Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 27. ÜZENET a színházi világnapon A mai színházi világnapon, immár a tizenkilencediken az évek során, a néző egy pillanatra tekintsen körül a látó szemével .a — nézőtér és a színpad falai között. Vegye észre, mekkorát té­ved az a máig is használa­tos mondás, hogy a színház olyan helyiség, amelynek négy fala közül egy, a játék­teret a nézőtértől elválasztó fal, hiányzik. Nem! Születése pillanatától ér­vénytelen ez a mondás. Mert az igazi színház évezredek óta — s koránkban egyre hevesebben — azon fárad, azért küzd, hogy a mondást végre kivonja a használat­ból, s rábizonyítsa: tévesz­méje téves szemléletet su­gall. Az igazi színház négy fala közül ugyanis nem egy falnak kell hiányoznia, ha­nem mind a négynek. Min­den falnak hiányoznia kell, amely a színházat a világ­tól, a színpadot a valóságtól, a drámát az igazságtól bár­melyik oldal felől elválaszt­ja. Az igazi színházból hiá­nyoznia kell minden válasz­falnak, amely a való és az igaz, a mindennapi élet és a képzelet ünnepei közé, min­den válaszfalnak, amely em­ber és ember, nép és nép közé emelödni akar. Igen! A színház, a rendeltetett, a hivatott, az elkötelezett, a nevére csakugyan rászolgáló, igazi színház a nyitott tér határtalan építménye. A zárt kőszínház is a szabad te­rek tágas elemeiből épült, minden oldalán falak nélkül. Játszótér ez, ahol az em­beri gondolatot nem a csa- pongás, hanem cél felé vivő szárny röpteti. Játszótér, ahol szabad a játék és mű­vészi a rend. A szabadság­nak és a rendnek, e két egy­mást kiegészítő, egymásra utalt, társadalomszervező fo­galomnak és erkölcsi erő­nek világbirodalma a szín­ház. Világbirodalom, amely­nek határai közt csakugyan soha nem nyugszik le a nap, minden zugát, legmesszibb tartományait is átjárja su­garaival. Mert nemcsak négy fala nincs, de tető sincs fölötte más, mint a fényjárta és a felhőkjárta égbolt. A magyar színházi művé­szet, túl a mai színházi vi­lágnapon, egész elmúlt és eljövendő történelme hosz- szán, szocialista jelenében abban látja, és úgy szolgál­ja legfőbb építő feladatát, hogy lebont. Minden erejé­vel egyre bontja a falakat, melyek az igazságot és való­ságot, embert és embert, né­pet és népet ma még elvá­lasztanak. Három község három kiállítás Grafikonok szemléltetik a tankötelezettségi törvény végrehajtásának alakulását, fotóik mutatják be az úttörő­élet számos mozzanatát, az óvodák felnőtt közösségekkel kialakult kapcsolatát az egészségügy és egyáltalán a falu fejlődését a felszaba­dulástól napjainkig. Tisza- igar, Tiszaörs és Nagyiván — a három társközség — köz- művelődési intézményében készülnek a tablók a felsza­badulási évforduló alkalmá­ból megnyíló „35 év képek­ben” kiállításra. Elsőként Igaron szemlél­hetik meg az ott élők a há­rom és fél évtizedes válto­zást, aminek tanúi, részesei is voltak. Szombat este fél hétkor Mészáros Mihály te­rületi alapszervezeti párttit­kár nyitja meg a kiállítást, hasonló bemutató Tiszaör- sön április 1-én délután 4- kor, Nagyivánon 3-án dél­után fél háromkor nyílik. S oká lesz még, amikor az üzletekben, a pia­cokon árulni kezdik az első illatos sárgadinnyé­ket, de termelőik már meg­kezdték néhány hónapig tar­tó nomád életüket. A ken- deresi November 7. Terme­lőszövetkezet földjeire is ki­telepedett a valamikori sa­rait kunyhókat felváltó fa- házakba a Heves megyei Hort községből jött öt és a helybeli három dinnyés csa­lád. A közös gazdaságban az idén a tavalyinál 20 hek­tárral nagyobb, azaz össze­sen 70 hektárnyi területen termeszik a kedvelt nyári gyümölcsöt. Képriportunk Nagy Béla horti és Bana Sándor kenderesi dinnyés­nél örökítette meg a szezon- kezdést. Gázpalackról üzemelő hűtőszekrény, akkumulátorra kötött televízió, viharlámpa.., Márciustól szeptemberig a kom­fortos faház a dinnyések otthona Odahaza a horti lakást köz­ponti fűtés melegíti, de a nyár végéig tartó nomád élethez hozzátartozik a tű- zifavágás is (Fotó: Temes- közy) Az asszonyok dolga a zentai sárga- és a szigetcsépi gö­rögdinnyemagok gyepkocká­ba ültetése. A fóliasátor alatt a két család által vál­lalt 15 hektárra negyven­ezer palántát nevelnek Saját gyártmánnyal vagy anélkül Kockázatvállalás biztosítékkal tíz évvel Körülbelöl ezelőtt ne- héz hely­zetbe került az újszászi Ve­gyesipari Szövetkezet veze­tősége. Az embereket már nem tudták a hagyományos kisipari keretek között fog­lalkoztatni. Munkáit kellett volna adni a dolgozóknak, a szövetkezetnek azonban nem volt saját gyártmánya, ame­lyikkel betörhetett volna a piacra. Ám nemcsak a meg­felelő termék hiányzó'!. A kelendő árut konstruáló, az eladási lehetőségeket felde­rítő szakembereket is nél­külözték. A vezetőségnek megoldást kellett keresni, hi­szen a közel kétszáz dolgo­zónak a falu megrendelései már nem biztosították a mindennapi kenyeret. A munkát kutató fárado­zások a hetvenes évek ele­jére eredményt hoztak: a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyára adott megren­delést. A kapcsolat azóta is él, tavaly már több millió forint értékű erőművi transz­formátorokhoz készülő hűtőt gyártottak Üjszászon. — A szövetkezeti dolgozók kezé­nek munkája ott van már az első magyar atomerőművön is: 1979-toen a Ganz Villa­mossági Művek termékeibe beépítve négy hűtő jutott el Paksra. az idén pedig tizen­kettőt szállítanak. Az első együttműködési szerződést újabbak követték. A tavalyi 44 millió forintos termelési érték 85 százalé­kát a „Ganz-VilT’-lel, a Magyar Alumíniumipari Tröszt budapesti alumínium- szerkezet-gyárával és az Ik- ladi Műszeripari Művekkel folytatott kooperáció kereté­ben realizálták. Ha nem is saját emblémával, de évek óta van mit a piacra vin­niük. És nemcsak a szövet­kezet jár jót, a munkát adó nagyüzem is. A Ganz Vil­lamossági Művek szolnoki gyárának készített termékek, az alumíniumszerkezet-gyár megrendelésére gyártott vas­szerkezetek egyaránt egyedi daraboknak számítanak. Nem lehet, vagy a sorozatok ki­csinysége miatt nem érde­mes, a termelést teljesen gé­pesíteni. A transzformátor­hűtők és a vasvázak elkészí­tése rengeteg kézi munkát igényel. Nagyvállalat nem szívesen foglalkoztatja dol­gozóit az „emberáldozathoz” képest keveset hozó felada­tokkal. Munkásaik sokkal hatékonyabban dolgoznak a jól gépesített, vagy nagy szakmai tudást igénylő mun­kákon. Az ikládiakat is ha­sonló okok vezették Újszász­ra: a villanymotorok álló részeinek tekercselése külö­nösebb szakképzettség nél­kül elvégezhető. „csupán” sok-sok ügyes női kezet igé­nyel. A vegyesipari szövetkezet­nél mindezt megtalálták a vállalatok. A technikai szín­vonal nem túl magas az új­szászi szövetkezetiben, az ott dolgozó lakatosok képzettsé­ge, szakmai felkészültsége azonban jó. Ennél több nem is kell ezeknek az egyedi munkadaraboknak az elké­szítéséhez. A falu, korábban a háztartásokban dolgozó, asszonyai is szívesen jelent­keznek a tekercselő-műhely­be. A vállalatokat azonban nemcsak munkaerőgondjaik megoldása ösztönözte a kooperációra. A kevés admi­nisztrációval dolgozó szövet­kezetben a termelés önkölt­sége lényegesen alacsonyabb, mint egy nagyvállalatnál, még az elvégzett munka után járó nyereséget felszámítva is alatta marad az ár a vál­lalatok költségszintjének. háitorszó­II nagyipar gában fel­adatokat vállalva tehát jól járt az újszászi Vegyesipari Szövet­kezet, Munkát kapott anél­kül. hogy óriási — talán meghozhatatlan — áldoza­tok árán jó szakemberekkel dolgozó, értékesítő és ter­mékfejlesztő szervezetet ho­zott volna létre. Ám nem ez volt a kooperáció egyetlen előnye. A nagyüzemeknek dolgozni az anyagellátás te­rén is nagyobb biztonságot jelent. A partnerek sürgős megrendeléseik teljesítéséhez időben Üjszászra szállítják a nehezen kapható anyago­kat is, a termelőnek nem kall kényszerpihenőt tartani. Az előnyök hallatán a lai­kusnak szinte érthetetlen, hogy az idén az újszászi szövetkezetnél miért csök­kentették jelentősen a ko­operációs munkák arányát, hiszen 1980-ban csak a ter­melés felét realizálják a szerződések keretében. ■■■■■■■■■■ a döntés ért- Pedig hető. A saját termék növeli a termelékenységet és több nyereséget hoz. Ér derbes ve­le foglalkozni akkor is, ha vállalni kell az értékesítés terheit. Először azonban mérlegelni kell az esetleges hátrány okait. Üjszászon is ezt tették. Nem szakították meg eddig sok hasznot hajtó kap­csolataikat, hiszen a bizton­ságra továbbra is szükségük van. Sőt, az újfajta tevé­kenység tulajdonképpen a kooperációból nőtt ki- A sa­ját terméket ugyanis az alumíniumszerkezeti gyár­tól vették át. A budapestiek új megrendelésekhez jutva nem tudtak az itthon igen keresett konténer-lakókocsik­ból eleget készíteni. A szö­vetkezet vállalkozott a gyár­tásra, Azért, mert könnyen eladható, és mert a koope­rációs partnerként megis­mert vállalat (még ma is dolgozik neki) megígérte, hogy a nehezen beszerezhe­tő alumíniumlemezeket min­dig időben szállítja — A gyártmány kifejlesztésével sem kellett foglalkozni, a termelés műszaki feltételeit sem volt nehéz megteremte­ni. így a saját termék ké­szítésének kockázata jelen­tősen csökkent. Fölösleges lett volna a biztonságra hi­vatkozva a kisebb, de áldo­zatok nélküli haszon mel­lett dönteni. A lakókocsi-üzletet tavaly kötötték meg. Ma is jöve­delmező, a szövetkezetnél azonban úgy tartják, hogy a nyereségkulcsok év eleji vál­tozása miatt a jövőben ha­sonló vállalkozásba nem kezdenek. Tudják, kockázat nélkül nincs nyereség, de a kockázatvállaláshoz biztos alapok kellenek. Ezt pedig most a kooperáció ötven százalékos aránya jelenti. V. Sz. J. Évfordulók könyve — kiadta a Kossuth Csillagos napok sora 1705. április 14-én jelent meg az első magyar hírlap Az új esztendőben is tarkállik a naptár a pirosbetűs ünnepektől. Ismét tisztelgő emlékezésre sorakoztatnak fel bennünket' az olyan jeles évfordulók, mint az 1848- as forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság, felszabadu­lásunk, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileuma. De ezeken kívül is számos csillagos napja akad az év­nek, amely — pirosbetűs megjelölés nélkül is — tör­ténelmi jelentőségű ese­ményre, illetve a politikai, a tudomány, az irodalom, a művészetek egy-egy kima­gasló alakjára emlékeztet. Ezeket gyűjtötte ezúttal is össze a Kossuth Kiadó gon­dozásában az Évfordulók Könyve. 1980 már első napjával is jeles jubileumra emléke­zett. 1900. január 1-én ké­szült el Zeppelin léghajó­ja. Január 27-én Széchenyi István „Hitel” című művé­nek 150 évvel ezelőtti meg­jelenését idézhetjük ' fel. A 300 oldalnyi programot, amely gondolkodásra kész­tette, vitára hívta a kora­beli országot, a tudósember, Nagycenken, kastélyában több hónapon keresztül ír­ta. Az elkészült mű népsze­rűségét bizonyítja, hogy a megjelenése után egy esz­tendővel három újabb ki­adást is megért. A mű elé írt ajánlásiban a szerző e szavakat vetette papírra: „A hitekül szólok, s ami belőle foly, a becsületről, az adott szó szentségérül, s cseleke­detek egyenességérül...” Március az ünnepekben, évfordulókban amúgy is gaz­dag hónap, 1980-ban újabb évfordulóval gazdagodik: utolsó napján emlékezünk meg a Nyugat második nem­zedéke kimagasló költője. Szabó Lőrinc 80. születésnap­járól. Április 2-án a világ- irodalom halhatatlan alak­ja, a világ minden táján élő gyermekek kedvence, Hans Christian Andersen, a dán meseköltő születésének 175. évfordulóját köszöntik vi­lágszerte. Áprilisban 11-én, a Költészet Napján a ma­gyar irodalom klasszikusára, a 75 éve született József At­tilára emlékezhetünk. Még egy jeles áprilisi jubileum: 1705. április 14-én jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicus ex Hungária. Az újság megin­dítása II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik: ő volt az, aki Magyarországon elsőként ismerte fel az időszaki saj­tó jelentőségét a tájékozta­tásban és a közvélemény formálásában. A lap nem­csak azért mérföldköve a magyar sajtó történetének, mert vele kezdődött el hír­lapirodalmunk, hanem azért is, mert a társadalmi hala­dásért is síkra szálló sza­badságharcnak a szülötte. Június 10-e irodalmi jubi­leuma: 100 éve született a XX. századi magyar próza jelentős alakja, a legkiemel­kedőbb magyar írónő, Kaff­ka Margit. Július 2-án pe­dig 80 éve lesz annak, hogy első próbaútjára emelkedett a Zeppelin januárban elké­szült kormányozható légha­jója. Több világhíres- ség születésének kerek évfordulója is júliusra esik: Louis Armstrong 1900. VII. 4-én, Camille Pissaro francia festő 1830. július 10- én, Dag Hammarskjöld, ’ az ENSZ volt főtitkára pedig 1905. július 25-én született. Július 30-án a 250 éve szü­letett bajai szabólegényből világutazóvá vált Jelky And­rásra emlékezhetünk. Augusztus is bővelkedik évfordulókban: 1850. VIII. 5-én Guy Maupassant fran­cia író, 1880. VIII. 26-án pe­dig Guillaume Apollinaire francia költő született. Kas­sák Lajos tömören így mél­tatta nagyságát: „Az új köl­tészet adta a világnak”. Végül egy-egy jubileum novemberről és december­ről; 1880. november 28-án 100 éve született az orosz irodalom klasszikusa, Alek- szandr Biok. 1980. december 14-én pedig 25 éve lesz an­nak?, hogy Magyarországot felvették az ENSZ tagjai­nak sorába. KÉSZÜLŐDNE^ A DINNYÉSEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom