Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-03 / 79. szám

1980. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gondolatok egy elmaradt vitához Hallgatni arany? Ügyvédek a Hazafias Népfrontban Jogi ismeretterjesztés társadalmi munkában A Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága egy 1975- ös felhívásában jogpropa­ganda-tevékenység kiszélesí­tésére ösztönözte a városi bizottságokat. Ezután hoz­ták létre Szolnokon is a 32 tagú jogi akcióbizottságot, főleg ügyvédek részvételé­vel, de szép számmal vol­tak benne bírák, ügyészek, tanácsi és vállalati jogászok is. Az évek során változott a szervezeti forma, és az ak- cióbizottságból a Hazafias NépfrQnt városi elnöksége mellett működő állandó jo­gi bizottság alakult. A ko­rábban alkalomszerű előadá­sok rendszeressé váltak. A 12—14 éves fiatalokat min­den évben tájékoztatják az iskolákban az őket érintő jogszabályokról és arról, hogy az élet különböző terü­letein milyen jogi hatása van a 14. év elérésének. A középiskolákban a nagykorúvá válással járó jogokat és kötelezettségeket ismertetik, szinte a jog egész területét bemutatva. A Hazafias Népfront te­rületi klubjaiban is rend­szeresen tartanak ismeret- terjesztő előadásokat, általá­ban a mindenkit érdeklő családjog egyes kérdéseit is­mertetik részletesen, de ter­mészetesen a jog más terü­letét is bemutatják, így az állampolgári jogokat, köte­lezettségeket, az államigaz­gatással összefüggő általáno­sabb kérdéseket, a bírósági és ügyészségi szervezetet, tájékoztatást adnak a fiata­lok bűnözésének okairól és megelőzéséről, valamint az örökléssel kapcsolatos egyes kérdésekről. Kunmadarason már ha­gyomány: minden tavasszal ifjúsági, községpolitikai vi­tafórumot rendeznek a ta­nácsháza nagytermében. Ezt az összejövetelt mindig ran­gos eseményként tartják számon a településen, mivel a tanácskozáson a helybeli KISZ-alapszervezetek kül­döttein, az ifjúsági szocialis­ta brigádok képviselőin kí­vül válaszadói minőségben részt vesznek a nagyközség tanácsi, az intézmények, a gazdálkodó egységek vezetői is. A fiatalok a községet, a saját sorsukat, a jövőjüket érintő kérdéseket előzőleg írásban juttatják el a ta­nácshoz, ahonnan témák sze­rint továbbítják őket az érintett vezetőkhöz. A fórum az idén is érde­kesen indult. Először tájé­koztatták a küldötteket a község jelenlegi helyzetéről, legjelentősebb építkezések­ről, felújításokról, majd az OTP vezetője néhány perces kiegészítésében ügyesen ér­velt az ifjúsági takarékbetét előnyeiről, a kölcsönfelvétel lehetőségeiről. Ezután hangzottak el a válaszok az írásban be­adott kérdésekre. Megtud­hatta, akit érdekelt, hol he­lyezkedhetnek el az idén érettségiző kunmadarasi ti­zenévesek; lesz iskolai tor­naterem; miért hiányos a cipőválaszték; tud-e a rend­őrség a két, faluszerte köz­ismert zugpálinkafőzőről és -árusról; miért zárt be a művelődési ház szilveszter estéjén, stb., stb.. stb. Egyik válaszadó a másikat követ­te több mint két órán át. Aztán a zárszó után min­denki gyorsan távozott a te­remből. Nem első ízben vettem részt a kunmadarasi fiatalok községpolitikai fórumán, te­hát bizonyos összehasonlítá­si alappal rendelkezem. Ko­rábban hasonló alkalmakkor parázs viták alakultak ki, amelyeket élvezet volt vé­gighallgatni. Akadt fiatal, aki nem fogadta el a vá­laszt, míg mások további, személyesen feltett szóbeli kérdésekkel, kiegészítésekkel „bombázták” a helybeli ve­zetőket. Most ennek az aktivitás­nak nyoma sem volt. A ti- zen-huszonévesek némán, il­ledelmesen ücsörögtek jó két órán át. a helyükön. El­maradt a vita, egyetlen szó­beli kérdés sem hangzott el. Egyféle, a fiatalokhoz mél­tatlan ne szólj szám közöm­bösség jellemezte az össze­jövetelt. Pedig valószínű so­kunkat érdekelt volna: mi az oka annak, hogy Kunma­darason az átlagosnál is ke­vesebb a társadalmi munka mennyisége? Megfelelően se­gítik-e az ifjúsági szocialis­ta brigádok a községfejlesz­tési célkitűzések valóravál- tását? Mi az oka annak, hogy a fiatalok elvándorol­nak a községből? Tévedés ne essék, a kun­madarasi Nagyközségi Ta­nács illetékesei- minden di­cséretet megérdemelnek a fórum összehívásáért, hisz ilyen találkozót a községi tanácsok túlnyomó többsége még nem kezdeményezett. Ugyanakkor az ez évi hely­beli ifjúsági község politikai ankét azt is megmutatta, ez a lebonyolítási forma és rendszer már változtatásra szorul. Kiderült például, hogy sok időt vettek el az előzetesen írásban benyúj­tott kérdésekre adott szóbeli feleletek, és ez akarva-aka- ratlan az ifjúságot hossza­dalmas passzív ücsörgésre, esetenként unaloműző raj­zolgatásra kényszerítette. Talán nem lenne felesleges, ha a szervezők megkérdez­nék a fiatalokat: miért hall­gattak ezen a délutánon? Elvégre az okok boncolgatá­sában ők az illetékesebbek. D. Szabó Miklós Nyári időszámítás Magyarországon IDŐSZÁMÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT ÉRVÉ NYES: 1980. IV. 6-tól IX.2frig Közép-európai idő D Jugoszlávia Nagybritannia Portugália Svájc Nyugat-európai idő (\ D Kelet-európai idő n V D Ausztria Belgium Csehszlovákia Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Luxemburg Magyarország NDK Norvégia NSZK Olaszország Spanyolország Svédország Moszkvai idő n \ / y Bulgária Finnország Görögország Románia Szovjetunió Törökország • Az idén április 6-án, pont­ban éjfélkor hatvan perccel előre igazítjuk az órákat és ezzel életbe lép a nyári idő­számítás. Elveszítünk egy órát az életünkből? — te­szik fel sokan a kérdést. Nem, mert szeptember 28- án éjjel 1 órakor 0 órára, azaz éjfélre igazítjuk vissza a kronométereket, és ezzel visszakapjuk az „eltűnt” időt. Az energiaválság miatt 1975 óta már Európa 13 or­szágában alkalmazzák a nyári időszámítást, általában március végétől szeptember végéig, — átlagosan 182 na­pig. A múlt esatendőben a Nehézipari Minisztérium, amely Magyarországon az energiatermelés és elosztás gazdája, a Közlekedés és Postaügyi Minisztériummal közösen kidolgozta az idő­számítás megváltoztatásának módját, ütemét. Felmérte a bevezetéssel kapcsolatos pénzügyi terheket és a vár­ható megtakarításokat. En­nek alapján döntött úgy a Minisztertanács, hogy ezen­túl minden évben, általában április elejétől szeptember végéig, a kelet-európai idő­számításnak megfelelő nyári időszámítást kell bevezetni. Az energjamegtakarítás vár­ható értéke évente 160 mil­lió forintot tesz ki és ehhez még további megtakarításo­kat is hozzászámíthatunk. A nyári időszámítás beve­zetése éppen a közlekedés szervezői számára okozott gondot. Egyéves előkészítő munka előzte meg. s re­mélhetőleg nem lesz fenn­akadás a nemzetközi forga­lomban. A MÁV vonalain naponta 2400 személyszállító vonat és ennél is több tehervonat köz­lekedik. A vonatok jelentős része áthalad határainkon. A menetrend megváltoztatását az időszámítással összhang­ban kell a külföldi országok­kal egyetértésiben elvégezni. Mivel kontinensünk számos országában már korábban is alkalmazták a nyári időszá­mítást, az Európai Menet­rendi Konferencia 1974. évi Helsinkiben megtartott ple­náris ülésén úgy határozott, hogy az óraigazítást a nem­zetközi forgalom biztonsága miatt egyeztetni kell. — A szocialista országok vasút­jainak együttműködési szer­vezete az OSZZSD elfogad­ta a MÁV javaslatát a for­galom alakulásának kölcsö­nös figyelemmel kíséréséről és az utastájékoztatás mód­szereiről. Csehszlovákiáiban sokoldalú európai vasúti tár­gyaláson rögzítették a ten­nivalókat. miután az általá­nos energiágondok miatt az NSZK, Ausztria és az NDK is elhatározta a nyári idő­számítás bevezetését. Magyarországon a vasúti Hivatalos' Menet rend könyvet az idén kétszer adják ki. A nyári menetrend június 1-től szeptember 27-ig érvényes, április 6-tól június 1-ig a most megjelent pótfüzet tar­talmazza a változásokat. A jövő évben megjelenő 1981/ 82-es‘ menet rendikönyv már ismét egész évre érvényes lesz. — csak küllőn adatokat tartalmaz majd. a nyári és téli hónapokra. A Szovjetunióban és Ju­goszláviában az idén nem vezetik be a nyári időszámí­tást, de Ausztriában és Ro­mániában igen. Ausztriában az órák annyit mutatnak majd. mint nálunk, de Ro­mániában 1 órával előbbre járnak majd. Az összehason­lító táblázat pontosan mu­tatja, hogyan tárnak majd az órák Európa különböző országaiban. Érdekes eredményt mutat­nak más országok gazdasá­gi számításai is. — Len­gyelországban évente 300— 400 millió kilowattóra volt az áirammegtákarítás. Fran­ciaországban 1976-ban egyet­len év alatt 300 ezer tonna kőolajjal fogyott kevesébbaz órák előréigazításávál. Ép­pen francia tapasztalatok alapján kell figyelmeztetni a mezőgazdasági dolgozókat, szövetkezeti és egyéni pa­rasztjainkat : az állatok „bio­lógiai időszámítása” válto­zatlan marad, az etetést-ita- tást a „régi” idő szerint kell elvégezni! Franciaországban ugyanis a nagy súlyvesztesé­get és a tejhozam apadását figyelték meg azokon a he­lyeken. ahol az állatokat is rá akarták szoktatni a nyári időszámításra ... B. I. Kitüntetik a társadalmi munkásokat Ünnepi tanácsülés lászberényben Jászberényben ma tanács­ülésen emlékeznek meg ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulójáról. A Hűtőgép­gyár munkás- és ifjúsági házában Búzás Sándor, a városi. tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Ezután át­adják a „társadalmi mun­káért” kitüntetéseket. A tanács tavaly 14 millió 600 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát kért a város lakóitól, a munkahelyi kol­lektíváktól. Az utcák lakói, a vállalatoknál, az ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó szocialista brigádok 31 és fél millió'forint érté­kű térítés mentes munkával járultak hozzá a város fej­lesztéséhez. A tanácsülésen 13 kollek­tíva veszi át a „Társadalmi munkáért” plakett arany fokozatát. Az ezüstfokozatot ugyancsak 13, a bronzot 11 brigád kapja. A társadalmi munkában élen járó tanács­tagok, vállalati és intézmé­nyi dolgozók közül 21-nek adják át a „Társadalmi munkáért” jelvény arany, 17-nek az ezüst, 72-nek pe­dig a bronz fokozatot. „Kimérték” a telkeket Kellemes, egészséges és hasznos A kezdeményező a Haza­fias Népfront nagyközségi elnöksége volt, az „ötletet” a tanácstagi beszámolókon el­hangzott észrevételek adták. Jászapátiban az ipart üze­mek dolgozói tették szóvá: jó lenne, ha a napi munka után a zárt műhelyből ki­lépve a szabadban is tehet­nének valamit, ami kelle­mes, egészséges és hasznos. Ez adta az ötletet és Jász­apátiban a Hazafias Nép­front szervezésében a Vele- mi Tsz segítségével „kimér­ték” a veteményestelkeket. A tsz kedvezményes áron — négyszögölenként 4 forintért — egyéves használatra bér­beadott kétezer négyszögöl felszántott veteményeskertet. A hasznos kedvezményt az idén harminc család vet­te igénybe. Tetszés szerint, saját szükségletüket kielégí­tő kerti növényekkel, zöld­ségfélékkel ültetik be és mű vélik a hasznos és kellemes elfoglaltságot biztosító hob­biföldjüket a jászapátiak. Bolgár és román vendégeink programja Látogatás a megyei pártbizottságon A megyei pártbizottságon készült felvételünkön (balról) Andrikó Miklós mellett Sztanko Dimitrov, a Kjusztendil megyei pártbizottság felső titkára. |A képen jobbról á de­legáció lkát tagja, Ljuben Mihajlov és Ászán Kocev Tegnap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és If- Ifjúsági Központban tett lá­togatással kezdődött a fel- szabadulásunk 35. évforduló­ja alkalmából megyénkben tartózkodó bolgár delegáció programja. Onnan a Bolgár Kommunista Párt Kjuszten­dil megyei Bizottságának küldöttsége — Sztanko Di­mitrov, a megyei pártbi­zottság első titkára, Ászán Kocev, a megyei népfront­bizottság elnökhelyettese és Ljuben Mihajlov, a megyei szakszervezeti bizottság tit­kára, — Szűcs Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak és Fenyvesi Józsefnek, a városi tanács megbízott el­nökének kíséretében város­nézésre indultak a megye- székhelyen. Jártak többek között a Tallinn körzetben, a Jubileumi téren és meg­tekintették a Zagyva-parti, valamint a Széchenyi lakó­telepet. Délután a pártszékházban Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a bolgár delegációt. Az eseményen részt vett Barta László, a megyei ta­nács elnöke. Majoros Ká­roly és Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkárai, valamint Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. A vendégeket Andrikó Miklós tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről, vala­mint pártunk XII. kongresz- szusának határozatairól. A találkozón Sztanko Dimitrov a magyar és a bolgár nép közötti barátságról, a két megye kapcsolatáról beszélt. Ezután a bolgár delegáció vezetője átadta Andrikó Miklósnak a Kjusztendil me­gyei pártbizottság üdvözlő levelét és ajándékát, Georgi Dimitrov mellszobrát. A román delegáció a Hűtőgépgyárban Tegnap Jászberényben folytatta programját a me­gyében tartózkodó, a ro­mániai Dőlj megyéből ér­kezett román delegáció, amelynek a vezetője Cans- tanta Ciontu, a Dőlj me­gyei pártbizottság titkára, a megyei néptanács elnökhe­lyettese. A vendégek, akiket elkísért Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese és Szabó Ist­ván, a megyei pártbizottság osztályvezetője, délelőtt a Hűtőgépgyárba látogattak. Az üzemben Bakó Gáspár, a városi pártbizottság titkára, Csömör József vezérigazga­tó-helyettes és Kókai Ru­dolf. a gyár pártbizottságá­nak titkára fogadta a dele­gációt és kíséretét. A vendégek meghallgatták Csömör József tájékoztatóját a gyár termeléséről, a dol­gozók élet és munkakörül­ményeiről, majd Kókai Ru­dolf a gyár pártbizottságá­nak és pártalapszervezetei- nek tevékenységéről beszélt. A tájékoztatást üzemláto­gatás követte, majd. a vendé­gek visszautaztak Szolnokra. Rádiós hetek a kereskedelemben Fórum - Keresztrejtvény - Rókavadászat A híradástechnikai cikkek forgalmazásával és javításá­val foglalkozó szakemberek a Videoton-gyár képviselői­vel szervezett szakmai nap­jával zárult tegnap a me­gyeszékhelyen az a híradás- technikai kiállítás, amely nyitánya volt a Magyar Rá­dió Szolnok megyében ak­ciónak. Száz háztartásból 81-82 rendelkezik a megyében rá­dióval (ez az országos át­lagnál kedvezőbb arány). A kereskedelem hat héten át különféle rendezvények­kel kívánja elérni, hogy még többen szerezzenek be rádiót, tovább növekedjék az URH-sávos rádiók nép­szerűsége. Természetesen a figyelem felkeltését megelő­zően a Vidia Dél-Magyar­országi Vas- és Műszaki Ke­reskedelmi Vállalat gondos­kodott a kereskedelmi háló­zat folyamatos ellátása mel­lett arról is, hogy a forga­lomban lévő asztali, táska-, zseb-, autós stb. rádiókból megfelelő készlettel (mint­egy 4 ezerrel) rendelkezzék. Az akció kereskedelmi rendezvényei között szere­pel, hogy Túrkeve kivételé­vel a megye valamennyi vá­rosában, valamint a kiemelt településeken — Martfűn, Tiszafüreden és Kunszent- mártonban — minden szak­üzlet átveszi a használt rá­dió- és tv-készülékeket azoktól, akik újat vásárol­nak, és a megváltási árat beszámítják az új vételárba. Az üzletek többsége aján­dékutalványokat ad. tombo­lasorsolást rendez az új vá­sárlók között, több helyen kibővítik szolgáltatásaikat az OTP helyi ügyintézésé­vel, a hálózati készülékek házhoz szállításával, üzem­be helyezésével. Öt településen több alka­lommal rendeznek zenés délutánokat, neves művé­szek felléptével, ezekre az új készülékek vásárlóit hív­ják meg. Megrendezik a rá­diótulajdonosok fórumát a szervizek szakembereinek közreműködésével. Megszer­vezik a régi rádiók gyűjtési akcióját, iskolai és KlSZ-rá- diósklubok segítségével, majd a begyűjtött készülé­kekből a rádiózás történeté­re utaló kiállításokat ren­deznek. Természetesen a je­lenleg forgalmazott cikkek előnyéről és az amatőr rá­diózással kapcsolatos kérdé­sekről is széleskörű tájékoz­tatást kapnak az érdeklődők a szaküzletekben, a szervi­zek. a helyi szakkörök, az MHSZ közreműködésével. Hét településen például „ró­kavadász” versenyeket is rendeznek. Lapunkban há­rom alkalommal ajándék- sorsolással párosuló rejt­vénnyel keltik fel az érdek­lődők figyelmét a kereske­delmi vállalatok a rádiózás­ra. Feltétlenül szót érdemel a Bizományi Áruház több mint harminc településre kiterjedő akciója is. Ennek lényege: két alkalommal is szerveznek „vásári túrákat”; április 8—12 között, illetve május 5—10. között a vidé­ken élő családoktól helyben megvásárolja a'használt ké­szülékeket a Bizományi Áruház gyűjtőjárata. A he­lyi üzletekben tájékozódhat­nak az érintettek arról, hogy mikor ér hozzájuk a járat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom