Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április ÍZ. ENSZ-katonák figyelik az izraeli haderő dél-libanoni csa- patmozdulatait (Telefotó — KS) Egymilliós egyséymenet Teljes mozgósítás Iránban Kommentárunk Megnyugtató döntés Ha korábban hallat­szottak is bizonyos han­gok, amelyek az ősszel Madridba tervezett talál­kozó elhalasztását szor­galmazták, az Európa- tanács miniszteri bizott­ságának ülésszaka elosz­latta a kételyeket. A lisszaboni tanácskozás határozata egyértelmű: az európai biztonság és együttműködés kérdéseit vizsgáló találkozóra a 21 nyugat-európai ország el­küldi képviselőit. Megnyugtató a döntés, hiszen az utóbbi hetek- ben-hónapokban sok el­lenkező előjelű esemény borzolta föl a kedélye­ket Európában, de a kontinens határain túl is. Az óceánon túlról pe­dig éppenséggel zord nyilatkozatok támadták az európai enyhülés két­ségtelen eredményeit, a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedé­sű országok kölcsönösen előnyös együttműködését. Persze, akadtak, akik csatlakoztak a washing­toni kihíváshoz. A kon­zervatív brit kormányfő olykor még Carter szov- jeteldenességét is túl szárnyalva idézi föl a hi­degháború legrosszabb emlékű korszakát — a londoni hangnem azon­ban hamisan cseng a nyugat-európai kórus­ban. Árnyalatnyi kü­lönbség ugyan Bonn és Párizs,. Róma vagy Brüsz- szel között is észlelhető, annyi mégis bizonyos, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok megítélésé­ben nagyjából összhang uralkodik a tőkés álla­mok között. Bár a madridi találko­zó még messze van, az Európa-tanács döntése mindenesetre jó jel. Ar­ról tanúskodik, hogy a nyugat-európai országok­ban felelősségteljes mó­don ítélik meg a jelenle­gi bonyolult és az> eny­hülés számára kedvező­nek nem nevezhető vi­lághelyzetet. Ennyi azon­ban nem elegendő. Re­mélhetően a belgrádi ta­lálkozó tapasztalatain okulva ősszel az érdemi tárgyalásra, az együtt­működés kérdéseinek konstruktív elemzésére, az enyhülés katonai vo­natkozásainak megvita­tására helyezik majd a hangsúlyt. Hiszen Mad­rid csak így töltheti be feladatát. Ellenkező eset­ben — ha a szocialista országok, a Szovjetunió elleni vádaskodás fóru­mául próbálják fölhasz­nálni az értekezletet — azoknak az erőknek ked­vez, amelyek számára sem az európai bizton­ság, sem az együttműkö­dés nem kívánatos. Bíztató tehát a lissza­boni határozat, s remél­jük, a folytatás sem ma­rad el. Abol Hasszán Baniszadr iráni elnök pénteken a Te­heránban tartott „nemzeti egységmenet” csaknem egy­millió részvevője előtt erő­sítette meg országa „eltö­kéltségét” mind az Egyesült Államokkal, mind pedig az Irakkal szembeni konflik­tusban. Kiemelte az iráni nép mozgósításának és egy­ségének szükségességét. Be­szédében az elnök felhívta a nyugat-európai országokat és Japánt: saját érdekükben szakítsanak az Egyesült Ál­lamokkal. Mohammad Mokri, Irán moszkvai nagykövete pénte­ken a szovjet fővárosban tartott sajtókonferenciáján részletesen beszámolt az Egyesült Államok Irán-elle- nes politikájáról. . A nagy-, követ elmondotta: a meg­szállt nagykövetség iratai Carter amerikai elnök csü­törtökön Washingtonban a külpolitika kérdéseiről be­szélt az ország lapszerkesz­tőinek tanácskozásán és vá­laszolt kérdéseikre. Az el­nök ismét szélsőséges han­gon támadta a Szovjetuniót. Carter ismét egyszer „ter­jeszkedéssel” vádolta a Szovjetuniót annak afganisz­táni szerepe miatt és meg­ismételte a legképtelenebb rágalmakat, amelyeket az amerikai propaganda az af­ganisztáni szovjet katonai támogatással kapcsolatban terjeszt. Az elnök szerint meggyorsítják a külföldi ka­tonai beavatkozást szolgáló amerikai erők fejlesztését és szükség esetén azokat be­vetik. Az elnök újabb kirohanást intézett a moszkvai olimpiai játékok ellen, felháborító párhuzamot vonva a hitleri Németország 1936-os és a Szovjetunió rendezte idei olimpia közé. között egyértelmű bizonyí­tékokat találtak arra nézve, hogy az Egyesült Államok a forradalom győzelme után is felforgató tevékenységet fejtett M Iránban. Iránban azonban megkez­dődött a teljes mozgósítás és rövidesen 20 millió iráni áll majd fegyverben. hogy szükség esetén megvédje hazáját — jelentette ki a nagykövet. Olasz politikai körökben bizonyos ingerültséggel fo­gadták Carter elnöknek az európai szövetségesekhez címzett rendreutasító kije­lentéseit Iránnal kapcsolat­ban. Különösen szocialista körökben váltott ki negatív visszhangot, de a kormány- koalíció vezető pártja, a ke­reszténydemokrácia sem tartja teljesen helyénvaló­nak a washingtoni stílust. Carter adminisztratív rend­szabályokkal (azaz pl. útle­velük bevonásával) fenye­gette meg azökat az ameri­kai sportolókat, akik a kor­mány tilalma ellenére Moszkvába akarnak utazni. „.Elhúzódó feszültséggel kell szembenézni a kelet— nyugati kapcsolatokban” ál­lapította meg ezután több­szörösen ellentmondásos be­szédében az amerikai elnök. Carter, miközben a legszél­sőségesebb kirohanásokat in­tézte a Szovjetunió ellen, a SALT-szerződés fontosságát méltatta és ismét leszögez­te: az Egyesült Államok ki­tart (a még törvénybe nem iktatott) SALT—II szerződés előírásai mellett, amennyi­ben a Szovjetunió is így jár el. Carter azzal fenyegette meg Iránt, hogy az Egye­sült Államok „jogosan erőt is alkalmazhat”, ha az újabb amerikai intézkedések ellenére sem engedik sza­badon a teheráni túszokat. Carter kirohanásai a Szovjetunióval szemben TRIPOLI Csütörtökön Tripoliban kétnapos értekezletre ültek össze a szadati megalkuvó politikával szembehelyezke­dő szilárdság frontjához tar­tozó államok — Algéria, Lí­bia, Szíria, a JNDK — kül­ügyminiszterei és a PFSZ képviselője. Az április 13-ra Damaszkuszba összehívott csúcstalálkozót előkészítő külügyminiszteri tanácskozá­son — mint a PFSZ szóvi­vője közölte '— gyakorlati intézkedéseket vitatnak meg az egyiptomi—izraeli külön - bélke követel m enyeinek el­hárítására. DELHI Csütörtökön Indira Gand­hi miniszterelnök fogadta a hivatalos látogatáson Indiá­ban tartózkodó csehszlovák külügyminiszter Bohuslav Chnoupeiket. Véleménycserét folytatták az Ázsiában kiala­kult helyzetről és kétoldalú kérdésekről. TELEXEIM HANOI Pham Van Dong vietnami kormányfő hivatalos indiai tárgyalásai után országjáró körútra indult, amelynek el­ső állomása Kasmír tarto­mány székhelye, Srinagar volt. A tiszteletére adott fo­gadáson azt mondta, hogy „Pakisztánnak ki kell von­nia csapatait a megszállt in- , diaj területekről”, s megerő­sítette. hogy Vietnam „Kas­mírt India szent területének tartja”. „Azért jöttünk, hogy hangsúlyozzuk, Vietnam tá­mogatja az indiai álláspon­tot Kasmír ügyében” — mondotta. BANGKOK Három hétig fegyveres harc dúlt Thaiföldön, az úgynevezett kambodzsai me­nekültek részére létesített 204-es számú táborban. Negyvenhat halott és száz- nyolcvan, sebesült, lett az ál­dozata annak, hogy bizonyos nemzetközi szervezetek ado­mányait akarták szétoszta­ni a tálbor lakói között. TEL AVIV Az izraeli csapatok „addig maradnak Dél-Libanonban, amíg szükségesnek tartjuk” — jelentette ki pénteken Ezer Weizman hadügymi­niszter az izraeli hadsereg rádiójának adott interjúban Mint mondotta, Izraelnak „nincs szándékában állandó­sítani libanoni jelenlétét”, és azt óhajtja, hogy Tel Aviv „az Egyiptomhoz fűző­dő kapcsolatokhoz hasonlót alakíthasson ki” északi szomszédjával is. AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA Az első teljes munkanap a Szaljuton Megnyílt a magyar fökonzulátus Kolozsvárott Kormányközi megállapo­dás alapján pénteken fel­avatták a Magyar NéDköz- társaság kolozsvári főkonzu­látusának hivatali épületét. A megnyitó alkalmából Rajnai Sándor, Magyaror­szág rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete fogadást adott, amelyen megjelent Roska István külügyminisz­ter-helyettes és dr. Szepes István, a Magyar Népköztár­saság kolozsvári főkonzulja. Román részről Stefan Mocu- ta, a Kolozs megyei pártbi­zottság' első titkára, a Kolozs megyei Néptanács vb-elnöke, az RKP KB; Politikai Vég­rehajtó Bizottságának pót­tagja, Constantin Crisan, az RKP kolozsvár—napoca-i bi­zottságának első titkára, a város polgármestere és Georghe Badsescu, a román külügyminisztérium konzuli igazgatója vett részt. Ott voltak a helyi párt-, állami, társadalmi és kulturális élet neves személyiségei. A Magyar Népköztársaság kolozsvári fcikonzulátusa a Muresan utca 16. szám alatt levő épületben került elhe­lyezésre. A főkonzulátus mű­ködési területe Kolozs, Szat- már. Szilágy, Bihar, Arad és Temes megyére terjed ki. A magyar külképviselet április 14-ével megkezdi teljes körű hivatali tevékenységét. Befejeződtek Moszkvában a magyar kultúra napjai Ünnepi záróhangverseny­nyel fejeződték be pénteken Moszkvában a Magyar kul­turális napök, amelyeket ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ren­deztek meg a Szovjetunióban. Az ünnepi hangversenyen a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara a moszk­vai konzervatórium nagy­termében Kóródi András ve­zényletével Bartók táncszvit­jét és concertóját adta elő. Perényi Miklós közreműkö­désével Hacsaturján gordon­kaversenyét is bemutatták. Az előadás hatalmas sikert hozott: a közönség lelkes ün­neplésben részesítette a kivá­ló magyar művészeket. A hangversenyről helyszíni közvetítést adott a Szovjet Rádió és Televízió is. A közönség soraiban helyet foglaltak a magyar kulturá­lis küldöttség tagjai, élükön Molnár Ferenc kulturális ál­lamtitkárral. Ott volt dr. Pin­tér Gyula, a moszkvai magyar nagyikövetség ideiglenes ügy­vivője. Eljött a koncertre Jurij Barabas. a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese, a magyar kuL turális napok szervező bizott­ságának elnöke. Ott voltak a szovjet zenei élet kiválóságai is. Afgán ellenforradalmárok Amerikai fegyverek, vegyi gránátok Sajtókonferencián mutat­ták be Kabulban azokat az amerikai gyártmányú vegyi kézigránátokat, amelyeket a Herat tartományban márci­us 25-én szétvert, külföldről behatolt diverzáns banda felszerelései között találtak. Az afgán népi fegyveres erők egységeivel vívott tűzharcban az ellenforradalmi banda legtöbb tagja elesett, ketten, fogságba kerültek, ök maguk is megerősítették a sajtó kép­viselői előtt, hogy amerikai fegyverzettel, köztük vegyi kézigránátokkal látták el őket. Az újságírók kérdéseire válaszolva Abdul Madzsid Szárdlumd tájékoztatási mi­niszter rámutatott: ezek a fejlemények megvilágítják azokat a rejtett okokat, ame­lyek miatt Washington szov­jetellenes rágalomhadjárat­ba kezdett, azt állítva, hogy a szovjet csapatok vegyi fegyvereket alkalmaznak az afgán ellenforradalmi ban­dák ellen. Tartalmas volt az első teljes munkanap a Szal- jut—6 űrállomáson az új szovjet expedíció két tagja számára. Leonyid Popov és Valerij Rjumin elsőnek — a megérdemelt pihenő után — orvosi vizsgálaton esett át. A te lemetrikufi berende­zések segítségével szienzett adatok szerint a ikét űrhajós jól van és szervezetük meg­kezdte az alkalmazkodást a tartós súlytalanság körülmé­nyeihez. Párt- és állami vezetők, az űrhajózás irányítói, tu­dósok, űrhajósok, a szovjet hadsereg magas rangú pa­rancsnokai jelenlétében tar­tották meg pénteken Moszk­vában az űrhajózás napja alkalmából megrendezett nagygyűlést. Borisz Petrov, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­jának elnöke; az Interkoz- mosz Tanács elnöke tolmá­csolta az új űrexpedíció résztvevőinek a szovjet em­berek üdvözletét és jókí­vánságát, kívánt jó munkát A Gagarin űrhajós kikép­zőközpont fennállásának 20. évfordulója egybeesik ápri­lis 12-ével, az űrhajózás napjával. Húsz évvel ezelőtt kezdődtek meg a rendsze­res előadások az űrhajós je­lölteknek. Alekszej Leonov az első hallgatók között volt. Ma ő az űrhajós kiképzőközpont helyettes parancsnoka, s egyben a Szovjetunió Kép­zőművész Szövetségének is tagja. Rövid beszélgetésre kértük a Csillagváros ha­gyományairól, amelyek közül sok még Jurij Gagarin ne­véhez fűződik. Hosszú in­terjúra nem is nyílt mód, jöHtek gratulálni a kollé­gák: most van Leonov űr­utazásának 15. évfordulója is. — Csillagváros megnőtt, s felnőttek lakói is. Sok min­den megváltozott 20 eszten­dő alatt, de sok minden mindmáig Gagarinhoz fűző­dik — kezdi Alekszej Leo­nov. Hagyományaink termé­szetesen az űrhajózással, vá­rosunk „szakmájával”, az itt élő és dolgozó emberek foglalkozásával függenek össze. — Miből alakultak ki az első hagyományok? — Talán az űrhajósjelöl­tek avatásából... Neptun, a tengerek istene — a szerepet annak idején Gagarin vál­lalta — felolvassa a „paran­csot”, az újoncok pedig hű­ségesküt tesznek. Ezt követi a hagyományos „megmártó­zás” a közeli tóban. — Ha már szóba került... úgy tudjuk, hogy a tavat a város lakói tartják rendben. — Igen. Az első kommu­nista szombatokat miég Ga­garin szervezte, ez a hagyo­mány azóta is él. Akkoriban raktuk le a mai lakóházak, iskolák alapköveit, ültettük az első fákat. Azóta évente néhány szombatot rászá­nekik a tudományos prog­ram teljesítéséhez. Petrov akadémikus mél­tatta a szocialista országok űrkutatási együttműködésé­nek fontosságát, megemlít­ve, hogy Csillagvárosban je­lenleg magyar, vietnami, ku­bai, mongol és román űr­hajósjelöltek készülnek fel a szovjet kozmonautákkal együtt végrehajtandó uta­zásra. A Szovjetunió — hangoz­tatta Borisz Petrov — igen nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok együtt­működésének az űrkutatás­ban. Ugyanakkor más or­szágokkal is sikeresen együtt­működik, * így Indiával és Franciaországgal. tavaly szovjet hordozórakéta vitte pályára a második indiai mesterséges holdat, előkészü­letben van a harmadik is, elvi megállapodás jött létre a közös szovjet—indiai űr­utazásról. Franciaországgal is gyümölcsöző az együttműkö­dés. s itt is tervbe vettek kö­zös űrutazást. nunk és rendbehozzuk a gye­rekek sportpályáit, játszóte­reit, tavasszal és ősszel vi­rágokat. fákat ültetünk. A tó igazi büszkeségünk — mo­csaras kis patak volt itt régen. — Hogyan ápolják a gye­rekek az apák tradícióit? — Megvannak a világűr­rel, az űrhajózással kapcso­latos hagyományaik, azoknak is, akik most tanulnak Csil­lagváros iskoláiban. Szep­tember 1-én például minden osztályban különórákat szen­telnek az űrhajósok hőstet­teinek. Vlagyimir Komarov születésnapján — az általá­nos iskola az ő nevét viseli —- ünnepi csapatgyűlést tar­tanak. Április 12-én az is­kolai rádióban elhangzik a TASZSZ' egykori közleménye Jurij Gagarin űrrepüléséről és a start előtti világhírű nyilatkozata. A csillagvárosi múzeumemlékszöbájában fo­gadják úttörővé a kisdobo­sokat, a komszomolistáknak ott adják át a tagkönyve­ket ... — A múzeum megalapítá­sa is Gagarin nevéhez fű­ződik? — Igen. Az űrhajósok a múzeumnak adják azokat az emléktárgyakat, amelyeket ajándékba kaptak. Ezek szá­ma már körülbelül hatezer. — A legfontosabb hagyo­mány talán a világűrbe in­dulóké. .. —■ Igen, az űrutazás itt, a Csillagvárosban kezdődik. Aki űrrepülésre indul, beír­ja a nevét a Gagarin dolgo­zószobájában levő emlék­könyvbe. Olyan ez, mint a hűségeskü a hős előd által megkezdett ügy iránt: ősaj­nos már nincs velünk, de mindig él szívünkben, mai és holnapi tetteinkben őriz­zük emlékét. Aljona Szevasztyaneva Csillagváros hősi hagyományai Startra készen

Next

/
Oldalképek
Tartalom