Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
xxxi. évf. 114. sióm, 1980. május i7.p szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Választási Változatok nagygyűlések a teremtésre 3. oldal 5. oldat Tudomány, technika 4. oldal A béke és a haladás A Varsói Szerződés jubileumán védelmében A lengyel fővárosban felhívás és nyilatkozat aláírásával zárult a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése. Már az első visszhangok is világossá teszik, hogy világszerte nagy figyelemmel tanulmányozzák az európai szocialista országok védelmi szövetségének legfelsőbb szintű javaslatait. A Politikai Tanácskozó testület soros ülését a szervezet negyedszázados jubileumán tartották. A Varsói Szerződés megalakulására 1955-ben reagálásként, válaszként került sor: alig néhány esztendővel az emberiség legszörnyűbb világégése, a második világháború után a nyugati hatalmak Washingtonnal és Londonnal az élen felrúgták a közös harcban kialakult antifasiszta koalíció alapelveit, és a nyílt fenyegetés jegyében megalakították az Észak-atlanti Szövetséget, a NATO-t. A Szovjetunió, a többi szocialista ország az első pillanattól kezdve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés kizárólag védelmi jellegű, s mindig szorgalmazta a két katonai tömörülés egyidejű megszüntetését, a fegyverkezési hajsza felszámolását. Addig azonban, amíg erre a NATO nem hajlandó, a Varsói Szerződés tagállamai azon munkálkodnak, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget Európában és az egész Földön. Hála a szövetségben megtestesült hatalmas politikai- gazdasági-katonai erőknek és a nemzetközi erőviszonyok változásának, a Varsói Szerződés erőfeszítései a hidegháború visszaszorítására,, az újabb világháború megakadályozására sikerrel jártak. Azt, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény a legbonyolultabb problémák békés rendezésére is, elsőként az az esemény bizonyította, amelynek ugyancsak most ünnepük 25. évfordulóját: az osztrák államszerződés megkötése. Ám bármilyen nagy eredmény volt ez, még nem bizonyult frontáttörésnek a hidegháborútól az enyhülés felé vezető úton. Még sok esztendős szívós erőfeszítésre, a szocialista világrendszer és a nemzeti felszabadító harc újabb sikereire volt szükség ahhoz, hogy — a hatvanas években — megkezdődjék az enyhülés. Ez a folyamat elképzelhetetlen lett volna a Varsói Szerződésben tömörült államok tevékenysége nélkül, amely a további sikerek zálogának bizonyult. Hosszú és nehéz út vezetett az NSZK-val megkötött szerződésekig, annak az alapvető ténynek a hivatalos eüsmertetéséig, hogy a legtöbbet szenvedett kontinens szívében két német állam létezik. Ezt követte a folyamat megkoronázása, a Helsinkibe összehívott európai biztonsági és együttműködési konferencia. Ezen a •tanácskozáson 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada a legmagasabb szinten, állam- és kormányfői aláírásával elismerte a második világháború és a történelmi fejlődés nyomán a kontinensünkön kialakult realitásokat. Ezen az alapon örvendetesen szélesedtek a két- és sokoldalú nemzetközi kapcsolatok, eredménnyel kecsegtető tárgyalások indultak több fórumon a leszerelésről és a katonai szembenállás enyhítéséről. Százmilliók élvezték világszerte az enyhülés kézzelfogható — a többi között a turizmusban, a növekvő kereskedelmi kapcsolatokban testet öltött — áldásait. Négy esztendeje azonban az új amerikai kormányzat aggasztó lépésekkel mutatkozott be. Tavaly ugyan az osztrák fővárosban létrejött a szovjet—amerikai csúcs- találkozó. aláírták a SALT —II. szerződést, ám ezt Washingtonban a hidegháborús erők koncentrált támadása követte. Brutálisan felemelték a katonai kiadásokat, szüntelenül új, veszélyes fegyverfajtákkal jelentkeztek. Egyre világosabbá vált, hogy a támadás a világbéke alapja, a katonai erőegyensúly ellen irányul. Ezt bizonyította, hogy a NATO tavaly decemberben — a szocialista országok tárgyalási javaslatai ellenére — döntést hozott új- típusú közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták gyártásáról és nyugat-európai elhelyezéséről. Az óceán túlpartján egymást követték a feszültséget súlyosbító, az enyhülést immár nemcsak megtorpanással, hanem megsemmisüléssel fenyegető lépések, a SALT—II. ratifikálásának és egy sor már fórumon folytatott tárgyalásnak az elszabotálása, kalandorpolitika az olajban gazdag Közel- és Közép-Keleten, beleértve az Irán elleni kommandóakciót, az afganisztáni fejlemények ürügyén a nemzetközi feszültség durva szítása, hadjárat az olimpia és a népek barátságát hirdető olimpiai eszme ellen — Washingtonból és a brüsszeli NATO- főhadiszállásról dermesztőén jeges szelek süvítettek a világpolitikai porondra. Ilyen helyzetben ült össze a Politikai Tanácskozó Testület. A Varsói Szerződés tagállamai, miként a múltban oly sokszor, most is síkraszálltak a béke megvédése mellett. A lengyel fővárosban elfogadott felhívás és nyilatkozat ismét kifejezi a szocialista országok eltökéltségét a nemzetközi feszültséggócok felszámolására, a háború megakadályozására. A felhívás a világ vezető politikusainak csúcsértekezletére, a nyilatkozat hét pontba szedett konkrét javaslatai a legsürgetőbb tennivalókról újra bizonyítják, hogy a negyedszázados jubileumát ünneplő Varsói Szerződés az új, nehéz helyzetben is hű maradt alakulásakor elhatározott legfőbb céljához: a béke és a haladás védelméhez. ,„A jövőt a ma teremti meg, s a népek életének holnapja attól függ. hogy az államok együttesen és kü- lön-külön milyen döntéseket hoznak most, a kiélezett nemzetközi kérdésekben. E döntések meghozatalakor tudatában kell lenniök: valamennyi állam és nép közös érdeke, hogy azokból a területi és politikai realitásokból induljanak ki, amelyek a fasiszta agresszorok fölött a második világháborúban aratott hatalmas győzelem, valamint a háború utáni fejlődés eredményeként alakultak ki, s hozzájáruljanak az ENSZ alapokmányának elvein és céljain nyugvó nemzetközi törvényesség megszilárdításához” — hangoztatják a varsói tanácskozás nyilatkozatának aláírói. Dfszffinnepség a Parlamentben Az európai szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szerződés Szervezete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartották tegnap az Orezágház kongresz- szusi termiéiben. A dísz ünnepségen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Méhes Lajos. a Budapesti Pártbizottság első titkára. Sarlós István. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czineee Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Berecz János és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői. Sebestyén Nándomé. az Országos Béketanács elnöke. Csórni Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár és Rácz Pál külügyi államtitkár. Ugvancsak az elnökségben foglalt helyet Jurij Andreje- vics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma- gvairországi képviselője és Vlagyimir Ivanovics Szive- nok. vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A Himnusz elhangzása után Korom Mihály, az MSZMiP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a díszünnepség elnöke köszöntötte a részvevőket, köztük a Varsói Szerződés tagállamainak jelenlévő budapesti nagyköveteit. Megnyitó beszédében a Varsói Szerződés megteremtésének kiemelkedő nemzetközi jelentőségét méltatva hangsúlyozta: létrehozásának szükségességét az elmúlt negyedszázad igazolta. A szervezet megbízhatóan eleget tett — és tesz ma is — küldetésének ; fontos tényezője a békének, a nemzetközi biztonságnak és a társadalmi haladásért folytatott harcnak. A jelenlegi feszült, kiélezett nemzetközi helyzetben a fegyverkezési hajsza fokozásában érdekelt imperialista körök mindent elkövetnek az enyhülési folyamat visszafordítására. A Varsói Szerződés tagállamainak csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozata és Díszünnepséget tartottak a Parlamentben a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából (Telefoto — KS) felhívása ismételten rámutat mindannyiunk felelősségére. és tennivalódra annak érdekében, hogy áthatolhatatlan gátat emeljünk egy új háború kirobbantásának útjába — mondotta egyebek között Korom Mihály. Ezután Borbánd i János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. BORBÁNDI JÁNOS BESZÉDE — 1955. május 14-e. a Varsói Szerződés aláírásának napja a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harc jelentős állomásaként került be a történelembe. Az emberiség történelme során ekkor jött először létre olyan politikai és katonai szövetség, amelynek alapvető célja az abban részt vevő országok függetlenségének, szabadságának, elért vívmányainak (megvédése és a béke megőrzése. Ma már negyed század tapasztalata bizonyítja. hogy a Varsói Szerződés minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Európában hozzájárult a háború megakadályozásához. elősegítette a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség csökkentését és a békés egymás mellett élés erősödését. Harmincöt évvel ezelőtt az emberiség történelmének legkegyetlenebb háborúja a hitleri fasizmus teljes vereségével végződött. A világ népei azt remélték, hogy a békés építés korszaka következik, a fasizmus szétzúzása figyelmeztetésül szolgál majd azoknak, akik újabb háborúra, a népek leigázására törnek. Még be sem gyógyultak azonban a második világháború szörnyű sebei, amikor megkezdődött egy új szovjetellenes tömb kialakítása. Áz Egyesült Államok akkori uralkodó körei olyan strapáját dolgoztak ki, amelynek lényege a világuralom megszerzése, a haladás és a szocializmus erőinek szétzúzása. a kapitalista rendszer elveszett pozícióinak visszaszerzése volt. Megkezdték a különböző katonai szövetségek létrehozását, almeKyek közül Európa számára a legnagyobb veszélyt az 1949-ben megalakított Észak-atlanti Szövetség — a NATO — jelentette. Léte önmagában is nyílt katonai fenyegetés volt. agresz- szív jellege azonban még erőteljesebben kidomborodott. amikor a hírhedt 1954- es párizsi egyezmény ratifikálásával zöld (utat engedtek a nyugatnémet újrafel- fegyverkezé&nek. A szocialista országok kezdettől fogva ellenezték, hogy a világot katonai tömbökre szakítsák. A hidegháborús légkörben a fenyegetés, az óriási méretű fegyverkezési hajsza, a gazdasági blokád közepette a Szovjetunió és az európai szocialista országok (Folytatás a 2. oldalon) A mezőtúri Kontakta Alkatrészgyárban a napokban kezdték meg a próbaüzemelést az új, öt egységből álló gépsoron, amelyen percenként 120, különböző típusú érintkező készíthető. Képünkön az NSZK-ból importált, mintegy 3 millió forint értékű gépen dolgozik Juhász László Tegnap Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon a Vasutasok Szakszervezete Munkásőr úti művelődési központjában megnyílt a 27. országos amatőrfi'lm-feszti- vál. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára és Ács Miklósné, a Népművelési Intézet igazgatója. Dajka Miklós, a megyei Moziüzeimi Vállalat igazgatója, megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a fesztivál, amelynek Szolnok negyedik alkalommal biztosít otthont, jó alkalmat ad az amatőrfiilmezés közművelődési értékeinek bemutatására. népszerűsítésére, hozzájárul a mozgalom kiszélesítéséhez, lehetőséget ad a megye ama tőrf ital-mozgalmának megismerésére. Az idei fesztiválra — elő- zsürizésre — 123 filmet neveztek az amatőrfilmesek, s a versenyvetítéseken 49 kerül a zsűri elé. amelynek elnöke Síimé Sándor filmrendező. örvendetes, hogy a fesztiválon induló filmek közül kilenc a megyében készült. Ma a verseny veti lésekkel folytatódik a fesztivál, majd holnap délelőtt — a Vörös Csillag filmszínházban — kerül sor a Magyar Amatőrfilm Szövetség közgyűlésére, délután 2 órától az eredményhirdetésre. 3 órától' pedig a díjnyertes filmeket vetítik. Megkezdődött az országos amatörfilm-fesztivál .
