Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

TANÁCSKOZIK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás a 2. oldalról) A beszámolási időszakban nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy a lakásépítés,' a gyer­mekintézmények fejleszté­se terveink szerint történ­jen. Az öt évre tervezett 15—18 ezer lakás várhatóan felépül, a terveknek megfe­lelő számú óvodai hely léte­sül, az új általános iskolai tantermek száma pedig meghaladja az előirányzatot. Ezek nagy horderejű ered­mények. Ennek ellenére komoly társadalmi gondok vannak: ezrek várnak lakásra, az óvodákban nagy a zsúfolt­ság, kevés a bölcsődei hely is. Sok család van nehéz helyzetben. Azt is tudjuk: nem elég a lakásokat felépíteni, hanem párhuzamosan a kapcsolódó beruházásokat is meg. kell valósítani. Hiába adunk va­lakinek lakást, ha nem tud bevásárolni, normálisan köz­lekedni. ha a város túlsó végére kell vinnie a gyere­két. óvodába, iskolába. A szép lakásnak örülnek az emberek, de nemcsak lakni, hanem élni is kell az új lakótelepeken. Ha a kap­csolódó beruházások elma­radnak, vagy késnek, akkor az átadott új lakóház csak részben csökkenti a feszült­séget. A hatodik ötéves terv előkészítésében és a végre­hajtás során e szerint kell gondolkodnunk és cseleked­nünk mindenütt. Külön szeretnék szólni ar­ról is, hogy nem lehet kizá­rólag új beruházásokban gondolkodni a területfejlesz­tési politikában sem. A jö­vőben <— miként az iparban, a mezőgazdaságban, a szol­gáltatások terén — még je­lentősebbé válnak a re­konstrukciós és olcsó meg­oldások. A gyermekintézmé­nyek, az általános iskolák bő­vítésében is a gyors, olcsó és megfelelő megoldások kerül­jenek előtérbe az újak épí­tése mellett. Az eddiginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a lakóházak, lakások rekonstrukciójá­nak, korszerűsítésének, álta­lában az állagmegóvásnak. A hatodik ötéves tervidő­szakára megyei területfej­lesztési terv készül. Ebben a megye összérdekeiből és nem egyes városok, települések érdekeiből kell kiindulni, másrészt indokolt fenntarta­ni továbbra is, hogy a tizen­egy fejlesztésre kijelölt te­lepülés megkülönböztetett és arányos figyelmet kapjon fejlesztési politikánkban. A megye településfejlesztésé­ben a jövőben is nélkülöz­hetetlennek tartjuk a társa­dalmi erők összefogását, a tömegszervezetek és mozgal­mak szervező munkáját. Fejlőd» agitációs és propagandamunka Társadalmi céljaink a gaz­daság, a művelődés, a gon­dolkodás és az életmód szo­ros egységben való fejlesz­tését követeli meg. Az ideo­lógiai életet, a közművelő­dést, a közéletet is annak a felfogásnak kell áthatnia, hogy a szocializmus — a társadalom erkölcsi arcula­tát tekintve is — a munka társadalma legyen. Az el­múlt években a XI. kong­resszus határozatai szerint dolgoztunk ezeken a terüle­teken is. Megyénkben is erősödött a marxizmus1—leninizmus be­folyása, a társadalom erői­nek öszsefogása a szocializ­mus céljainak megvalósítá­sában. a munkásság és pa­rasztság politikai szövetsé­gének alapján. Értelmisé­günk elkötelezetten szolgál­ja a szocializmus ügyét, mindinkább tudatában van annak, hogy növekvő szere­pe a társadalomépítésben növekvő felelősséggel is jár. Az ideológiai élet, az agi­tációs és propagandamunka a beszámolási időszakban a XI. kongresszus és a Köz­ponti Bizottságnak a propa­gandamunkáról hozott hatá­rozata szerint folyik a me­gyében. A XI. kongresszus idején kibontakozott aktív, politizáló légkör tartósnak bizonyult. Ennek egyik ere­dője, hogy az emberek nagy tömege felismerte a politi­kai munka növekvő szere­pét, a másik, hogy a pártban a tagkönyvcsere során vég­zett politikai tevékenység fokozta a kommunisták ak­tivitását. Ez kisugárzott a pártcsoportok, a pártszerve­zetek környezetére is. "Fontos politikai eredmény­nek tartjuk, hogy megszilár­dultak az agitációs és pro­pagandamunka keretei, " tö­megbázisa állandósult. A politikai oktatás emelkedő színvonala, a szóbeli agitá­ció, a politikai vitakörök si­keres működése, a pártna­pok tömeghatása, valamint a Népszabadság nélkülözhe­tetlen orientációs segítsége, a Szolnok megyei Néplap emelkedő színvonala és di­namikusan növekvő olva­sottsága hatékonyan se­gítették a marxizmus—leni­nizmus eszméinek ' térhódí­tását, a párt politikájának megértetéséit, a megye lakos­ságának mozgósítását . az előttünk álló feladatokra. Az elmúlt években vég- .zett tömegpolitikai munka hatása érződött a dolgozók jobb, tettre készebb munká­jában, magatartásában és a közvélemény alakulásában. Tapasztalataink szerint he­lyes volt, hogy a megyei pártbizottság a kongresszusi felkészülési időszak felező­jén a tömegpolitikai munka minőségének sokoldalú ja­vítására, a tartalom gazdagí­tására ösztönözte a párt- és tömegszervezeteket, moz­galmakat. Úgy véljük, ezt az utat kell járnunk a jövőben is, nem hagyva figyelmen kívül, hogy ideológiai mun­kánk hatása rövid távon ne­hezen mérhető, sőt ettől óva­kodni is kell, mert e terüle­ten a gyors „eredményekre” való törekvés szükségszerű­en felszínességhez, formaliz­mushoz vezet. A megyei pártbizottság és szervei nagy körültekintés­sel és folyamatosan foglal­koztak a közoktatás, a köz- művelődés, a tudományos és művészeti élet kérdéseivel, rendre áttekintették a hatá­rozatok végrehajtásának helyzetét, állást foglaltak a tennivalókról. Ez jellemző az irányító pártszervek te­vékenységére is. Nagyon fontosnak tartjuk annak kiemelését, hogy a közoktatás, és a közműve­lődés, a kulturális élet irá­nyítása, segítése, ellenőrzése a pártmunka szerves részévé vált. Ennek alapvető szere­pe van a tárgyi és személyi feltételek javításában, az új tantervek bevezetésében, a nevelő iskolákhoz vezető úton elért előrehaladásunk­ban, a közművelődés, a mű­vészeti élet fellendülésében, tartalmi fejlődésében. Az eredményekben jelentős és értékes szerepe van az eze­ken a területeken dolgozó kommunistáknak. Gazdagodott a művészeti és a tudományos élet Megbecsüléssel kell szólni a társadalmi munkaakciók­ról. Ezek is elősegítették, hogy a közoktatás, a közműve­lődés feladatainak megvaló­sítása a közügy rangjára emelkedjék. Gazdasági gond­jaink, a megváltozott körül­mények ezeken a területe­ken is ésszerűbb, takaréko­sabb gazdálkodást követel­tek intézményeinktől. A ha­todik ötéves terv előkészíté­sében kellő figyelmet kell fordítanunk a közművelődés falusi intézményhálózatá­nak fejlesztésére, korszerű­sítésére, természetesen anya­gi lehetőségeink határán be­lül. Művészeti életünkre az ál­talános élénkülés a jellemző. Szolnok mellett Jászberény, Karcag, Mezőtúr művészeti élete is kibontakozóban van. A művészek többsége a szo­cialista társadalom igenlésé­ből indul ki, alkotásaival te­vőlegesen szolgálja az em­berek nevelését, figyelmét a Előtérben a mezőtúriak szocialista építés céljaira összpontosítja. A képző- és népművészet­ben, a színházi kultúrában kiemelkedő, országosan, sőt nemzetközileg is számottevő művek, előadások születtek. A zenei kultúra gazflago- dott, hosszú évek óta kiváló zenekarok, muzsikusok is rendszeresen fellépnek a me­gyében. Örömünkre szolgál, hogy vendégül láthattunk kiváló hazai és külföldi színházi együtteseket, élvo­nalbeli képzőművészeket, rangos amatőr csoportokat is. A kultúra horizontja szé­lesedett. Színházunk egy-egy szolnoki bemutatója orszá­gos eseménnyé vált, éppen úgy, mint fővárosi vendég- szereplései. Képzőművé­szeink, legjobb kórusaink, népművészeink hazai és kül­földi bemutatkozásai is öreg­bítették e táj, s nemzeti kul­túránk jó hírét. A Jászkun­ság című folyóirat megújhó- dott tartalomban és formá­ban mindinkább otthonává, egyik -szervezőjévé válik a társadalompolitikai kérdé­sek művelésének, az iroda­lomnak, a művészetnek. Ügy gondoljuk, a fejlődés megkívánja az alkotóművé­szek körének bővítését, a művészeti értékek szerve­zettebb terjesztését, a kezde­ményezések bátorítását és felkarolását, a művészeti íz- lésikultúra tudatosabb és ha­tékonyabb fejlesztését. Tudományos életünk ered­ményeit, helyzetét, lehetősé­geit reálisan számba vettük az írásbeli jelentésben. A jövőre nézve az az álláspon­tunk, hogy szerény keretek között is, de megvan a le­hetőség a megyében a tu­dományos élet további fej­lődésére. A tudomány ápo­lása a mi viszonyaink között elsősorban azt jelenti, hogy minél gyorsabban ismerjük meg és késlekedés nélkül alkalmazzuk az új vívmá­nyokat a gyakorlatban, más­részt a tudományos fokozat­tal rendelkező szakembere­ket segítsük munkájukban. A tudományok művelőivel szemben természetes igé­nyünk, hogy aktív részesei legyenek a közéletünknek, s számíthassunk rájuk a párt­munkában, a marxizmus— leninizmus eszméinek és a tudományos világnézetnek a terjesztésében. Erűsödnek a tanácsok és a lakosság kapcsolatai Az állami munkáiban is ér­vényesül a párt vezető sze­repe. A tanácsok és az álla­mi intézmények a XI. kong­resszus határozatai, szerint dolgoznak. Erősödnek tö­megkapcsolataik, a megye lakosságának megelégedésé­re végzik munkájukat. A párt politikájának vég­rehajtását a tanácsok ered­ményesen szervezik a gazda­ságban és a kulturális élet­ben egyaránt. Igazgatási, jogalkalmazási feladataikat a törvényesség betartásával teljesítik. Szolgáltatásaikat korszerűsítették, a lakosság személyes ügyeinek intézése kulturáltabbá, színvonala­sabbá vált. Az ügyfélszolgá­lati irodák megszervezésével országosan példát mutattak. Az elmúlt években a ta­nácsi gazdálkodásra, a terü­letfejlesztési politika meg­valósítására, a pénzügyi egyensúly fenntartására a körülmények változásai és a szigorúbb követelmények miatt fokozott figyelmet for­dított a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács. Meg­győződésünk, hogy taná­csaink döntő része felelős­ségtudattal, ésszerűen, a köz javát szolgáló kiegyensúlyo­zott gazdálkodást folytatott, sikeresen alkalmazkodva az ú j helyzethez. Voltak telepü­lések, ahol jelentősebb pénz­ügyi feszültségek keletkez­tek. amelyeket megfelelő po­litikai. állami intézkedések­kel sikerült jelentősen, az elviselhetöség szintjére mér­sékelni. A tanácsi dolgozók szak­mai, politikai felikészültsé­ge növekedett, nagy többsé­gük megfelel a követeimé­nyeknek. A vezetői után­pótlás nevelése tervszerűbbé vált, némely esetben azon­ban az illetékes pártszer­veknek előrelátóbban kellene segíteni a káderkiválasztást­A szocialista törvényesség tovább erősödött, az igaz­ságügyi szervek magas szín­vonalon látták el a felada­tukat. Megyénkben a beszá­molási időszakban a jogal­kalmazásban kirívó törvény­sértés nem fordult elő, és csökkent az állampolgárok által elkövetett törvénysér­tések száma is. Ez minde­nekelőtt a társadalmi, az ál­lami, rendőri szervek ered­ményes, összehangolt meg­előző munkájának köszön­hető. A törvényességi fel­ügyeleti feladataikat az ügyészségek jól látják el, s a népi ellenőrzési bizottsá­gok is eredményesen töltik be társadalmi szerepüket. A munkásőrség kiképzése tervszerű volt, a testület harckészültsége jó. szélesed­tek társadalmi kapcsolatai. Az állomány erkölcsi-politi­kai helyzete szilárd, megfe­lel. a párt által megszabott normáknak. A munkásőr elvtársak a munkában, a pártmegbízatások teljesítésé­ben egyaránt példát mutató tak. A sport irányítása fontos állami feladat. Az állami és társadalmi szervek kezdemé­nyezésével és támogatásá­val a sportlétesítmények száma emelkedett, a minő­ségi sport és a tömegsport terén azonban az eredmé­nyeik elmaradtak a lehető­ségektől. A sport és testnevelés to­vábbfejlesztésében abból kell kiindulni, hogy a tömeg­sport és a minőségi sport oszthatatlan, tartós eredmé­nyei kizárólag széles tömeg­sportbázison érhetők el. A tömegsportban az elmúlt években megháromszorozó­dott a résztvevők száma, s ez nem lebecsülendő ered­mény. Feladatnak tartjuk, hogy a minőségi sportban eseten­ként jelentkező ellentmon­dásokat az állami és egye­sületi vezetés következete­sen feloldja. Ennek alapfel­tétele. hogy a sportvezetők­kel, edzőkkel és sportolók­kal szemben határozott, egyértelmű, politikánknak és erkölcsi elveinknek megfe­lelő követélményeket tá­masszunk. Csak így érhet­jük el a sport igazi célját: nemesíteni az embert, szó­rakoztatni a közönséget. A társadalmi munkások önzetlen segítsége nélkül — akik az eddiginél na­gyobb megbecsülést érde­melnek — sem a tömeg-, sem a minőségi sport nem fejlődne ilyen ütemben. Mindinkább olyan emberek kapjanak társadalmi mun­kaként sportvezetői megbí­zatást. akik a munkahelyü­kön is tekintélyes, megbe­csült embereknek számíta­nak. Növekedett a párt tömegbefolyása, mozgásit» ereje Kedves Elvtársnők! Elv­társak! Engedjék meg, hogy a to­vábbiakban Szolnok megye több mint 35 ezer 500 kom­munistájának a XI, kong­resszus óta végzett munká­járól szóljak. Pártéletünkben a lenini normák maradéktalanul ér­vényesülnek. Erősödött a párt vezető szerepe, a pártegy­ség szilárdsága kifejezésre jutott a cselekvésben. Növe­kedett és szélesedett a párt tömegbefolyása, tekintélye, mozgósító ereje. Ügy gon­doljuk, nem szerénytelenség megállapítani, hogy a me­gye kommunistái az elmúlt években becsülettel helytáll­tak a munkában, á közélet­ben, teljesítették kötelezett­ségeiket. A kongresszusi időszak égyik kiemelkedő politikai feladata a tagkönyvcsere le?- bonyolítása volt. Célja meg­valósult, szorosabbra fűztük sorainkat, hozzásegített ben­nünket a pártszervezetek helyzetének mélyebb, jobb megismeréséhez, egységeseb­bé vált a cselekvés. A tapasztalatok arra hív­ták fel a figyelmünket, hogy a határozatok értelmezése során nem alakult még ki mindenben egységes gyakor­lat. Ennek fő okát abban láttuk, hogy a megváltozott körülmények között született új döntéseket nem minde­nütt sikerült idejében meg­értetnünk. A pártnak régi tapasztalata, hogy az egysé­gért nap mint nap meg ke'l küzdeni: az egységnek nem­csak az általános irányvo­nal elfogadásában, hanem az MSZMP konkrét, min­denkori politikájának vég­rehajtásában is meg kell nyilvánulnia. A párt határozatainak végrehajtásában döntő sze­repe van a megyében mű­ködő 1016 alapszervezetijek és 3 ezer 639 pár.tcsoport- nak. A pártcsoportok irányí­tásában jelentős fejlődést értele el az alapszei-vezetek vezetőségei. Megértették, hogy élő, pezsgő pártélet csak a pártcsoportok jobb munkájával érhető el. Ha azt akarjuk, hogy a tag­gyűlés elé a lényegében már megértett, megvitatott kér­dések kerüljenek, akkor a pártcsoportokban vitatkozó, eleven politizáló légkört kell erősítenünk. Döntéseink vég­rehajtása nem azon múlik, hogy az emberek nem akar­ják elvégezni a feladataikat, hanem azon, hogy nem min­den esetben értik meg azo­kat. Ennek az ellentmon­dásnak politikai feloldásá­ban fontos szerepük van a pár tcsopo rtoknak. A párt csoportokat az el­méleti kérdések megérteté­sén túl a gyakorlati politi­kai feladatok megoldására kell orientálniuk a pártve­zetőségeknek. a munkahe­lyeken a gazdaságpolitikai célok megismertetése mel­lett elsősorban a termelés­ről. a minőségről, a munka- fegyelemről, a selejtről, a hibátlan munkáról indokolt vitatkozni, eszmecserét foly­tatni. A pártalapszervezetek munkája tervszerűségében figyelemre méltó minőségi változások következtek be. Megértették, és a gyakor­latban helyesen alkalmaz­ták, hogy a tervszerűség, a tisztánlátás a politika vég­rehajtásának, ellenőrzésé­nek nélkülözhetetlen eszkö­ze, mely erősíti a párt szer­vezeti, cselekvési egységét. Fejlődött munkastílusuk, módszereik változatosabbá váltak, jobban igazodtak a konkrét feladatokhoz. Mun­katerületükön mindenben érvényt szereztek a párt határozatainak, biztosították a T»árt vezető szerepének ér­vényesítését, Egy mondat­tal kifejezve: jól dolgoztak a pártalapszervezetek. Azért fontos ezt megállapítani, mert tudjuk, hogy a párt politikájának színvonalát és eredményességét nagy mér­tékben az határozza meg, hogyan dolgoznak az alap- szervezetek. Nincs szándé­kunkban illúziókat kelteni: vannak pártszervezeteink, ahol a munka színvonala még nem éri el a kívánt mértéket, ahol a vezetősé­gek tagjainak, a tisztségvi­selőknek még sokat kell ta­nulniuk, tapasztalniuk ah­hoz. hogv pártszervezetük eredményesebben dolgozhas­son a közös ügyért. Elvtársak! Gondolom, mindannyian egyetértünk abban, helytelen volna „fe­lülről” kizárólag a pártszer­vezetekre hárítani a felelős­séget, ha valahol gyengéb­ben megy a munka, mond­ván: mi mindent jól kita­láltunk, elképzeltünk, mit csináljunk, ha nem értik. Ezt a magatartást felelős irányítószerv nem engedhe­ti meg magának. A feladat az. hogy mindaddig segít­sünk a határozatok megér­tetésében, a végrehajtás megszervezésében, ellenőr­zésében, ameddig szükség van rá. Az alapszervezetek­nek is mindinkább meg kell érteniük, hogy a felsőbb pártszervek nem adhatnak mindenhez megoldási recep- teit. A helyi önállóságöt, a kezdeményezőkészséget nem lehet semmi mással helyet­tesíteni. Ezt segíti önzetlen, eredményes munkájával a függetlenített pártapparátus is. Eredmények a pártépítésben A beszámolási időszakban 6 ezer 71 elvtársat vettünk fel a pártba, az új tagok nagy többsége termelőüzem­ben dolgozik. A új pártta­gok között céljainknak meg­felelően emelkedett a nők aránya, a fiataloké viszont csak megközelíti a kívána­tosat. Egészében véve a pártépítés megfelelt a XI. kongresszus követelményed­nek. A pártépítésben a neve­lés, a kiválasztás körülte­kintő volt. Szükséges volt azonban munka közben iga­zítani a gondolkodáson, hogy a gyakorlatban a keretszá­mok fogódzói nélkül is a kongresszusi határozat alap­ján folyjék a pártépítés. Ahol jó volt a pártépítő munka, ahol óvakodtak min­den kampányszerűségtől, ott előrelátó, hosszú távú. terv­szerű gondolkodást tükröz­nek az eredmények. Tapasz­talatunk. hogy a pártépítés akkor és ott halad hélyes úton, ha a párttaggá neve­lés politikai céljainknak megfelelően elsősorban a fi­zikai dolgozókra és a tár­sadalom legjobb munkásai­ra irányul. Azt is meg kell értenünk, hogy a társadalom különbö­ző osztályai, rétegei köré­ben nem lehet azonos párt­(Folytatás a 4. oldalon) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom