Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 93. szám, 1980. április 22., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AGROMASEXPO és a CONSTRUMA '80 A Hűtőgépgyár és a szolnoki MEZŐGÉP is bemutatja gyártmányait A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság abád- szalóki üzemében jelenleg naponta mintegy 2 ezer rako­dólap-elemet és 800 gyümölcsösládát gyártanak Odaítélték a Kiváló Vállalat címeket Nem csupán A kis gyár, és a nagy vál­lalat karnyújtásnyira dolgo­zott egymástól. A kicsi gyár­tott nagygépeket, és a nagy hozzájuk apró alkatrészeket. Rendjén ment minden, míg nem apadni kezdett az alkat­részek folyama. Először csu­pán egy-két napot késett a szállítmány, később heteket, majd egyáltalán nem érke­zett semmi. A kis gyár ve­zetői levelet írtak, telefonál­tak, kértek, fenyegetőztek, majd könyörögtek. A nagy vállalat egyikre sem hajlott. Máshol is el tudja adni jobb pénzért, drágábban, s főleg nagyobb mennyiségben az alkatrészt. Nem maradt más: a kis gyár a bírósághoz for­dult. Érvényes szerződést mutatott, s meg is nyerte a per első szakaszát. Ám ez­után már a nagyvállalat te­lefonált: ha tovább tart a pereskedés, ő nemcsak ezt az alkatrészt nem szállítja többé, de nem adja a többi, tucatnyi csekélységet sem. S akkor pereskedhetnek akár tíz évig is, a kis gyárnak addigra csak a híre marad fenn... Szólhatna persze fordítva is a történet, volt már rá példa. A nagy gyár gépeit öt földrészre adta el. Ismer­ték márkáját valamennyi kontinensen. Milliós beren­dezéseket készített, csaknem száz kisebb gyár szállított hozzá alkatrészeket. Egy öntvény nem érkezett meg. Sem időben, sem később, ígértek, szabadkoztak, csak éppen nem szállítottak. Pe­relhetett volna a nagyválla­lat, ám öntvény még ebből sem lenne. Nincs olyan iparág, ha­zánkban, amelyben ne for­dult voina elő az esetek bármelyike. A súlyos ipari kórt a közgazdászok így summázzák: laza kooperá­ciós fegyelem. A vállalatok jog szerint szerződnek,, de jogtalanul, ütemtelenül szál­lítanak. Lehetne természete­sen pereskedni, van az ügy­nek jogi megoldása, ám hogy lehet versenyképesen termel­ni, tartós piaci kapcsolato­kat kialakítani, egyáltalán ,.kint lenni a piacon” ilyen feltételek mellett ? Ilyen egyszerű volt a fe­gyelmezetlenség képlete idá­ig. A vállalatok, ha megszo­rultak, és segítségre volt szükségük, felfelé tekintget- tek, a minisztériumokra néz­tek. Az év elején életbe lé­pett új szabályozó rendszer­rel talán változott a hely­zet. Normatív —i egységes ez a rendszer. Fejlődni csak az tud ezután, aki gazdasá­gosan, nagy" sorozatban, s főleg exportra termel. Mi lesz hát a kisebbekkel? Nagy sorozat, hatékony termelés, elképzelhetetlen akkor, ha a nagyvállalatok mindent maguk gyártanak. A kisebbeknek a legnagyob­bakhoz, az exportra terme- lőikhöz kell kapcsolódniuk, így láncként fonódhatnak egymásba egy-egy iparág kisebb-nagyobb vállalatai. A vállalatok korrekt,.a kölcsö­nös érdekeket figyelembe vevő partneri kapcsolata most már nem csupán kí­vánság, hanem húsbavágó érdek is.- Az új szabályozó rendszer életbe lépésével megváltoz­tak a vállalatok érdekviszo­nyai. Az új szabályozás nem szolgál új célokat, ám kö­vetkezetesebben segíti az áru és pénzviszonyok érvé­nyesülését. Aki ezt előbb is­meri fel, előnyben van a fokozódó piaci versenyben. H. L. Két szakvásár nyílt tegnap délelőtt a BNV területén: az építőipar, illetve a me­zőgazdaság mutatja be gé­peit. Az építőipar az eszközök mellett a tavalyi év ered­ményeit is bemutatja. Szé­pen megformált középüle­tek, illetve mérnöki léte­sítmények sorakoznak a fo­tókon — közöttük a szolnoki Skála Áruház és a felszíni vízmű épülete. De több más létesítménynek is köze van megyénkhez: a betonelemek formái Kunszentmártonban, a budapesti nagy sportcsar­nok elemei a BVM szolnoki üzemében készültek. A szol­nokiak a span-deck elemek alkalmazását is bemutatják az ÉLVÁZ-szerkezetek része­ként. A Hűtőgépgyár klímatech­nikai berendezéseit mutatja be. Kétezertől negyvenezer kilokalória/óra teljesítményig terjed a klímaszekrények vá­lasztéka. Számítógéptermek, kórházak kiima ti zálásánál használhatók fel a központi folyadékhűtő berendezések. A mezőgazdaságban a fel­nőttek oktatásának jelenleg két formája ismeretes. Az állami bizonyítványt nem adó, az ismereteket felújító rövid tanfolyamok, illetve a betanított és szakmunkáso­kat kibocsátó, a szakmával rendelkezőket továbbképző vagy mesteri oklevelet adó oktatási formák. A mezőgazdaság munka­rendjéhez igazodva a tan­folyamokat általában az év végén, illetve az év első hó­napjaiban rendezik meg. Szolnok megyében az 1980 első félévére ütemezett 31 előadássorozat megkezdődött, már olyan is van, ahol a „tanulók” megkapták okle­velüket. A betanított mun­kásokat képző huszonöt kur­zusra a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek 798 dolgozójukat küldték el, öt helyen 121-en szereztek vagy szereznek szakmunkásbizo­nyítványt. A zöldtakarmány- szárító és lisztkészítő gépé­szeket továbbképző egyetlen Szolnok megyei tanfolyamon 17-en tanultak. A mezőgazdasági gépek kínálatában is a specializá­ló, illetve a géprendszerek kerültek előtérbe. A teljes termékválasztékát felvonul­tató NDK-beli Fortschritt kombinát mellett a magyar MEZŐGÉP-nél elsősorban a • vállalkozókedv, a sokféle új gyártmány volt dicséretes. A kaposvári törpe rakodógép például 3,6 méter átmérőjű körön belül megfordul — nyolcféle tartozóikkal árul­ják. A szolnokiak az Orkán 79 nevű szánmaradvány-be- takarító adaptert állították ki — de a Claas és a Fort- schritt-kiállítás egyes be­rendezései is a szolnoki vál­lalatnál készülték. A talajművelés gépei a Rába kiállításán láthatók. Az óriási ekék, vetőgépek, köny- nyű- és nehéztárcsák a nagyüzemek legkorszerűbb gépei ma — és a legdrágáb­bak is. Mellettük a nagy hí­rű japán Honda gyár eszéki leányvállalata mutatja be kis kerti traktorait. A kőbányai vásárközpont­ban tegnap Heiczman János öt helyen sajátíthatták el az erőgépek kezelésének tu­dományát az érdeklődők. A kemizáció szakemberszük­ségletét jelzi az öt, növény­védő és méregraktári beta­nított munkásokat kibocsá­tó tanfolyam, két helyen oktatták a hegesztés és a motoros fűrész kezelésének tudnivalóit. A magasabb képesítésre vágyók mezőgazdasági gép­szerelői, zöldségtermesztői, szarvasmarha-tenyésztői, molnári és cukorgyártói szakmunkásbizonyítvány megszerzésére pályázhatnak. Az üzemek igen sokat tet­tek dolgozóik szakmai fejlő­déséért, és kölcsönösen se­gítették egymást: a tanfolya­mokon „idegen” hallgatókat is fogadták. Az oktatás szín­vonala évek óta igen jó a jászberényi Kossuth Tsz-ben, ahol az idén is — igaz, csak saját embereiknek — két szakmunkásképző kurzust szervezték. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz az idén negyedszer teremtette meg kohó- és gépipari miniszter- helyettes kiosztotta az érin­tett vállalatok képviselőinek az Agromasexpo nemzetközi kiállítás díjait. Első díjas lett a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság korszerű fakérgező gé­pe, a debreceni Mezőgép Vállalat Mobitox-ciklomat magajáró vetőmagcsávázó gépe, a hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalat újfajta pa­radicsomkombájnja, a mono- ri Mezőgép Vállalat hajtó­mű-családja, a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rába IH tárcsacsaládja, az NSZK-beli Claas cég Domi- nator—196 magajáró arató­cséplőgépe, az NSZK-beli H. Fähse cég pneumatikus ap­rómagvető gépe, az NDK- beli Fortschritt kombinát új2- fajta burgonyabetakarító gé­pe, a francia Hesstoh hen­gerbálázója, az NSZK-beli Andreas Stihl cég benzinmo­toros fűrésze, a szovjet Trak- toroexport KSZK—100 típu­sú kombájnja, a Labor Mű­szeripari Művek számítógé­pes agrokémiai tanácsadó rendszere, az ÉLGÉP folya­matos tésztakészítő berende-, zése, a békéscsabai Mezőgép Vállalat hatsoros kukorica­betakarító adaptere és rend- rerakója. Ezenkívül tizenkét termék hazai és külföldi elő­állítója kapta meg a máso­dik, ugyancsak tizenkét ter­mék gyártója pedig a har­madik díjat. A két kiállítás szombat es­tig látható. Az idén azon­ban még több vásárnak is otthont ad a kőbányai vá­sárváros. A két BNV-n, és a mezőgazdasági kiállításon kí­vül ugyanis az orvosi műsze­rek, a szállító- és csomago­lóeszközök, illetve a keres­kedelemtechnikai berendezé­sek bemutatóját is tervezi a HUNGEXPO az idén. a lehetőséget öt megye zöldtakarmány-szárító szak­munkásainak továbbképzésé­re. A rákóczifalvi Rákóczi Tsz két tanfolyamnak adott otthont, Karcagon a két ter­melőszövetkezet — a Május 1. és a Magyar—Bolgár Ba­rátság — összehangolt szer­vező munkája dicsérhető. Az élelmiszeripari üzemek közül a Szolnok megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat az idén is vállalko­zott a megye jövendő molnár szakmunkásainak képzésére, a Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság pedig motorfűrész-kezelő tanfolya­mot szervezett a téeszekben és az állami gazdaságokban dolgozók számára. A munkásokat továbbkép­ző tanfolyamokra nemcsak azért van szükség, hogy az idősebb dolgozók is elsajátít­hassák az új ismereteket. Néhány szakmában a kör­nyékbeli intézetek nem fog­lalkoznak nappali képzéssel, az újonnan munkába álló fiatalok tehát nem pótolhat­ják az üzemek és a gazdasá­gok szakemberhiányát. Igen fontos a megyék közötti jó együttműködés is, hiszen egy-két emberért nem érde­mes tanfolyamot szervezni. Az üzemek igyekeznek dol­gozóikat érdekeltté tenni a tanulásban. Az 1979. évi munka alap­ján a tárcák vezetői az érintett szakszervezetek, il­letve szakmai szövetségek el­nökségével közösen odaítél­ték a Kiváló Vállalat kitün­tetéseket, amelyek egyben azt is kifejezik, hogy mely vállalatok, szövetkezetek kol­lektívái teljesítették felaján­lásaikat legsikeresebben a kongresszusi és felszabadu­lási munikaverseny első sza­kaszában. A kitüntetésre pá­lyázó, jól dolgozó vállalatok közül azokat a legjobbakat választották ki a kitünte­tésre, amelyek az új köve­telményeknek eleget téve je­Lenin születésének 110. év­fordulója alkalmából kortárs képző- és iparművészeti ál­landó kiállítás nyílt tegnap délután Szolnokon, az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának székházában. A kiállítást Mona Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese nyitot­ta meg. A megnyitón részt vett Boros Ottóné, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának osztályvezetője és Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese. Mona Gyula megnyitójá­ban méltatta Lenin munkás­ságát, majd arról, szólt, hogy lentősen javították gazdál­kodásukat, korszerűsítették termékeik összetételért, javí­tották gyártmányaik, szol­gáltatásaik minőségét. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetével, va­lamint á Helyiipari és Vá­rosgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete elnökségével közösen a múlt év eredmé­nyei alapján több vállalat­nak adományozott Kiváló Vállalat címet, közöttük van a Szolnok megyei Kémény­seprő Vállalat is. a politika és a művészet mindig kölcsönös kapcsolat­ban állt egymással, s e kap­csolat erősítése napjainkban is fontos feladat. Jelentős te­hát a Szolnok megyei kez­deményezés, hiszen a kiál­lítás révén az Oktatási Igaz­gatóság hallgatói politikai is­mereteik gyarapítása mellett a művészettel is szorosabb kapcsolatba kerülhetnek. A kiállításon — melynek anyaga a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapjának adománya — mai magyar képző- és iparművészeti al­kotások: festmények, szob­rok, textilmunkáik, kerámi­ák, térplasztikák láthatók. A Hűtőgépgyár klímatechnikai berendezései K. I. HA A NAPPALI KÉPZÉS NEM SEGÍT Megyék és üzemek együttműködése 936 mezőgazdasági és élelmiszeripari munkás iratkozott be a tanfolyamokra A mezőgazdasági technológiák fejlődése egyre na­gyobb követelményekét támaszt az állattenyésztésben és a növénytermesztésben dolgozókkal szemben. Az ál­lami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, azon kívül, hogy mind több képzett fiatalt vesznek fej, úgy igye­keznek lépést tartani, hogy dolgozóikat továbbképzik. Szolnokon, az Oktatási Igazgatóságon Képző- és iparművészeti állandó kiállítás nyílt Mona Gyula megnyitja a kiállítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom