Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Határozat a feladatokra — Megválasztották az MSZMP Szolnok megyei vezető szerveit Vasárnap reggel fél kilenc órai kezdettel folytatta munkáját a megyei pártértekezlet. Az elnöklő Szűcs János bejelentette, hogy a megyei pártértekezlet mun­káját megyeszerte figyelemmel kísérik az emberek. Ezt igazolja, hogy nagyon sok köszöntő távirat érkezett üzemekből, szövetkezetekből, vállalatoktól, hivatalok­ban, intézményekben dolgozóktól, melyekben sikeres tanácskozást kívánnak a küldötteknek, és támogatá­sukról biztosítják a pártértekezleten.meghatározott fel­adatok végrehajtásában a megye új vezető pártszer­veit. A jókívánságokért a pártértekezlet nevében kö­szönetét fejezte ki. A tanácskozás írásban kiadott dokumentumai, a szóbeli jelentés, a további feladatokat tartalmazó ha­tározati javaslat fölötti vitát Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. Majd a me­gyei pártértekezlet egyhangúan elfogadta a megyei pártbizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta vég­zett munkáról, a kongresszusi irányelvek vitájának ta­pasztalatairól készített összegező jelentést és állásfog­lalás-tervezetet, és mindkét napirenddel kapcsolatban meghozta határozatát. A megyei pártértekezlet ezután zárt ülésen meg­választotta az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának tagjait és a XII. kongresszusra a megye küldötteit. Az újonnan megválasztott megyei pártbizottság megtartotta első ülését - amelyen felszólalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja —, és megválasztotta a megyei pártbizottság tisztségviselőit, a megyei párt-végrehajtóbizottságot, a megyei fegyel­mi bizottság elnökét és tagjait a különböző munka- bizottságokat és azok vezetőit, kinevezte a megyei pártbizottság osztályvezetőit, az Oktatási Igazgatóság igazgatóját és a Szolnok megyei Néplap főszerkesz­tőjét. A megyei pártértekezlet az Internacionálé elének- lésével ért véget. Készek vagyunk erőink legjavát adni Andrikó Miklós vitazáró összefoglalója Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! A tegnapi vita során el­hangzott 28 felszólalás a legfontosabb kérdésekben teljesen egységes volt. Alap­vető vonósa, 'hogy pártunk XII. kongresszusa erősítse meg az MSZMP eddig foly­tatott politikai irányvonalát és az új megyei pártbizott­ság legyen következetes a kongresszusi határozatok végrehajtásában. A felszóla­lók elfogadták és támogat­ták a megyei pártbizottság beszámolóját, valamint az előterjesztett feladatokat. A vitában résztvevő elvtársak­nak, a pártértekezlet kül­dötteinek a megyei pártbi­zottság nevében megköszö­nöm ezt az egységes támo­gatást. Ugyanakkor ez arra kötelez bennünket, hogy az elhangzott, illetve írásban benyújtott észrevételekkel, javaslatokkal kiegészítve emeljük határozattá a be­számolót, a megyei pártér­tekezlet dokumentumait. Az elhangzottak jól tükrözik Szolnok megye kommunistái­nak politikai, ideológiai, cse­lekvési egységét, munkakész- ségét, azt, hogy készen áll­nak a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet ha­tározatainak következetes végrehajtására. Tekintettel arra, hogy a felszólalókkal egyetértek, ké­rem, fogadják el, hogy ne térjek ki a vita minden részletére, hanem csak né­hány kérdésre szűkítsem az összefoglalót, ugyanakkor ja­vaslom, hogy az újjáválasz­tandó megyei pártbizottság gondoskodjon róla. hogy a javaslatokra, észrevételekre, azok megvalósításinak le­hetőségére írókban kapjanak választ a vitában résztvevők. A pártértekezlet munkájá­nak menete azt tükrözte: a küldött elvtársak tudatában vannak annak, hogy a gaz­dasági feladatok eredményes megoldásától függ előreha­ladásunk az élet minden te­rületén. E kérdések érinté­sekor legtöbben azt aján­lották, hogy a megyei párt- értekezlet és a XII. kong­resszus határozatainak vég­rehajtása során 'maximálisan használjuk ki adottságainkat úgy, hogy eredményeink minden téren összhangban legyenek a népgazdasági cé­lokkal. Nem az a döntő kér­dés tehát. hogy statisztikai értelemben, az országos át­lagokat tekintve hányadik helyen állunk, hanem az. hogy lehetőségeink szerint dolgozunk-e vagy sem, hogy sajátos gazdasági adottsága­inkat hatékonyan kamatoz­tatjuk-e vagy sem. Ezzel tel­jes mértékben egyet lehet és egyet is kell érteni. Nem ne­héz ezt belátni, hiszen azo­kon a gazdasági területeken, amelyeken jobbak a lehető­ségeink az országos átlag­nál, könnyű a sor elejére ke­rülni, míg más területeken a szerényebb eredményekért is óriási erőfeszítéseket kell tenni. Ha a mércét adottsá­gaink szerint állítjuk fel — beleértve azok fejlesztését is — azonos és szigorúbb kö­vetelményeket szabunk min­denki számára, akkor jobb eredményeket is várhatunk. Azt várjuk az állami, a társadalmi szervektől, a gaz­dasági egységektől, hogy me­gyei pártértekezletünk hatá­rozatai alapján, az elmon­dott felfogás szerint készít­sék el középtávú és éves ter­veiket. Joggal számítunk ar­ra, hogy adottságaink révén biztosítani tudjuk a me­gyében a folyamatos, ki- egyensúlyozott gazdasági fej­lődést, a lakosság életkörül­ményeinek javítását. A gazdasági munka kö­zéppontjában nagy hordere­jű feladatok állnak, melyek kivétel nélkül a népgazda­sági egyensúly javításának követelményeiből adódnak. A felszólaló elvtársak is hang­súlyozták: a kongresszusi előkészületek során a párt­csoport-ülésektől a megyei pártértekezletig nagy nyoma- tékot kapott a hatékonyság és a minőség javítására és a tartalékok körültekintőbb feltárására irányuló törek­vés. A p>ártértekezlet vitája jól tükrözte, hogy a pártszer- vékben és szervezetekben nagyon helyesen konkrét és zömmel megvalósítható ja­vaslatok születtek már ed­dig is. Nagy jelentőségűnek tartjuk a párt XII. kongresz- szusára és hazánk felszaba­dulása 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaversenyt, amelyben a megye több mint 70 ezer dol­gozója vesz részt. A vállalá­sok és az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a dol­gozók készek és képesek helytállni nehezebb feltéte­lek között is a munkában. Teljesen egyetértek Balogh Lajos elvtárssal, aki a kö­vetkezőket mondta: „A dol­gozók többsége nem elégszik meg azzal, hogy köteles munkáját elvégezni, ennél többet akar, mert úgy tartja: a becsületes munka egyben önmaga megbecsülése is.” A Vita során elhangzott: gazdasági feladataink jó színvonalú megoldásának egyik fontos feltétele, hogy mindenki egy irányban dol­gozzon. Egységes szemlélet és gyakorlat a kulcsa a fel­adatok sikeres megoldásá­nak. Teljesen igaza volt an­nak a hozzászólónak, aki azt mondta, ne legyen útitársunk az általunk ismert hiba, mert jelenleg túl hosszú azok ki­hordási ideje. A vita során bőven esett szó megyénk mezőgazdasági üzemeinek helyzetéről, fejlő­A megyei pártbizottság első titkára a vita összefoglalóját mondja déséről. Mezőgazdaságunk az elmúlt öt évben jelentős vál­tozásokon ment keresztül mind a termelés koncentrá­cióját, és a szakosodást, mind a termelési szerkezet racio­nalizálását tekintve. Tény — és az e témában hozzászólók valamennyien megerősítették —, hogy az utóbbi időszakban a kedvező folyamatok felerősödtek. Egészében véve a megye me­zőgazdaságának dolgozói a XI. kongresszus nyomvona­lán haladnak, teljesítik köte­lezettségüket, racionálisab­ban gazdálkodnak a ter­mőföldekkel. az anyagi és szellemi javakkal. Ám nem hagytak kétséget afelől sem, hogy további tartalékokkal rendelkezünk, amelyeket a népgazdaság és az üzem ja- vára_ kell mozgósítani, je­lentős eredménynek könyvel­hetjük el, — és ezt jó volt a hozzászólásokban hallani —. hogy az önköltségszemlélet tért hódított a gazdálkodás­ban, a tervezésben és a vég­rehajtásban egyaránt. A tanácskozás színhelye: a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színházterme Többen megemlítették, he­lyes volt az. hogy a pártszer­vek és szervezetek igényt és követelményt támasztottak a gazdaságok közötti hatéko­nyabb együttműködésre. Re­mélik — hangsúlyozták —, hogy a megyei pártbizottság továbbra is következetes lesz ennek szorgalmazásában. Ezt megígérhetjük.. Az öntö­ző gazdaságok, a takarmány­gazdálkodók. a paprika, vagy a hagymatermelők, a rend­szerbe tömörült üzemek jól példázzák: nem partikuláris érdekek, hanem a termelő­erők együttesen hatékonyabb működtetési lehetősége ve­zet bennünket ebben. Kedves Elvtársak! A vita többek: által érin­tett kérdése volt a munka­erőgazdálkodás. A felszólaló elvtársak helyesen hangsú­lyozták: gazdaságpolitikai feladataink megvalósításá­hoz elengedhetetlen az üzem- és munkaszervezés színvona­lának emelése, a munkaerő­gazdálkodás hatékonyságá­nak növelése. Többen hangsúlyozták, hogy az elmúlt öt évben a kezdeményezések, a teljesít­ményen alapuló követelmé­nyek kiterjedtebb alkalmazá­sa a fejlődés jeleit mutatják, a munkaerő-gazdálkodásban. Természetesen idesorolhatók a minisztériumi és tanácsi iparban történt szervezett üzemcserék, létszám-átcso­portosítások is — amelyek meghozták a várt eredménye­ket. Két hozzászóló is említet­te, hogy vállalatuknál belső átcsoportosítással oldották meg a munkaerőhiányt illetve elégítették ki az új üzemré­szek munkaerőszükségletét. Azt mondhatjuk tehát hogy a szemléletben és a gyakorlat­ban egyaránt pozitív válto­zások tapasztalhatók, hiszen az is elhangzott. hogy az emberekről való szociális gondoskodás is az egészségte­len munkaerővándorlás el­len hat. Mindemellett azzal a véleménnyel kell egyetérte­ni. hogy csak az első lépése­ket tettük meg a munkaerő- gazdálkodás javításában. A vita során felmerültek a szocialista demokrácia, a munkahelyi demokratizmus fejlesztésének időszerű fel­adatai is. Egyetértés volt ab­ban, hogy gazdasági feladata­ink eredményesebb megoldá­sa a megye lakosságának széleskörű mozgósítását kö­veteli meg. Valóban így van. De ez másképp nem lehetsé­ges, csak úgy. ha fejlesztjük a szocialista demokratizmust, ha nagyobb figyelmet fordí­tunk a dolgozók, az állam­polgárok fegyelmének erősí­tésére, amely a politika jó végrehajtásának egyik döntő kérdése. A növekvő követel­mények, a bonyolultabb fel­adatok nagyobb tudatosságra épülő, szélesebb, mélyebb de­mokratizmust kívánnak. Az emberek megnyerése, a köl­csönös biZSiöm, S megértés elemi feltétele a jobb mun­kának Ez a helyes döntések kialakításának és azok végre­hajtásának olyan politikai követelménye, amely kifeje­zi azt is, hogy a társadalom, a munkahelyek dolgozóinak együttes, közös ügyéről van szó. Az állami feladatok közül a hozzászólások két fő te­rületet érintettek: a szocia­lista demokratizmus fejlesz­tését és a tanácsok gazdasá­gi — ellátási tevékenységét. A kettőt egy mondatban úgy lehetne megfogalmazni: emeljük az állami munka színvonalát. Ebbe beletarto­zik a testületek meghatáro­zó szerepének növelése az apparátussal szemben, a tisztségviselők felelősségé­nek következetesebb érvé­nyesítése, a tanácsi bizott­ságok célszerűbb működte­tése a tanácsok tömegkap­csolatainak további fejlesz­tése és nem utolsósorban az igazgatási és ügyintézési feladatok színvonalasabb el­látása, a központi akaratot jobban érvényesítő helyi te­vékenység. Ami a tanácsi gazdálko­dást illeti; a tanácsok mun­kájában nélkülözhetetlen a település — a város-, a köz­ség helyzetének, a lakosság, a közületek szükségleteinek alapos ismerete. Ismemiök (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom