Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-11 / 59. szám
Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Határozat a feladatokra — Megválasztották az MSZMP Szolnok megyei vezető szerveit Vasárnap reggel fél kilenc órai kezdettel folytatta munkáját a megyei pártértekezlet. Az elnöklő Szűcs János bejelentette, hogy a megyei pártértekezlet munkáját megyeszerte figyelemmel kísérik az emberek. Ezt igazolja, hogy nagyon sok köszöntő távirat érkezett üzemekből, szövetkezetekből, vállalatoktól, hivatalokban, intézményekben dolgozóktól, melyekben sikeres tanácskozást kívánnak a küldötteknek, és támogatásukról biztosítják a pártértekezleten.meghatározott feladatok végrehajtásában a megye új vezető pártszerveit. A jókívánságokért a pártértekezlet nevében köszönetét fejezte ki. A tanácskozás írásban kiadott dokumentumai, a szóbeli jelentés, a további feladatokat tartalmazó határozati javaslat fölötti vitát Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. Majd a megyei pártértekezlet egyhangúan elfogadta a megyei pártbizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, a kongresszusi irányelvek vitájának tapasztalatairól készített összegező jelentést és állásfoglalás-tervezetet, és mindkét napirenddel kapcsolatban meghozta határozatát. A megyei pártértekezlet ezután zárt ülésen megválasztotta az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának tagjait és a XII. kongresszusra a megye küldötteit. Az újonnan megválasztott megyei pártbizottság megtartotta első ülését - amelyen felszólalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja —, és megválasztotta a megyei pártbizottság tisztségviselőit, a megyei párt-végrehajtóbizottságot, a megyei fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a különböző munka- bizottságokat és azok vezetőit, kinevezte a megyei pártbizottság osztályvezetőit, az Oktatási Igazgatóság igazgatóját és a Szolnok megyei Néplap főszerkesztőjét. A megyei pártértekezlet az Internacionálé elének- lésével ért véget. Készek vagyunk erőink legjavát adni Andrikó Miklós vitazáró összefoglalója Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! A tegnapi vita során elhangzott 28 felszólalás a legfontosabb kérdésekben teljesen egységes volt. Alapvető vonósa, 'hogy pártunk XII. kongresszusa erősítse meg az MSZMP eddig folytatott politikai irányvonalát és az új megyei pártbizottság legyen következetes a kongresszusi határozatok végrehajtásában. A felszólalók elfogadták és támogatták a megyei pártbizottság beszámolóját, valamint az előterjesztett feladatokat. A vitában résztvevő elvtársaknak, a pártértekezlet küldötteinek a megyei pártbizottság nevében megköszönöm ezt az egységes támogatást. Ugyanakkor ez arra kötelez bennünket, hogy az elhangzott, illetve írásban benyújtott észrevételekkel, javaslatokkal kiegészítve emeljük határozattá a beszámolót, a megyei pártértekezlet dokumentumait. Az elhangzottak jól tükrözik Szolnok megye kommunistáinak politikai, ideológiai, cselekvési egységét, munkakész- ségét, azt, hogy készen állnak a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak következetes végrehajtására. Tekintettel arra, hogy a felszólalókkal egyetértek, kérem, fogadják el, hogy ne térjek ki a vita minden részletére, hanem csak néhány kérdésre szűkítsem az összefoglalót, ugyanakkor javaslom, hogy az újjáválasztandó megyei pártbizottság gondoskodjon róla. hogy a javaslatokra, észrevételekre, azok megvalósításinak lehetőségére írókban kapjanak választ a vitában résztvevők. A pártértekezlet munkájának menete azt tükrözte: a küldött elvtársak tudatában vannak annak, hogy a gazdasági feladatok eredményes megoldásától függ előrehaladásunk az élet minden területén. E kérdések érintésekor legtöbben azt ajánlották, hogy a megyei párt- értekezlet és a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása során 'maximálisan használjuk ki adottságainkat úgy, hogy eredményeink minden téren összhangban legyenek a népgazdasági célokkal. Nem az a döntő kérdés tehát. hogy statisztikai értelemben, az országos átlagokat tekintve hányadik helyen állunk, hanem az. hogy lehetőségeink szerint dolgozunk-e vagy sem, hogy sajátos gazdasági adottságainkat hatékonyan kamatoztatjuk-e vagy sem. Ezzel teljes mértékben egyet lehet és egyet is kell érteni. Nem nehéz ezt belátni, hiszen azokon a gazdasági területeken, amelyeken jobbak a lehetőségeink az országos átlagnál, könnyű a sor elejére kerülni, míg más területeken a szerényebb eredményekért is óriási erőfeszítéseket kell tenni. Ha a mércét adottságaink szerint állítjuk fel — beleértve azok fejlesztését is — azonos és szigorúbb követelményeket szabunk mindenki számára, akkor jobb eredményeket is várhatunk. Azt várjuk az állami, a társadalmi szervektől, a gazdasági egységektől, hogy megyei pártértekezletünk határozatai alapján, az elmondott felfogás szerint készítsék el középtávú és éves terveiket. Joggal számítunk arra, hogy adottságaink révén biztosítani tudjuk a megyében a folyamatos, ki- egyensúlyozott gazdasági fejlődést, a lakosság életkörülményeinek javítását. A gazdasági munka középpontjában nagy horderejű feladatok állnak, melyek kivétel nélkül a népgazdasági egyensúly javításának követelményeiből adódnak. A felszólaló elvtársak is hangsúlyozták: a kongresszusi előkészületek során a pártcsoport-ülésektől a megyei pártértekezletig nagy nyoma- tékot kapott a hatékonyság és a minőség javítására és a tartalékok körültekintőbb feltárására irányuló törekvés. A p>ártértekezlet vitája jól tükrözte, hogy a pártszer- vékben és szervezetekben nagyon helyesen konkrét és zömmel megvalósítható javaslatok születtek már eddig is. Nagy jelentőségűnek tartjuk a párt XII. kongresz- szusára és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaversenyt, amelyben a megye több mint 70 ezer dolgozója vesz részt. A vállalások és az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a dolgozók készek és képesek helytállni nehezebb feltételek között is a munkában. Teljesen egyetértek Balogh Lajos elvtárssal, aki a következőket mondta: „A dolgozók többsége nem elégszik meg azzal, hogy köteles munkáját elvégezni, ennél többet akar, mert úgy tartja: a becsületes munka egyben önmaga megbecsülése is.” A Vita során elhangzott: gazdasági feladataink jó színvonalú megoldásának egyik fontos feltétele, hogy mindenki egy irányban dolgozzon. Egységes szemlélet és gyakorlat a kulcsa a feladatok sikeres megoldásának. Teljesen igaza volt annak a hozzászólónak, aki azt mondta, ne legyen útitársunk az általunk ismert hiba, mert jelenleg túl hosszú azok kihordási ideje. A vita során bőven esett szó megyénk mezőgazdasági üzemeinek helyzetéről, fejlőA megyei pártbizottság első titkára a vita összefoglalóját mondja déséről. Mezőgazdaságunk az elmúlt öt évben jelentős változásokon ment keresztül mind a termelés koncentrációját, és a szakosodást, mind a termelési szerkezet racionalizálását tekintve. Tény — és az e témában hozzászólók valamennyien megerősítették —, hogy az utóbbi időszakban a kedvező folyamatok felerősödtek. Egészében véve a megye mezőgazdaságának dolgozói a XI. kongresszus nyomvonalán haladnak, teljesítik kötelezettségüket, racionálisabban gazdálkodnak a termőföldekkel. az anyagi és szellemi javakkal. Ám nem hagytak kétséget afelől sem, hogy további tartalékokkal rendelkezünk, amelyeket a népgazdaság és az üzem ja- vára_ kell mozgósítani, jelentős eredménynek könyvelhetjük el, — és ezt jó volt a hozzászólásokban hallani —. hogy az önköltségszemlélet tért hódított a gazdálkodásban, a tervezésben és a végrehajtásban egyaránt. A tanácskozás színhelye: a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színházterme Többen megemlítették, helyes volt az. hogy a pártszervek és szervezetek igényt és követelményt támasztottak a gazdaságok közötti hatékonyabb együttműködésre. Remélik — hangsúlyozták —, hogy a megyei pártbizottság továbbra is következetes lesz ennek szorgalmazásában. Ezt megígérhetjük.. Az öntöző gazdaságok, a takarmánygazdálkodók. a paprika, vagy a hagymatermelők, a rendszerbe tömörült üzemek jól példázzák: nem partikuláris érdekek, hanem a termelőerők együttesen hatékonyabb működtetési lehetősége vezet bennünket ebben. Kedves Elvtársak! A vita többek: által érintett kérdése volt a munkaerőgazdálkodás. A felszólaló elvtársak helyesen hangsúlyozták: gazdaságpolitikai feladataink megvalósításához elengedhetetlen az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelése, a munkaerőgazdálkodás hatékonyságának növelése. Többen hangsúlyozták, hogy az elmúlt öt évben a kezdeményezések, a teljesítményen alapuló követelmények kiterjedtebb alkalmazása a fejlődés jeleit mutatják, a munkaerő-gazdálkodásban. Természetesen idesorolhatók a minisztériumi és tanácsi iparban történt szervezett üzemcserék, létszám-átcsoportosítások is — amelyek meghozták a várt eredményeket. Két hozzászóló is említette, hogy vállalatuknál belső átcsoportosítással oldották meg a munkaerőhiányt illetve elégítették ki az új üzemrészek munkaerőszükségletét. Azt mondhatjuk tehát hogy a szemléletben és a gyakorlatban egyaránt pozitív változások tapasztalhatók, hiszen az is elhangzott. hogy az emberekről való szociális gondoskodás is az egészségtelen munkaerővándorlás ellen hat. Mindemellett azzal a véleménnyel kell egyetérteni. hogy csak az első lépéseket tettük meg a munkaerő- gazdálkodás javításában. A vita során felmerültek a szocialista demokrácia, a munkahelyi demokratizmus fejlesztésének időszerű feladatai is. Egyetértés volt abban, hogy gazdasági feladataink eredményesebb megoldása a megye lakosságának széleskörű mozgósítását követeli meg. Valóban így van. De ez másképp nem lehetséges, csak úgy. ha fejlesztjük a szocialista demokratizmust, ha nagyobb figyelmet fordítunk a dolgozók, az állampolgárok fegyelmének erősítésére, amely a politika jó végrehajtásának egyik döntő kérdése. A növekvő követelmények, a bonyolultabb feladatok nagyobb tudatosságra épülő, szélesebb, mélyebb demokratizmust kívánnak. Az emberek megnyerése, a kölcsönös biZSiöm, S megértés elemi feltétele a jobb munkának Ez a helyes döntések kialakításának és azok végrehajtásának olyan politikai követelménye, amely kifejezi azt is, hogy a társadalom, a munkahelyek dolgozóinak együttes, közös ügyéről van szó. Az állami feladatok közül a hozzászólások két fő területet érintettek: a szocialista demokratizmus fejlesztését és a tanácsok gazdasági — ellátási tevékenységét. A kettőt egy mondatban úgy lehetne megfogalmazni: emeljük az állami munka színvonalát. Ebbe beletartozik a testületek meghatározó szerepének növelése az apparátussal szemben, a tisztségviselők felelősségének következetesebb érvényesítése, a tanácsi bizottságok célszerűbb működtetése a tanácsok tömegkapcsolatainak további fejlesztése és nem utolsósorban az igazgatási és ügyintézési feladatok színvonalasabb ellátása, a központi akaratot jobban érvényesítő helyi tevékenység. Ami a tanácsi gazdálkodást illeti; a tanácsok munkájában nélkülözhetetlen a település — a város-, a község helyzetének, a lakosság, a közületek szükségleteinek alapos ismerete. Ismemiök (Folytatás a 2. oldalon)