Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

1980. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fél évszázados alma mater Az öregdiákokat köszöntik a gimnazisták A szolnoki Varga Katalin Gimnázium idén ünnepli fennállásának ötvenedik év- tÖardulóiiát!. A jubileum al­kalmából tegnap ünnepségen — amelyen jelen volt Majo­ros Károly, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára is — emlékeztek meg az iskola tanárai, egykori és mostani diákjai a fél évszá­zados alma materről. A tMegyei Művelődési és Ifjúsági Központ színházter­mében Páldi János igazgató ünnepi beszédében szólt az iskola öt évtizedéről, jelené­ről és jövőjéről. Hosszú utat tett meg az oktatási intéz­mény. amíg az egy tanerős leány! ieeumból. kísérletező, az újat pártfogoló, a jövő gimnáziumának bölcsőjénél bábáskodó iskolává vált. Napjainkra a szolnoki gim­názium nevét immár nem­zetközi szakmai körökben is ismerik. A fakultatív okta­tásban és a permanens neve­lésben elért eredményeiknek köszönhetően az iskola részt vesz az UNESCO Neveléstu­dományi Intézetének kísérle­teiben. A tantestület munkája, a fakultatív rendszerű oktatás — amely* ‘ 1971-ben vezettek be a Varga Katalin Gimná­ziumiban — meghozta gyü­mölcsét. Az utóbbi hat év­ben az országos középiskolai tanulmányi versenyen tizen­öt diák jutott be az első tíz közé, tizenhat tanulót vettek fel külföldi egyetemekre. Év­ről évre nagyobb arányban felvételiznek sikeresen a végzősök felsőoktatási intéz- ményeinlkfoen, tavaly példá­ul az érettségizettek 71,7 szá­zaléka tanult tovább egyete­meken. főiskolákon. A gim­názium igen szép sportered­ményekről is számot adhat a jubileumon. Az ünnepségen elsőként Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a jubiláló gimnázi­um diákjait és tantestületét. Elismerően szélt az iskola eredményeiről, sikereiről, a fiatalok neveléséről, majd a munkára nevelés fontosságá­ra hívta fel a figyelmet. Az iskolának olyan 'embereket kell nevelni — hangsúlyozta — akiknek a munka élet- szükséglet. A jövő társadal­mának építése mindenkinek ioga és kötelessége, s a meg­szerzett tudás csak akkor ér valamit, ha azt másoknak is átadva hasznosítják a felnö­vekvő nemzedékek. Lehet valakiből orvos, mérnök, ta­nár vagy munlkás. az életé­nek a munka, a másokért való tenniakarás adhat igazi értelmet. Majoros Károly köszöntő­je után Vincze Sándor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője kitüntetéseket adott át. Á Kiváló Munkáért kitüntetést Berta Mihály és Szabó Lászlómé, tanár, Petrásovits Miklósné. gondnok vehette át, Bartha Lászlóné tanárnő és An tón i Arpádné hivatal- segéd miniszteri dicséretben részesült. Ezt követően emlékplaket­teket — amelyet Nagy István szobrászművész készített — adtak át az iskola volt taná­rainak, diákjainak, üzemek, vállalatok képviselőinek. Majd Daróczi István, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem természettu­dományi karának dékánja a megtisztelő .,Pro Universita- te” plakettet nyújtotta át a gimnáziumnak a tantestület és a diákok munká jának elis­meréseként. Délután az első érettségi­zettek találkozójára, a KISZ- szervezet módszervásárára, diákújságírók tanácskozására került sor. s a jubileum al­kalmából megalakították az öregdiákok baráti körét is. Ma tudományos tanácsko­zással folytatódik az ünnep­ségsorozat. ... hogy ne csalatkozzanak A hepehupás, sáros utat többnyire újonnan épült családi házak fogják közre. Nem hiába nevezték el a kunszentmártoniak „Újtelepnek”. A kora délutáni jó időben sokan a kapuk előtt sütkéreznek, beszélgetnek. Kíváncsian méregetik az idegent, aki tanácstalanul tekintget körbe, a Mező Imre utcát keresve. —• Nem tudom melyik utca az, inkább azt mondja meg, kit keres? — érdeklődik egy ráncos arcú, idős asszony. — Turza Károlyt... — Miért nem ezzel kezdte. Ott van ni, az a mez- • télén hátú ... Most csinálják az új kerítést.. — Újságíró? Biztosan en­gem keres? — hitetlenke­dik Turza Károly, és kezé­ben megáll a kőműveskanál. — Hát, jöjjön beljebb ... Míg elmondom, mi járat­ban vagyok, hellyel kínál az új házban,, kávét, málnaször­pöt tesz az asztalra. — A Héki Állami Gazda­ság kunszentmártoni kerü­letében dolgozik sertésgon­dozóként, és úgy hallottam, munkája mellett már több éve szakszervezeti bizalmi­ként is tevékenykedik. — Nehéz esztendőket él­tünk meg itt addig, símig a Héki Állami Gazdasághoz nem csatolták ezt a kerüle­tet. Baj volt a termeléssel, kevés volt a fizetség — ne­hezen boldogultunk. Aztán ’74-ben történt az említett változás. Akkor lettem én is szakszervezeti bizalmi. Azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák ezt a munkát De úgy voltam vele, ha a társaim megválasztottak, bíznak ben­nem, hát úgy kell dolgoz­nom, hogy ne is csalatkoz­zanak. — A napi 10—12 órás mű­szak mellett, hogyan tudott megbirkózni az új megbíza­tással járó feladatokkal? — Eleinte bizony nehezen ment. ’74 előtt nálunk nem­csak a gazdasági, hanem a szakszervezeti munkával is bajok voltak. Nem törődtek a problémáinkkal, nem hall­gatták meg a véleményün­ket se. Ügy gondolták, a kanászoknak úgy jó, ahogyan van. A bizalmink is olyan ember volt aki nem sokat tett az érdekünkben. — Így nem állt példa előttem, mit, hogyan csináljak. Elővettem hát a brosúrákat, a kézi­könyveket, és azokat bön­gésztem. Ott leírták, hogy mi a bizalmi dolga, mit kell csinálni... — ... és mit kellett? — Legfontosabbnak tar­tottam. és mindig azon igye­keztem. hogy a gazdasági vezetőkkel jól együtt dol­gozzam, mint szakszerveze­ti bizalmi. A kerület veze­tőjével kezdettől fogva na­gyon jól kijöttem. Minden hónapban legalább egyszer leültünk, és megbeszéltük, hogy milyen munkák vár­nak ránk sertésgondozókra, mire kell legnagyobb figye­lemmel lennünk. Természe­tesen amiről beszélgettünk, azt nekem mindenkor to­vább kellett adnom — nem is hanyagoltam el sohasem — a többieknek. Persze a társaim véleményét is min­dig elmondtam a felettese­inknek ... Szerencsések vol­tunk abból a szempontból is, hogy az üzemi szakszerveze- bi bizottságnak tagja vol­tam. így „első” kézből tud­tunk minden fontosabb do­logról. Ha máskor nem, egy-egy ebédszünetben ösz- szehívtam a társaságot, és megbeszéltük a számunkra fontosabb eseményeket, mun­kákat. Olyankor mindenki elmondta azt is, hogy mi az óhajai, sóhaja. Lekopogom, az utóbbi három-négy év­ben nem volt nehéz dolgom. Ezt úgy értem, hogy a tár­saim elégedettek voltak a munkakörülményekkel, a ha­vi pénzükkel, aki megérde­melte, mindig kapott jutal­mat. Nem is volt irigykedés, harag közöttünk... A kun­szentmártoni kerületben hét vagy nyolc bizalmi dolgozik. Ha nagyobb munkák előtt állt a gazdaság, mindig ösz- szehívtak bennünket. Érvé­nyesítettük a bizalmi jogkö­rét béremeléseknél, jutalma­zásoknál. Ha szükséges volt, társadalmi munkákat is szerveztünk. Emlékszem, két éve tíz vagon aljnak való szalmát hordunk be munka­idő után. Amikor elmond­tam a többieknek, hogy mit kell csinálni, senki nemvo- nogatta a vállát, nem kere­sett semmiféle kifogást, ami­vel kihúzta volna magát. — Az eltelt évek során milyen kérésekkel keresték meg, mint bizalmit? — Legtöbbször segélyeket intéztem. De kérték többen is. hogy intézzem el, hogy üdülhessenek. Aztán sokszor csak azért kerestek meg, hogy tanácsot kérjenek ügyeik elintézéséhez, hogy útbaigazítsam őket. — Kapott a munkájához segítséget? — A munkahelyi vezetőim­től is sokat, de elsősoriban az a közösségi szellem segí­tett. ami a sertéstelepiekre jellemző. Nagyon jól kijö­vünk egymással, hiszen sok­sok éve már, hogy együtt, egy szocialista brigádban dolgozunk. Huszonegyen va­gyunk, lassan már kitaláljuk egymás gondolatát is. Ilyen közösségben könnyebben megmondhatja az ember a véleményét, mert tudja, hogy a többiek megértik, támogat­ják. — A gazdaságban nemrég volt a bizalmiak újjáválasz- tása. — Még nincs egy hónapja se. Mivel a szocialista bri­gádunknak én vagyok a ve­zetője, így most Cecon Já­nost választottuk meg bizal­minak, én a helyettese let­tem. Mostantól majd ketten birkózunk a feladatokkal, hiszen nagyobb hatáskört, önállóságot kaptunk, össze­tettebb lett a munkánk. Turza Károly eddigi eredményes szakszervezeti mun­kájáért május elsejére megkapta a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés ezüst fokozatát. Szekeres Edit Kétszeres a túljelentkezés az egyetemekre Mezőtúri főiskolás A plovdivi tudományos diákköri konferencián Bulgáriában. Flovdivban rendezik meg a napokban a KGST Tudományos Diákkö­ri Konferenciát. A nemzet­közi tanácskozáson részt vesz HerbáJy Katalin, a DATE Mezőtúri Mezőgazdasági Gé­pészeti Főiskolai Karának harmadéves hallgatója is. Dolgozatának címe: Az ipari kukoricatermelési rendszerek egyes gazdaságaiban üzemel­tetett gépek teljesítményének és kor szerinti összetételének ökonómiai vizsgálata. „Más paradicsoma" Basilides Barna előadó estje a művelődési központban „Közönségszervezés” szem­pontjából nem épp a legsze­rencsésebb időpontban, egy órával a Valencia—Arsenal kupadöntő tévéközvetítésé­nek kezdete előtt rendezték meg tegnapelőtt este a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban, Basilides Barna, a Szigligeti Színház művé­szének előadó estjét, „Más paradicsoma” címmel. Mind­össze hawnincan voltak kí­váncsiak a fiatal művész mű­sorára. Kár, mert jó előadás volt. Basilides Barna nemes anyagból gyúrta kerek égész- saé műsorát: Pilinszky. Jó­zsef Attila, Szabó Lőrinc verseiből, Karinthy Frigyes és Örikény István prózáiból, Franz Kafka „Per”-ének egy részletéből. S noha az est gondolati ívét — fölthetőleg néhány „rögtönzött” szerke­zeti változtatás miatt — nem volt könnyű követni, több mű interpretációját élvezet­tel hallgattuk. Elsősorban Karinthy „Barabás” című novelláját, örikény István egyperceseit, a „Per” részle­tet, de József Attila „Szabad ötletek,. .’’-jénék előadásá­val is kitűnő pódiumszínészi képességeket csillogtatott meg (Basilides Barna. — sz. j. — Az idén a felvehetők két­szerese — harmincháromezer fiatal — jelentkezett az egye­temek és főiskolák nappali tagozatára, kétezerrel keve­sebb mint tavaly. A csökke­nés összefüggésben van az­zal, hogy az idén kevesebben érettségiznek a középiskolák­ban. A kétszeres jelentkezési arány a legjobbak számára reális felvételi esélyt, a fel­sőoktatási intézmények szá­mára pedig kedvező lehető­séget biztosítana a legalkal­masabbak kiválasztására, de a különböző intézmények és szakok között rendkívül nagy a szóródás. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettudo­mányi karára például a ta­valyi ötszörössel szemben az idén a felvehetők 4,5-szerese jelentkezett, de még ez is túl sok. A bölcsészkarok közül a debrecenire a jelehtkezők száma a felvehetők három­szorosa. Reálisabbak az esé­lyei azoknak, akik a szegedi József Attila Tudományegye­tem bölcsészkarára nyújtot­ták be kérelmüket, itt vala­mivel több mint kétszeres a túljelentkezés. Rendkívül nagy a vonz­erejük az állam- és jogtudo­mányi karoknak ás. három­három és félszer többen pá­lyáznak. mint ahány fiatalt fel lehet venni. A korábbi évekhez hasonlóan mérsékel­tebb viszont az érdeklődés a természettudományi karok iránt. Bár a fővárosnak nagy vonzereje van, ám a buda­pesti TTK-ra még így is csu­pán kétszeres a túljelentke­zés. Szegedre és Debrecenibe másfélszeres. Az előző évhez képest né­mileg csökkent a tanárképző főiskolák iránti érdeklődés, a tavalyi két és félszeres túl­jelentkezéssel szentben ez évben minden helyre átlag­ban ketten nyújtották be pályázatukat. Jelentős elté­A Verseghy Ferenc megyei könyvtár, a megyei úttörőel­nökség és a megyei tanács művelődésügyi osztálya idén negyedik alkalommal hirdet­te meg a Verseghy nyelrnű- vélő versenyt. A verseny is­kolai. városi, járási elődön­rések vannak az intézmények között; az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola buda­pesti kihelyezett tagozatára például a felvehetőknek csaknem a háromszorosa pá­lyázott. s magas a túljelent­kezés — két és félszeres —• Pécsett is. A kiválasztás szempontjá­ból továbbra is gondot je­lent. hogy a tanítóképző fő­iskolákra pályázók száma csupán a felvehetőknek alig több mint másfélszerese. Ki­vétel a jó hírű szombathelyi Tanárképző Főiskola tanító­képző tagozata, ahol különö­sen sokan szeretnének to­vábbtanulni. Az előző évek­hez hasonlóan alakult az óvónőképző intézetekbe je­lentkezők aránya: 625 hely­re 1047 fiatal pályázott. Az utolsó három év orvos- egyetemi jelentkezési statisz­tikája arról tanúskodik, hogy a fiatalok reálisabban ítélik meg esélyeiket. Az általános orvoskarok közül az idén is a budapesti legostromiot- taibb, itt a túljelentkezés „csak” mintegy háromszoros. Már második éve tapasztal­ható. hogy mind többen kí­vánnak továbbtanulni a fog- orvostudományii karokon. A Debreceni Orvostudományi Egyetem fogorvostudományi kara felvételi vizsgáin pél­dául a felvehetők négy és félszerese ielenik majd meg. igaz. a ifelvételi keretszám viszonylag alacsony. A kívánatosnál mérsékel-' tebb az érdeklődés a műsza­ki pályák iránt. Még a leg­ismertebb intézménybe, a Budapesti Műszaki Egyetem­re is a felvehetőknék csak alig több mint másfélszerese jelentkezett. Őrzi viszonyt népszerűségét az építészmér­nöki kar. a száz új elsőévest 245 pályázó közül választhat­ják ki. Változatlanul sokan szeretnének bekerülni a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki ka­rára. tőin csaknem háromszáz kis­diák mérte össze tudását, kö­zülük került ki az a tizenhét hetedik-nyolcadik osztályos pajtás, aki holnap délelőtt 9 órától Szolnokon a Verseghy Ferenc megyei könyvtárban verseng a legjobbaknak járó Verseghy-emlékéremért. . Verseghy nyelvművelő verseny Megyei döntő Szolnokon Bonyhádon a közelmúltban nyitotta meg kapuit a Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Műve­lődési Központ. A tizenötezer lakost számláló város új művelődési intézményében színház­terem. szakköri és klubhelyiségek, kiállítóterem, hírlgpolvasó és szakkönyvtárak várják a különböző korú látogatókat. — Képünkön: Üj lemezeket hallgatnak a fiatalok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom