Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

1980. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FILM JEGYZET Robert és Robert Lángvágó Fotó: T. Katona László Kolozsvári Grandpierre Emil: Herder árnyékában Az Egy férfi és égy nő mél­tán világhírű rendezője, Cla­ude Lel ouch ú j ból a „kály­hától” indult, amikor a Ro­bert és Robert című filmjét, — vagyis az „egy férfi és egy másik férfi” témájú kedves, néhol szentimentális történe­tét — vászonra álmodta. A „kályhától” táncolást nem szemrehányóan írtuk le. csu­pán jelezni akartuk. Lelouch a nagy művészek következe­tességével „járja körül” új­ból és újból örök témáját, amely nem más, mint az em­berek közötti kapcsolatte­remtés lehetősége. Rohanó korunkban, kegyet­lennek mondott századunk­ban, a katasztrófafilmek egy­másutánja között Lelouch filmjeit tpbbek — a filmszak­mában — „porosnak” vélik. Nem meri vállalni korunk nagy problémáit, marasztal­ják el. Nem így látjuík Lelo­uch helyét, szerepét. Nagyon is mélyből merít ő, nagy fe­lelősséggel. csak éppen a lé­nyeget éppen fordítva köze­líti, mint ellenlábasai. Lelo­uch a tiszta emberi kapcso­latok lehetőségének feltárá­sával és művészi bemutatásá­val igyekszik boldoggá tenni a boldogtalant, társválasztás­ra indítani a magányost. Har­móniaigényt próbál ébresz­teni, életkedvet akar önteni a csüggedőkbe. Olyan erköl­csi misszió ez, amelyet csak a legnagyobb művészek vál­lalnak — vállalhatnak — teljes életművüknek. Lelouch ezt teszi. Ám úgy tűnik a bizarr, a ke­gyetlen „mű” — s a még ke­gyetlenebb — a feltűnés erőszakosságával nagyobb babérokat növeszt alkotói ko­szorújára. De az Egy férfi és egy nő rendezőjét a divat­áramlatok nem mozdították ki hitéből: az embereknek azt mondja: akkor lesznek bol­dogok, ha képesek szeretni egymást. Ezt bizonyítja a Robert és Robert is. Két ma­gányos „kisember”, „egysze­rű ember”. ..hétköznapi va­laki”, — sűrűn szokták ma­napság ezeket a jelzőket használni — társkeresésének könnyed, derűs története ez a film. Olyasmi, amelyre a kommersz jelzőt is rá lehetne ütni. Talán joggal, ha nem Lelouch. az emberi lélek ki­tűnő ismerője lenne e gon­dolatgazdag film rendezője. Nagy közönségsiker a Ro­bert és Robert, joggal, hiszen az emberek — minél több a gondjuk, bajuk. — szórakoz­ni akarnak. Lelouch ebben hisz, amikor tanítani akarja a nézőt, aki két hahotázás között mindig megérezhet va­lamit abból a lelki szépség­ből. melyet hősei árasztanak. A fennköltség távol áll ezek­től az emberektől, de lehetet­len kitérni a viselkedésük szülte mondanivaló elől: jó lenne ha mindenki a boldog­ság kék madarát keresné. — s meg is találná. Lelouch közvetve ezzel azt ,is kimond­ja: ha ez így lenne, kevesebb gondja volna az emberiség­nek. A „másik” férfit alakí­tó Roberts Villiers elragadó játéka külön is figyelmet ér­demel. — ti — D biztonságos közlekedésben Ezer iskola közül a negyedikek Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács az idén harmadszor hirdette meg az „Iskolák a közlekedés biz­tonságért” versenyt, amelyen szép kunszentmártoni si­ker született. A 628- as számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet diákjai ugyan­is az ország több mint, ezer középfokú intézménye kö­zött a negyedik helyen végez­tek. Az elért helyezésért járó 15 ezer forint jutalmat teg­nap délelőtt adta át Lóczi Miklós rendőr-őrnagy, a me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkára a kunszent­mártoni fiataloknak. KOLOZSVÁRI Grandpierre Emil írása szenvedélyes, s ez nem csupán a szerző alkatából fakad, választott tárgya miatt is minden oka megvan ■ rá. Könyvének (cikkek, tanulmányok) lénye­ge egyetlen mondatban ösz- szefoglalható: mindenki úgy beszél és ír, ahogyan gon­dolkodik. Az anyanyelv ügye, oktatása, ápolása, óvá­sa, tisztán tartása tehát nem csupán a magyartanárok és a nyelvészek dolga, hanem az egész, a nyelvet beszélő közösségé. A címadó írás baljós figyelmeztetése, már- már fenyegetése egyszerre utal a német író-filozófus „jóslatára” és a mai, elodáz­hatatlan feladatokra. Her­der —■ mint köztudott — az egyik könyvében mintegy mellékesen azt „jósolta”, hogy az idegen népek gyű­rűjében élő magyarság 200 éven belül el fog tűnni, be fog olvadni a környező nyelvekbe. A nemzethalál gondolata azóta is izgalomban és jó­tékony mozgásban tartja a magyar szellemi életet. A A reformmozgalom, a XIX. század nagy költői Kölcsey- tői és Vörösmartytól lénye­gében erbe a „kihívásra” fe­leltek, de ezt a sort folytat­ja Ady, Kosztolányi, Babits és Illyés Gyula is. Kolozs­vári Grandpierre Emil nem cáfolja ezt a jóslatot. Sőt! Kitűnő retorikai fogással (ezzel a témával különben több cikke is foglalkozik!) a nyelvben, következésképp a gondolkozásunkban jelent­kező aggasztó tünetekre fi­gyelmeztet. Mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás súlyos hiányosságaira. Nehéz ezeket vitatni, mert tények. Kezd­ve azon, hogy maguk a ma­gyartanárok is felkészületle­nek az anyanyélv oktatásá­ra. Nyelvet mondunk és nem nyelvtant, mert a szerző sze­rint a kettő nem ugyanaz. Ritkán beszélünk arról (csak a vizsgák idején), hogy a nyelvészeti tárgyak a „mumus”, a „buktatós” kol­lokviumok az egyetemeken, főiskolákon. Az eredmény az, hogy a leendő pedagó­gusok is elidegenednek ezek­től a tárgyaktól, anélkül, hogy megértették, megtanul­ták volna. A magyartanárok nem szeretnek nyelvtant tanítani ... Ez már önma­gában is abszurd és groteszk, de nem tekinthető magán­ügynek, mert nemzedékek nyelvi kultúráját határozhat­ja meg. A másik rettenetesen nagy baj a szerző szerint, hogy a gyerekek nem tanulnak meg beszélni, mert „szorít a tan- terv”, mert a jegyek produ­kálására ott vannak a tesz­tek, feladatlapok. Ez is igaz. Máipedig az, aki be­szélni nem tud, annak a gondolkodása, a személyisé­ge is csorbul. Csak a rossz diák mondja azt, hogy „tu­dom, de nem tudom elmon­dani”. Amire nincs elég sza­vunk, arról fogalmunk nincs elegendő, megbízható. Holott valamilyen szinten minden gyerek elsajátít valamit. Hagyni kell, sőt meg kell őket tanítani beszélni, elő­adni, szerepelni. A „leckét” később elfelejti az ember, de nem a kifejlesztett kész­ségeket, képességeket — fi­gyelmeztet Kolozsvári Grand­pierre. De nemcsak az iskolával van „baja”. Iróniájának nyi­lait sűrűn lődözni magukba a nyelvész szakemberekbe is. Őket meg azért marasz­talja el, mert tudós precizi­tással és kényelmességgel az események utár. kullognak, ahelyett, hogy tényleg a nyelvet művelnék. Nem szó­játék, hogy éppen a nyelv­művelőkre a legdühösebb. Nincs használható stiliszti­kánk. közérthető nyelvtörté­netünk, nehezen áttekinthe­tő az akadémiai leíró nyelv­tanunk. A sok merev sza­bály ellenére is anarchia van. a nyelv romlása és el­szegényedése. Az aggodalom nem alaptalan, különösen, ha a fiatalok beszédére gon­dolunk, de ez már aligha írható csupán a nyelvészek és az iskola rovására. Nem teszi ezt Kolozsvári Grand­pierre sem. Ehelyett hol dühös-inge­rülten, hol meg a rá jellem­ző szellemességgel a nyelv­rontókon : a szakemberek tu­dálékosságán, különösen a jogászokén veri el a port, mondván, hogy innen fenye­geti a legtöbb veszély a nyelveket. Ezzel is nehéz vi­tázni. Álláspontja demokra­tikus. Mindent közérthetően és a nyelv szellemének, tör­vényeinek a tiszteletbentar- tásávai kell megfogalmazni. A törvényeket, paragrafuso­kat is. A KÖTETET két iroda­lomtörténeti-stilisztikai ta­nulmány zárja Révai Mik­lósról, illetve Pázmány Pé­terről. Tehát a pozitív pél­dák, a minták, ha úgy tet­szik, akiktől tanulni érde­mes, sőt kell magyarul írni. gondolkodni. Baj lenne, ha mindenben egyet kellene ér­teni a szerzővel, de meg nagyobb baj származik ab­ból, ha nem fogadjuk meg intelmeit, bölcs tanácsai.! (Magvető 1979.) H. S. Újjászületik az újszászi művelődési ház Jó ütemben halad az új­szászi művelődési ház re­konstrukciója, amelyre mint­egy 3 millió forintot fordí­tanak. A meglévő nagyte­remből variálható helyiséget alakítanak ki, így továbbra is lehet benne értekezlete­ket, közgyűléseket, vacsorá­kat tartani, ugyanakkor tor­nateremként használhatják majd az általános iskolások. A tervek szerint az új tanév kezdetétől rossz idő­ben már ott tartják a test- nevelési órákat: Az egész épület központi fűtést kap. és új házasság- kötő terem is lesz a műve­lődési házban. Jutalomut a Szovjetunióba A február közepétől há­rom írásbeli fordulóval fo­lyó vetélkedősorozat — me­lyet Fejlődésünk a kong­resszus tükrében címmel a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetése a szocialista brigá­dok körében szervezett — befejezéséhez érkezett. Har­minchét kis közösségből hat jutott el a csütörtöki döntő­be. Valamennyi döntőbe jutott csapat jól szerepelt, munká­jukat tárgy, és pénzjuta­lommal ismerték el. A győz­tes csapat — a Törőesik István által vezetett Komó­csin Zoltán Ifjúsági Szocia­lista Brigád — egy tagja ju­talomképpen a Szovjetunió­ba utazhat. fl szocialista országok amatőr művészeti fesztiválja Május 1—10 között rende­zik meg a szocialista orszá­gok II. amatőr művészeti fesztiválját a Német Demok­ratikus Köztársaság, Cseh­szlovákia és Lengyelország határháromszögéb’en, ahol 35 évvel ezelőtt a második világháború utolsó harcai zajlottak — jelentette be Kormos Sándor a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője teg­nap a zeneművészek klub­jában tartott sajtótájékozta­tón. A fesztivált Berlinben, a köztársaság palotájában nyitják meg. Rendezvényeit az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban és Lengyelországban tartják a szocialista orszá­gok 60—60 tagú művészeti együtteseinek közreműködé­sével. A magyar amatőr mozgalmat a megnyitón az OKISZ Erkel Ferenc Mű­vészegyüttesének tánckara képviseli. A magyar művé­szek fellépnek Zittauban. Hágenwerdenben és Gör- litzben is, majd Csehszlová­kiában és Lengyelországban szerepelnek. Bővülő közgyűjtemények és terüle­tileg is gazdagod­nak, bővülnek múzeumaink, könyvtáraink, levéltáraink. Műtárgyak, értékes kordoku­mentumok, régi és új köny­vek, iratok kerülnek köz- gyűjteményeink tulajdoná­ba, vásárlással, ajándéko­zással vagy a feledés homá­lyából a szakemberek kutató munkája által. S a műtár­gyak, a könyvek, az írásos dokumentumok helyet köve­telnek maguknak: teret, épü­letet, kiállítási termet. Csak tavaly tizenöt új ál­dandó kiállítási hely nyílt meg. Nyíregyháza-Sóstón fa­lumúzeum, Pécsett a Martyn Ferenc gyűjtemény, Győrött Borsos Miklós állandó kiál­lítása kapott méltó helyet. Makón az egykori Esperits házban József Attila, Juhász Gyula és a Szeged környéki irodalmi élet dokumentuma­it mutatják be. (Esperits ■bőkezű mecénás volt, lánya — akit József Attila írásai­ból is ismerünk —, apja gaz­dag művészeti és irodalmi hagyatékát az államnak aján­dékozta.) Megnyílt a zala­egerszegi Fazekasház, mező- gazdasági gépgyűjtemény alakult Mezőkövesden, s a Pest megyei internacionalis­táknak állít emléket a Buda­keszin létesített új múzeum. A főváros legnagyobb mú­zeumainak — a Szépművé­szeti, az Iparművészeti, a Néprajzi és a Petőfi Irodal­mi Múzeum — felújítására tavaly nyolcvanmillió forin­tot költöttek. A múzeumok gyűjteményi anyaga' 300 ezer tárggyal gya­rapodott. Különösen sok új tárgy került a természettu­dományi gyűjteményekbe — egyebek között egy több mil­lió éves tapir lelet. S az ása­tásoknak és régészeti feltá­rásoknak köszönhetően sok régészeti leletanyaggal bő­vültek múzeumaink. — A vízépítészeti munkákat meg­előzően eredményes lelet­mentés folyik a nagymarosi és a csongrádi Tisza Ili. víz­lépcső építési helyén. Min­den eddiginél gazdagabb gyűjtemény az, amely Móricz Zsigmond irodalmi hagyaté­kát foglalja magában, s amely a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába került. Méltó helye van már Vajda Lajos és Ország Lili hagya­tékának is. S rövidesen ha­zaérkezik Firenzéből Vedres Márk rajzainak és plaszti­káinak elfelejtett kollekciója. Egy vidéki városunkban — talán Gyöngyösön — a kö­zönség elé kerülhet Herman Lipót életműve. Levéltáraink iratanyaga is egyre bővül, különösen az újkori, a közelmúlt doku­mentumaival. Tavaly két és félszer annyi anyagot sike­rült az ország levéltárainak begyűjteni, mint előzőleg. Gazdag történeti, politika­Tartalmilag történeti anyag birtokába ju­tottak levéltáraink: Szabolcs megyében a báró Horváth család iratai — melyek közt tizenöt Mohács előtti oklevél is van — kerültek közgyűj­teménybe. Az Esztergomi Prímási Levéltár II. Rákó­czi Ferenc protekciós levelét szerezte meg, amelyben a fejedelem a Pest megyei Kó- ka községet mentesíti a ha­disarc alól. Az Országos Le­véltár a Bohus, a tatai Esz- terházy és a Vécsey család iratait vásárolta meg. A Fő­városi Levéltár pedig a Cse­pel Művek vezérigazgatósá­gának iratait őrzi 1947 és '69 között. — A külföldi ma­gyar vonatkozású iratok 116 ezer mikrofilm tekerccsel növekedtek. A sokféle iratanyag elhe­lyezése még több helyen gondot okoz. Most érnek be azok az elképzelések, ame­lyeket a tanácsok évek óta szorgalmaznak, a levéltári anyag korszerű elhelyezésé­re. Üj épületet kapott a Veszprém megyei Levéltár. Fiók levéltárat létesítettek Vácott. Hódmezővásárhe­lyen, Hajdúböszörményben. Készül a székesfehérvári és a szolnoki levéltár és a kö­zeljövőben megoldódik Ba­ranya. Borsod és Heves me­gyében is az iratanyag táro­lása. Az ország könyvtári háló­zata az elmúlt évben 6—7 ezer négyzetméternyi terü­lettel nőtt. Ez a szám csak a kis — a kerületi, községi, lakótelepi — könyvtárak fejlesztését tartalmazza. Bé­kés megyében évek óta terv­szerű a fejlesztés. Figyelem­re méltó az eleki, a gyomai vagy a Tótkomlóson nyitott korszerű könyvtáruk, amely a nemzetiségi lakos­ság számára is biztosít anya­nyelvi olvasnivalót. Heves megyében a falusi könyvtá­rak komplex oktatási kultu­rális intézmények keretében működnek —, mint az új be­senyőtelki könyvtár, amely mellett még sporttermet is nyitottak. Pest megyében a pilisi könyvesház bizonyítja, hogy a kölcsönzés és a könyv­árusítás jól megfér egymás mellett. Nyomasztó elhelyezési gondokkal küzdenek a nagy tudományos és szak- könyvtárak, amelyek emiatt szolgáltatásukat kénytelenek korlátozni. A Széchényi Könyvtár várbeli helyének kialakítására tavaly száz­millió forintot fordítottak, és a tervek szerint az új épü­letbe 1982—83-ban költözhet a gyűjtemény. Az ország 14 és fél ezer könyvtárában 110 millió kötetet őriznek. S a közművelődési könyvtá­raknak 2,2 millió beiratko­zott olvasójuk van. (km) Tisztítják a keszthelyi Sziget-strandnál a Balaton medrét. A Folyannszabályozó és Kavics­kotró Vállalat kotróhajója a strand térségében százezer köbméter iszapot távolít el a tóból. Az iszap helyére mosott homokot töltenek vissza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom