Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

6 TANÁCSKOZIK A MEGYEI (Folytatás az 5. oldalról) következett be, amely annak is köszönhető, hogy városunk párt-, állami. társadalmi szervei és tömegszervezetei nagyobb figyelmet fordítot­tak az ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtására, a fia­talok helyzetének javítására. Az üzemekíben, szövetkeze­tekben igyekeztek megköny- nyíteni a pályakezdők mun­kahelyi beilleszkedését, és biztató szavakkal, megbíza­tásokkal közéleti aktivitásra ösztönözni őket. Az ifjúsági parlamentek nagyszerű alkalmat biztosí­tottak arra, hogy minél töb­ben éljenek a véleménynyil­vánítás lehetőségével, örven­detes volna, ha az üzemi de­mokrácia egyéb fórumain .épp úgy. mint a lakótelepi közösségben, mind többen hallatnák szavukat.” — Meggyőződésem — hangsúlyozta Nagy József — hogy a KISZ-szervezetekben kell a fiatalokat a közéleti munkára nevelni —. El­mondta, hogy az elmúlt öt év alatt számottevően nőtt a KISZ-szervezetek száma (el­sősorban az ipari munkahe­lyeken). Az eredmények mellett szólt a gondokról is. „Min­den igyekezet és jó szándékú törekvés ellenére sem elég hatékony még a KlSZ-szer- vezetek tömegbefolyása. Vál­tozatlanul legnagyobb gond­ja a pályakezdő, családala­pító fiataloknak a lakáshoz jutás. Ezt még akkor is szó­vá kell tenni, ha örülünk an­nak, hogy Mezőtúron az el­múlt fél évtizedben megépült 631 lakás 50 százaléka a 'fia­taloknak lett új otthona.” NYITRAI ISTVÁN a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára Megítélés a munka alapján „Különösen ezekben az (években, év­tizedekben jó fiatalnak len­ni ebben Bz országban. Hogy miért? Annak sok dka van.” — Ezzel a kije­lentéssel kezdte hozzászólását Nyitrai István, majd így folytatta: „Pártunk irányításával to­vább szélesedett megyénkben a társadalmi összefogás, amely segíti a fiatalokat, hogy lehetőleg ne fölösleges vargabetűkkel, hanem a leg­jobb körülmények között ké­szüljenek fel hivatásukra, arra, hogy teljes értékű em­berré váljanak.” Beszélt arról, hogy az el­múlt években reálisabbá vált a fiatalok megítélése. Keve­sen vannak, akik még min­dig a hajuk hosszúsága és az öltözetük alapján mondanak véleményt róluk. Munkájuk, Viselkedésűik vált megítélé­sük alapjává. „Ha eredmé­nyekről beszélünk, nem hallgathatunk az ifjúságot segítő juttatásokról sem. Azt hiszem, elég. ha ezúttal csak az otthonteremtés gondjait enyhítő kedvezmények sorát említem.” Elmondta, hogy az elmúlt öt évben az új párttagok 60 százaléka harminc éven alu­li. „Számos eredményünk, amelyre büszkék lehetünk, nem tehet elbizakodottá bennünket. Nem a munkánk végét jelenti, hanem az ala­pot a további feladataink­hoz”, — hangsúlyozta a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, és szólt azokról a prob­lémákról, amelyek megoldá­sához társadalmi szintű ösz- szefogásra van szükség, de hozzátette, hogy ehhez szük­séges a fiatalok aktív köz­reműködése is. A megye if- júkommunistái előtt álló tennivalók között első1 he­lyen említette a szocialista nevelést. „JEz természetesen nem azt jelenti” — mondta, „hogy baj van a felnövő nemzedék szocialista tudatá­val.” Kijelentését tényekkel bizonyította: a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok száma ötvenezerre növeke­dett. A különböző védnöksé­gekben mintegy tízezren dol­goznak. A tanyabontási ak­ciókban eddig ezernyolcszáz fiatal kezemunkája nyomán- 207 tanya szűnt meg. és 140 hektár terület került vissza a termelésbe. Végezetül szélt a megye úttörőcsapatainak munkájá­ról, amely mindinkább men­tes az öncélú külsőségektől és egyre gazdagabb felejthe­tetlen élményekben. STUL ILONA a Pannónia Szőrmekikészítő és Konfekció Vállalat kunszentmártoni gyárának szakmunkása Az egyenjogúság: jog és lehetőség A fiatal szakmun- kósnő a gyá­rukban dol­gozó hétszáz asszony és lány gondjai­ról beszélt. Elmondotta, hogy többsé­gük két és három mű­szakban dolgozik, több mint egyharmaduk bejáró. ,)Ez az oka annak, hogy gyárunkban a nőpolitikái határozat megvalósítása ne­hezebb és összetettebb fel­adat talán, mint máshol. En­nek ellenére azért eredmé­nyekről is tudóik szólni. A gyár vezetői között elég sok a nő. Az 1975 óta felvett új párttagok 64 százaléka a gyár lányai, asszonyai kö­zül került ki. Az elmúlt öt esztendőben száznegyven nő szerezte meg a szakmunkás­bizonyítványt, és a 29 szoci­alista brigád; közül tizen­hetet nők alkotják. Fél évti­zed alatt százkilencen kap­tak munkájuk elismerése­ként Kiváló dolgozó vagy annál magasabb kitüntetést. A bérezésben sincs különb­ség férfi és nő között. A vég­zett munka a döntő. És mégis! Kisebb a jöve­delmük, mert a nők közül kerülnek ki zömmel a beta­nított és segédmunkások. Nyilvánvaló, hogy alacso­nyabb bérkategóriába tar­toznak. Miért nem vállal­ják sokan a továbbtanulás­sal járó terheket? Szerin­tem nemcsak rajtuk múlik, hanem azon a régimódi szemléleten, amely ma még nagyon sok családban ural­kodik, ahol a háztartás és a gyermeknevelés minden gondja csak az asszonyé. És egy akkora községben mint Kunszentmárton, még nincs olyan színvonalon a keres­kedelmi ellátás és a szolgál­tatás, hogy meg (tudná könnyíteni a nők otthoni, második műszakját. Nem sa­ját bőrömön érzem, hanem a környezetemben tapaszta­lom, hogy kolléganőim, ha családot alapítanak, meg­szűnnek létezni a munkahe­lyi közösség számára. S hogy ez így van, az a férjeken is múlik. Szemléletüket csak úgy tudjuk gyökeresen meg­változtatni, ha mi is job­ban harcolunk jogainkért, az egyenjogúságért, és élünk mindazokkal a lehetőségek­kel. amelyeket a társadalom biztosít a nőknek. Az észt kommunisták üdvözlete A pártértekezlet elnöke, Fábián Márton bejelentette, hogy az észt kommunisták nevében Kari Vaino, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára táviratot küldött Andrikó Miklósnak, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottsága első titkárának és a megyei párt­értekezlet részvevőinek. Az, Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága és köz­társaságunk kommunistái nevében forró elvtársi üd­vözletünket küldjük Szolnok megye kommunistái legma­gasabb fórumának, a párt­értekezlet minden részvevő­jének, kezdődik a távirat szövege, majd így folytató­dik: A Szovjetunió népei igen nagyra értékelik ésjiű- séggel ápolják a L. I. Brezs- nyev és Kádár János elv­társak vezette lenini párt­jaink központi bizottságai között létrejött kapcsolato­kat. Büszkék vagyunk az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ság és Szolnok megye dol­gozóinak a proletárinterna­cionalizmus eszméitől átha­tott és állandóan fejlődő testvéri együttműködésére. Ez a kapcsolat évről évre gazdagabb, s mind több kol­lektíva válik részesévé, hangsúlyozza az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkárának táv­irata, amely jókívánságokkal fejeződik be. Ezt követően Fábián Már­ton ismertette a pártérte­kezlettel a további, szűkebb hazánkból érkezett távira­tokat. BORSOS JÁNOS a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Talajművelési Kutató Intézetének igazgatója Szoros együttműködés a tudományos kutatásban Az elmúlt években a tudományos tevékenység mind tervsze­rűbbé vált a megyében, termelésfej- lesztő szerepe növekedett. Azt hiszem. — mondotta — hogy a hazai mezőgaz­dasági kutatás olyan meg­újhodására kell számíta­nunk. amelyben minden ér­dekeltségi tényező a komp­lex eredmények elérésére ösztönöz. Erre nagy szük­ség is van. hiszen az ipar- szerű mezőgazdasági tech­nológiák komplex fejlesztést igényelnek. Ehhez igazodóan integrált kutatási szerveze­tek kellenek. Nagvon fontos, hogy a kutatóintézetek szo­ros együttműködésben dol­gozzanak a termelő üzemek­kel. mondotta, majd ennek gyakorlati hasznosságáról szólt. A nádudvari termelési rendszer számára komplex talajművelési eljárást kísér­leteztek ki, amely 30 száza­lékos energia- és 30 száza­lékos időmegtakarítást ered­ményezett. A bevált eljá­rást a közeljövőben már hat­ezer hektáron alkalmazzák. Külön hangsúlyozta Bor­sos János, hogy milyen sze­repe van a talajjavítási tu­dományos kutatásoknak a juhászat fejlődésében. Külö­nösen a Május 1. Tsz-szel volt gyümölcsöző a kutató- intézet együttműködése, melynek eredményeként a juhászat annyit fejlődött, hogy a karcagi gazdaság már országos tapasztalatcse­rék házigazdája. A továbbiakban arról be­szélt a felszólaló, hogy a Debreceni Akadémiai Bizott­ság milyen segítséget ad a tudományos kutatóknak. A DAB nem a tudósok vidéki szervezete, hanem megfelelő regionális keret a minél eredményesebb kutatómun­kához. Munkatervében a legfontosabb témák szere­pelnek, amelyek a gazdaság, a termelés korszerűsítését szolgálják. SZALAI LÁSZLÓ a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója Korszerűbb termékszerkezet sítését adja. de egyben a káderek megismerését, neve­lését is szolgálja. Felszólalása második ré­szében a kongresszusi irány­elvek vitájának tapasztala­tairól szólott. Egyértelműen kiderült az eszmecserék so­rán, hogy a párttagok a párt fő irányvonalának a folytatását igénylik, azt ké­rik a kongresszustól, hogy az eddigi irányvonalat erő­sítse meg. A párttagok hang­súlyozták, hogy a fontos dokumentum — az irányel­vek — az egyes, soron levő feladatok megértéséhez is hozzájárult, jó politikai hát­teret biztosított megoldásuk­hoz. A vitákban kikristályo­sodott az a helyes álláspont, hogy a politika változatlan­sága, folytonossága és a változó követelményekhez való alkalmazkodás egymást, feltételezi. DR. BÉNYEI MAGDOLNA a megyei Hetényi Géza kórház főorvosa Jelentős tartalék: a megelőzés A XI. kong­resszus nagy követelmé­nyeket tá­maszt az egészségügyi dolgozókkal szemben, — mondta töb­bek között felszólalása elején a fő­orvosnő. — Megkívánja a tartalékok feltárását, napi­rendre tűzi a hatékonyság, a munkaszervezés fontosságát. A megye egészségügyi el­látásának fejlődését jól pél­dázza a megyei és a jászbe­rényi kórház ágylétszámá­nak növelése mellett a kör­zeti, gyermekkörzeti háló­zat kiterjesztése és különös­képpen az üzemorvosi szol­gálat kiépítése, melynek a gyógyító munka mellett is elsődleges feladata a meg­előzés, a dolgozók egészségé­nek megóvása a munkahelyi ártalmaktól, a foglalkozási betegségektől. A továbbiakban azt hang­súlyozta, hogy az egészség- ügyi munka fejlesztésének hatalmas tartaléka, a szoci­alista egészségügy leglénye­gesebb alapelve a megelő­zés. Ezután az egészségügyi el­látásban megvalósított integ­rációról beszélt. Ismertette a Hetényi Géza kórház-rend,e- lőintézet e területen szerzett tapasztalatait, elért eredmé­nyeit; biztosítani tudják a betegek folyamatos figye­lemmel kísérését, megszűn­tek a párhuzamos vizsgála­tok, a betegellátásban egy­séges gyógyítási elvek érvé­nyesülnek. Az integráció gazdasági eredményekkel is járt. A központi gazdasági, pénzügyi, műszaki irányítás lehetővé tette egyes egész­ségügyi területek kiemeltebb fejlesztését, az anyagi esz­közök koncentráltabb fel- használását. Felszólalása további részé­ben dr. Bényei Magdolna a progresszív betegellátás megvalósításáról beszélt, majd szólt arról, hogy a megnövekedett feladatok az egészségügyben dolgozó párt- szervezetek iránt is fokozott követelményeket támaszta­nak. Az egészségügyi ellá­tás hatékonyságának növelé­sére tett intézkedések csak akkor valósíthatók meg, ha az ott dolgozó kommunis­ták a végrehajtásban mind szakmai, mind ideológiai té­ren egységes álláspontot kép­viselnek. Ezen elvek megva­lósítása érdekében jött lét­re Szolnokon az egészség- ügyi pártbizottság, mely ar­ra hivatott, hogy a szakmai­lag jól szervezett, integrált egységben megteremtse a szakmai felkészültséggel öt­vözött egységes politikái irányítást. Termelésünk­kel elsősor­ban a hazai szervetlen ve­gyianyag-, műtrágya- és mosószer­igényeket elé­gítjük ki. Az alapanyagok döntő több­ségét import­ból szerezzük be, hisz ha­zánkban például kén-, fosz­fát-előfordulások nincsenek, nem gyártunk egész sor szervetlen alapanyagot. Ex­portunk az összes termelé­sünknek nem éri el a 15 százalékát, tehát csak a bel­földi igények kielégítése után megmaradt végtermé­keket exportáljuk — kezd­te felszólalását a Tiszamen- ti Vegyiművek igazgatója. A gyár tőkés importja az ötödik ötéves tervben 1.8- szorosára, az export viszont háromszorosára növekedett. Az elért termelési deviza­mutatók azt bizonyítják, hogy az export gazdaságos volt. A tőkés import csök­kentésére új fejlesztésként preferált hitelből végrehaj­tották a nátriumtripolifosz- fát üzem beruházását. Ezzel a fejlesztéssel az egész magyar mosószeripar egyik legfontosabb nyersanyagát szovjet és bolgár nyers­anyagokból maguk állítják elő, sőt, exportra is lesz le­hetőség. Minden intézkedést megtettek arra — mondotta a felszólaló, hogy a KGST importkontingenseiket maxi­málisan kihasználják. Re­konstrukciós jellegű fejlesz­téseik is kedvezően módo­sították termékszerkezetüket, hangsúlyozta, és egyben nö­velték az exportképes ter­mékeik gyártási lehetőségét. Ilyen fejlesztést hajtottak végre a porfestékeknél, a kriolitnál és a mosószernél. A termelékenység alaku­lásával foglalkozva elmon­dotta, hogy a magyar vegy­ipar termelékenysége elma­rad a hasonló műszaki szín­vonalú külföldi üzemek ter­melékenységétől. Programot' készítettek arra, hogy mi­lyen ütemben kívánják meg­közelíteni a nemzetközi ter­melékenységi színvonalat. Az egy főre eső termelési értékük ez évben meghalad­ja az 1,6 millió forintot, amellyel a magyar vegyipa­ron belül az elsők között vannak. SÁNDOR LÁSZLÓ a szolnoki városi pártbizottság első titkára Élénk eszmecserék az irányelvekről A kongresz. szusra készü­lődés idősza­kában meg­tartott párt- taggyűlése­ken, küldött- és pártérte­kezleteken véleményt nyilvánító párttagok megfogalmazták, hogy to­vább kell javítani a párt el­lenőrző tevékenységét. Úgy gondolom, mondotta a fel­szólaló, hogy ennék a jo­gos igénynek akkor lehet jobban megfelelni, ha a párt. határozatok egységes értel­mezésére még fokozottabb figyelmet és energiát for­dítunk. s az eddigieknél is következetesebben dolgo­zunk a párthatározatok meg­értetése érdekében. Ha egy­séges az értelmezés, a rész­kérdésekkel való azonosu­lás is, akkor kevesebb a gond a végrehajtásban. A pártellenőrzésnek mozgósító, ösztönző hatása van —hang­súlyozta Sándor László, és ha ezt a pártmunka szerves részeként, az alapszerveze- tekiben, a pártszerveknél fo­lyamatosan, jól érvényesítik, hatásosan segítik a döntések megvalósulását. A pártellen­őrzés igen alkalmas arra, hogy a határozatok alapján folyó munka objektív minő­VÁNDORFI RÓBERT a Kőolajkutató Vállalót igazgatója Kockázatvállalás és felelősség A felszólaló elmondta: az ötödik ötéves tervben or­szágosan 30 millió tonna ipari készlet felfedezése szerepel. Eb­ből a Kőolaj- kutató Válla­latnak 18 millió tonnát kellett bizto­sítania. Vállalatuk kollektí­vája úgy döntött, hogy koc­kázatvállalással ugyan, de arra törekszik, hogy földraj­zilag szétszórtan, nagy in­tenzitással végzik kutató munkájukat. Egyben vállal­ták, hogy terven felül 3 millió tonna szénhidrogén­készletet tárnak fel. Az eredmény: tavaly év végére már 5 millió tonnával több szénhidrogént találtak, mint amennyit előirányoztak. A két pártkongresszus közötti időszakban az eddig megta­lált szénhidrogének értéke 4,6 milliárd dollár, és ebből a többletteljesítés 1 milliárd dollár értéket tesz ki. Eredményeiket ők is a ha­tékonyság növelésével érték el. Azaz csökkent vállala­tuknál! a munkáslétszálm, a kutatásra fordított állami támogatás jelentősen nem emelkedett. A továbbiakban munká­saik szociális, kulturális el­látásáról beszélt. Majd ki­fejtette: a jelenlegi integrált világgazdaságban nem lehet megengedni, hogy egy or­szág olyan szabványnormá­kat, biztonsági előírásokat alkalmazzon, amelyek meg­kötik a termelésben dolgo­zók kezét. „Rendelet, utasí- tásdömping van. Ma már ott tartunk — mondotta —■„ hogy egy vezető elolvasni sem képes a rendeleteket, nem betartani. Hazánkban kialakult egy olyan, utasítá­sokkal! teleszőtt helyzet, hogy azokat az eszközöket, amelyeket a világon min­denhol korszerűnek tarta­nak és alkalmaznak, nálunk azzal, hogy balesetveszélye­sek, nem engedik működtet­ni. Meggyőződésem. hogy nem embert védő érdekek miatt. Az igazi ok a felelős­ségtől való félelem, a túl­biztosítás.” Hangsúlyozta, hogy jelenlegi gazdálkodási helyzetünk mindinkább a kockázatot vállaló, a felelős­ségtől nem félő vezetői ma­gatartást igényli. Felszólalása végén beje­lentette: tervük szerint ez évben még hárommillió ton­na szénhidrogénnel növelik a hazai energiamérleget, ez­zel elérik, hogy a két párt- kongresszus között a terve­zett 18 millióval szemben 26 millió tonna szénhidrogént fedeznek fel. BETHLENDY BÉLA a jászberényi 606. számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója Egységes képzés, javuló körülmények A megyében 15 ipari, me­zőgazdasági, kereskedelmi, vendéglátóipari és egészség- ügyi szakmunkásképző inté­zet látja el a szakmunkás- képzés feladatait. Az intéze­tekben az idei oktartási év­ben több mint hat és fél ezer fiatal tanult. Ez a nagy létszám, valamint az a kö­rülmény, hogy a szakmun­kásképző intézetekben folyik a szakmunkásutánpótlás ne­velése, indokolja, hogy meg­különböztetett figyelmet for­dítsunk az ott folyó nevelő, Oktató munka színvonalára. A XI. kongresszus óta a (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom