Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
1980. május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉTNAPOS HATÁRSZEMLE A MEGYÉBEN Jó terméssel biztatnak a földek Legfontosabb a gazdaságosság Szükség van minden hasznosithaté területre Növényápolás: idejében és gondosan A megye párt- és állami vezetői az elmúlt két napon tartották meg az arra kijelölt mezőgazdásági nagyüzemekben a szokásos tavaszi határszemlét. Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke. Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára és Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezette a négy szemlebizottságot, amelynek tagjai két állami gazdaságban és hat termelőszövetkezetben ellenőrizték a művelt földterületek adottságok szerinti hasznosítását. a termelőalapok és -eszközök kihasználását. Héki Állami Gazdaság Az Andrikó Miklós vezette héttagú bizottság — amelynek munkájában részt .vettek a járási pártbizottság és a tanácsi hivatal vezetői is — a kétnapos ellenőrzés során először a Héki Állami Gazdaságba látogatott. Elöljáróban Mészáros Mátyás igazgató és Varga Imre termelési igazgatóhelyettes tájékoztatta a bizottság tagjait a 7 ezer 100 hektáron gazdálkodó, nyolcszáznyolcvan dolgozót foglalkoztató, és a tervek szerint az idén mintegy 320 millió forint értékű mezőgazdasági terméket, élelmiszer-alapanyagot előállító nagyüzem tevékenységéről, az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról. A tájékoztató után a megyei és járási vezetők, valamint a gazdaság tevékenységéhez kapcsolódó szervek képviselői megtekintették a héki kerület, valamint a Holt-Tisza által határolt alcsiszigeti kerület növény- termesztését. A gazdaság központjában került sor a két kerületben látottak-hallottak értékelésére, amelyen Andrikó Miklós összegezte a határszemle tapasztalatait. a mielőbb megoldásra váró feladatokat. — A látottak alapján — mondotta a megyei pártbizottság első titkára — az adottságokhoz mérten magas színvonalú gazdálkodásról győződhetett meg a szemlebizottság. Az elkövetkező időszakban — hangsúlyozta Andrikó Miklós — az idejében és szakszerűen végzett növényápolással, vegyszeres kezeléssel és az öntözési lehetőségek maximális kihasználásával kell ellensúlyozni növénytermesztésben az időjárás okozta lemaradásokat. A továbbiakban a szemlebizottság vezetője, elismerve a Héki Állami Gazdaság gesztorságával működő héki cukorrépa-termesztési rendszer figyelemre méltó eréd,- ményeit, felhívta a gazdaság vezetőinek figyelmét arra, hogy a rendszeren belül a hozamok növelése mellett feltétlenül jobb, az eddigi 15—15,5 százalék helyett legalább 18 százalékos cukor- tartalmat kell elérni. Felül kell vizsgálni a szakemberek jelentős energiáját lekötő, kedvezőtlen területkihasználást jelentő, és a kutatóintézetekkel, vetőmagtermeltető és forgalmazó rendszerekkel, vállalatokkal való együttműködés lazulásához vezető búzakísérletek jelenlegi mértékének szükségességét is. Dicséretes — mondotta Andrikó Miklós —. hogy a gazdaság jelentős területeket állított újra termelésbe az üzemi utak szélességének csökkentésével, az elhagyott tanyahelyek művelésbe vonásával. A vízügyi és a közúti szervekkel együttműködve a továbbiakban még nagyobb gondot kell fordítani a feleslegessé vált utak. árkok, csatornák felszámolására, és szorgalmazni kell az árok- és csatornapartokon, útszéleken megtermett nagy mennyiségű, értékes fűtakarmány betakarítását. Fontos tennivaló a gazdaságban, hogy a szakvezetés, a párt- szervezetek és a tömegszervezetek összefogásával, mielőbb javítsák a környezeti kultúi-át, amely jelenleg még sok kívánnivalót hagy maga utón. Végezetül a környező gazdaságokkal. termelőszövetkezetekkel való gazdaságos együttműködés előnyeinek jobb kihasználását, a 70 kilométeres körzetben kilenc község határát érintő földterületek nagyüzemek közötti ésszerű cseréjének kezdeményezését szorgalmazta a Héki Állami Gazdaságban a megyei pártbizottság első titkára. Kunmadarasi Kossuth Tsz Ugyancsak Andrikó Miklós. a megyei pántbizottság első titkára vezette azt a bizottságot, amely a tavaszi határszemle második napján, tegnap délután a kunmadarasi Kossuth Termelőszövetkezetben járt. Az ellenőrzésben részt vettek a tiszafüredi járási pártbizottság és a tanácsi hivatal vezetői is. Kemecsi Imre tsz-elnök, Szalai Imre az üzemi párt- bizottság titkára és Varga Gyula termelési elnökhelyettes mutatta be a 8500 hektáros gazdaságot. A szemlebizottság a tsz növénytermesztési területeinek jórészét bejárta, és megtekintette az intenzív rét- és legelőterületeket, néhány állattenyésztési telepet, valamint az évente 8000 tonna szárítmányt és 2000 tonna tápot előállító lucernafeldolgozó üzemet. Amint azt az ellenőrzés tapasztalatainak összegzésekor Andrikó Miklós elmondta, a kunmadarasi határ a tsz-beliek hozzáértéssel. és idejében elvégzett őszi-tavaszi munkájáról tanúskodik. Jó terméssel biztatnak a szövetkezet őszi gabonái, az időjárás késleltetése ellenére szépen fejlődnek a tavaszi kultúrák. A tiszafüredi járásban a jók közé sorolható kunmadarasa tsz-ben mielőbbi megoldást sürgető feladatok között elsőként említette a megyei pártbizottság első titkára, hogy a gazdaságban valamennyi termelési ágazatban erősíteni kell az önköltségi szemléletet. A megváltozott közgazdasági környezethez való rugalmas alkalmazkodásnak már vannak jó példái a szövetkezetben. Elismeréssel beszélt például arról, hogy a juhok nyári legeltetési időszakában, hat hónapon át broyler csirke nevelésére hasznosítják a tsz juhhodályait. Hasznosnak ítélte meg a szemlebizottság azt is hogy a kunmadarasi tsz jó kapcsolatokat alakított ki a környező gazdaságokkal, a szemle idején például a tiszaörsi tsz részére végzett bérszárítással növelték a lucernafeldolgozó üzem kihasználtságát. A növénytermesztés színvonalától lényegesen elmaradó állattenyésztés fejlesztésében van legnagyobb és legtöbb feladatuk a termelő- szövetkezet vezetőinek, szakembereinek. A szemlebizottság a tegnapi ellenőrzés során is úgy ítélte meg, hogy a szarvasmarha- a sertés- és a juhágazatban egyaránt jelentős tartalékai vannak még a hústermelés növelésének, hasonlóan, sok még a kiaknázatlan lehetőség az öntözéses gazdálkodásban, amelynek intenzívebbé tételével a szántóföldi kultúrák és a tömegtakarmányok hozamainak jelentős emelését érheti el a jövőben a kunmadarasi Kossuth Tsz. Jó terméssel biztatnak az őszi kalászosok a Héki Állami Gazdaságban is — állapították meg a tavaszi határszemle résztvevői. (Képünkön jobbról: Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Varga Imre, az állami gazdaság igazgatóhelyettese, Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára és Kardos Sándor, a TESZÖV titkára) Kunhegyesi Kunság Népe Tsz Az ellenőrző körút első állomásaként Barta László, a megyei tanács elnökének vezetésével a kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezetben az állattenyésztést, a Nagykunsági' Főcsartorna környezetében pedig a növénytermesztést tekintette meg a bizottság. Lengyel Zoltán, a termelőszövetkezet elnöke és Herbály Imre, az üzemi pártbizottság titkára elsőként a központi baromfi- telep munkájáról számolt be. Ezután a szakosított sertéstelepen folyó rekonstrukciót tekintette meg a bizottság. E munkák során átalakul a tartási technológia — jelentősen csökken a takar- mányfelhasználás — és egy új kocaszállás is felépül. A szemlebizottság vezetője felhívta a figyelmet az eddig is dicséretes háztáji sertés- tartás további, bővítésére. A gazdaság területét átszelő Nagykunsági Főcsatorna, illetve a III. fürtcsatorna mentén 3 ezer 860 hektár területen jelenleg hároméves, komplex melioráció folyik. Ennek során saját ki vitelezésben, termeléskiesés nélkül hajtják végre a táb- lásítást, az úthálózat és a vízrendezés munkálatait, és megvalósul a talajjavítás, és az öntözés fejlesztése is. Ezzel mérséklődhetnek az évi 12 millió forint körül állandósult belvízkárok, és megáll a talaj minőségromlása. Barta László elismeréssel szólt az eddigi eredményekről, de azt is észrevételezte, hogy a KÖTIVIZIG gondozásában levő régi belvízcsatornák ápolatlanok, hasznosságuk csekély, az elavult műtárgyak pedig nehezítik a nagy mezőgazdasági gépek alkalmazását. Jónak tartotta a szövetkezet földvédelmi intézkedéseit. A Kunság Népe Termelőszövetkezetben eddig húsz. a közeljövőben negyvenhét elhagyott tanyahely szűnik meg, 150 hektárral nő a termőföld területe. Kérte a vezetőket, hogy e munkákra ne csak a szövetkezet, d.e a község fiataljait is mozgósítsák, és a gazdálkodást akadályozó tanyák felszámolását akár cseretelkekkel is segítsék elő. Tiszaburai Lenin Tsz Délután a tiszaburai Lenin Termelőszövetkezetbe látogatott a bizottság. H. Nagy István elnök, Flschera Gábor főkertész és Vadászi Já- nosné, az üzemi pártbizottság titkára először a 94 hektáros gyümölcsöst mutatták be. A saját telepítés nagy része meggyet, kisebb része kajszi barackot, köi'tét és cseresznyét ad piacra, áru- dákba. Közülük a meggy tavaly szép jövedelmet hozott, így a gyümölcsös négymilliós nyereséggel ellensúlyozta a kedvezőtlen adottságokat. Ezért tavaly húsz hektáron kajszit, az idén újabb hatvan hektáron meggyet és szilvát telepítenek. A kertéJászsági Állami Gazdaság Határszemlét tartottak kedden Mohácsi Ottónak, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével a Jászsági Állami Gazdaságban is. Az ellenőrzés résztvevői először megtekintették a több mint 6 ezer hektáron gazdálkodó nagyüzem I-es számú kerületének földjeit. Őszi búzát, kukoricát, cukorrépát, lucernát termesztenek a gazdaságnak ezen a területén. A szemle résztvevői láthatták, hogy szépen fejlődik a gabona. példásan sorol a cukorrépa, gyommentes az állomány, hiszen a táblák javarészén kétszeri kultiváto- rozáson is túl vannak a gazdaság dolgozói. Az út ezután a nagyüzem III-as számú kerületébe vezetett. Itt 2529 hektáron gazdálkodnak. A terület nagy része, több mint fele, réti csernozjom típusú talaj. Előny itt a másik kerülethez képest, hogy nagyobb méretű táblákon dolgozhatnak a nagy teljesítményű munkagépek. A határszemle résztvevői megtekintették a kellő s megfelelő szélességű utak, dűlők. Elhangzott viszont, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a trágya kezelésére, érdemes megvizsgálni, rendezni a kisebb állattartó telepek környékét, a gyomfertőzés gócait, s ugyanígy néhány kazalhelyet vagy a vegetáló nyárterületet termővé alakítani. Az ellenőrzésen szóba került az is, hogy hosszabb távon felszámolhatók a régebbi talajjavítás okozta gödrök is. Megállapították, hogy a vegyszeres alapkezelések jól sikerültek, a gyomirtás szakértő munkára vall, s ápoltak, szépek a szőlőtáblák is. Jászárokszállási Kossuth Tsz Tegnap a jászárokszállási Kossuth Termelőszövetkezetben tartott határszemlét a Mohácsi Ottó vezette bizottság. Tagjai elsőként megtekintették az úgynevezett Rédei sertéstelepet. Az itteni rekonstjrukqiók befejeztével a létesítmény ötszáz koca tartására és évente mintegy 8500 hízósertés kibocsátására lesz alkalmas. Az ellenőrzés résztvevői megállapították, hogy sok a vizes terület, ami a művelést nehezebbé teszi. Hátráltatja a munkákat a sok tanya, és gondot okoznak a megmunkálás alatt még nem álló tanyahelyek, ősgyépek. Szóba került a napraforgó gyomfertőzése, s felhívták a szövetkezet vezetőinek figyelmét a megfelelő trágyakezelésre. Megállapították azt is, hogy a szövetkezet termőterületein, mivel ezek a megyében a legészakabbra fekszenek, a növények vegetációja lassúbb. Elhangzott:’ példásan haladnak a munkák a paradicsom palántázásánál. Kunszentmártoni Körösmenti Tsz szét a téesznyugdíjasok foglalkoztatásához is hozzájárul. Megállapították. hogy kajsziból rekordtermés, a többi gyümölcsből pedig igen jó termés várható; a kártevők és az időjárás eddig nem okoztak károkat, a betakarítás előkészítése is megfelelő. A növénytermesztés, illetve a juhágazat megtekintése után így összegezték a tapasztalatokat; tervszerű, jó munkát és kedvező időjárást tükröz a határ. A ió termés- kilátások most a kampány- tervezést igénylik, és fel kell készülni a nagy termés gyors, veszteségmentes betakarítására is. gazdaság cukorrépa-vető- magtermő földjeit; valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel együtt kidolgozott búzakísérleti táblákat. Felkeresték az épülő 504 férőhelyes tehenészeti telepet, s megtekintették az ott dolgozó gazdasági brigádok, valamint a technológiai szerelők munkáját. A telep kivitelezői vállalták, hogy 'a. december 31-i határidő helyett nyár közepére átadják a beruházást — a létesítmény tehát tekintélyes jövedelmet hozhat az idén a Jászsági Állami Gazdaságnak. Az ellenőrzés utolsó állomása a II. kerület szőlőtermő területe volt. Az ellenőrzés résztvevői megállapították, hogy az állami gazdaság jól elvégezte az időszerű munkákat, megfelelő a kukorica és a napraforgó tőállománya. A nagyüzem kellően él a földalap adta lehetőséggel, ezt bizonyítják például a művelésbe állított tanyahelyek, de erre utalnak a táblák széléig megművelt földek, vagy a Bereczki Lajosnak, a megyei tanács általános elnök- helyettesének vezetésével megyei és járási irányító szervek szakemberei a kunszentmártoni Körösmenti és az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet földjein és ál- laftenyésztő telepein gyűjtöttek tapasztalatokat. A kunszentmártoni szövetkezet vezetőinek kalauzolásával átfogó képet alkothattak a tavaszi munkák állásáról, felmérhették a különböző munkaterületek legsürgetőbb ' feladatait. A bizottság tagjai örömmel nyugtázták, hogy a körösmenti földeken az őszi vetések többsége a közepesnél jobban fejlődött, még a kevésbé értékes területeken is van kimondottan sokat ígérő tábla. Negatív jelenségként említették meg hogy a szemle során látott, értékes földekre telepített lucernatáblák ritkák és gyomosak. Az idei első kaszálásból a tsz agro- nómusai csupán 15 mázsa termésre számítanak, ami messze elmarad lehetőségeiktől. Felhívták a gazdaság szakembereinek figyelmét, hogy gyep- és legelőterületeiket érdemes lesz a jövőben az eddiginél intenzívebben kihasználni. Bereczki Lajos összefoglalójában megállapította, hogy a kunszentmártoni jó adottságú gazdaság, és évek óta sokat tesz természet adta lehetőségei teljesebb kihasználásáért. Eredményesen dolgoznak az elhagyott tanyahelyek művelésbe vonásán, de e téren még most is sok feladat vár megoldásra. „Nem lehet mentség hogy egyes lakatlan tanyák tulajdonjogi helyzéte tisztázatlan. a szövetkezetnek kell kezdeményeznie” — mondotta az elnökhelyettes. Felhívta a figyelmet a szelevé- nyi kerületben megkezdett meliorációs munkák fontosságára, rámutatott, hogy a program befejezése után a humuszban igen gazdag, de vizes terület adottságait teljesebben lehet majd kihasználni. Megjegyezte, hogy a bejárt útvonal mellett talált igen gazdag fűtermés lekaszálását még mindig nem kezdték meg pedig az ingyenes takarmány is igen értékes. Öcsödi Szabadság Tsz Az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezetben a bizottság tagjaira különösen kedvező benyomást tettek a hagyományos rendszerű báboc- kai sertéstelep igen jó termelési eredményei. Hatékonyan, évente 700 előhasi koca kihelyezésével segítik a környékbeli háztáji gazdaságokban a sertéshizlalást is. Megállapították, hogy a szövetkezet földjein szépen fejlődnek az őszi vetések, biztatóak a napraforgótáblák. Az ellenőrzésben részt vevők azt is elmondták, hogy szerintük rendkívül nagy öntözési lehetőségeit a gazdaság jobban is kihasználhatná. A mélybarázdás öntözésre való áttérés esetén az igen sok kézi munkával üzemeltethető berendezések nélkül is növelhető lenne a csatornákkal sűrűn behálózott földek hozama. A földhasználat racionálisabbá tételéért Öcsödön sokat tettek. Ezt bizonyítja a természeti adottságokat számbavevő, gondos gyep- és legelőgazdálkodás, valamint az erre alapozott, egyre fejlődő juh- és szarvasmarhatenyésztés. Frappáns példája a körültekintő gazdálkodásnak a terméketlen átrocsi laposban kialakított 150* hektáros víztározó, amelyik 1400 hektár öntözésére teremtett lehetőséget, és évente 400—450 mázsa importálható halat is ad a gazdaságnak.
