Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
1980. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új beruházás nélkül, pusztán szellemi befektetéssel Nyolcvan nap alatt: almaidat A TV-híradó rövid tudósítása adta hírül a napokban, hogy új illatosítású mosóporok gyártását kezdte meg a Tiszamenti Vegyiművek: megjelentek a zöldalma illatú mosószerek. Megkérdeztük mi rejlik e rövid hír mögött? Az 1964-ben elkészült mo- sóporüzeim több mint tíz évig nem tudta kihasználni teljes kapacitását. A tervezők túlságosan is optimista becslésekkel vázolták fel a lakosság várható igényeit. A vártnál lassúbb volt azonban az automata mosógépek elterjedése, és a háziasszonyok mosási szokásai sem alakultak át azonnal a szóda-szappan használatáról a korszerű vegyicikkekre. Furcsa- talán, d,e a Tomi-soro- zat termékeinek igazi sikerei főleg azért várattak magukra, mert a magyar háziasszonyok a felmérések szerint jobban kedvelik a drasztikusabb hatású mosóporokat a finomabb mosószereknél. Jóllehet, a Tiszamenti Vegyiművek gyártmányai igen jó minőségűek — szép sikereket arattak a Kiváló Áruk Fórumán is — az állandó gyártmányfejlesztés ellenére sem sikerült 70—75 százalék fölé emelni a kapacitások kihasználtságát. A gyártás gazdaságossága miatt pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a gyártósor állandó költsége mennyi mosóporra oszlik szét. A kiutat végül — a kockázatos — kereskedői tanácsok mutatták meg. Ezek közül a nagydobozos mosópor volt az első, amely osztatlan sikert aratott. A kétkedők érvei — egyszerre száz forintot nem érdemes mosóporra költeni — elhalkultak, és a mosószerüzem hamarosan 80—85 százalékra tudta emelni kihasznált- sági mutatóját. Sőt: tavaly, a másod,ik negyedévben — az árrendezés előtt — az igények első ízben haladták meg a termelés lehetőségeit. A gyáriak meglepetésére azonban a rendelések az áremelés után sem csökkentek; a mosószerüzem ma is teljes kapacitással működik. Miért kell egy sikeres terméken változtatni ? A TVM válasza: azért, mert a termelés végső soron a vásárlókért van, akikért hosz- Szú távon a gyárnak is meg kell dolgoznia! És az elhatározástól 80 nap (!) múlva már csak zöldalma-illattal készülő Tomi mosóporok hagyják el a gyárat. Villám- tárgyalások nyomán az osztrák DRAGOCO-cég szállítja az illatanyagot, a KERMI engedélyezi az új terméket, és máris boltokban a divatigényeknek is megfelelő új termék! Ráadásul az új illatosító anyag kevesebb devizába is kerül, mint az edd,ig alkalmazott CITREX-aroma. Üj beruházás nélkül, pusztán szellemi befektetéssel változtattak a gyártók — csak a piacért, minden magyar kozmetikai gyárat megelőzve. Hogyan találják majd meg a vásárlók az új mosóport? Csak az illata után. Valamennyi új mosópor a régi mosási tulajdonságokat hordozza, az illat ezen nem változtat, a csomagolás tehát nem tünteti fel a változást. A legalábbis szolidnak nevezhető reklám magyarázata: az eddigi megrendelések is meghaladják már a termelés lehetőségeit. Ez az indoka annak is, hogy a sikeres gyári kísérletek nyomán miért nem tervezik egyelőre a narancs, és egyéb illatú mosószerek gyártását: az illatosítás változtatása is a gyártható mennyiséget korlátozná tovább. — Kőhidi — Csomagolják a zöld alma illatú /mosóport Új szolgáltatás Tématanulmányok az építőipari vállalatok fejlesztéséhez „nranyesö” a Ganzban Értékelték a Ganz Villamossági Művek. szolnoki gyárában az 1979. évi szocialista brigádversenyt. A bizottság jelentését a termelési tanácskozás megvitatta és a versenyben részt vevő 50 brigád, eredménye alapján: 11 brigád ért el arany, 18 ezüst, 9 pedig bronz fokozatot. öt kollektívának ítélték oda a Szocialista címet és a zászló kitüntetést, a tanműhelyben két Kiváló ifjúsági brigádot köszönthetnek és egy kiváló művezetőt. A kitüntető címeket és jutalmakat — összesen mintegy 190 ezer forintot — a május 1-i ünnepségen adják át a brigádoknak. A vállalatok hosszú távú fejlesztési terveinek megvalósítását segíti az építésügyi tájékoztatási központ újszerű, sokrétű információs szolgáltatása. Az iparág központi tájékoztatási szerve régi hiány pótlására vállalkozik. A vállalatok ugyanis eddig nehézkesen, vagy csak jelentős költségek árán kísérhették figyelemmel a szakterületük hazai és külföldi eredményeit. Ez sok esetben elsietett, megalapozatlan döntésekhez vezetett fejlesztési elképzeléseik meghatározása során. Az ÉTK most olyan komplex tájékoztatást nyújt, ami az adott vállalat sajátosságait is figyelembe véve, friss szakismereteket ad a fejlesztési tervek megvalósításához. A szolgáltatás fontos részét alkotják a tématanulmányok, amelyek a megbízók sajátos igényeihez igazodva, részletes műszaki adatokat, nemzetközi értékeléseket, gazdaságossági számításokat és fényképekkel is illusztrált elemzéseket tartalmaznak. Emellett a vállalatok konkrét igényeihez igazodó világszínvonal-vizsgálatokat is végez az ÉTK, és folyamatos tájékoztatást nyújt a jelentősebb kutatási eredményekről. Küldöttek a pártértekezleten Három nemzedék J ólesik üldögélni a meleg szobában, nem is a barátságos környezet, sokkal inkább a háziasz- szony miatt. Oly lebilincse- lően tud beszélni mindarról, amit gazdag élet útján megért, hogy az ember könnyen elfeledkezik társaságában az idő múlásáról. — Meghívtak a Rákóczi úti iskolába. Százötven gyerek gyűlt össze, és én az életemről, magam és a társaim harcairól beszéltem. Kérdeztek a gyerekkoromról. Mit mondhattam? Apám kubikos volt, és mi öten mindig éhes gyerekek. Szerintem okos dolog, hogy a ser- Hiülőlkkél ilyen találkozásokat szerveznek a pedagógusok. A gyermek minden iránt fogékony, és jó, ha legalább hall róla, honnét is indultunk mi valamikor. — Mióta párttag Zsuzsika néni? — Én 1931, a férjem 1930 óta. A megyei pártbizottságnak — pontosabban akkor C zimmer József, a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz elnöke a kongresz- szusi irányelvek tárgyalásától kezdve folyamatosan részt vesz a kongresszusi élőkészületekben. A járási pártértekezleten küldöttnek választották a megyei pártértekezletre. Az írásos beszámolót többször átolvasta már. Amikor arról kérdeztem, mit mondana el, ha szót kapna a megye pártéletének legfelsőbb fórumán, ezzel kezdte: — Ügy vélem, a beszámoló és a határozati javaslat kitér minden olyan részletkérdésre, ami szükséges ahhoz, hogy helyzetünket reálisan meg tudjuk ítélni és feladatainkat képesek leszünk meghatározni. Ha szót kapnék a megyei pártértekezleten, egy-két dolgot szívesen megemlítenék. Elsőként a beruházásokról szólnék. Különösen fontosnak tartom én is a beruházó, a kivitelező és tervező közös felelősségét. Ez nemcsak népgazdasági szempontból érdemel figyelmég megyei pártválaszt- mánynak nevezték — 1945 óta vagyok tagja. Akkoriban kerékpárral jártam Mezőtúrról Szolnokra választmányi ülésre. Messzire vezetett Juhász Imréné dr. életében az a ,,kerékpár” út: a cselédsortól, a gyár; munkásságtól a megyei tanács elnöki székéig és még tovább, az illegalitás nehéz éveitől idős korban is aktív pártmunkásságig. Én a politikai munkában mindig az emberek meggyőzését, nézeteik formálását tartottam elsődlegesnek, — vallja. — A felszabadulás után a sok rémhír ellen, az újjáépítés sikere érdekében kellett összefogni az embereket, és ez nem volt könnyű. De ma sem egyszerűbb a kommunisták feladata. Ma sokkal bonyolultabb gazdasági, társadalmi feladatokat kell megoldani. Persze azért ma sem kell minden kérdésre „felülről” várni a választ. — Ilyennek képzelte mai életüket a kezdet kezdetén is? — önkritikával kell kezdenem. Mi nagy ábrándokat kergettünk, azt hittük, ha demokratikus rendszer lesz, egyszeriben jön a kommunizmus, minden ember egyenlő lesz. Nem volt elég tudásunk, politikai képzettségünk. Gondolatainkban mi túl előre jártunk. Most már tudom, hogy nem a kommunista, de a fejlett szocialista met, hanem az üzemi fejlesztésnél is. Manapság sok gondot okoz a szövetkezeteknek a tervező vállalatok anyagi érdekeltségi rendszere. Régen feszegetett kérdés ez, mégsem tudok belenyugodni abba, hogy ezen nem változtatnak. Amíg a költségvetési összeg meghatározott hányadát kapják tervezői díjként, addig a tervezők érdeke ellentétes a beruházók és az egész népgazdaság érdekeivel. Az oktatáspolitikai témakörön belül szerintem figyelmet érdemel a középfokú szakemberképzés is. Tapasztalataim szerint az utóbbi időszakban a középfokú oktatási intézmények elsősorban arra törekednek, hogy felsőfokú tanulmányokra készítsék fel a fiatalokat, és kevés gondot fordítanak arra, hogy a gyakorlati életben eligazítsák őket. Márpedig nem mindenki megy egyetemre, és nem is kell minden vezetői posztra felsőfokú képzettséggel rendelkező ember. Egy jó gyakorlati érzékű, jól felkészült középfokú társadalom építéséig is nagyon hosszú az út. De mi, ha sokszor az átlagosnál több gond közepette is, sikeresen haladunk ezen az úton. Mert csak az tudja igazán értékelni a mát, aki átélte a múltat. És olvasva a XII. pártkongresszus irányelveit, meg vagyok győződve róla, iha mindazt, ami benne foglaltatik, megvalósítjuk, nagy lépést teszünk előre. — A megyei pártértekezleten a XX-as körzeti párt- alapszervezetet képviseli. — És azzal a gondolattal ülök be a tanácskozóterembe, hogy ezután próbáljunk még többet tenni az emberek gondolkodásának formálásáért. Ha csak azt tudjuk mindenkivel elfogadtatni, hogy elsősorban ne íegyéni érdekét nézze, mert ha az ország nem halad előre, annak mindenki kárát látja, magában már ez óriási erőt jelent. És ha valami kezdetben nem sikerül, ne törődjünk bele: kezdjük újra és újra. Még egy gondolat: nem szeretném, ha elterjedne, hogy a mi korosztályunk nem bízik a fiatalokban. Mi megértjük, tiszteljük, becsüljük, szeretjük őket. Nekik sokkal nagyobb a tudásuk, mint a miénk volt annak idején. Ám higgyék él, hogy mi amikor valamit szóvá teszünk, jót akarunk, és a féltést az élettapasztalatunk diktálja. képesítéssel rendelkező szakember sokat tehet a gazdaság boldogulásáért.. Ha szót kapnék a megyei pártértekezleten, megemlíteném azt is, hogy a kelleténél nagyobb tömegű és rendszerezetlen, sok csatornából áramló a vezetők részére az információ. Tévedés ne essék, magam is vallom, hogy a vezetők által vállalt politikai és gazdasági munkához nélkülözhetetlenül szükséges a „naprakész” tájékozottság. Nem az információ ellen szólok tehát, csak azt hangsúlyozom, hogy jobban rendszerezni kellene, hogy több idő jusson a gyakorlati munkára. Nagyobb felelősség, nagyobb szakértelem Nem a padláson, nem is bérmunkában Szárítóüzem épül a jászjákóhalmi asztalosipari szövetkezetben „Ahány colos, annyi évig maradjon a padláson. Akkor lesz belőle bútornak való fa, plyan ami nem hoz szégyent az iparos fejére.” Régi asztalosigazság, ihogy a fát hagyni kell pihenni, mert igazán jó szekrényt vagy ajtót csak száraz anyagból lehet csinálni. Igy van ez manapság is a „Jövő” Asztalos Szövetkezetben, ahol nem a padláson szárítják ugyan a fát, de megteremtik a lehetőségét annak, hogy minél több és jobb alapanyag legyen a bútorgyártáshoz. A szövetkezetben folytatódik a 20 millió forint költségű szárítóüzem építése. A beruházással, az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtenek a folyamatos termeléshez, az értékes alapanyagkészlet csökkentéséhez. Az automatizált száritó- üziem mezőpaneles elemekből épül, 700 négyzetméter alapterületen. Az üzemcsarnokot korszerű hőlégfűtéses berendezésekkel látják el. Üzembe helyezése után a bútorgyártás alapanyagát helyben, mindig a szükséges mennyiségben és az eddigieknél rövidebb idő alatt szárítják majd. Az üzemcsarnok mellett épül egy nagy teljesítményű vegyes tüzelésű kazánház. Fűtőanyaga a szövetkezet telephelyein keletkező fű- részpor, forgács és egyéb hulladék lesz. Szükség esetén a kazánházat olajtüzelésre lehet átállítani. A korszerű kazánház a szárító- berendezések hőenergiájának biztosításán (kívül biztosítja majd a telephely fűtését. A szárítóüzem építése gyorsan megtérülő beruházásnak ígérkezik. A szövetkezet jászjákóhalmi és jász- dózsai telephelye a fűrészárut eddig Kiskunfélegyházán egy mezőgazdasági szárítóüzemben „konzerváltatta”. A szállítás, a szárítási munkad.íj nagymértékben növeli a fűrészáru előállításának költségeit. Olyan hátrányokkal is járt, hogy gyakran akadozott az anyagellátás, vagy pedig gazdaságtalanul nagy készleteket kellett felhalmozni. Az évi 1500 köbméter fűrészáru előállítására alkalmas szárítóüzem megszünteti ezeket a gondokat. Megfelelő alapot teremt a takarékos, a szövetkezet pénzeszközeit az eddigieknél mérsékeltebben lekötő készletgazdálkodáshoz. Sőt Jász- jákóhalmán szárítási bérmunkát is vállalhatnak a társszövetkezetek és más faipari üzemek megrendelésére. B alogh Lajos, a jászki- séri MÁV Épüíetgép- javító Üzem meleg- üzemi művezetője a jászberényi járás küldötteként vesz részt a megyei pártértekezleten. — A fiatal nemzedékhez tartozik. 1972- ben a Pajzs ’72 hadgyakorlaton, Csehszlovákia területén vették fel a pártba. Apja és két öccse Is párttag, életútját tehát családi kötelékek is befolyásolták. Az utóbbi években az üzemi pártbizottság ágit-prop. munkaterületének volt a felelőse, most pedig szervezőtitkár a testületben. Amikor azt kérdeztük, milyen gondolatok foglalkoztatják a pártér- tekezleti előkészületek során, azt yálaszolta, hogy az ideológiai nevelőmunka. — Üzemünkben fontos szerepet tölt be a párt- és tömegszervezeti politikai oktatás — mondotta. — Évente átlagosan hétszázan vesznek részt politikai képzésben. Arra törekszünk, hogy mindig a helyi politikai szükségletnek és az adott képzettsé- sági foknak megfelelő oktatási tematikát és formát válasszuk. Sikerült előbbre lépnünk az ország vasútvonalain, a változó munkahelyeken dolgozó, mintegy háromszáz munkás politikai képzésében is. Részükre a téli javítási-karbantartási idő alatt sűrített formában közvetítjük a politikai ismereteket. Ezzel persze nem fejeződik be politikai nevelésük. A munkaterületeken is szervezünk politikai vitákat. Nemcsak a távoli és állandóan változó munkahelyek okoztak gondot a politikai képzésben, hanem az is. hogy üzemünk dolgozóinak kétharmada ingázó. A szervezett oktatásba való bevonásuk akkor sikerült, amikor biztosítottuk hazautazásukat. Valljuk, hogy ma már nemcsak a munkaidőt kell jól kihasználnunk, hanem arra is ügyelnünk kell. hogy a becsületesen ledolgozott műszakot követő társadalmi tevékenység vagy politikai foglalkozáson való részvétel után mielőbb hazajusson a munkás. A dolgozóink körében végzett nevelőmunka sok területen gyümölcsözik. Csupán példaként említem, hogy a tőkés importból származó gépieinket újításokkal tökéletesítettük, szocialista brigádjaink összefogásával pedig hatvan személyes óvodát építettünk. Az utóbbi években mindig túltejesítettük tervünket. Az ilyen példák arra vallanak, hogy munkásaink ismerik politikai célkitűzéseinket. és tevékenyen részt vesznek a megvalósításukban. W—SB Múlt nélkül nincs jelen Apáink nyomdokában
