Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

1980. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET HATÁROZATIK Megyénk lakosságának bizalma, szor­galmas és kitartó munkája biztosítéka annak, hogy az ötödik ötéves terv elő­irányzatait teljesítjük és a párt prog­ramnyilatkozatának, valamint a XII. kongresszus határozatainak: célkitűzéseit sikerrel végrehajtjuk. A jövőben feladataink bonyolultabbá válnak, megoldásuk további erőfeszíté­seket, áldozatos munkát követel. Ennek érdekében szorosabbra kell fűznünk az elmélet és a gyakorlat, a politikai, a gaz­dasági és a szervező munka egységét. Feladataink megoldása érdekében job­ban kell támaszkodni a murtkáskollektí- vákra és a lakosság aktivitására. A helytállás mindannyiunktól magas fokú eszmeiséget, pártos elviséget és felelős­ségérzetet kíván. I. II társadalmi viszonyok továbbfejlesztése | A párt _ gazdaságpolitálkái céljának '■ megfelelően — b tulajdonviszonyok fejlesztése érdekében — bővíteni és szer­kezetében javítani kell a szocialista szektor termelését. _A szocialista tulajdont képező ipari, épí­tőipari, közlekedési, kereskedelmi, mező­gazdasági termelési eszközök koncentráció­ját és korszerűsítését úgy kell végezni, hogy termékeik fokozottabban legyenek versenyképesek a nemzetközi és a hazai piacon, kellően érvényesüljön a gazdasá­gosság követelménye és ennek eredménye­ként javuljon felhalmozóképességük. Erősítsük a földtulajdon állami és kol­lektív jellegét. Az ésszerűség keretein- belül folytatni kell a szocialista tulajdon kon­centrációját. Az ipargazdaságban szorgalmazzuk to­vább a kezdeti sikereket felmutató közép- üzemesítést. Az élelmiszergazdaságban — ezen belül a mezőgazdaságban — meg -kell teremteni további termelési társulások létrehozásá­nak és a meglévők fejlesztésének sokoldalú feltételét. m Megyei eszközökkel is segítsük elő, hogy életkörülményekben, kulturált­ságban tovább közeledjék egymáshoz a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka. Fokozatosan növelni kell az aktív kere­sők számát, ezért célszerűbben szükséges gazdálkodnunk a rendéi kezesünkre álló munkaerővel. Javítani kell a még háztar­tásban dolgozó munkaképes korú nők munkába állításának feltételeit, és tovább szélesíteni a nyugdíjas korúak foglalkozási lehetőségeit. 2 A kommunisták — és minden vezető * — megfelelő politikai munkával biz­tosítsa, hogy a munkásság, a termelőszö­vetkezeti dolgozók és az értelmiség a tár­sadalmon belül1 képviselt arányának és sú­lyának megfelelően vegyen részt a köz­életben. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a megye politikai arculatát meghatározó munkásság vezető szerepét még jobban be­töltse közéletünkben, társadalmunkban. A pártszeryek és -szervezetek, a kommunis­ták a kádermunkában és a társadalompoli­tikai tevékenységben -küzdjenek az ezzel ellentétes nézetek és gyakorlat ellen, szerezzenek érvényt pártpolitikai céljaink­nak. Fordítsunk nagy figyelmet a közéletiség fejlesztésére. Folyamatosan biztosítsuk, hogy a dolgozók növekvő számban vegye­nek részt a munkaimozgalmakban, különö­sen a szocialista brigád címért folyó ver­senyben. II. Feladatok a gazdasági épitfimunkában és a lakosság életkörülményeinek javításában • Gazdaságpolitikai munkánkban alap­*• vető feladat a népgazdaság egyen­súlyát javító gazdálkodás. Segítsük ezt elő a megye adottságait, és lehetőségeit kihasz­náló termékszerkezet-változással az ex­portképesség javításával, a piaci viszonyok­hoz jobban igazodó -termeléssel. A haté­konyság, a jövedelmezőség javításával biz­tosítani kell a szelektív fejlesztést. Ez to­vábbi gyorsabb előrehaladást igényel a termékszerkezet korszerűsítésében, a gaz­daságosság növelésében. Az év hátralévő részében erőnket az ötö­dik ötéves terv feladatainak az eddigiek­nél nagyabb szervezettséggel következe­tességgel történő végrehajtására, a hatodik ötéves terv előkészítésére, az átmenet zök­kenőmentes biztosítására kell összpontosí­tani.' Javítani szükséges a munkaerőgazdálko­dást. A munkaidőalap csökkenését a mun­kaidő és a munkaerő jobb kihasználásával kell ellensúlyozni, törekedve a munkafe­gyelem folyamatos javítására. Biztosítani kell hogy az indokolt munkaerő átcsopor­tosítások tervszerűek és szervezettek le­gyenek. A munkaerőgazdálkodás szerves elemét képezze az eredményes, fegyelmezett mun­kára ösztönző bérezés. Ki kell szélesíteni, és ahol lehetséges általánossá tenni a tel­jesítményhez kötött bérezést. Ehhez elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a termelő- egységek vezetői műszakilag megalapozott normákat, alkalmazzanak és gondoskodja­nak azok folyamatos karbantartásáról Kiemelt figyelmet kell fordítani a mun­kafolyamatok célszerű kialakítására, az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a technológiai fegyelem be­tartására, a vállalatok belső szervezeti és irányítási rendszerének folyamatos kor­szerűsítésére. A termelés minőségi fejlesztésének fon­tos feltétele a vezetés színvonalának -to­vábbi emelése, az előrelátó közgazdasági szemléleten alapuló irányító munka javí­tása. Biztosítani kell a beruházások kivitele­zési idejének csökkentését, a tervezett költ­séggel és határidőre történő átadását. Erő­síteni szükséges a gazdálkodó egységek közötti együttműködést, kiterjesztve azt a fejlesztési források közös társulási formák­ban való jobb kihasználására is. Valameny- nyi termelőegységben kiemelt figyelmet kell fordítani a műszaki fejlesztésre. n Az iparban a hatékonyság, a gazda- ságosság alapján differenciált ütem­ben kell növelni a termelést. Gyorsítani szükséges a termékszerkezet, korszerűsíté­sét, a versenyképes termelés fejlesztését, a gazdaságtalan előállítás visszaszorítását, A termelés növekedése túlnyomórészt szol­gálja a gazdaságosan értékesíthető, tőkés export bővítését és tőkés import csökken­tését, forrása a javuló termelékenység legyen. A termékszerkezet korszerűsítésében az eddigieknél jobban -kell hasznosítani az olcsóbb megoldásokat, a hatékonyabb tech­nológiát, biztosító lehetőségeket. A kihasz­nálatlan kapacitásokat — ahol az éssze­rűen megtehető — át kell állítani az elő­nyös kivitel bővítésére, importhelyettesítő termelésre. Fokozni kell az üzem- és munkaszerve­zés korszerű módszereinek, eljárásainak terjesztését. A rendelkezésre álló fejlesz­tési forrásokat a célok elérését biztosító gyártás- és gyártmányfejlesztésre kell fel­használni. Az ezt megalapozó tudományos kutatások eredményeinek a termelésben történő hasznosítására fordítsanak minde­nütt. megkülönböztetett figyelmet. Az ipar­politikád -kérdések folyamatos és komplex elemzéséhez meg kell teremteni a feltéte­leket. A termelői kapacitások jobb -kihasználá­sára és növelésére — különösen a nagy értékű gépek és berendezések esetében — emelni kell a műszakszámot, s ahol indo­kolt, ott megteremteni a folyamatos terme­lés feltételéit. Folytatni kell az ötödik öt­éves tervben kidolgozott iparpolitikai kon­cepció megvalósítását. Az iparfejlesztés továbbra is a kijelölt tizenegy településre koncentrálódjon. A termelői kapacitások bővítését elsősorban rekonstrukciós jellegű beruházásokkal kell megvalósítani. Az építő- és építőanyag-ipariban a nép­gazdaság előtt álló feladatokhoz igazodva, adottságaikat jobban hasznosítva gyorsab­ban, jobb minőségben, hatékonyabban kell a gazdaságfejlesztést és az életkörülmé­nyek javítását szolgáló építési feladatokat megoldani. Az ágazat váljon alkalmassá az építkezések gyorsabb kivitelezésére, a meg­lévő épületvagyon megóvására, a korábbi­nál nagyobb felújítások és karbantartási feladatok ellátására. Az építőipar fejlesz­tési eszközeit, mindenek előtt a termelési szerkezet korszerűsítését, az export áru­alapokat bővítő beruházások kivitelezésének meggyorsítását biztosító feltételek megte­remtésére kéll összpontosítani. Folytatód­jon az ipari háttér összehangolt kiépítése, a korszerű építési módok és technológiák alkalmazása. Az építési tevékenység szervezettsége, az üzem- és munkaszervezés színvonalának növelése érdekében az építőszervezetek alkalmazzák a korszerű munkarendeket, használják ki az újszerű építési módok szervezési lehetőségeit. A termelés bővülé­sét a termelékenység növelése útján ér­jék el. <j A mezőgazdasági termelés szerkezete " igazodjék jobban a területi adottsá­gokhoz. Ezért a szakosodásban tovább kell haladni. Javuljanak a főágazatok és ágaza­tok arányai az üzemeken belül. A növénytermesztésben fokozottabban kell kiaknázni a termelési adottságokat, melyek -különösen a gabona- és az olajos- növény-tenmeléshez, a korszerű rét- és le­gelőgazdálkodáshoz kedvezőek. Az öntözés fejlesztéséhen meglévő lehetőségek kihasz­nálásával növekedjenek a hozamok. Fokozottabban kell védeni a termőterü­letet. Kiemelkedő társadalmi érdek a ter­mőföld ésszerű hasznosítása, a talaj termő- képességének fokozása. Ki kell használni akialakult nagyüzemi méretek adta lehető­ségeket. A gazdaságos földhasználatot ész­szerű, az önköltséget csökkentő földcserék­kel is elő kell segíteni. Tervszerűbbé kell tenni a meliorációs tevékenységet: céljainkhoz igazodó, terüle­tileg kimunkált meliorációs programok ki­dolgozására és végrehajtására van szükség. Az állattenyésztésben meg kell .gyorsítani a fejlődés ütemét, amely az állatállomány növelésére, a fajlagos hozamok és a minő­ség javítására alapozódjék. Ez megköve­telj az állategészségügyi és tenyésztői mun­ka, valamint, a takarmányozás javítását. A mezőgazdaság és az élelmiszer,ipar­fejlődése érdékében szorosabbá kell tenni a két ágazat kapcsolatát.' Javuljon az alap­anyag minősége, partneri és a szerződéses kapcsolat, szélesedjen az ágazatok között a kooperáció. Gondoskodni kell a feldol­gozó üzemek melléktermékeinek, haszno­sítható hulladékanyagainak, a mezőgazdá­ságban keletkező melléktermékek tervsze­rű, gazdaságos felhasználásáról. A Tisza- vidékj Tafcarmánygazdálkodási Társaság legyen ebben kezdeményező. Tovább kell fejleszteni a gépesítést, tö­rekedve a komplex ágazati géprendszerek kialakítására. Az erő- és munkagépek, vala­mint a szállítókapacitás összhangját első­sorban üzemen belül kell biztosítani. Az előnyök jobb kihasználásával fejlőd­jön tovább a termelési rendszerek tevé­kenysége. Ehhez az szükséges, hogy lépést tartsanak a tudomány és a teohnika fejlő­désével, biztosítsák ezek felhasználását a termelésben. Az állami gazdaságok továbbra is legye­nek a megye élenjáró gazdálkodó egységei. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a jövőben is alapvető szerepet töltenek be megyén k mezőgazdaságában. Erősítsük a termelőszövetkezetek szocialista vonásait, váljon közös tevékenységük hatékonyabbá. A nagyüzemek szerves részeként fejlőd­jenek a háztáji és kisegítő gazdaságok, kap­janak nagyobb mértékű támogatást a ter­melés korszerűsítéséhez, különösen a hízó­alapanyag, a takarmány, a kémiai szerek és a gépek jobb ellátásával. Az erdőgazdálkodásban a megkezdett úton továbbhaladva folytatódjon az erdő- telepítés. Ki kell szélesíteni a korszerű erdőművelést, a gazdaságos gépi kiterme­lést és a fa maradéktalan ipari feldolgo­zását. i A közlekedési ágazat a mennyiségi teljesítmények megtartásán túl bizto­sítsa a minőségi és a biztonsági követelmé­nyek betartását. Ennek érdékében a fuva­rozó szervezetek javítsák a munkamegosz­tást a szállításban és hangolják össze fej­lesztési terveiket, tevékenységüket. A tömegközlekedés kulturáltságának nö­velése érdekében törekedni kell a menet­rend betartására és az információs rend­szer javítására. Fejleszteni szükséges a szervezettséget, az autóbuszállamányt, gyor­sítani a megállók, az állomások és a for­galomirányítás modernizálását. A csúcs­forgalmi időszak zsúfoltságának csökken­téséhez további intézkedésekre van szük­ség. A forgalmi igények kielégítéséhez szük­séges pályaburkolat építése, illetve korsze­rűsítése összehangoltem történjen. A for­galomirányítást a növekvő követelmények­nek megfelelően szükséges javítani. E A postai szolgáltatás színvonalának javítása érdekében folytatódjon a kdspostaházak építése, korszerűsítése, és a kisgépesítés fejlesztése. Szolnokon folytatni kell az új postaműszaki épület beruházá­sának előkészítő munkáit és szorgalmazni mielőbbi megépítését. További városokra is ki kell terjeszteni a crossbar rendszerű telefonközpontokat. Elsősorban Jászberény és Karcag távbeszélő-állomás kapacitását kell mielőbb növelni, és egyéb települése­ken is korszerűsíteni a szükséges telefon­központokat. Folytatódjék a nyilvános tele­fonhálózat fejlesztése is. a \ lakosság életszínvonalának növelé- se, az életkörülmények javítása to­vábbra is elsőrendű feladatunk marad. A jö­vedelem-elosztásban a munka szerint i bére­zés elvét következetesebben kell érvényesíte­ni. Növelni szükséges a bérek és keresetek munka szerinti differenciáltságát, és job­ban kapcsolni azokat az egyéni teljesítmé­nyekhez. A technológiai és a munkafolya­matok gépesítésével gondoskodni kell a munkafeltételek javításáról, ezáltal is biz­tosítva a hatékonyabb, magasabb kereseti lehetőséget nyújtó munkát. Ugyanakkor gátat kell emelni a munka nélküli és a, munkával nem arányosan szerzett jövedel­meknek, az indokolatlan másodállásoknak és mellékfoglalkozásoknak. A lakásellátásban jelentkező gondok szá­mottevő mérséklése csak szélesebb körű társadalmi összefogással érhető el- A lakás- gazdálkodás javítása, a lakások karbantar­tását, felújítását szolgáló tevékenységek fokozása továbbra is fontos feladatunk. A lakáselosztás elvei következetesen érvé­nyesüljenek. Lakásépítések céljára várhatóan az ötö­dik ötéves tervidőszakhoz hasonló nagysá­gú központi forrás áll rendelkezésre. Arra kell törekednünk, hogy ezeket a pénzesz­közöket minél célszerűbben használjuk fel. Fontos feladatunk a magánlakás, különö­sen a családiház-építés sokrétű segítése. Ennek érdekében gondoskodni kell az épí­tési telkek kialakításáról, a korszerű cso­portos családiház-építés feltételeinek biz­tosításáról. Törekedni kell az olcsóbb, a fiatalok számára is elérhető értékű lákás- típusok kialakítására. ■» A kereskedelmi árukínálat mennyi- jégében és szerkezetében egyaránt alkalmazkodjon a fizetőképes kereslethez, biztosítva a kiegyensúlyozott árukínálatot. Minden településen gondoskodni kell a napicikkekkel való zökkenőmentes ellátás­ról. Folytatni kell a választékigényes, nagy értékű áruk kereskedelmi központokba, szakboltokba történő koncentrálásét. A ke­reskedelmi egységek javítsák a gazdálko­dást és végezzenek megalapozott ármunkát. Létesüljenek a tömegigényeket kielégítő korszerű vendéglátóipari bázisok, bővül­jön a szakbolthálózat. Fel kell készülni a kiskörei vízlépcső körzetében az idegenfor­galmi és szolgáltatási igények kielégítésére. Folytatódjon a megye idegenforgalmi érté­keinek feltárása, kiaknázása, a fogadási feltételek javítása, elsősorban Berekfürdőn és Cserkeszőlőn. a Az egészségügy terén elért eredrné- nyeink növelése érdekében több fi­gyelmet kell fordítanunk a megelőzésre. Javuljon a kórházi ágyak kihasználtsága, az egészségügyi intézmények munkájának személyi és tárgyi feltételrendszere. Csök­kenteni kell a kórházakban és más egész­ségügyi intézményeinkben, a zsúfoltságot, ennek érdekében további munkaszervezési intézkedésekre van szükség. Az ellátás ja­vulása járjon együtt a táppénzes napok számának csökkenésével. Az egészségügyi és szociális beruházások, rekonstrukciók átgondolt telepítésével és megvalósításával csökkenteni kell a befo­gadóképességek terén még meglévő feszült­ségeké', különösen a bölcsődei ellátásban. Az idős emberek számának és arányának növekedése szükségessé teszi a hagyomá­nyos gondozási formák erősítése mellett az új megoldások keresését is. Biztosítani kell, hogy a munkások és a parasztok, a fizikai és a szellemi dolgo­zók életkörülményeiben lévő aránytalan­ságok tovább mérséklődjenek, meg kell akadályozni, hogy újabbak keletkezzenek. A szociálpolitikában változatlan feladat, hogy megkülönböztetett módon gondoskod- junik a munkásokról, közülük is elsősor­ban a nagyüzemi és a többgyermekes munikáscsaládokról. 0 A környezetvédelem továbbra is tár- sadalmi ügy. Ezt a tevékenységet koordinálja a megyei környezet- és ter­mészetvédelmi bizottság. Határozottan fel kell lépni a föld, a víz és a levegő szeny- nyezése ellen. Társadalmi összefogás erősí­tésével el kell érni. hogy településeink szebbek, kulturáltabbak és tisztábbak le­gyenek. Űj fejlesztéseknél, rekonstrukciók­nál el kell hárítani a környezetkárosító hatásokat. III. Ideológiai és művelődési feladatok | Az előttünk álló politikai feladatok megvalósítása céltudatosabb tudat­formáló munkát igényéi. Változatlanul alapvető a marxizmus—le- ninizmus eszméinek helyes értelmezése, széles körű terjesztése, védelme. A politi­kai oktatásban résztvevők létszámát a je­lenlegi százezer körül kell stabilizálni. Ál­talánossá kell tenni a marxizmus—lenl- názmus klasszikusainak tanulmányozását, alkotó felhasználását. Harcoljunk követke­zetesen a marxizmustól idegen nézetek, köztük az esetenként jelentkező nacionaliz­mus ellen. Az ideológiai munkában fordít­sunk nagyobb figyelmet a „kétfrontos harc” követelményeire. Alapvető fontosságú a fiatalok még haté­konyabb világnézeti nevelése. Különösen a szocialista hazafiság és a proletár interna­cionalizmus tártaim jegyeit, kell bennük tudatosítani, mélyíteni. Tovább kell szilár­dítani az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom