az állómunkát, áruemelést az orvos eltiltotta. Itt is fizikai munkás vagyok, de ez lényegesen könnyebb, ráadásul •hallatlanul jó közösségbe kerültem. örülök neki. Dániáknál — a negyedik osztályban — már tegnap hivatalos volt anyák napjára. Dani dolgozatot írt róla, s le is rajzolta. Ahogy otthon. kis lepkés háziruhájában dolgozik. Virággal köszöntötte. — Ma leszek nagy bajban — nevet. — de megoldom. Tibikénél, 'Lacikánál, tehát az iskolában és az óvodában egy időben tartják az anyák- napi ünnepséget. Mind a kettő követeli, hogy az övére menjek. Egyiknél ott leszek az ünnepség elején, a másiknál a végére odaérek. Május elsején otthon voltunk, másodikén az anyósom hívott bennünket egész napra. Egy nap főzés kimaradt — elhiszi, ez is pihentet? Különben reggel ötkor kelek, és este tízkor fekszem. A háromgyerekes, filigrán asszony légiesen karcsú. Titka biztosan az. amit Dani a dolgozatában írt: — Anyu dolgos ... Sóskúti Júlia A Magyar Rádióban üzembe helyezték Magyarország első elektronikus zenei stúdióját. A hangmérnökök ezentúl ilyen korszerű berendezésen, szintetizátoron, új típusú BEAG keverőasztalon — a tizenhat sávos magnetofonon — készíthetik a hangjátékok