Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
xxxi. évf. so. szóm, 1980. április 4., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Legnagyobb nemzeti ünnepünk a szocialista hazaszeretet ki nem apadó forrása Díszünnepség a felszabadulás évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége tegnap díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség 'elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Népiköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az elnökség tagjai voltak a munkásmozgalom régi harcosainak képviselői: Andrásfi Gyula, Földes László, Fiiradi József, Kovács Ferencné, Kovács Gyula, Kun Ágnes, Lóránd Sára, Móró Istvánná, Novák Sándor, Padányi Mihály és Zsigmond Magda. Az elnökségben foglalt helyet: Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságé, nak titkára, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, Biszku Béla, az MSZMP KB tagja, Czender Józsefné, az Egyesült Izzó művezetője, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Dombi Ferenc, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár műszaki-gazdasági tanácsadója, Eckhardt Sándor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Faragó Lászlóné, a Május 1. Ruhagyár szabásza, szocialista brigádvezető, Fehér Lajos, a Magyar Partizán Szövetség elnöke, Fock Jenő, az MSZMP KB tagja, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Garai Gábor Kossuit-dijas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője. Huszár István miniszterelnök-helyettes. Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke, Kellér Dezső kiváló művész, Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter, Kékesi Jenöné, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár mechanikai műszerésze, Király Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam, és jogtudományi karának tanszékvezető egyetemi tanára, Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, Ladunga István, a Láng Gépgyár villanyszerelője, Major László, a Magyar Optikai Művek optikus szakmunkása, Marjai József, a Minisztertanács 'elnökhelyettese. Nemes Dezső, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka, Pethe Béla, az Ikarus Gyár villanyszerelője. Púja Frigyes külügyminiszter, Rócz Imre, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gyáregységének öntője, szocialista brigádvezető, Rócz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Réti Károly, a MÁV Északi Járműjavító géplakatosa, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, Serfőzö Gyuláné, a Magyar Posztógyár szövőnője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, Törő Imre akadémikus és Venesz Ervin, a Csepel Vas- és.Fémművek esztergályosa. Az elnökség tagja volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Vlagyimir Ivanovics Szi- venok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és Zinaida Mihajlova Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Losonczi Pál beszéde A magyar történelem kiemelkedő eseményére, 1945 április negyedikére, felszabadulásunk napjára emlékezünk. Ma a nevezetes dátum 35-ik évfordulóját ünnepeljük. Ezer év után — négyszáz éves idegen elnyomásnak véget vetve — ez a nap hozta el népünknek a szabadságot. adta vissza független államiságunkat: elénkez- tével vált valóra a társadalmi előrehaladás reménysége, és — 35 év után joggal mondhatjuk — lett győztes szocialista forradalmunk alapja. 1945 április negyedikén, árpáikor a felszabadító Vörös Hadsereg csapatai hazánk teljes területét megtisztították az ellenségtől, minden dolgozó magyar ember nemcsak érezte, hanem tudta is. hogy e pillanatban valami örökre letűnt, és valami más, új kezdődik a dolgozó milliók életében, a haza sorsában. Mindenki érezte akkor, hogy Magyarországon a történelem friss szele támadt fel. Emlékezve! az emberöltő előtt történtekre visszapillantva az azóta megjárt útra, első gondolatunk a mélységes hála. a világ első szocialista állama, a világ első győztes munkás-forradalmának hősiesen harcoló, nekünk szabadságot hozó Vörös Hadsereg és katonái iránt. A kegyelet és a tisztelet érzésével hajtjuk meg a vörös és a nemzeti színű zászlót az elesett hősök dicső emléke előtt. Tisztelet az élőknek, akik harcoltak s vérüket hullatták a Duna—Tisza táján, országunk egész földién népünk szabadságáért. Hálával és kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai katonákra akik kivették részüket országunk felszabadításából, s hazánk földjében alússzak örök álmukat. Kedves elvtársak! Harmincöt év már történelmi korszak. Emberöltőnyi idő. Elegendő távolság ahhoz. hogy véleményt mondhassunk: mennyiben váltotta be akkori várakozásainkat az azóta eltelt idő. A szabadság felvirradása. a régen áhított béke beköszöntése, az a reményünk, hogy valami másnak nézünk elébe, mint amit magunk mögött hagytunk, kétségtelenül az első és uralkodó vonása volt érzéseinknek. Népünk, nemzetünk szerencséjére; a szovjet csapatok nem hódítóként, hanem felszabadítóként léptek hazánk földjére. Baráti jobbot nyújtottak. A hálás magyar nép ezt soha nem felejti el. A „Lesz magyar újjászületés!” jelszava sokkal többet foglalt magában, mint a háborús pusztítás pótlását. Érezhetően benne volt ebben a társadalmi újjászületés, a társadalmi megújulás feszítő gondolata és sürgető igénye. A magyar kommunisták álltak az élére mindannak, ami az adott történelmi pillanatban a haladás irányába mutatott. Fegyvertársaik és szövetségeseik voltak . mindenben népünk legjobbjai, az igaz hazafiakkal. A két munkáspárt egyesülésével össze- kovácsolódtak a történelmileg vezetésre hivatott munkásosztály erői. A haladás mellé álltak a parasztság, az értelmiség széles rétegei, akik hűek maradtak népünkhöz és a hazához. Létrejöttek a megegyezések az egyházakkal. A vallásos emberek hitbeli meggyőződésük feladása nélkül egyenrangú építői lettek a szocialista Magyarországnak. Népünk egésze a maga erőfeszítéseinek — kezének, eszének — gyümölcsét érzi a 35 év eredményeiben. Biztosan igazodik el a maga teremtette világban. Tapasztalatai alapján tanulta meg becsülni és értékelni a környezetet. amelyben él és dolgozik. Természetesnek tartja, hogy létbiztonságban él. dolgozhat,'tanulhat. művelődhet: hogv iskolába járathatja gyermekeit. akik képességük alapján — előítéletek és korlátok nélkül — érvényesülhetnek. Természetesnek tartja. hogv kiterjedt szociális gondoskodás veszi körül: hogy állampolgári jogon részesül betegellátásban; hogy gyermekgondozási segély, családi pótlék és sok más előny és kedvezmény illeti meg a 'gyermeknevelő szülőket hogy nem kell félnie az öregség kisemmizettségétől. Tudjuk azonban, hogy az általános szintmagasság nagy különbségeket takar, hiányosságokat, néha mulasztásokat is. Nem mondhatjuk, hogy ..megálljunk” mert itt van már a Kánaán!” a társadalom némely rétege, az élet egyes területén élő emberek és családok az általánostól eltérő, annál kedvezőtlenebb, viszonyok között vannak, esetleg szükséget is szenvednek alapvető javakban. Tudjuk, hogy még nem mindenkinek életszükséglet a munka. Harmincöt év már a történelmi léptékkel mérve is korszak, amely bőséges és megbízható társadalmi, politikai tapasztalatok leszűrésére nyújt lehetőséget. Felszabadulásunknak és hazánk előre haladásának néhány meghatározó alkotóelemét feltétlenül látnunk kell, és ki kell emelnünk a történelmi hatóerők sokaságából. Mindenekelőtt a maga valóságában és átütő erejében kell látnunk és értékelnünk a szabadságot, a nemzeti függetlenséget hozó Szovjetunió jelenlétét az új honfoglaláskori magyar életben, a magyar történelemben, az ország fejlődésének alakulásában. A magyar nép legjobb. forradalmi lelkületű fiai mindenekelőtt a kommunisták — a párt alakulásának pillanatától tudatosan vallották és ennek megfelelően cselekedtek —, hogy a nemzet sorsa akkor halad jó úton. ha a szomszéd népekkel barátságban, a haladás erőivel, elsősorban a Szovjetunió népeivel testvéri együttműködésben él. Gyökeres fordulatot teremtett e kapcsolatok történetében az, hogy a felszabadító Vörös Hadsereg győzelmei nyomán sarjadt ki új életünk első csírája. A Szovjetunió létezésének és a nemzetközi életben a második világháború óta játszott egyre növekvő szerepének, fejlődésünk 35 éves korszakán mindvégig meghatározó jelentősége vgn. Az agresszív imperialista nagytőkés körök mérgezik a nemzetközi légkört, megpróbálják kikezdeni az enyhülést. semmivé tenni a békés egymás mellett élés eddigi eredményeit. Elveinkhez híven mi változatlanul a békén munkálkodunk, a békés egymás mellett élésre törekszünk. E helyről is kifejezzük akaratunkat, szándékunkat és érdekeltségünket a békében. az enyhülési folyamat védelmében és továbbfejlesztésében. A Varsói Szerződés országaival együtt, változatlanul készek vagyunk a helsinki záróokmány szellemének megfelelően, a kétoldalú kapcsolatok erősítésére és bővítésére, a politikai, "nzdasági és kulturális érintkezés fenntartására és fejlesztésére a tőkés országokkal. Szolidárisak vagvunk a nemzeti függetlenségükért, a szabadságukért küzdő népekkel és lehetőségeinkhez mérten továbbra is segítjük a függetlenné vált országokat az új gyarmatosító törekvésekkel szemben. A Szovjetunió, a szocialista országok közössége, e szövetség ereje, és szüntelen épülése a legfőbb záloga a világ békéjének, a gyarmati uralom alól felszabadult népek igazi függetlenségének, felemelkedésének, csakúgy mint a belső fejlődésünknek, előrehaladásunknak. Kedves elvtársnők és elvtársak! Belpolitikai életünk kiemelkedő eseménysorozata fejeződött be a XII. párt- kongresszus munkájával. A kongresszus előkészületeiben szinte az egész ország részt vett. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a kongresz- szusqq _ is. Az a sok levél és távirat, amelyet különféle kollektívák küldtek a kongresszusra tett munkafelajánlások teljesítéséről, arról tanúskodik. hogy népünk nemcsak érdeklődéssel, hanem cselekvő támogatásával is hozzá kíván járulni célkitűzéseink sikeres megvalósításához. A kongresszus áülásfogla(Folytatás a 3. oldalon.) Koszorúzási ünnepségek a fővárosban és Szolnokon Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága nevében Andrikő Miklós és Majoros Károly helyezte el a koszorút a szovjet hősi emlékműnél A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazáink felszabadó lá- sánaik 35. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet, hősi emlékműnél. A zászlókkal1 díszített téren az emlékművel szemben katonai díszszázad sorakozott fel, csapatzászlóval'. A koszorúzási ünnepségen megjelent Benke Valéria, Havasi Ferenc, Korom Mihály. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja. politikai, gazdasási és kulturális életünk sok vezető személyisége. Az ünnepségen részt vettek a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseleteik vezetői is. Kürtszó harsa,nt, amikor Losonczi Pál; az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja — Czinege Lajos hadsereg- tábornok, honvédelmi miniszter társaságában — a kaszorúzás színhelyére érkezett. A díszszázad parancsnoka jelentést tetit az államfőnek. aki ezt követően a honvédelmi miniszterrel együtt ellépett a díszegység sorfala előtt, és üdvözölte a katonákat. A himnuszok elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losoncai Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a KB első titkára és Németh Károly, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; a Minisztertanácsnevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el a koszorút az emlékmű talapzatán. Ezután a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nagykövetségének nevében, a diplomáciai testelet nevében, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében, a magyar fegyveres erők nevében, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli szovjet hadseregcsoport nevében, a Magyar Partizán Szövetség nevében, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében koszorúztak. Elhelyezte a megemlékezés virágait a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének hazánkba érkezett küldöttsége. A Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán elnök és Kelemen Lajos elnökhelyettes koszorúzott. A főváros dolgozói is a hála és a megemlékezés virágaival borították az emlékmű talapzatát. A koszorúzási ünnepség — az Internacionalé hangjai után — a katonai díszaláku- iat elvonulásává] ért véget. Koszorúzási ünnepség volt a felszabadulási évforduló alkalmából a Hősök terén is, a magyar hősök emlékművénél. Felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából Szolnokon tegnap délelőtt 9 órakor a Munlkásőr úti temetőben, a szovjet katonák sírjánál kezdődött a koszorúzás. Ünnepi megemlékezést Sándor János, a szolnoki városi pártbizottság titkára tartott, ezután a párt-, az állami szervek, az üzemek képviselői és a város lakói helyezték el a sírnál a kegyelet virágait. Az MSZMP megyei bizottsága nevében Majoros Károly titkár és Sándor László városi első titkár koszorúzott, őket követte a megyei tanács, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok, a városi pártbizottság, a városi tanács, a KISZ városi bizottsága, a fegyveres testületek képviselői és a Járműjavító üzem küldöttsége. Tíz óraikor a Hősök terén a Himnusszal kezdődött a kegyeletadás. Ünnepi beszédet Bárdi Imre, a Szolnok megyei Tanács pártbizottságának titkára mondott.. Méltatta a szovjet hadsereg érdemeit. megiemilléikezett a hazánk felszabadításáért folyó harcban hősi halált halt katonákról. Ezután koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán. Az MSZMP megyei bizottsága nevében Aimdrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára tisztelgett, majd a megyéi tanács nevében Bar- tá László tanácselnök és Bereczki Lajos általános elnökhelyettes koszorúzott. — Ezután a Szolnokon tartózkodó külföldi delegációik helyezték el koszorúikat: az észt pártdelegáció Kari Vaino, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára vezetésével, a bolgár pártküldöttek ‘ Sztanlko Dimit.rov- val, Kjusztendil megye párt- bizottságának első titkárával az élen, majd a romániai Dőlj megye delegációja Cans- tamta Ciontu, a megyei pártbizottság titkára vezetésével. Elhelyezték virágaikat a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői, majd a fegyveres testületek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Népfront, a Nagy alföldi Kőolajkutató és Földgáztier- melő Vállalat MSZBT-tag- cso portjának küldöttei. — Ezután a város lakói tették le virágaikat az emlékműnél. A koszorúzás az Inter- nacionálévai ért véget.
