Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-27 / 98. szám
1980. április 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Élénk eszmecsere múltról, jelenről, jovorol Tanácstagi jelölő gyűléseken E héten is sokfelé jártunk, vettünk részt tanácstagi jelölő gyűléseken a megyében. Általában nagy érdeklődést, élénk eszmecseréket, bensőséges értékeléseket és további javaslatokat hallottunk — közös feladataink megoldásához. Mondtak elismerő szavakat a tanácstag, a helyi tanács munkájáról, javaslatokat a társadalmi munka szélesítésére, s természetesen hallottunk bajról, panaszokról is. Szókimondóan szinte mindenről beszéltek, ami a kisebb közösség — a választókörzet —, s a település múltja, jelene és jövője. Húszéves munkáslány kapott bizalmat Aligha akad Jobbágy Rozáliánál fiatalabb a tanácstagjelöltek listáján bárhol is, de érdeklődőbb választó- polgárokkal se minden nap találkozik az ember, mint a mezőtúri 34-es tanácstagi körzetben élők. A város lakóinak egyharmada, mintegy hét és fél ezer ember él az Újvárosban, szorgos-dolgos kétkezi munkások, elfáradt nyugdíjasok, mindenre odafigyelő fiatalok. A szemerkélő esőben szerda este a Tárcsái Vilmos útra igyekvők minden korosztályt képviseltek, és sokan nyilvánították véleményüket, miután figyelmesen meghallgatták az V. kerületi pártházban Barna Istvánt, a TITÁSZ helyi kirendeltségének vezetőjét, a jelölő gyűlés előadóját. Alig félórába sűrítve elhangzott, hogy az utóbbi öt évben hogyan fejlődött a város ipara, mezőgazdasága, mit javult az ellátás, mire jutottak a városfejlesztésben. Az elkövetkező választási ciklus feladatairól is szólt az előadó, azokról, amelyek megvalósításának elősegítése már az új tanácstagra vár — a lakásprogram folytatása, az üzemek, gyermek- intézmények fejlesztése, az utak, hidak, a közvilágítás meglévő gondjainak megszüntetése —, majd bemutatta a Hazafias Népfront jelöltjét, a kerületben élő húszéves munkáslányt. Mozgolódás támadt a hallgatók körében, egymás után kértek szót dereshajú idős emberek és ifjak, s a bizalom, egyesek az aggodalom hangján nyilvánították véleményüket, tolmácsolták kérésüket, szinte már a jelölthöz címezve. — Szolgáltatással gyengén állunk ebben a körzetben, étkezési lehetőség nincs az egész Újvároson. Ha egy család úgy dönt, hogy vasárnap nem főz, ahhoz vagy taxival megy a város központjába vagy gyalog, s mire hazaérnek a vendéglőből, már meg is éheznek ... — Ha a szolgáltatóházban akar valaki frizurát csináltatni, hajnali négykor elindulhat, hogy aznap sorra kerüljön... — Öt év alatt a tervezett 40 millióval szemben 60 millió forint értékű társadalmi munkával segítették a város fejlődését a mezőtúriak. A lendület visszaesett, a mozgósítás a tanács új tagjaira — megválasztása esetén Rozikára is — vár. Többen elmondták, hogy jól ismerik Jobbágy Rozikát, a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet előkészítő üzemének dolgozóját, az üzemi KISZ-alapszervezet titkárát. Olyan is volt, aki féltette: Sok még a tennivaló, vajon megtudja-e majd oldani a nehezebb feladatokat, nem akarja-e majd másokra áthárítani ? A legtöbben azonban jó tanácsokkal látták el: — A választópolgárok támogatása nélkül a kétszer ennyi idős tanácstag se tudná ellátni a feladatát, egyszóval nem baj az, ha valaki fiatal, friss lendülettel, a tapasztaltak támogatásával megfelelhet megbízatásának ... Ehhez a munkához népszerűség kell, amit nehéz megszerezni, de annál köny- nyebb elveszíteni. Tartsa szem előtt: minél többet a lakosság érdekében! — Ne feledjen az idősekre is gondolni! ...És nyugodtan támaszkodjék a KISZ-re, ha megválasztják, számíthat támogatásukra ... Az élénk eszmecsere után már nem volt kétséges, hogy valamennyien elfogadják jelöltjüknek, mint azt a levezető elnök, Czihat Elek, a népfront V. kerületi titkára a feltartott kezekből is nyugtázta. R. E. Tizennégy éve tanácstag A tizenhárom és fél ezer lakosú Kisújszállás 39-es választókörzetében — a fő út jobb oldala, Széchenyi utca, Tisza II. Tsz irodája határolta részen — 120' választó- polgárt képviselt a város tanácsában 1966 óta Oláh Balázs, a Tisza II. Tsz állatfelvásárlója, az élelmiszeripar kiváló dolgozója. A három ciklus ideje alatti kiegyensúlyozott munkáját választói mi mással nyugtázhatták volna egyértelműbben, mint azzal, hogy újból őt jelölték tanácstagnak. Kovács Béla, a jelölő gyűlés előadója vitaindítójában elismeréssel szólt a lakosság széles körű társadalmi ösz- szefogásáról, aminek hiányában nem érhettek volna el a mostanihoz hasonló eredményeket. A városban levő lakások 10 százaléka kap vezetékes gázt, a 70 kilométer hosszú vízvezeték a lakások 70 százalékába juttat egészséges ivóvizet. Az év végéig elkészül az új víztorony, újabb kutakat fúrnak, így a nyári időszakban is lesz elegendő víz, és még több fogyasztót köthetnek be a hálózatba. Csaknem mindem lakásban villany világít, az" öt százalék kivételt a távoli tanyák adják. Javult a bölcsődei, óvodai ellátás, az idén nincs olyan — jogos igényű — óvodáskorú gyerek, akinek elutasították felvételét. Az új — 8 tanteremmel, korszerű tornateremmel én-ülő — általános iskolát a terveA jelölő gyűléseken minden felszólalást jegyzőkönyveznek, a tanácskozás elnöke azt is elmondja: a „még” funkcióban lévő helyi tanács harminc napon belül válaszol a vitás ügyekre. így érdeke a nyílt beszéd, — olykor a hibák, hiányosságok felvetése is — mindenkinek. Nos, ebben nincs is hiány, hiszen utunk egy szakaszán, s végállomásához nem is közel járunk még, s a lehetőségeink sem végtelenek — jól tudják. zettnél korábban, augusztus 20-ig átadják, így megszűnik a váltott műszakú tanítás, a napközi otthon konyhájában több diák étkezhet. Az igények kielégítése mindig újabbat szül, így a következő években szükség lesz a régi óvodák korszerűsítésére, a zsúfoltság csökkentésére. A hozzászólók elmondták, öröm látni a lakásépítés ütemét. ÍNTagy segítséget jelent az építési kölcsön, hisz az új lakások legtöbbje magánerőből készül. A városiasodás jele, hogy nőtt a szolgáltatások igénye, melyek kielégítését azzal támogathatják az üzemek, ha hozzájárulnak dolgozóik munkaidő utáni ipargyakorlásához. A tanács két év alatt 60 működési engedélyt adott ki, így összesen 150 szakember tevékenykedik a lakosság szolgálatában. A tartalmas beszélgetés, tervezgetés után a Hazafias Népfront városi bizottsága által ismét jelölt Oláh Balázst mindenki támogatta. ■E. S. Több korosztály egy padban Bizonyára sose látott még hasonlót a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Szak- középiskola tanterme: egymás mellett ültek a nyugdíjasok, a középkorúak és az iskola negyedikesei, akik az idén szavaznak először. Természetesen a diákok otthonosan mozogtak a fizikai képletekkel, motorok szerkezeti rajzával dekorált terem-ben, az idősebbek azonban zavartan feszengtek a számukra szokatlan környezetben. A hangulat csupán akkor kezdett oldódni, amikor Tóth Judit levezető elnök egyszerű szavakkal köszöntötte az 58-as számú választókerület tanácstagi jelölő gyűlésének résztvevőit, majd átadta a szót Juhász Lajosnak. a XVII. AFIT párttitkárának. Juhász Lajos olyasmiről beszélt, ami egyaránt érdekelte a nyugdíjast és a teenagert, ha szereti lakóhelyét; Túrkeve fejlődésérőlés jövőjéről. Az utóbbi öt esztendőben hatszáz lakással gazdagodott a város, ami az előadó szerint bizonyítja, hogy megszűnt az „elvándorlási láz”. Túrkeve lakóinak száma meghaladja a tizenegyezret, és a napról napra épülő családi házak hosszú távú letelepedési szándékról vallanak. Ha a kívántnál szerényebben is, de fejlődött a kereskedelmi ellátottság. 1975 óta 900 négyzetméterrel gyarapodott a bolti eladótér. Ezt a közeljövőben egy háromszáz négyzetméter alapterületű, ABC-jellegű bolttal növelik. A keviek elégedettek lehetnek villanyhálózatukkal is, hiszen a négyezer lakás közül mindössze kétszázból hiányzik a villanyfény. Nem hagyta ki beszédéből Juhász Lajos Túrkeve legérzékenyebb pontját, a siralmas állapotban levő úthálózatot. A városban alig több mint 15 kilométer hosszúságú szilárd burkolattal ellátott út van, bár az igazsághoz tartozik, hogy minden utca legalább egyik oldalán betonjárdával rendelkezik. És ennek nagy részét maguk a túrkeveiek építették, társadalmi munkában. A házak előtti parkosítást is társadalmi munkában végezték. Kevés helység dicsekedhet annyi virágoskerttel, mint Túrkeve. A jövő terveiről többek között elmondta az AFT" párttitkára, hogy a sportot kedvelő fiatalok és idősebbek számára egy 33-szor 18 méteres úszómedence épül. amelyhez kisebb fedett is kapcsolódik. A hozzászólók főleg az úthálózat fejlesztését szorgalmazták. és vállalták, hogv ideiglenesen salakkal borítják be a vendégmarasztaló sarat, ha kapnak elegendő eszközt és anyagot. Végül Juhász Lajos a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Vad La- josnét, az AFIT csoportvezetőjét javasolta a kerület tanácstagjelöltjének. Miután a gyűlés résztvevői jól ismerik a harmincéves, minden társadalmi megbízatást szívesen vállaló fiatalasszonyt, a javaslatot egyhangúlag elfogadták. B. J. „A megye építője” Családi összejövetelnek is beillett volna a MÉSZÖV székházéban az a jelölő gyűlés, amelyen a szolnoki 24- es választókörzet lakói tettek eleget a Hazafias Népfront felhívásának. A belváros szívében sóik nagy család él együtt Szülők és: felnőtt fiaik, lányaik, családjaikkal. így a legtöbben megosztották a feladatot: egy-jagy férj vagy nagymama otthon maradt a kisgyerekkel, s egy családot ketten, hárman képviselhettek a jelölő gyűlésen. Kádár Zoltán, a hazafias Népfront városi bizottsága nevében először vázolta a környék, meg az egész megyeszékhely fejlődését, s beszélt a közeli évek terveiről is — amelyet eddig is sok millió forint értékű társada’mi munkával támogattak a szolnokiak. Csak azután szólt_ a népfront tanácstagjelölt j érői. A jelölt ott ült az elnökségben, barátságosan köszöntött mindenkit, öt is köszöntötték, hiszen ismerik. Ki csak úgy. mint tanácstagját, akihez az elmúlt» hosszú évek alatt be-betért kérésével, javaslatával. Mások úgy is mint (találóan suttogta valaki) az építőt, „a megye építője”. A jelölt ugyanis Patay Árpád, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, sokéve városi és megyei tanácstag. Nem is kérdezett, nem is vitatkozott a jelölővel senki. Inkább többen kérték: a tanácstagi beszámolók ezután is olyan tartalmasak legyenek, mint eddig voltak, s hiába „megyei ember” a jelölt, épp úgy szakítson a jövőben is időt a kis körzetre, ahogyan ezelőtt. Azért egyik jelölője, Tóth András felsorolta; hogy a megyei nagy létesítmények mellett a körzetben is fűződnek munkájához jelentős létesítmények, s különösen jó módszerekkel szervezte választóit társadalmi munkára az elmúlt években. Az evangélikus esperes, Fodor Ottmár az egyházközösség nevében is támogatta a népfront je- lö’tjét. A jelölt röviden, velősen köszönte meg a bizalmat, miután — a régi tanácstagját újra és egyhangúan jelölte a 24-es körzet. S. J. nénit újból jelölték Az iskolai napközis otthonban. ahol dolgozik, a gyerekek Piriké nénije, a szülők, — hogy gyerekük nyelvén beszéljenek — szintén így szólítják. Megszokta hát. hogy Jásztelken mindenkinek — az idősebbeknek is — ő már „csak” Piriké néni. Természetesen a választókörzetben Kisbakonyj Józsefné más jellegű munkával érdemelte ki a tiszteletet jelentő, közvetlen hangvételű megszólítást. A községi tanácsnak — most az alia-ttyáni közös tanácsnak — 1963 óta tagja, a községi területi párt-alap- szervezetben 8 éve vezetőségi tag, ennél is hosszabb ideje elnöke a nőbizottságnak. Tennivalói bárhová is szólítják, a három funkciót együtt „gyakorolja”. mert mint mondani szokta: mindhárom a település érdekeit, fejlődését. az emberek boldogulását szolgálja. Tanácstagságának kezdetén választókörzetben egy — a főútról „leszökő” — utcának volt néhány méter járdája. Ma. 5 utcában — az elejétől a végéig — kényelmes betonon járhatnak az emberek. A település fejlődéséről rövid mondatokban beszél, a megvalósításhoz azonban hosszú, kitartó munkára, a szűkös anyagi lehetőségeket pótló társadalmi összefogásra volt szükség. Ezt az összefogást szorgalmazta, társadalmi munkára szervezve, érvelve, agitálva vagy vitázva Kis- bakonyi Józsefné. Ezek ismertetése után javasolta a Hazafias Népfront községi bizottsága nevében Szilágyi Katalin, a területi pártalapszervezet titkára Kis- bakonyi Józsefné újbóli jelölését. A községi művelődési házban megtartott jelölő gyűlés résztvevői, a 33-as számú választókörzet választópolgárai kézfeltartással értettek egyet a javaslattal. L A. Száll az ének, szól a szép szó. Az ember ül a jelölő gyűlésen és gyönyörködik. Az elnöki e’őszó után ugyanis vagy felsorakozik, vagy az első sorban feláll hat-nyolc tizenéves, szembefordul a választópolgárokkal, mögöttük halkan gitárt penget társuk. Ünnepi, bensőséges lesz egy pillanat alatt a gyűlés, az idősebbek szeme elhomályosul, némelyek döbbenten néznek a dalolókra: — Hát ezt is tudják, ezt a mi régi kedves dalunkat? — Tudják. A Tisza-parton a múlt pénteken minden viharfelhőt feledtetett a Verseghy Ferenc Gimnázium diákjainak első éneke: „Akik harcba mentek, mindig énekeltek” —. Most a napokban a vegyipari szakközépiskolások kezdtek rá a régesrégi nótára: „Sej, a mi lobogónkat fényes sze'lők fújják ., És mondanak verset, idéznek klasszikust és mai modern költőt, a cselekvő felnőttek figyelmébe ajánlják az ENSZ okmányát a gyei’mekek jogairól. Ünneplőben vagy farmerben. mindegy. A szavuk, a hangjuk a fontos, s a jelenlétük. Azért is: bár ők még nem választópolgárok, helyettük is, a jövőért is döntenek — jelölnek s szavaznak majdan a felnőttek. Kedves figye'messég, ünnepi hangulatot jelentő mindez. A jövő így válik részesévé a jelen küzdelmes napjainak. — sj — tz —
