Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-20 / 116. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 20. Kiállítás Szolnokon és Tószogen Megnyílt Meggyes László és Szegvári Károly tárlata Az első tárlatlátORStók Meggyes László gyűjteményes kiállításán Nagy érdeklődés mellett nyitotta meg dr. Sekneczi László megyei múzeumigazgató Meggyes László festőművész gyűjteményes kiállítását a Szolnoki Galériában. A megnyitón ott voltak a megye és a város pártós állami vezetőinek képviselői is, köztük Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, valamint Barta László, a megyei tanács elnöke. A tárlaton 77 festmény, 6 pasztell, 53 akvarell és 21 rajz ad ízelítőt Meggyes László — a Szolnoki Művésztelepein töltött — több mint két évtizedes munkájának terméséből. A kiállítás június 18-ig várja a látogatókat. ■* Ugyancsak vasárnap „családias” légkörben nyitották meg szülőfalujában. Tószegen Szegvári Károly festőművész kiállítását. A mester alkotásait először láthatja szőkébb hazájának művészetbarát közönsége. A Kisújszálláson. Martfűn már bemutatott tárlatot Tószegen május 31-ig nézhetik meg az érdeklődők. Pest város közgyűlése hatalmas energiával látott hozzá, hogy rendkívül rövid idő alatt otthont teremtsen az országgyűlésnek. s 1861. február 1-én a főrendiház üléseirr REGI IDŐK PARLAMENTJE Pásztor Imre: 2. Pesten vagy Budán? A helytartótanács válaszul arra hivatkozott, hogy az országgyűlést megfelelő épület hiányában nem lehet megtartani. és mert „miután a Lánchíd építésével Búda-Pest egybeforrt és Budán a törvényhozás kellékeinek megfelelő helyiséggel ellátott Országház van. mindaddig, amíg a közóhaj nyomán egy új Országház iránt gondoskodva lenne, Buda a törvény- hozás legillőbb székhelyének tekintendő”. A Bach-korszak esztendeiben Ferenc József nem hívta össze az országgyűlést. 1860 októberében azonban a nemzetközi helyzet változása miatt arra kényszerült, hogy közeledést keressen a magyar uralkodó osztályokkal. Az „októberi diploma” úgy intézkedett. hogy a képviselők 1861. április 2-án Budán gyűljenek össze. Ez a döntés azt jelentette, hogy a császár nem ismeri el 1848 egyik vívmányát, az országgyűlés pesti színhelyét. 1861, január 16-án Pest szabad királyi város közgyűlésén Rottenbiller Lápot főpolgármester felhívta a közgyűlés figyelmét a közelgő országgyűlésre. és egyúttal bizottság kinevezését javasolta, melynek feladata lenne az országgyűlési terméknek alkalmas helyiségeket megtekinteni. a szükséges építkezési, vagy átalakítási költségekkel kapcsolatos terveket elkészíttetni. Ezen a közgyűlésen fel- terjesztéssel fordultak a Helytartótanácshoz, hogy az 1848. IV. te. alapján az országgyűléseket ne Budán, hanem Pesten tartsák meg. ahogy azt a törvény kötelezően előírta. nek színhelyéül a Nemzeti Múzeum nagytermét, míg a képviselőház számára a Nemzeti Lovarda átalakított épületét javasolta. A császár azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az országgyűlés Budán üljön össze. Országos felháborodás támadt, s a tiltakozások eredményeként végül is Ferenc József kompromisz- szumos megoldást fogadott el: az országgyűlést a budai királyi palotában nyitották meg 1861. április 6-án. és még aznap délután a képviselők testületé a Nemzeti Múzeum nagytermében meg is tartotta első ülését. A második ülésen már egy ideiglenes képviselőház építéséről tárgyaltak. Egy bizottságot alakítottak. a szükséges tervek és költségvetések elkészítésére. A bizottsághoz Ybl Miklós három tervet is benyújtott. Hat hét alatt vállalkozott volna arra, hogy fából felépít egy megfelelő épületet. Ybl másik elképzelése szerint a Nemzeti Múzeumhoz építették volna hozzá a képviselőház tanácskozó termét, míg a felsőház a Nemzeti Múzeum nagytermében maradt volna. állt. de azt nyirkossága és a berendezés hiánya miatt a képviselők használni nem tudták, s a Nemzeti Múzeum nagytermében gyűltek össze. Közben kínos incidens zajlott le az Üllői úton. Ybl Miklós lakásának ablakait a munka- nélküli asztaloslegények beverték, így tiltakozva az ellen hogy az építész a képviselőház asztalosmunkáit nem magyar iparosoktól, hanem bécsiektől rendelte meg. A lapok ezért Yblt magyartalannak bélyegezték, s egyben siránkoztak afelett, hogy az új Országház építésénél alaposan túllépték a költségvetést. Ybl az 50 ezer légköbméteres épületet 100 nap alatt befejezte. Hatalmas teljesítmény volt ez. s a sajtó áradozva dicsérte ezt a gyorsaságot, 1866. április 11-én átadták a kész épületet, s három nappal később, április 14-én Szentáványi Károly, a Ház akkori elnöke már ebben a teremben üdvözölte rövid HEL YESEN, SZÉPEN MAGYARUL Verseghy-érmes diákok A Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny megyei döntőjét szombaton rendezték meg Szolnokon, a megyei könyvtárban. A döntőn tizenkét diák adott számot anyanyelvi ismeretedről, „•vizsgázott” a helyes, szép magyar beszédből. A legjobbaknak járó Verseghy- emlékérmet hat versenyző íkapta meg. ^ pett a zsűri elé. r Verseghy nyelvművelő verseny, minden évben részt veszünk rajta. Iskolatársaim tavaly is szép eredménnyel szerepeltek. Engem legjobban a matematika, a fizika és a biológia érdekel — orvos szeretnék lenni —, de idegesít, ha valaki csúnyán beszél. Rengeteget olvasok, és mindig irigyeltem az írókat, költőket, amiért olyan szépen, gazdagon tudják kifejezni gondolataikat. Szerintem ez — ha nem is irodalmi szinten — mindenkinek kötelessége. A gondolatot a másik Verseghy érmes, a mezőtúri Cs. Nagy Éva folytatja: — Sajnos, az iskolában nem sók lehetőség van arra, hogy beszéljünk. Gyakran felelünk írásban, sok a feladatlap. Leginkább még a magyar- és történelemórákon lehetne szabadon engedni a fantáziánkat, de nagyon sokan csak bemagolják a tankönyv szövegét és nem teszik hozzá saját szavaikat. Ez a verseny azért is jó volt, mert arra késztetett bennünket, hogy saját szavainkkal fogalmazzuk mega gondolatainkat. Kákuk Tünde Kunszent- mártonból érkezett: — Nagyon szeretem a verseket, a prózát. Szívesen is olvasom őket és éppen ezért nem mindegy, hogy hogyan ejtem a szavakat, hogy hangsúlyozok, hogyan beszélek. Minden alkalmat megragadok arra, hogy tanulhassak, ez a verseny is ilyen alkalom volt. A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban tanulok tovább, s ott is szeretnék a magyar nyelvvel és irodaiammal jó barátságban maradni. A karcagi Kiss Ildikó már tavaly is részt vett a versenyen. — Erre a versenyre nem lehetett tankönyvekből készülni, inkább logikai feladatokat kellett megoldani, a józan eszünkre alapozhattunk csak. Ez jó volt, mert magunktól jöttünk rá a megoldásokra. Az olvasás már kicsit nehezebb volt, főleg a régi magyar szövegé, mert ilyen írásokkal csak ritkán találkozhatunk. Dobos Borbála, a szolnoki Költői úti Általános Iskola másik Verseghy- érmese. — Kedvenc időtöltésem az olvasás, úgy érzem, a regényekből, a versekből nagyon sokat lehet tanulni. Szavalni is szoktam, de korábban nehezen ejtettem az „s” és az „sz” hangot. Nagyon sokat kellett gyakorolni, de megérte, mert szerintem is nagyon fontos a szép beszéd. Pető Judit Jászberénybe viszi haza a R TJj» Verseghy érí érthetetlen be^ szód. A jászberényi gimnázium természettudományi tagozatán tanulok tovább, de szeretném továbbra is szépen és helyesen beszélni a magyar nyelvet. A diákok eredményeiben mindenképpen tükröződik pedagógusaik munkája. Elismerés illeti tehát Molnárné Brüttner Mária, Tímár Terézia, Molnár Sánd.omé, Kárpáti Zoltánná és Simon Pál- né magyar szakos pedagógusokat is. T. E. Az Ybl-féle ideiglenes parlamenti épület Harmadik lehetőségként Ybl a Nemzeti Lovardát alakította volna át képviselőházzá. Deák Ferenc indítványára az Országház építésének vitáját félbeszakították addig, amíg válasz nem érkezett arra a feliratra, amelyben az országgyűlés kérte az uralkodót az 1848-as törvények visszaállítására. Ferenc József válaszul 1861 augusztusában feloszlatta az országgyűlést, amely összesen öt hónapig működött Legközelebb — amikor Ausztria ismét bajba került — Ferenc József 1865-ben kényszerült a magyar országgyűlés összehívására. Ismét megkezdődött a tanácskozás az ideiglenes kép- viselőhéz felépítésének ügyében. Kimondták, hogy az akkori Főherceg Sándor utcában (ma: Bródy Sándor utca) álló szekerész pótlaktanya lebontása után ezen a telken kell az ideiglenes képviselőházat felépíteni, addig a Múzeum nagyterme ad újra otthont a felsőháznak. Ybl Miklós huszonegy nap alatt elkészítette a terveket, amelyet Ferenc József is jóváhagyott. 2. Augusztus 9-én jelölték ki az ideiglenes országház helyét, augusztus 30-án Bécsbe terjesztették fel jóváhagyásra a tervet s szeptember 11-én már el is kezdték a laktanya bontását. Ybl Miklós december 9-re vállalta a teljesen kész épület átadását. A hamarmun- kának azonban ez esetben is meglettek a következményei. December 10-én. amikor az országgyűlést megnyitották, az új épület ugyan készen beszédében a képviselőket. Azt kívánta, hogy „az amott megkezdett munkálkodás itt célt érjen, s ez az ideiglenes Házban hozott törvények a haza álladó boldogságára váljanak”. Az elnök szavait azonban alig lehetett hallani: a teremnek nagyon rossz volt az akusztikája. Több képviselő ezt hamarosan szóvá is tette. Elhangzott a javaslat, hogy a képviselőház vagy menjen vissza a Múzeumba, vagy alakítsák át a termet, mert különben a tanácskozást lehetetlen figyelemmel kísérni. A javaslatot megszavazták. Ybl pedig hozzá látott az átalakításhoz. A helyzet azonban nem sokat javult . 1867 júliusában újabb átalakítást kezdtek, amely mintegy négy hónapig tartott. vagyis tovább mint az eredeti építkezés. A toldozga- tás azonban nem sokat használt. 1888-ban írta Mikszáth Kálmán, hogy „ha esős idő van odakünn. a buffetbe becsurog. .. Mikor a Sándor utcában sebesen hajt valamelyik fiáker. megreng Péchy '(elnök); alatt a kathedra. az ablakok rezegnek az épületben. s a bol,(hajtásról hullani kezd a vakolat.. A ház hivatalnokait mindenféle rossz jelek gyötrik. Egy éjjel nagyot pattant a fal és megrepedt kívül a kert felöl. Egy idő óta észrevették a bentlakók, hogy egyetlen patkány sem mutatkozik az épületben... száz szónak egy a vége. az ideiglenes ország- házat nem lehet tovább használni”. De még vagy másfél évtizedig használták. Akkor készült csak el az új épület, a mai Országház. (Folytatjuk) A popzenéről Sokan gyakran sokfélét írnak, szólnak mostanában a popzenéről: a diákújságoktól a rádión, televízión át, a „legfajsúlyosabb” folyóiratokig popmuzsikusok, énekesek esztéták, kritikusok, szociográfusok, a könnyűzenei élet szervezésére hivatott intézmények __képviselöi nyilatkoznak, vitatkoznak. Mérlegelik, elemzik a hazai és a külföldi popzene helyzetét, fejlődését, a fiatalokra s más kulturális mozgalmakra gyakorolt hatását A rádió, amely a kezdettől máig a popzene egyik legfontosabb fóruma, meglehetősen nagyszabású kerékasztal beszélgetés megrendezésével kapcsolódott a szélesen gyűrűző „hangosan gondolkodáshoz”. Az asztal köré az Országos Rendezfj Iroda, a Hanglemezgyártó Vállalat a Nemzetközi Koncert igazgatóság, a rádió és a tévé „könnyűzene-felelős” szakemberei ültek, valamint popzenénk egyik „álló csillaga”. Sok mindenről szó esett az adásban. Megtudhattuk hogy hazánk a „popnagyhatalmak” közé tartozik, hogy talán több együttes is van, mint amennyi kellenek, hogy az együttesek technikai felszereltsége nem éri el a nemzetközi színvonalat, hogy a popzenészeknek, együtteseknek — egyáltalán : a műfajnak — máig sincs igazi gazdája. Van-e a popnak társadalmi presztízse, kizárható-e az üzlet a műfajból a zenei „divatok” részei-e a kultúrának? A lényegről: a tömegízlés és a popzene kölcsönhatás-me- chanizánusáról sajnálatosan kevés szó esett a műsorban, pedig a megszólaltatottak e kapcsolatrendszer jegyében végzik munkájukat. Ehelyett érdekes információkat, korrekt kijelentéseket és jól hangzó közhelyeket hallottunk: „ a lemezgyárnak' a közönség fontosabb, mint a szakma” (mármint a popzenei „szakma”), az alapvető cél, „a fiatalok szórakozása, szórakoztatása”, aztán: nincs popszaklap popzenekritika — és így tovább. Végeredményben: a ke- rekasztalbeszéígetés számos, érdeklődésre számottartó kérdést vetett fel — s egyikre sem tudott válaszolni. Tétova kérdésfelvetésekért pedig nem érdemes műsort csinálni — kerekasztal beszélgetést különösképp nem. Röviden Véget ért a Szolnok megyei rádiós hetek adássorozata. A múlt hétre ismét jutott egy kiemelkedően érdekes műsor, azaz hogy egy — Szolnok megyei vonatkozású — műsorrészlet. A Társalgóban lluh István Szolnokon élő költő vallott életéről, verseiről olyan keresetlenül és olyan mély, tiszta őszinteséggel, aminek ritkán akad párja a rádióban. — eszjé — B „Traviáta” Szolnokon í A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata ma Szolnokon vendégszerepei; a Szigligeti Színházban este 7 órától Giuseppe Verdi Traviáta című operáját mutatja be. Az opera' szerepeiben többek közt Bajtay Horváth Ágotát, Réti Csabát, Gortva Irént, Kenessey Gábort és Gregor Józsefet láthaitja a közönség. Az előadást Horváth Zoltán Erkel-díjas rendezte, vezényel Karolos Tri- kolidjs és Szalatsy István.
