Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
1980. április 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FltMJÉGYZET Korkedvezmény MAGYAR JÓZSEF meghatározhatatlan műfajú —dokumentum? riport? játék? — filmjét a könnyebb láthatás kedvéért fogjuk fel igen pontos mérlegnek: az egyik oldalon egy ötvenkét éves nagybeteg munkában rokkant ember, már nyugdíjas, a másik serpenyőben díjak, kitüntetések, a jól végzett munka öröme. Mit mutat a a mérleg? A fi’m erre nem ad közvetlen választ nem is adhat, de azt érezzük: Nagy Sándor nyugdíjas téesz- elnöknek már csak múltja van, jelene, jövője nincs... Keserűen mondja kórházi ágyán: a következő infarktus engem is elvisz, ahogy a többit. Talán csupán egy legyintés lesz az utókor válasza: Nem bírta a ,.szervezete”, beteg lett, — mindennapi eset. De meg is fordíthatjuk ezt. a gondolatmenetet: a Nagy Sándor típusú emberek a mindennapi esetektől merülnek ki a végsőkig, viszi el őket a halálos kór. Ezek az „esetek” ugyanis a Nagy Sándorok próbatételei. Magyar József filmjében ez hat epizód köré csoportosítható: a begyűjtés évei, ütközés az igazságosság és a rendelet végrehajtása között; a magánélet és a közélet konfliktusai, nem vállalja a szerelmét; az 1960- as évek vége, amikor hősünk megfizetetteti a befolyásos emberekkel a korrupt „ajándékok” ellenértékét; néhány évvel később — feltehetően az előzőek — vizsgálatot indíttatnak ellene, hogy miből éoítette a házát, s meghurcoltatják; ellentmond — az 1970-es évek elején — egy gazdaságtalan beruházásnak, amelyet szűk csoportérdekek igyekeztek megvalósítani; s végül az utolsó epizód a isertéste’.lep üzembe helyezési engedélyének megvonása', a felelősség és a felelőtlenség dilemmája. Ezek után már csak egy jöhet: a kórházi ágy. Előbb, vagy utóbb: Nagy Sándornál ötvenkét éves korában. Lehetetlen tehát nem arra gondolni, hogy figyelmeztetés is ez a film, az első infarktus előtti csengetés: vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra, mert — a jelen és a jövő feladatai megvalósításához egészséges emberekre van szükség. Tegyük hozzá: azok vigyázzanak kétszeresen és többszörösen magukra, akikre a társadalmi munkamegosztásból sokkal több teher nehezedik, akik áldozatkészen, éjt nappalá téve dolgoznak a közösségért. Mert sajnos igaz: főleg az ő egészségüket viseli meg a megfeszített munka. De hangsúlyozzuk: minden ember egészségét fontosnak tartjuk, ami tény, azok a fák dőlnek ki először, amelyek legtöbb vihart megértek. Nagy Sándor annak a politikának a cselekvő alakítója volt, amely a magyar parasztságot felemelte évszázados elmaradottságából, amely új életformát biztosított a falu népének. Valamelyest a Húsz óra folytatása ez a film, de sajnos művészi megvalósításában jó némely részében annak alatta marad. Éppen a színészjáték miatt, vagy még pontosabban : a műfajkeveredés buktatóiból következően. Nagy Sándor nyugdíjas té- eszelnök és színész alteregó- ja —í a kitűnő Polgár Géza — ugyanis váltakozva jelennek meg a filmen. S milyen furcsa, /milyen szeszélyes a dokumentumfilm; a „civil” Nagy Sándor mellett mindenki más szürke és hamis. Pedig azt mondhatjuk Polgár Géza nagyszerű képességeinek tisztelői, hogy őt az „isiten is arra teremtette”, hogy a Nagy Sándorok é'e- tét élje a filmvásznon. Így is igaz, de esetünkben amikor az igazi Nagy Sándor után az őt alakító művész színrelép, — csak Polgár Gézát érezzük. Mindezzel együtt nagyon becsületes szándékú, mívesen elkészített, nagy hatású a’ko- tásna/k tartjuk Magyar József filmjét, Bánok Tibor remek »operatőri munkájával, ám a műfaji kettősség zavarja az összhatást. A KÖVETKEZTETÉST azonban nem: ha nem lettek vo'lna Nagy Sándorok, ha nem lennének napjainknak is Nagy Sándorai, nem csak szerény gazdaságunkban lennénk szegényebbek, de emberi példaképekben, a mindennapok névtelen hőseivel is- S ez utóbbi is fontos, mint kenyér mellé a vaj .... Átadták az ,Alkotó emberért” pályázat dijait A megyében harmadik alkalommal meghirdetett „Alkotó emberért” pályázat díjkiosztását tegnap délelőtt tartották meg Szolnokon, az SZMT Művelődési Központjában. A pályázatra negyvenegy kis- és középüzem nevezett be, a résztvevők száma huszonnégyezer. Az eredményhirdetésen Sándor József, a művelődési központ igazgatója értékelte az üzemek közművelődési munkáját. Megállapította, hoigy a pályázat nyomán folyamatosabbá, pezsgőbbé vált a kulturális élet. Számos új klub, szakkör, • színházbarátkor alakult meg az üzemekben, növekedett a könyvtárak és a könyvbizományosok forgalma. A további tervekről szólva elmondta, hogy a kedvező tapasztalatok alapján a jövőben a nagyüzemek számára is — kivéve amelyek művelődési intézményekkel rendelkeznek — meghirdetik az „Alkotó emberért” pályázatot. Az értékelés után átadták a díjakat. Az első helyezést a Fékon Ruházati Vállalat kisújszállási üzeme szerezte meg. a második helyen a tiszafüredi Alumíniumáru- gyár végzett, míg a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat kollektívája harmadik lett. A pályázaton egyénileg résztvevő üzemi tisztségviselők és aktivisták versenyét Tóth Józsefné, a Fékon Ruházati Vállalat dolgozója nyerte. A második díjat ketten, a harmadikat pedig hárman vehették át. Ugyancsak díjazták azoknak a közművelődési intézményeknek a munkatársait is. akik sok segítséget adtak a kis- és nagyüzeméknek. brigádjaiknak a kulturális vállalásaik teljesítéséhez. Az első díjat Gordos Dénes, a kisújszállási művelődési ház igazgatója kapta meg, a második helyezést ketten, a harmadikat pedig hárman érték el. A különböző szakmaiágazati különdíjakkal nyolc vállalat, üzem. illetve szövetkezet közművelődési munkáját ismerték el. Országos orosz nyelvi verseny Szolnoki és jászberényi diáklány sikere A középiskolai tanulmányi verseny országos fordulói orosz nyelvből, a szakosított és a nem szakosított tantervű osztályok számára, április 8-án és 9-én zajlottak Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A versenyen az ország megyéiből és városaiból összesen huszonhét tanuló vett részt. Az országos fordulót iskolai és megyei versenyek előzték meg. Az e’ső (iskolai) fordulókon a megye gimnáziumaiból százhatvanhat, a másodikon a legjobb tíz tanuló szerepelt. Az országos versenyre megyénkből két tanuló kapott meghívást. A szakosított tantervű tanulók versenyében Dudás Éva, a jászberényi Lehel Vezér gimnázium III. osztályos tanulója az országos .második helyet szerezte meg. Tanárai: Andrása Margit és Palla Lászlóné. Dudás Éva orosz-német, szakos tanárnak készül. A második osztály elvégzése után részt vett a győri orosz nyelvi táborban s az itt rendezett versenyen — számos megye tanulóit megelőzve — az első helyen végzett. A megyei versenyen szintén első volt. Felvétele az egyetemre orosz nyelvből — így már vizsga nélkül is biztosított. Ugyancsak szépen szerepelt az országos versenyen Kánnár Nóra, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium IV. osztályos tanulója, aki 12. lett. Tanára: Petuhova Nyina. Tiszai Lajos „Elfogynak” a diákok Kuncsorba leendő elsősei Alig húsz kisgyermek üli körül az asztalokat. Elmé- lyülten rajzolják az utcát,, az otthont és az óvodát. — Én már egyedül járok az óvodába — mutat büszkén Szarnák Aranka a rö-. vidszotonyás kislányra a rajzán. — Én meg már voltam az iskolában is — dicsekszik Harka Ödön. — Voltunk mi is — szólnak rá kórusban a többiek. — S hogy tetszett az iskola? — Nekem az tetszett, hogy délután nem kell aludni — így Ödön. — Nekem meg az, hogy tanulni kell. Az elsősök már danak. Mindannyian szóhoz akarnak jutni. Gergely Anna vezető óvónő elégedetten hal- gatja nagycsoportosait. —• Valamennyien iskolaérettek — jegyzi meg. A tizenkét óvodást szeptemberben már a csengő hívja a kuncsorbai általános iskolába. — Minden ötévest felvettünk, noha elég zsúfolt az óvodánk. Jó tíz éve hagyomány már, hogy nem kell a községben iskolaelőkészítő tanfolyamot szervezni — mondja nem kis büszkeséggel a vezető óvónő. Könnyű nekik — vélekednének sokan — hiszen csak tizenhét ötévesük van. Igaz. Minden ötéves kisgyereket felvettek az óvodába annyi verset, éneket tudnak — vélekedik Ács Emese. — Az óvodában is tanultatok éneket, verset. — Meg számolni is — egészíti ki Aranka. Bizonyításképpen számolnak. énekelnek, verset mona gyerekek közül néhányan a tanyákról járnak be a községbe, mégis jobban szem előtt tarthatják a leendő elsősöket a kisebb településeken, mint a városokban. Kuncsorbán nem „csap magasra” a demográfiai hullám. Jelenleg tizenkét elsős van, szeptemberben öttel, jövőre pedig héttel lesz több. Után- na megint csökken. — Ez a mi nagy gondunk — panaszkodik Galántai Fe- renené. az iskola igazgatónője. — Az alsó tagozatban a létszám miatt összevont osztályokban tanulnak a kisdiákok. Az óvodáztatás persze így is érezteti hatását. Tíz évvel ezelőtt még olyan elsőseink is voltak, akik nem ismerték a színeket.' alig lehetett szóra bírni őkét. Kumcsorbán alig egy évtizede nyitotta meg kapuit az óvoda. Azóta a tankötelezettségi törvény a közösségben már az ötévesekre is „vonatt- kozik”. A diákok továbbtanulási statisztikáját lapozgatva szembetűnő. hogy az utóbbi években minden nyolcadikos továbbtanult. — Az idén hárman nem jelentkeztek sehova sem. Családi körülményeik miatt itthon maradnak. Sajnos, mi nem tudunk segíteni nekik. Egyikük például beteg édesanyja s a kistestvérek miatt nem vállalhatja a továbbtanulást. Legalábbis nappali tagozaton — mondja az igazgatónő. — S hova pályáznak a többiek? — Ketten gimnáziumba, heten szakközépiskolába, hatan szakmunkásképző intézetbe jelentkeztek. Általában ugyanilyen arányban választottak szákmát, iskolát korábban is diákjaink. Reméljük, majd örményesen „sem hoznak szégyent ránk” a kuncsorbai tanulók; szeptembertől ugyanis összevonják a két iskolát. Sajnos, nincs „egy iskolára való” gyerekünk Kuncsorbán. — tg — Dicséretes zenei vállalkozás Bartók—Kodály emlék- hangverseny Szolnokon Nagyszabású zenei vállalkozás színhelye volt szerdán este a Megyei Művelődési Központ színházterme. Bartók és Kodály tiszteletére rendezett emlékhangverseny figyelemre méltó esemény volt már csak azért is. mert a szólisták kivételével kizárólag helyi együttesek szerepeltek a műsorban. Közreműködött a Kassai úti Általános Iúkola kamarakórusa — karvezető: Ro- honczy Andrea —, a MÁV Járműjavító férfikara —> karvezető: Buday Péter —. a szolnoki Tisza Táncegyüttes, »koreográfus: Várhelyi Lajos, a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola tanáraiból alakult kisegyüttes és nem utolsó sorban a szolnoki Bartók Béla kamaraikórus, valamint a szolnöki szimfonikus zenekar, Vájná Katalin illetve Báli József vezényletével. Az utóbbi két együttes főszereplője volt a nagy zenei programnak. További szereplők még Kodály Háry János című daljátékának keresztmetszetében fellépő szólisták, Zeke László színművész — mesélő. Jász Klári — Örzse. Bordás György — Háry. Domahidi László — Marci, operaénekeseik és Fábián Márta cimbalomművész. A koncert első felében jólismert Bartók és Kodály kórusműveket hallottunk a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus előadásában. Vájná Katalin vezényletével. Bartók ismert a Cappella női karra írt művei újszerűén hatottak a megszokott előadásmódtól eltérő hangszer- kíséretes megoldásban, melyet a szolnoki zeneiskola tanáraiból alakult kisegyüttessel adott elő. Ha a dinamikai egyensúly megmarad, akkor általában előnyére is válhat ez a megoldás a produkciónak. Közönségsikerét tekintve így talán érdekesebb, de minden esetre látványosabb Külön említést érdemlő Bartók Huszámóta és a Cipósütés című műveinek szép, színes előadása. Eleven, vérbő muzsika Bartók Magyar képek című zenekari kompozíciója, melyből az első, harmadik és az ötödik hangzott el illetve e tételeket hallottuk-láttuk a szimfonikus zenékar és a Tisza Táncegyüttes közös előadásában. Várhelyi Lajos koreográfiájával. Bartók Este a székelyeknél című művének megoldását éreztem a legsikerültebbnek, mert a zene és tánc kifejezően, pontosan együtt volt. Igen robbanékony, kitűnő népi eredetű muzsika az ötödik darab, az Ürögi ka- násztánc, melyet a zenekar igen nehéz, ritmusban kifogástalanul megoldani a tánc- karral. Ebből adódott is némi pontatlanság, és a produkció ezáltal nem érte el azt a sikert. eredményt melyre mindkét együttes egyébként képes. A műsor második részében Kodály Háry János című dalművének keresztmetszetét adták elő. Garai János Obsitosának meséjéből Harsányi Zsolt és Paulini Béla készített szövegkönyvet Kodály számára. Háry csodálatos kalandjaiban a nép- költészet világa elevenedik meg. Zeke László kitűnő előadónak bizonyult. Ro- konszenvet ébresztve beszélt a darab főhőseiről. Háryról, örzséről, Marci bácsiról, sok szeretettel rajzolta meg, varázsolta elénk a mese figuráit. Előadásában az ösx- szekötő szöveg a daljáték keresztmetszetének tartópillére volt. A Háry keresztmetszet mind zenei, mind technikai szempontból a hangverseny, a karmester, Báli József és az előadók legsikerültebb, közös nagy teljesítménye volt. A tisztán, érthetően, igen muzikálisan éneklő, játszó szólisták Jász Klári, Bordás György, Domahidi László, Fábián Márta mellett felszabadultan muzsikált a zenekar, énékelt a közreműködő Kassai úti Általános Iskola kamarakórusa, a MÁV Járműjavító férfikara és színvonalasan táncolt a Tisza Táncegyüttes. Mindenképpen elismerést érdemlő e nagy és szép feladatot. kitűző vállalkozás, mely a jövőben bizonyára még nagyobb sikerrel éri el célját. Egyed Ferenc Anyasors Fotó: Köhidi Imre Képünkön: a Kodály kamarakórus
