Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 8. Révai Nagy Lexikona: 1916. „No. Felnőtt nőnemű személy. A férfi lés nő közt lévő természetes különbség a nőre nézve jogi különbségeket is von maga után.. .*' íródott mindez anyáink, nagyanyáink korában. Mit kívántak akkor tőletek a társadalom erősebb nemű \tagjai? Szeressetek, szüljetek, legyetek jó feleségek, kiváló háziasszonyok? Osszátok be a férj keresetét, neveljétek a gyerekeket? És aztán? Jelentett-e valamit mindezeken kívül számotokra, hogy a technika századában azt mondhattátok magatokról: NŐNEK SZÜLETTÜNK Ismét a lexikonból: „A jövő nemzedék érdekében a női munka terjedésé, vei annak törvényes korlátozása is előtér, be lép.. A gyapjú jellegzetes illata betölti a műhelyeket. Nemcsak azt, ahol a merinót szövik, azt is ahol a perzsaszőnyegeket csomózzák a drága, finom anyagból gz öcsödi nők. „Főnökasszonyuk” — a békésszentandrási Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet öcsödi telepének vezetője — Bíró Imréné. — Már 25 éve. A kezdetkor óriási eredménynek számított, hogy végre munkaalkalom adódik a nőknek a mezőgazdaságon kívül is, itt a faluban. Akkor az okozott gondot, hogyan helyezzünk el minden jelentkezőt. — És ma? — Az, hogy nincs elég munkaerő, látja, üres munkahelyeink vannak. A környékbeli gyárak elszipkázzák tőlünk az embereket. Persze érthető, modern üzemben, jobb körülmények között, könnyebb munkával, több pénzt lehet keresni. Mert ez a másik gondom: 2 ezer 500 forint a havi átlag- kereset nálunk. Van aki négyezret, van aki csak kétezret keres. Betanított munka a miénk, nincs lehetőség a szakmásításra. — És, amint látom, szinte csak nőket foglalkoztatnak. — Ezért'aztán nálunk nem gond, az egyenlő munkáért egyenlő bért elv érvényesítése. Bár szerintem lassan a múlté lesz ez a gond, minden munkahelyen. — Tehát a falun élő asz- szony is az ipart választja? — Inkább a jobb lehetőséget. Bár a falusi asszony még ma is sokat dolgozik. Látom a mi dolgozóinkon. Időre eljárnak munkahelyükre, és becsülettel ledolgozzák a nyolc órát. Legtöbb családban két gyerek van és az anya gondoskodása nem pótolható. Ott van a háztartás, a háztáji ezernyi nyűge. Ez meg is látszik az életszínvonalukon. Kézimunkáznak is, és olvasnak. Elég sok könyvet elad a bizományosunk. Én vezetem a telepen a politikai oktatást is, tizenkét éve. Higgye el, a ma asszonyát, a falusit is, érdekli, hogy mi zajlik körülötte a világban, az országban, és véleménye van az eseményekről. — Nő vezető, nők között. — Hogy elfogadnak-e? Ezzel itt soha nem volt bajom. Persze ha a község többi gazdasági vezetőjét veszem, már ez nem ilyen egyértelmű. Bizonyítani kellett naponta, és kell ma is. De ahogy múlnak az évek, az ember egyre nagyobb gyakorlatra tesz szert. Bátrabb lesz, és ha jól dolgozik, ha érti a dolgát, tekintélye is van. Továbbra is a lexikonból: „A női munka a mezőgazdaságban igen nagy mérvű, de pontosan ki nem mutatható .. — Ma sem tudni? — Dehogynem. A megye téeszeiben mintegy hétezernyolcszáz nő dolgozik, az összes aktív tag 23,8 százaléka. Apró, fehér házikó a hídmérlegkezelő, — Pámer Ilona — munkahelye, a mező- héki Táncsics Tsz-ben. Hogyan él ma egy téeszben dolgozó, tanyán lakó fiatal lány? — Minden reggel 5 órakor kelek. Kerékpárral jövök dolgozni. A munkaidőm 12 óra. Látja ebben is egyenjogúak vagyunk a férfiakkal, mi is tizenkét órát dolgozunk kora tavasztól késő őszig. Csak éppen á munkabérünk kevesebb, mert mi nagyon nehéz munkát nem tudunk végezni. Otthon aztán segítek ellátni a jószágokat, főzök is. Nálunk a családban az otthoni munkát is elosztjuk. — Szórakozás? — A tanyán is van tévé. Szeretek olvasni, kézimunkázni. Ritkán színházba is eljutunk a vőlegényemmel, de az itteni művelődési házban is van lehetőség szórakozásra. Van egy Wartburgom, nyáron, ha tehettük, azzal jártunk Gyulára, strandra. Egyébként nem vagyak kivétel, sok fiatalnak van itt a téeszben kocsija. Tagja vagyok az üzemi KISZ-bizottságnak, meg alapszervezetem vezetőségének, hát az ifjúsági szövetségben is van tennivalóm. — Nem gondolt arra, hogy ha a városba költöznek, ott helyezkedjen el? — Itt anyagilag jobban megtalálom a számításomat. A téesz segíti, aki tanulni akar. Én is elvégeztem a marxista középiskolát, sőt öthónapos pártiskolára is küldtek. Aztán itt is igényünk szerint öltözködhetünk, a telepeken van fürdő, öltöző. Munka után rendbe hozhatja magát az ember. Mindez ma már természetes, mint ahogyan az is, hogy azzal házasodunk akit szeretünk. Üjból idé-. zet a lexikonból: „A nő társadalmi helyzetét neme természetesen elhatárolja .. — Azért három év után, jó volt visszajönni az üzembe. Pedig három gyerekünk van. Józsika 5, Attila 4, An- na-Mária 3 éves. Volt és van elég tennivaló otthon is. — És mégis tanult közben. — Technikumi végzettségem volt, és az üzemmérnöki kiegészítőt végeztem el. Két hónapja, hogy kineveztek a gyár termelési osztály- vezetőjének. Rimányi Józsefné a Május 1. Ruhagyár neveltje, fiatal vezetője. Mellesleg pártalap- szervezeti vezetőségi tag, tanít a Ruhaipari Szakközép- iskolában, pártpropagandista... Nem sok ez egy kicsit a három gyerek mellett? — A férjem, ha ideje van, segít. A fiataloknál már inkább érvényesül a családi életben is a demokratizmus. Mi is közösen végezzük a háztartási munkát. Persze, az is igaz, hogy ha a feleség három évig gyesen van, a férjek kicsit „visszaszoknak” a régi rendbe, mondván, te úgyis otthon vagy, megcsinálhatod. Én minden reggel fél hatkor kelek, a férjem korábban megy el, én viszem a gyerekeket az óvodába. Szerencsére közel van hozzánk. Délután én gyűjtöm be a gyerekeket, a férjem vásárol, estére marad a mosás, a kicsikkel való foglalkozás. — Nem fárad el? — Hát nem szabad fekve néznem a tévét, mert akkor elalszom. És sajnos a szép- irodalom olvasására sincs időm. — Ezekután az egyenjogúságról ... — Szerintem egy nőtől ma is mindenki — elvárja, hogy bizonyítson. Hogy értse a szakmáját, hogy helyén legyen az esze, a szíve, hogy képezze magát, hogy mindig friss, csinos, jólöltözött legyen, hogy a háztartását rendben tartsa, jól nevelje a gyerekeit. Szóval nem köny- nyű eleget tenni. De vállalni kell, mert érdemes. És megint a lexikonból: „A köz- igazgatás magasabb állásaira a nők nem alkalmaztatnak .. Ezen a délelőttön csöndes a mezőtúri városi vezető ügyész — dr. Ozsváth Zsuzsa — irodája. — öt éve dolgozom a városban, ebben a beosztásban. Abban, hogy én itt vezető ügyész lettem, nincs semmi különös. — Tudom, hogy közéleti em ber... — A munkámmal jár. Az ügyészi törvényből adódik a feladat, hogy részt kell vennem á város közéletében. — Most pártbizottsági tag is lett. — Idekerülésem első percétől nagyon sok segítséget kaptam a városi pártbizottságtól és vezetőitől. — Sok nő visel társadalmi funkciót ? — Mezőtúron a társadalmi szervek vezetőinek 40 százaléka nő. Azok a lányok és asszonyok pedig, akik az államigazgatásban dolgoznak, nagyon aktívak, jó a kritikai érzékük. Talán addig, amíg vezető nem lesz egy nő, kicsit sokan aggodalmaskodnak: bírja-e majd a munkát? De aztán természetes, hogy dolgozik, és hogy jól dolgozik. Én soha nem tapasztaltam, hogy valaki is fenntartással viseltetett volna irántam. — Azt sem, hogy egy vezető nő, csinos és fiatal, jobban odafigyelnek rá az emberek? — Én úgy élek, ahogy megszoktam, ha nem figyelnének rám, akkor sem élnék másként. Vannak jó ismerőseim, társaságba keveset járok. Talán ha megvalósul az elképzelés, és lesz értelmiségi klub Mezőtúron. Most esténként otthon a saját továbbképzésem köt le. Üj Magyar Lexikon, 1961: „A nők egyenjogúsága megszünteti a nők különleges elnyomását, kivívása szorosan összefügg a dolgozók összességének felszabadításával... a szocialista társadalom megteremtésével...” És 1970-ben megszületett a párt nőpolitikái határozata is. Nőnek születtünk, és így élünk, a technika századának második felében. Varga Viktória Fotó: Nagy Zsolt Antifasiszta grafikák Varsányi Pál metszetei a jászberényi könyvtárban Varsányi Pálnak, a magyar grafika egyik jelentős személyiségének gyűjteményes kiállítása februártól tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás grfaikái, dokumentumai végigkísérik a napjainkban is aktívan alkotó idős mester életútját. Varsányi az 1920-as évek végén kapcsolódott be a munkásmozgalomba, s nagy agitatív erejű metszetei, sorozatai utat nyitottak neki az európai szocialista mozgalmak fórumain is. Megnyerte Romain Rolland személyes megbecsülését, háborúellenes, antifasiszta metszeteit rendszeresen közölték és ismertették külföldi balodali folyóiratok. A jászberényi városi könyvtárban — a galériabeli bemutatóval egyidőben — a Fasizmus című, 1933-ban készült és illegálisan terjesztett sorozat egyik eredeti példányát tekinthetik meg a látogatók. (A dokumentumértékű képek egyébként' a könyvtár grafikai gyűjteményének féltve őrzött ritkaságéi közé tartoznak, Varsányi 1975. évi jászberényi kiállítását követően kerültek a gyűjteménybe.) A tizenegy linóleummetszetből és egy rézkarcból álló sorozatot a művész önarcképe vezeti be. Az aggodalmas, töprengő, ugyanakkor szuggesztív tekintetű portré szinte figyelmezteti a szemlélőt, hogy alkotójával együtt nézzen körül a korabeli társadalmi valóságban. Ennek a valóságnak ijesztő, fenyegető volta jelenik meg a következő képeken.. A változatos kompozíciós, grafikai megoldások alkalmazásával a művész sikeresen kerüli el a sorozatok sokszor monoton egyhangúságát. Szatirikus gúny jelenik meg például azon a lapján, amely a statárium híreit olvasó, önelégült, elhízott, szivarozó polgárt ábrázolja. (A sorozat egyébként egyetlen 1932-ben készült darabja Sallai és Fürst meggyilkolásának emlékét idézi.) Másutt — például a Munkástemetés című képén —. a leegyszerűsített ábrázolás, a fametszet fekete tónusainak foltszerű alkalmazása kelt drámai hatást. A grafikák többségét az elvont, ugyanakkor jól értelmezhető jelképiség hatja át. E képék közül is ki kell emelnünk a Horogkereszt címűt, annál is inkább, mert a németországi náci párt uralomra jutását követően Varsányi volt, aki a magyar grafikusok közül elsőként próbálkozott e szimbólum mögött megjelenő ideológia, jelentéstartalom igaz, művészi ábrázolásával. Az Európára és a világra leselkedő háborús fenyegetés veszélye a sorozat több képén is megjelenik. Varsányi azonban nem elégszik meg a riasztó társadalmi kórkép ábrázolásával, utal az azzal szemben álló erőkre is. Ilyen a Tüntetés című metszete, vagy az a lágy, mégis szoborszerű férfiaktja, amely nem a cirkuszi mutatványosok látványos izomkolosszusait, hanem a gondolkodó, tettrekész és cselekedni kívánó munkásság jelenlétét idézi. A mozgósító jellegű grafikákat — mint a világ megváltoztathatóságában való hitgyőzelme — egy idilli jelenet zárja be. Boldog kiegyensúlyozottságban pihenő női akt és — ölében zászlót lobogtató gyermekkel — fiatal férfi jelenik meg előttünk. Az enteriőr hangulatát idéző kép sarkában, a talán megszokásból is oda kívánkozó váza és virágcsokor helyén pedig érett búzafcalá- szok társaságában a sarló és kalapács tűnik fel... Varsányi Pál a maga korában kivételes politikai tisztánlátással és elkötelezettséggel, ugyanakkor magas művészi szinten megvalósított sorozata á magyar antifasiszta művészet legjobb hagyományait őrzi. E képek bemutatása hazánk felszabadulásának közelgő 35. évfordulóján nemcsak a fasizmus elleni küzdelem korát, hanem e küzdelem eredményét is felidézi. Arató Antal Modern technikával dolgozunk Hallgatók a tiszthelyettes-iskolán Zsemberi István ezredes, Tóth János, Vízkerti János és Kincs János hallgató Ezekben a hetekben még lehet jelentkezni a Magyar Néphadsereg tiszthelyettes-iskoláira. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán is van ilyen kar, amelyen a fiatalok a szakmai ismeretek megszerzése mellett polgári szakképesítést is kapnak. Az iskola életéről érdeklődtünk Zsemberi István mérnök ezredestől, Tóth János, Vízkertj János és Kincs János hallgatóktól. A következőket mondották: ZSEMBERI ISTVÁN ezredes: Egy hadsereg gerince a hivatalos állomány, rajta áll, hogy a hadsereg eleget tud-e tenni feladatának. Így van ez nálunk is. Néphadseregünk hivatásos katonái iránt alapvető követelmény a társadalmi rendünk iránti elkötelezettség, a magasfokú katonai, politikai felkészültség. Az, hogy katonai feladatainkat minden körülmények között áldozatkészen teljesítsék. A hivatásos állományon belül kiemelkedően nagy szerepük van a tiszthelyetteseknek, különösen a technikai eszközök használatában, karbantartásában. Azt, hogy kik és hogyan kerülnek tiszthelyettesi iskolánkra, a minden évben kiadott pályázati felhívás tartalmazza, amely megtalálható az iskolák igazgatóinál, a tanácsok művelődés- ügyi osztályain, valamint a területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokságon. Főiskolánk tiszthelyettes- képző szakán repülő-műsza* ki tiszthelyetteseket képzőnk. Olyan tiszthelyetteseket, akik a repülőgép sárkányhajtómű, rádió, műszer és fegyver berendezéseinek üzemeltetését és javítását végzik. Mit kapnak hallgatóink az iskolán? — Térítésmentesen teljes ellátásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy az étkezőtől a ruházaton keresztül a teljes tanulmányi felszerelésig mindent megkapnak. Ezen kívül illetményt és tanulmányi eredményüktől függően tanulmányi pótlékot. A hallgatóknak megfelelő lehetőségük van a szabadidő aktív eltöltésére. Jól felszerelt könyvtárral, különböző szakkörökkel,. irodalmi, tánc stb. csoportokkal rendelkezünk. A széles körű tömegsport-lehetőségek mellett hallgatóink a Kilián FSE szakosztályaiban sportolhatnak. Azok a fiatalok, akik az iskola elvégzése után eredményes kibocsájtó vizsgát tesznek, a repülő csapatokhoz kerülnek műszaki tiszthelyettesi beosztásba. Hogy mit jelent a haza fegyveres szolgálata és ezen belül repülő-műszakiként szolgálni, azt csak az tudja igazán átérezni, aki az iskola padjai után előkészíti gépét a repülésre, felelősséget vállal annak üzemképességéért, a repülő-személyzet életéért, azért, hogy repülőgépe minden körülmények között engedelmeskedjék a repülővezető akaratának. A repülő békében is harci feladatot lát el, védelmezi szocialista hazánk légterét. Meggyőződésem, aki ezt az életpályát választja, az az egyik legszebb hivatás mellett dönt. TÓTH JÁNOS hallgató: — Autó- és motorszerelő szakmát tanultam. Közben az Ifjú Gárda révén többször vettem részt laktanyalátogatáson. Ott kezdtem érdeklődni a repülés iránt. Rájöttem ugyanis, hogy az iskolában — legalább is abban, ahová én jártam, — nem megíelelő a tájékoztatás. J ót nem nagyon mondtak a katonai pályáról, inkább elvették az ember kedvét. Ezért jó, ha tanácsot a hivatásos tiszthelyettesektől is kémek az érdeklődők. Az iskolán kedvezőek voltak az első benyomások. Később az ember azt is látja, hogy milyen szükség van jól képzett tiszthelyettesekre. — Természetesnek veszi, hogy avatás után szívesen fogadják a csapatoknál, és köny- nyen be tud illeszkedni az ottani életbe. VÍZKERTI JÁNOS hallgató: — Korábban repültem az MHSZ-nél. Érdekel a modem technika, ezért jöttem ide. Műszeripari szakközépiskolát végeztem, ez az iskola egy szakmával még többet jelent számomra. Az itteni elhelyezés barátságos, kellemes a környezet. Nem félünk a csapatszolgálattól sem, hiszen sok olyan ismerősünk van, aki tavaly vagy tavalyelőtt végzett iskolánkon, és jól érzi magát csapatánál. Társaim nevében is mondhatom, nem bántuk meg, hogy jelentkeztünk a tiszthelyettesi iskolára. KINCS JÁNOS hallgató: — Bátyám is hivatásos tiszt- helyettes, így érthető, hogy korábban sokat beszélgettünk a katonai pályáról. Érdekel a repülőgép, a szakmaszeretet vezérelt ide. — Mindannyian érezzük, hogy nem akármilyen technikával dolgozunk. Amellett tisztában vagyunk azzal is. hogy közvetett úton, bár, de hazánk légterének biztosításában is részt, veszünk majd. Felemelő és jó érzés ez. S. B.
