Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

1980. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Orion Rádió és Villamossági Vál­lalat 7-es számú gyárában Jász- fényszarun . 8 Ohm-os IIS 100 típusú hangsugár­zó dobozokat sze­relnek. Ebben az évben 7 típusból mintegy 50 ezer darabot készíte­nek Baromfitenyésztés korszerűen A piac nem jön házhoz, keresni kell A törzsállományok szám­szerű növekedése ellenére — az 1978 második felétől je­lentkező értékesítési, feldol­gozási nehézségek hatására kedvezőtlenül alakult a me­zőgazdasági nagyüzemek ba­romfiágazataiban a terme­lés. Jóllehet, az ágazat fej­lesztését szolgáló beruházá­sok és a törzsállományok további növelésének lehető­ségei végesek —• megválto­zott gazdasági helyzetünk­ben még inkább azok -— a belső tartalékok jobb kihasz­nálásával, gazdaságosabb, az önköltséget csökkentő tartá­si-tenyésztési módszerek be­vezetésével, a piaci igények­hez való rugalmasabb alkal­mazkodással. növelhetők a baromfiáru-tenmelési ered­mények. Jó példákat talál­tunk erre a mezőhéki Tán­csics Tsz-ben, ahol 1979-ben a közös gazdaság 152 mil­liós állattenyésztési árbevé­telének csaknem 70 száza­léka az étkezési és tenyész- tojás, a pecsenye- és hus­iiba, a lúdtoll és lúdtojás, valamint a selejt tyúk és a broyler csirke értékesítéséből származott. Rhogv a kereslet diktál Baromfitenyésztést ma már csak úgy szabad; — vallja dr. Pálffi Dezső, a tsz. el­nöke, aki maga is az ágazat elismert szakembere — gaz­daságosan, jövedelmezően pedig csak úgy lehet folytat­ni, ha a szakemberek szinte napról napra figyelemmel kísérik belföldön és határa^ inkon túl a piaci helyzet változásait, s azokhoz gyor­san alkalmazkodnak. Ez pe­dig nem könnyű. Hogy mennyire nem az, arra friss keletű példa a közös gaz­daságból : — Mint a legtöbb tojás- termelő nagyüzemet, ben­nünket is a termelés csök­kentésére kényszerített a felvásárlási árak leszorítá­sával a baromfiipari vállalat. A korábbi években átvett 20—24 millió étkezési tojás helyett tavaly már csak 14— 15 millióra tartott igényt a téeszünkből. Gyorsan kellett határoznunk, cselekednünk. A 100 ezres tojóállományunk ból 20 ezer törzstyúkot levá­gásra ítéltünk. Helyettük szülőpárokat rendeltünk a Sasad Tsz-től, hogy átall­junk a költségesebb, de biz­tonságosabban értékesíthető tenyésztojás termelésére. — Utólag elhamarkodott­nak ítéli az intézkedésüket? — Legalább annyira el­hamarkodottnak, mint ami­lyen nehézkesnek a baromfi­ipar piaci információját. Ké­sőn kaptuk a jelzést, hogy külföldön, például Svájc­ban és a Szovjetunióban új­ra keletje van az étkezési tojásnak. A BOV 1,60-ért ve­szi át válogatva, a TERIM- PEX 1 forint 85 fillért ad az export tojás darabjáért. Gyorsan le is mondtunk 10 ezer szülőpárt a sasadiaknál, és újabb tojóhibrideket vá­sárolunk. — Tehát visszaállnak az eredeti tojástermelési ütem­re? — Levontuk a tanulságot, nem hagyatkozunk most már csak a felvásárlók tájéko­zottságára. A piac nem jön a helyünkbe, keresni kell. Saját információink szerint hosszabb távra van külföldi piaca a tojásnak, ennek meg­felelően — hiszen a keres­let diktál — négy újabb ólat berendezünk tojóketrecekkel. Háromszor annyi tyúk tart­ható így, mint padozaton. A törzsállományt felfejlesztjük 150—160 ezerre. A biztonsá­gos belföldi értékesítést több csatornán „ biztosítjuk, és a BOV igényeinek ki­elégítése mellett a TERIM- PEX-en keresztül kialakít­juk a saját exportot is. Irányított tojástermelés A baromfiágazaton belüjl a legdinamikusabban fejlődő termelési ág a mezőhéki tsz- ben a lúdtenyésztés. Ebből 1978- ban 30 millió forintos, 1979- ben már 40 milliós ár­bevételt értek el. A tízmil­liós termelésnövekedést — amint azt az ágazat fiatal vezetőjétől, Pintér Gábortól hallottuk — nemcsak az ál­lomány növelésének köszön­hetik. — Újítottunk, mert úgy gondoltuk — sorolta —, hogy van még mit „kihozni” a libáinkból. Egy-egy „törzs- lúdtól” a januártól május végéig tartó ciklusban, ko­rábban mintegy félszáz to­jást nyertünk. így nem tudtuk folyamatosan kielé­gíteni a baromfiipar te­nyésztojás- és pecsenyeliba­igényét. Ezért bevezettük a ludaknál a mesterséges fény- programmal irányított tojás­termelést. A ciklikusság ki­küszöbölésével így tulajdon­képpen az év bármely sza­kaszában elegendő tenyész- tojés áll rendelkezésünkre — hiszen egy-egy lúdnál meg­duplázódott a tojásszám — keltetésre, értékesítésre. — Újításuknak más hasz­na is van? — A téli hónapokban 42 forint helyett 48 forint a pecsenyeliba szerződéses fel- vásárlási ára. Az irányított tojástermeléssel megterem­tettük a lehetőségét, hogy bármikor visszavásárolhas­sunk a keltetőktől naposli­bát, az említett téli hóna­pokban történő hizlaláshoz, pecsenyeliba értékesítéséhez. Sajnos, a megye néhány mezőgazdasági üzemében, például a tiszajénői tsz-ben, a Jászberényi Állami Gaz­daságban felszámolták a ba- romifágazatot. Megszünteté­sének gondolatával foglal­koznak a Mezőtúri Állami Gazdaságban is. Az indok csaknem mindig ugyanaz: gazdaságtalan. A Táncsics Tsz elnökének véleménye el­lenkezik ezzel: — Nem az ágazat felszá­molása, hanem gazdaságossá tétele a megoldás. Tudom, sok helyütt sok pénz fek­szik már a nem rendelte­tésszerűen használt baromfi­tartó-épületekben. Mi koráb­ban kiszuperált dohánypaj­tákból alakítottunk ki óla­kat. Különben is mi kell az év nagyobb részében a li­báknak? Fészer meg kerítés a Holt-Körös, a Holt-Tisza vagy a halastó partján. Mást ne mondják: a tavalyi 150 ezer helyett az idén 220 ezer libát nevelünk fel anélkül, hogy két téglát egymásra tennénk. A mélyalmos tartás helyett rácspadlóra rakjuk a libákat, a korábbi 8—10 helyett 18—20-at egy-egy négyzetméteren. Egyszerű, nem? Gondolkodni kell! — A jó eredményeik „tit­kai” között említette, hogy igyekeznek közelebb kerülni a vevőkhöz. —• Nemrégen járt nálunk az NSZK partnerünk. Meg­nézte, itt a Holt-Körös part­ján hogyan is állítjuk elő az általa vásárolt és NSZK- szerte kínált terméket. Meg­tudtuk tőle, hogy a saját re- ceptúránk szerint készített takarmányon hizlalt húsli­bánk vetekszik a lengyel za­bos liba minőségével. Csak- hát a címkén levő felirat, hogy „Kalóriaszegény ta­karmányon hizlalt liba” nem valami bizalomgerjesztő a vevőik körében. Megegyez­tünk: ezentúl „Magyar zab­bal nevelt liba” felirat ke­rül a zsugorfólia csomago­lásra. így a tavalyi 20 ezer helyett az idén már 50 ezres piacfelmérő szállítmányt rendelt a nyugati kereskedő. Jövőre lehet, hogy már százezret...-Bekapcsolódhat az egész Tiszazug — Győzik majd ilyen mennyiség előállítását? — Saját magunk nem va­lószínű. Különben sem zár­kózhatunk be itt a Tán­csicsban a népgazdasági lag fontos exporttermék előállí­tási technológiájával, újsze­rű tartási-tenyésztési mód­szereivel. Már az idén 20 ezer előnevelt libát helye­zünk ki az öcsödi Szabadság Tsz-be. A mi szakembereink irányításával ott hizlalják fel, ott tépik a ludakat — természetesen úgy. hogy le­gyen rajta hasznuk —•, mi pedig exportáljuk. Ha így beválik, jövőre már bekap­csolódhat más szövetkezet is, akár az egész Tiszazug. A mezőhéki példa azt bi­zonyítja, hogy az átmeneti nehézségek között is érde­mes kitartani a baromfite­nyésztés mellett. Ez valóban ésszerű kockázatvállalás. Az olcsó baromfihúsra ugyanis hosszú távon szükség lesz mind a bel-, mind a külföldi piacon. Igaza van tehát a gazdaság elnökének: a rá­fordításokat mérséklő mód­szerekkel, versenyképesen termelve és nem bevárva, hogy házhoz jöjjön a piac — biztosítani lehet a barom­fiágazat gazdaságosságát, tar­tós jövőjét. Temesközy Ferenc Nagygyűlések, megemlékezések és koszorúzások a megyében (Folytatás az 1. oldalról) szemlével köszöntik hazánk felszabadulásának 35. év­fordulóját. A katonai dísz­szemlét követően nyolcvan- ezer fiatál, ifjúkommunis­ták, úttörők veszik birtokuk­ba a felvonulási teret. Ifjú­sági tömegfelvonuláson kö­szöntik felszabadulásunk ünnepét. Az évforduló tiszteletére országszerte sok új kulturá­lis létesítményt, gyermekin­tézményt, kereskedelmi egy­séget avatnak fel. Kedves hagyomány, hogy felszabadulásunk évforduló­ján együtt ünnepelnek ha­zánk lakói a szovjet test­vérmegyékből és testvérvá­rosokból érkezett vendégek­kel. Szolnok megyében minden településen ünnepi nagy­gyűléseken, koszorúzások al­kalmával emlékeznek meg hazánk felszabadulásának 35. évfordulójáról. ünnepség a Szigligeti Színházban Szolnokon április 2-án este hat órakor a Szigligeti Színházban rendezendő ün­nepségen Fenyvesi József, a városi tanács megbízott el­nöke idézi fel a 35 évvel ez­előtti eseményeket, utána ünnepi műsor lesz. Másnap reggel 9 órakor a temetőben a város felszabadításáért ví­vott harcban hősi halált halt szovjet katonák sírjánál he­lyezik el a megemlékezés virágait. A szovjet hősök emlékművénél 10 órakor kezdődő ünnepségen az ál­lami és társadalmi szervek koszorúit helyezik el. A szolnoki járás nagyköz­ségeiben is elhelyezik a há­la és a kegyelet virágait a harcban elesett szovjet hő­sök emlékművein, sírjain, április 3-án a délutáni órák­ban. Martfűn április máso­dikén fél tizenkettőkor ko- szorúzási ünnepség lesz a szovjet hősök emlékművé­nél. majd a a martfűi Tisza Cipőgyár művelődési házá­ban 12 óra 20 perckor mun­kásnagygyűlést tartanak, ahol Császár János, a nö­vényolajgyár igazgatója mond beszédet. Fegyverne- ken Rimóczi Teréz, a járási pártbizottság titkára adja át a fegyverneki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet MSZBT-tagcsoportjának az alapító okiratot az ünnepi program keretében. A jászberényi járás öt nagyközségében és tizenkét községében április 3-án a délutáni órákban koszorúz- zák meg a felszabadulási emlékműveket, és szintén délután rendezik meg az ün­nepi nagygyűléseket. A jásZ- árokszállási művelődési házban Major Tibor, a já­rási pártbizottság első tit­kára mond beszédet. János- hidán Kóródi Béla, Jász- szentandráson Nyíkos János — a járási pártbizottság tit­kára — az ünnepi szónok. Tiszafüreden április 3-án 15 órakor kezdődnek koszo- rúzási ünnepségek a hősi emlékműnél és a helyi te­metőben nyugvó szovjet ka­tonák sírjainál; 16 órakor a nagyközség központjában, a felszabadulási emlékmű­nél. az ünnepi nagygyűlésen Tóth Lajos, a járási párt- bizottság első titkára mond emlékező szavakat. A tisza­füredi járás tizenhárom köz­ségében április 3-án a dél­utáni órákban lesznek a ko- szorúzási ünnepségek. Kun­madarason április 2-án 15 órakor tartják a nagygyű­lést, beszédet Doma Ferenc, a községi pártbizottság tit­kára mond. Kunszentmártonban ápri­lis 3-án 17 órakor koszorú­zással kezdődik az ünnep­ség. A nagygyűlésen Tóth György, a TÖVÁLL igazga­tója, a járási párt-végrehaj­tóbizottság tagja lesz a szó­nok. Az emlékmű előtti té­ren virágokat helyeznek el a szovjet katonák sírjánál. A járás több községében tartanak politikai nagygyű­léseket, így Nagyréven, Öcsödön, Mesterszálláson, Tiszakürtön és Mezőhéken. A cserkeszőlői iskolában áp­rilis 3-án 13 órakor ünnep­séget rendeznek, majd este hat órakor a községi ta­nács termében gyűlést tar­tanak. Kiállítás nyílik Túrkevén Túrkevén április 3-án fél négykor, a vasút melletti te­metőben a szovjet katonák sírjain helyeznek el virágo­kat. A város központjában, a felszabadulási emlékmű­nél az ünnepi nagygyűlésen Száraz László, a városi párt- bizottság első titkára mond emlékező szavakat. A Finta múzeumban délután öt óra­kor a „Túrkeve 35 éve” ki­állítást Kőrizs István, a vá­rosi tanács elnöke nyitja meg. Törökszentmiklóson április 3-án délután 14 órakor a város ifjúságának képvise­lői szovjet katonák sírjánál helyeznek el virágokat. A Kossuth téren a szovjet hő­sök emlékművét fél négy­kor koszorúzzák meg. Az ünnepi politikai nagygyűlés négy órakor kezdődik a Va­sas művelődési házban. Mezőtúron április 3-án, délután három órakor ko­szorúznak a Felsőrészi te­metőben a szovjet hősök sír­jainál. Délután négy órakor a Kossuth téren, a szovjet emlékműnél helyezik el a megemlékezés virágait. A kiállítási csarnokban dél­után háromnegyed ötkor Móricz Béla, a városi párt- bizottság első titkára nyit­ja meg a „35 év a szocializ­mus építésének útján”- ki­állítást. A politikai nagy­gyűlést a művelődési köz­pontban rendezik meg este hat órakor, utána az álta­lános és középiskolások rész­vételével kórus-hangverseny lesz. Jászberényben április 2- án délután fél ötkor kezdőd­nek a koszorúzási ünnepsé­gek. a szovjet hősök teme­tőjében. majd fél hatkor a város főterén a hősi emlék­műnél és a felszabadulási emlékműnél helyezik el a kegyelet virágait. Este hat órakor kezdődik a Hűtőgép­gyár munkás- és ifjúsági házában az ünnepi nagy­gyűlés. A résztvevőket Ba­kó Gáspár, a városi párt- bizottság titkára köszönti, majd a tanítóképző főiskola hallgatói és a Lehel Vezér Gimnázium tanulói adnak műsort. Másnap — április 3-án — délelőtt 10 órakor ünnepi tanácsülés lesz. Kórházi osztály átadása Karcagon Karcagon a felszabadulás ünnepére elkészült a váro­si tanács kórház- és rende­lőintézet intenzív osztálya, amelyet április 2-án dél­előtt 10 órakor ünnepélyes keretek között adnak át. Délután három órakor Za­gyi János, a városi pártbi­zottság első titkára mond beszédet a koszorúzással egybekötött ünnepi politikai nagygyűlésen a Kossuth té­ri szovjet hősi emlékműnél. Délután négy órakor a Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezet termékeiből nyílik kiállítás a Déryné művelő­dési központ emeleti nagy­termében. majd ugyanott este fél hatkor ötvenen ve­hetik át a „Társadalmi mun­káért” kitüntetést. A kisújszállásiak április 3-án délután három órakor tartják ünnepi megemléke­zésüket a Déli temetőben. A hősi emlékműnél fél négy­kor helyezik el a koszorú­kat. Az Ady Endre filmszín­házban negyed ötkor dr. Kiss Kálmánná, a Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója eleveníti fel a 35 évvel ez­előtti eseményeket, a nagy­gyűlésen majd a városban tanuló általános iskolások, gimnazisták és szakközépis­kolások adnak műsort. Megyeszerte minden mun­kahelyen megemlékeznek a dolgozók hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulójáról. Az ünnep ezen túlmenően is a magyar—szovjet barát­ság egész országot átfogó demonstrációja lesz. Vándorzászlót kaptak a KISZ-esek A KISZ Központi Bizott­ság Vörös Vándorzászlójával tüntették ki tegnap délután a kunhegyesi Középtiszai Ál­lami Gazdaság üzemi KISZ- bizottságát. Bánhalmán, a művelődési házban rende­zett ünnepségen, a Himnusz elhangzása után Dávid Im­re köszöntötte a megjelen­teket. Ezután Juhász Julian­na, a gazdaság KISZ-titkára mondott ünnepi beszédet. A zászlót Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottság tagja, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára adta át a gazdaság üzemi bizottsága titkárának; majd Király Bar­nabás. a gazdaság dolgozója „Kiváló ifjúsági vezető” ki­tüntetést, Kota Ilona és Kontra József - KISZ Köz­ponti Bizottsága dicsérő ok­levelét vették át. A kunhegyesi Középtiszai ÁG igazgatója „Kiváló dol­gozó” kitüntetést adott át a gazdaság öt dolgozójának. Március vegéig több mint nyolcezer paprikát adott pi­acra Szabó Márton, a Tiszafüred és vidéke Áfész zöld­ség-gyümölcs szakcsoportjának elinöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom