Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. ápriKs 12. Láng István 1970 óta a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, 1979 óta az MTA levelező tagja. Mohácsról indulva járta be azt az utat, amely végül a Roosevelt téri reneszánsz palotába, a magyar tudomány fellegvárába vezetett. A szervezőkészségéről híres tudós életrajzát olvasva kiderül, hogy 1931-ben született, 1950-ben a Mohácsi Állami Gimnáziumban érettségizett. Agrármérnöki oklevelét 1955- ben a Szovjetunióban, az Ivanovói Mezőgazdasági Főiskolán szerezte. Kandidátusi értekezését 1961-ben védte meg, doktori fokozatát 1973-ban szerezte. Beszélgetésünk során arra keressük a választ, ami egy életrajzba soha nem fér be. — Mohács és a Duna valószínűleg meghatározó jelentőségű volt életemben. Nagyszüleim dunai hajósok voltak. Szüleim már szakítottak a Dunával, és gyári munkások lettek. Persze a Duna, mint környezet továbbra is megmaradt, és egyre inkább megszerettette velem a természetet. — A természet szerete- tén kívül mi az, amit az otthon még útravalóként az élethez adott? — Megtanultam, hogyan kell dolgozni. A munka és a rend szeretetét otthonról hoztam. Ugyanakkor szerencsés generációhoz is tartozom. A háborút gyerekként éltem meg, nem voltam katona és levente sem. A fel- szabadulás után az én korosztályomnak szinte minden lehetőség adva volt, csak élni kellett vele. A mohácsi gimnáziumi évek alatt részt vettem az ifjúsági mozgalomban, városi diáktitkár voltam. Mivel Mohácson akkor három középiskola volt, némi jelentősége volt diák- titkárnak lenni. De nemcsak a korosztályomnak voltak kivételes lehetőségei, hanem Mohácsnak is. Akkor még úgy volt, hogy ott épül fel a dunai vasmű, és így a városból az átlagosnál többen mehettek a Szovjetunióba egyetemre. — Miként választott szakot? — Már tizennégy évesen elhatároztam, hogy biológus leszek. Ez azóta sem sikerült, de legalább mindig a közelében vagyok. Akkor az agrártudomány jól szintetizálta számomra a természetrajongást és a biológia iránti vonzalmat. Egyetemi éveim alatt lelkesen részt vettem a tudományos diákköri munkáiban. Másodévre már az egyetemi agrokémiai diákkör egyik vezetője lettem. Itt alakult ki bennem az az elképzelés, hogy tudományos pályára menjek. Nyaranta a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetben dolgoztam, Egerszegi Sándor mellett, aki a homoktalajok . ’javításán' fáradozott. Az egyetem elvégzése után szerettem volna abba az intézetbe kerülni. — Gondolom, a vörös diplomával hazatérő ifjú mérnöknek ez nem jelentett gondot? — Valóban, nem ez okozta a nehézséget. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter volt 1955-ben, amikor Ivanovban végeztem. Személyi titkárt keresett, és rám esett a választása. Én viszont el sem tudtam képzelni az életem másként, mint kutató. így hát ajánlatára nemet móndtam. TiA világ első nemzeti parkja „Mi-tsi a-da-zi”, vagyis Sárga Szikla folyó, így hívták a minnetree indiánok azt a vidéket, amelyet ma Yellowstone Nemzeti Park néven ismerünk. Természeti csodáiról a múlt század elejétől kezdve sokat meséltek a prémvadászok. A történeteket azonban, amelyek füstölgő gödrökről, félelmetes hangot adó gázkitörésekről, mozgó iszaptavakról és a mindenütt terjengő kénkőszagról szóltak, kétkedéssel és hitetlenkedéssel fogadták. 1869-ben egy expedíció vizsgálta rneg a területet és kérte a törvényhozást, hogy nyilvánítsa védetté. 1872-ben megszületett a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone Nemzeti Park. Több mint 10 éven át azonban nem tudtak érvényt szerezni a törvény védelmének, mert ezen a területen még folytak az indián háborúk. 1883-ban aztán a hadsereg kezébe került a park védelme, és megkezdték az utak építését. A csaknem kihalt bölények száma azóta elérte a 400-at. A hely minden mástól különbözik, s a látogató nemcsak a természet statikus szépségében — hegyekben, tavakban,- folyókban — gyönyörködhet, hanem a ■ természeti erők működésében is. Lehetetlen „menetrend” szerint olyankor érkezni egy- egy helyre, amikor a természet éppen színjátékot ad. Egyedül az Old Faithfull, az öreg Hűség nevű gejzír lö- velli szabályos időközökben magasra a mélyben összegyűlt és túlnyomás feszítette forró vizet. A vízoszlop 30— 40 méter magasra tör fel, a vízgőz pedig több száz' méterre is felemelkedik, mielőtt szétoszlana. Mindez csaknem száz év óta átlagosan 66 percenként ismétlődik és 2—5 percig tart. Más gejzíreknél napokat vagy heteket is lehet várni anélkül, hogy bármi mozdulna; aztán teljesen váratlanul egy jelentéktelennek tűnő nyílásból vagy egy nyugodt felszínű, meleg vízzel telt medencéből rövid morajlás után zúgva tör elő a mélyben felhevült víz. Bármerre jár a látogató, a parkban mindenütt .él a felszín. Fortyognak a kisebb- nagyöbb tavacskák, víz lövell ki a kis mészkőkúpokból. Bemutatjuk Láng István akadémikust zenöt évvel később, amikor az Akadémián főtitkárhelyettes lettem,' ő volt a főtitkár. Útjaink tizenöt éves késéssel ugyan, d.e találkoztak. Persze ezt csak mint érdekességet említem, hogy milyen véletleneken múlik az ember élete. — Diplomamunkáját a kalcium növényélettani szerepéről írta. Kandidátusi értekezésének témája a homoktalajok javítása volt. Doktori értekezését egy évtizeden át folytatott szabadföldi kísérletek után írta meg, arról, hogy miként hat a homoktalajokra a műtrágyázás. Joggal merül fel a kérdés: mindezek után hogyan jutott el 1970-re a környezetvédelmi kutatásokhoz? —1968-ban külföldi tanulmányúton vehettem részt. Az UNESCO tudománypolitikai ösztöndíja lehetőséget adott arra, hogy egy-egy hónapot töltsék Angliában, Franciaországban és Svédországban. Ezekben az országokban azt tapasztaltam, hogy nagyon fejlett a kutatások állami irányítási rendszere, és az állami támogatásért produkálni is kell. De nemcsak ezt láttam. Láttam, hogy milyen komoly probléma az egészséges emberi környezet megóvása. Tulajdonképpen ezen az úton találkoztam először a környezetvédelemmel. Bár az ösztöndíj után vissza akartam menni a kutatóintézetbe, de váratlanul közbejött főtitkárhelyettesi kinevezésem. Így telt el az 1970-es évtized a környezetvédelmi kutatások jegyében. — Sokat tett a Balaton megmentéséért, a környezetvédelmi kutatások hazai és nemzetközi szervezéséért. Hallhatnánk valamit távolabbi terveiről? — Szeretném, ha az 1980- as évtizedben megvalósulna a biológiai erőforrások fokozottabb kihasználása. 1978 óta több száz szakember azon fáradozik, hogy felmérje az ország ökológiai poA megzabolázott folyó Az élelmiszertermelés új lehetősége: a titán-kelát tenciálját, azaz a növény- termelés természetadta lehetőségeit. A munka befejeztével meghatározhatjuk a mezőgazdasági termelés főbb irányait, felbecsülhetjük igazi tartalékainkat. — Nemcsak a Magyar Tudományos Akadémián, hanem az UNESCO Magyar Bizottságában is vezető tisztséget tölt be. 1972-ben és 1978-ban az UNESCO közgyűlése a természettudományi program- bizottság alclnökévé választotta. Marad-e szabad ideje, és ha igen, mivel tölti? — Sok a hobbim. A legrégibb és talán legkedvesebb a horgászat. A Nyírségben van egy kis almóskertünk, egy tó partján. Ott módom van elüldögélni a horgászbot mellett. A téli hónapokban inkább a bélyeggyűjtésnek Hódolok. A magyar bélyegeken kívül gyűjtöm a hal, a madár és az űrkutatási motívumot. Bélyeggyűjtő szenvedélyem második fellángolásában kezdtem a Nobel-díjas motívumot gyűjteni. Utazásaim során gazdag Nobel-díjas autogramgyűjteményre tettem szert. Üjabban szívesen figyelem távcsővel a madarakat. de nem szégyenlem azt sem bevallani, hogy imádom a jó labdarúgó-mérkőzéseket is. Nagyon fontosnak tartom, hogy jusson idő kedves szórakozásainkra. — Munkájához sok sikert kívánunk. Köszönjük a beszélgetést. Várkonyi Anna Sok olyan országa van a világnak, ahol semmiféle lehetőség nincs vízerőművek létesítésére, ami pedig hosz- szú távon a legkifizetődőbb energistenmelési mód. A hatalmas összegű beruházás soká térül’ meg ugyan, de utána jóformán „ingyen van” a villamos energia. Kedvezőbb az amortizálódás képe, ha a mezőgazdaságnak, a természetvédelemnek tett „szolgálatokat.” is figyelembe veszik a szakemberek. A vízerőművek élettartama többszöröse a hőerőművekének, s gyakorlatilag csak egyetlen nagy ellensége van a folyókra, vízgyűjtőkre épített hidroenergeti- kai létesítményeknek: a földrengés. A völgyzárógát megsérülése komoly veszély- helyzetet teremthet, amire ma már élőre gondolnak a konstruktőrök. Az építés- móddal egyelőre különösebben nem tudják befolyásolni a vízerőművek rengés- állóságát;. s így a gát és erőmű helyének kijelölésénél gondolnak egy esetleges katasztrófára, a nagyobb bajok elkerülésére. A Szovjetunió bőven el A különleges gát építési munkálatai, amelynél 15 méterenként ellenterhelést alkalmaztak, így védve ki a folyó erős nyomását van. látva vízerőművek telepítésére alkalmas gyors folyású. nagy vízhozamú folyókkal. Ilyennek mutatkozott az Amur egyik baloldali mellékfolyója, a Zeja is, ahol néhány évvel ezelőtt vízerőmű létesítését határozták el, kiszámítván, hogy az energiatermelés mellett még 200 ezer hektárnyi termékeny árterületet is a mező- gazdaság szolgálatában tudnak állítani. A hat, egyenként 215 megawattos turbinából négy máris áramot ad, kettő még ezután készül el. tézis-növekedést és ennek következtében szénhidráttöbbletet észleltek titán hatására. 1974 óta cukorrépával is folynak vizsgálatok. A nagyüzemi kísérletek itt is kedvező eredményt mutattak; növekedett a cukorrépa cukortartalma, és olyan paraméterek is javultak, mint a cukor kioldhatósága, ami a cukorgyártásnál fontos szempont. Kísérleti növények csoportját silókukoricával, csemegekukoricával, lucernával és napraforgóval bővítették. Az eredmények ezeknél is igazolták a titán jelentőségét: kukoricánál 10—15 százalékkal növekedett a szemtermés, nagyobb a fehérje- tartalom. A napraforgónál nőtt a hektáronkénti tőszám, tehát itt is jelentkezett a nagyobb terméshozam. A vizsgálatok eredményei alapján nem csak azt lehet megállapítani, hogy a titán növeli a fotoszintézist, következtetni lehet a nitrogén- anyagcsere, és az enzimak- tiviífás emelésére, sőt bebizonyosodott, hogy szinengis- ta hatásának következtében a többi tópelem feltételét is növeli. A kísérletekben alkalmaszott és szabadalmilag védett titán-kelátot a Fűzfői Nit- rokémia' Ipartelepek fogja gyártani és TI TAVIT néven kerül forgalomba. Takarékosságra késztető időket élünk, joggal vetődik fel bennünk, hogy gazdaságos-e a Titavit előállítása, honnan szerezzük be az alapanyagot, devizát kell-e adnunk érte? Feltehetően hazai forrásból is megoldható, hisz az alümínium- gyártás nyersanyaga. a bauxit 2—4 százalék titán- dioxidot tartalmaz, amit talán érdemes v, lenne a galliumhoz és a vanádiumhoz hasonlóan az alumíniumgyártás i melléktermékekből kinyerni. Nem utolsó sorban az emberekben. egy másik gondolat is fejlődik, amit a korunkra jellemző fokozódó kemizálás von maga után. Itt van egy új, addig nem alkalmazott hatóanyag-tartalmú szer, nem. ártalmas-e az emberi szervezetre? Minden kutatási eredmény szerint a titán még nagy kon- centfációban sem toxikus. A kutatók erre a jogos aggodalomra is gondoltak, Pais professzor javaslatára szervezés alatt van. egy komplex bizottság létrehozása, amelyben egészségügyi, szakemberek is részt vesznek, ez a bizottság lesz hivatva a jövőben megvizsgálni az ilyen problémákat. Sárossy Istvánná Nem közömbös számunkra, hogy egy adott mező- gazdasági területről milyen mennyiségű és minőségű termést takarítunk be, de az is lényeges, hogy a jó eredmények milyen ráfordítás mellett érhetők el (ta- lajelőkészítés, műtrágyázás, talajművelés, növényvédelem stb.). A kultúrnövények betakarítása után azoknak csak kis része marad vissza a talajban, a természetes biológiai körforgalom itt kevéssé érvényesül, ezért a tápanyag- utánpótlásáról gondoskodni kell. Ha a műtrágyáikról beszélünk, általában a foszfor-, nitrogén- és kálium - tartalmú hatóanyagokra gondoltunk, és csak ritkán vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez vajon kielégíti-e a növények tápanyag- igényét? A Kertészeti Egyetem kémiai tanszékén dr. Pais István professzor vezetésével jelentős kísérletek folynak a mikroelemekhez tartozó titán szerepével kapcsolatiban. Világszerte ezek a kutatások bizonyítják először, hogy a titán, amelyet korábban ballaszt-elemnek tekintett mindenki, vízoldható vegyü- let alakjában a biológiai, folyamatokban előnyös szerepet játszhat. A titán - az elemek gyakorisági sorrendjében a 10. helyen áll. A természetben előforduló vegyületei nem vízoldékonyák, a növények számára viszont csak a vízben oldódó, tehát a felszívható vegyü,letek jelentenek tápanyagot, ezért fontos, hogy az elemek előállítható vízolüékony vegyü lete legyen. Ezt a problémát sikerült a kutatóknak megoldani. előállítottak egy vízoldé- kony titán-kelátot, amelyet lombtrágyaként sikerrel lehet alkalmazni. Az első kísérletek a tanszék klíma- szobájában folynak, a kísérleti növényeket tápoldatban nevelték. Az itt elért eredményeket igazolták az 1973 óta folyó nagyüzemi kísérletek. Az ország különböző tájain vizsgálták a kísérleti növények növekedését. Először paradicsommal, szőlővel és téli almával folytak a vizsgálatok, mind a három növénynél jelentős fotoszinAz öreg Hűség gejzír működés közben A magyar tudomány arcképcsarnokából
