Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19M. március 25. VÍZPARTI EMBEREK Uszályok, kubikosbrigádok kezdték meg a munkát a Tisza martfűi partján. Az épülő növényolajgyár ugyanis a folyóból kapja majd a munkájához szükséges ipari vizet és ivóvizet is. A vízkivételi mű építése a KÖTIVIZIG és a METRO- KÉV szakembereinek feladata (Fotó: Csikós) A lakóhely tisztaságáért Példás összefogás környezetszépítésre Facsemetéket ültettek, parkot rendeztek Mostoha időjárás köszöntött be a hét végén, és né- háiny heltyen meghiúsította a szombatra, vasárnapra tervezett községrendezési munkát. Voltak azonban, akik dacolva a hideggel, a csapadékkal, ásót, kapát, gereb- lyét fogtak, és fákat ültettek, felásták a parkokat, ösz- szegyűjtötték az avart, az elhullott gallyakat. Tiszajenőn és Vezsenyen több mint négyszázötvenen „állták a szavukat” szombaton. E két társközség néhány hónappal ezelőtt — idei jeles évfordulóink és pártunk kongresszusa tiszteletére — felhívással fordult a hasonló lélekszámú falvakhoz, csatlakozásra kérve az embereket: tegyék kulturáltabbá, rendezettebbé lakóhelyük közterületeit, ültessenek fákat, segítsék a gyermeki n tézményeket. Példás összefogással a ti- szajenőiek és a vezsenyiek egész nap serénykedtek. Az intézmények dolgozói, a termelőszövetkezet szocialista brigádjai, az általános iskolások és a helyi kisiparosok teljesítették fogadalmukat. Munkájuk bérét átutalják a megyei tanács fejlesztési alapjára. A MÉSZÖV nem termelő üzemeinek dolgozói is környezetszépítő akciót szerveztek a múlt héten, ugyanígy — egy héttel1 korábban — az atoádszalóki KlSZ-fiata- lok rendezték környezetüket a községi KISZ-bizottság szervezésében. Nagyivánban befejezték a sportpálya kerítésének építését a helyi termelőszövetkezet szocialista brigádjai és a sportbarátok. Bár csak közvetett módon tartozik ide a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodája százöt dolgozójának a múlt szombaton végzett társadalmi munkája, végső soron mégis a környezet szépítését segíti: szózöt dolgoII Zempléni hegység idegenforgalmáért Tegnap megnyílt Sárospatakon a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal új kirendeltsége. A történelmi múltú város központjában működő hivatal feladata többek közöitt. a zempléni és a bodrogközi vidéken a fizetővendéglátó szolgálat szervezése, a természeti és történelmi értékekben gazdag, de eddig kevéssé látogatott vidék idegenforgalmának növelése. zó munkálkodott a folyamatban lévő tervezéseken, köztük a Várkonyd téren létesülő játszópark tervein. Az ötletes, igényes elképzelés megvalósulásában nagy részük lesz. Nem teljes a sor, hiszen számos kis és nagyobb településen százak és százak a közintézményekben töltötték tavaszi nagytakarítással szombatjukat. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat például alaposan rendbehozta Rákóczifalván a hidroglobust és udvarát. Nem elégedtek meg a takarítással, szép, új kerítést húztak a faluszéli, régóta elhanyagolt ..kis vízmű” köré is. Az említettek —- és a névtelenek — így köszöntötték a kongresszust, — t. sz. e. — A lakosság kérte Járda, vízvezeték épül Az örményesi Községi Közös Tanács is nagy gondot fordít a lakosság -közérdekű bejelentéseinek intézésere. A közös tanácshoz tartozó örményesen és Kuncsorbán lakók tavaly kérték, hogy a községekben bővítsék a vízhálózatot, és építsenek járdákat. Az idén örményesen a Dózsa György utcában húszezer forint költséggel és tízezer forint értékű társadalmi munkával száz méter járdát építenek. Vízhálózat bővítését kezdik meg ez évben Kuncsorbán az Ady Endre úton. A 250 méter vízvezeték 70 ezer forint tanácsi költséggel és több mint tizenötezer forint értékű társadalmi ' munkával készül el. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak 7126 négyzetkilométer területe van hat megyében. Kilencvenegy gátőr és negyvenkilenc csatornaőr 656 kilométeres fővédvonalon vigyázza a Hortobágy—Berettyót, a Hármas-Köröst, a Zagyvát és a Tiszát Füredtől Csongrádig. Hivatása: gátőr Soltész Ferencék tizenhárom éve költöztek Nagykörűből Szolnokra, hogy a gyerekeknek könnyebb legyen az iskolába járás. A gátőrház a megyeszékhely ipartelepének peremén, szigorúan körülkerített telken, a bútorgyár és a szakaszmérnökség közé ékelődött. Nem nagy legelő jut a jószágnak, pedig van disznó, szarvas- marha, aprójószág. — Ebből a szempontból jobb. volt Nagykörűben — mondja a feleség, akii maga is vízügyi dolgozó, a hajóállomásnál levő vízmércét olvassa le naponta kétszer, s jelenti a központnak a vízállást, a vízhőfokot. Soltész Ferenc brigádvezető. száknyelven gátbiztos, öt gátőr munkáját irányítja Tószegtől a Zagyva torkolatáig a Tiszán és a Zagyva jobb partján föl Üjszászig. Reggel fél nyolc az összehívás ideje, azaz telefonon tájékoztatják egymást a napi feladatokról. Saját gátőrjárása „csak” hat és fél kilométer, a Vegyiművöktől a Zagyva torkolatáig, amit csendes időkben hetente háromszor- négyszer ellenőriz. Legkritikusabb része a városi szakasz, 100 méterenként egy- egy zsilippel, szivattyúval stb. Most például a vágóhíd építkezik 15—20 méternyire a gáttól, ezt kell folyamatosan figyelemmel kísérni. Szőrmentén a szőrről Kopaszra kérem, hogy ne lobogjon! Az erősebb nem fürtjeivel kapcsolatban sok csipkelődő megjegyzés forog közszáján. Minderről Komáromi Dániel, a Fodrász Szövetkezet kuinhegyesi üzletének vezetőhelyettese többet tud, elivégine negyven éve szinte naponta a férfifejeik körül toporog. Külcsín és belbecs — A férfiak korántsem gondozzák olyan rendszeresen a hajúikat, mint a nők. Kornyékünkön a tizen-hu- szonévesek jelenleg a rövid sportfrizurákat, a sas- soont kedvelik, de nem ritka óhaj a hajfestós, dauerozás sem. Az idősebbek viszont sokszor azt kérik: kopaszra vágja mester, hogy ne lobogjon ! Hozzánk túlnyomó többségben törzsvendégek járnak, és olvasással, beszélgetéssel ütik el azt a bizonyos borbélyötpercet, amely hétvégeken, piacnapo- kon elő-előfordul. A Szolnak megyei Fodrász Szövetkezet elnöke, Gazdag István a megyei gondokat sorolja. — Tavaly tucatjával vettük át a megyében levő sző- zadéleji, ósdi kisboltokat, hiszen a vegyesipari szövetkezeteknél a fodrászok általában mostohagyereknek számították. Tavaly 30 üzletet újítottunk fel, de 75 egységünk jelenleg sem felél meg minden előírásnak. Ami a személyi feltételeket illeti: szövetkezetünkben 161 férfi- fodrász dolgozik. A szakmai színvonal jó közepes, az árjegyzék mindenhol azonos: azaz a borotváilás 4 forint, a sima hajvágás 8, a mosás és szárítás 26, a sas- soon hajvágás, mosás, szárítás 50 forint — és így tovább. Üzletkorszerűsítési gondjaink után elsőként említem, hogy sajnos, még akad a megyében 5—6 apró település, ahol nem tudtunk gyökeret verni. A megoldást a helybeli, érintett tanácsok segítségével keressük. A szövetkezet 1-es számú férfifodrász-üzlete a megyeszékhely központjában van. A szakmáról Tarjám Réláné üzletvezető beszól. Hódit a rövid haj — Egy nyolcórás műszákban egy fürge kezű mester tizenöt vendég hajált, szakaiját is rendbe tudja szedni. Ami a vendégek igényeit illeti: az idősebb korosztály a géppel vágott, struccolt rövid frizurát kedveli. A fiataloknál a 4—5 centis, fülközépig érő, ápoilt haj a divat. — A huszon-harmincéve- sék közül nagyon sókan viselnek újra „valamit” az orruk alatt, mégpedig más és másfélét. Sikknek számít a pödrött, itt bevágott, ott el- keSkenyített, hegyes kunikorban végződő bajusz. Milyenek a vendégek? A többség nagyon aranyos. A liaggálán- sabbaknak a vőlegények bi- zonyulnok, viszont az igazi szakmai próbatételt egy-egy gyér frizurájú vendég jelenti, aki „Több haj iássék a fejemen” kéréssel ereszkedik a székibe. Arra külön büszkék vagyunk, hogy az üzlet dolgozói közül hárman versenyfodrászok, ez bizonyos szakmai rangot is jelent. Bedő Ildikó fiatal kora ellenére az imént lemlített trió tagjai íközé tartozik. — Három éve veszek részt a férfifodrász-versenyeiken, az Alföld Kupában voltaim már második is, negyedük is. Az „edzéseket” öt-hat állandó modellem frizuráján végzem, és a fővárosból is jön egy felkészítő mester. A versenyeken rendszerint 50 perc áll a rendelkezésünkre, és ennyi idő alatt kell levágni, beszorítani, vasazni a fürtöket. Ami a köznapi férfibajdivatot illeti: sok a hajfestés. Különösen a fekete szín az áhított, de előfordult, hogy az illető vörös vagy szőke mielírozást rendéi tincseibe. Itt sok, ott kevés A tar koponyán ma már állítólag enyhít a Bánfi- hajszesz, a sűrű, egyre erősebb szakáil-torzsak időszakos irtásában a fürdőszobai vagy a fodrászüzilieti borotválkozás. Hozzátéve: a művelet után az üzletekben erős illatú Pit- rallon vagy szagtalan szesz dukál az arcra. Azt a vendéget azonban, aki az utóbbit már a gyomrában hozza a fodrászhoz, egyetlen üzletben se borotválják meg. Hiszien ebben a szolgáltatásban sehol sincs plasztikai műtét, és a beszéddel ellentétben a pengék, ollók világában a hajjal és a szőrrel nagyon is szőrmentén kell bánni. D. Szabó Miklós — Körülbelül tízszer any- nyi a dolgom, mint Nagykörűben volt. Hogy mi vonzza mégis az embert? Nehéz, de szabad élet a miénk. Galántai Imréné tésztát szaggat, közben a férje helyett mesél, akinek hivatalos dolga akadt a városban. — Imre gyerekkorától vízközeiben dolgozott, amióta ismerem, gátőr akart lenni. Sokan kérdezték már, hogy jöhettünk le ide a rétbe. Ti- szakécske négy-öt kilométer földúton, Tiszaug hét kilométer a gáton. Amíg az idő engedi, kerékpárral, aztán esőben, sárban gyalog járunk Kéeskére. Másnaponként mindig bemegy valamelyikünk vásárolni és az unokákat látni. Ez az örömünk, a gyerekeink meg az unokák. Üjszászi Imre az idén mehetne nyugdíjba, ez a hu- szonkilencedik éve a gáton. Saját járása van .— Ráhúzom még azt az egyet, hadd legyen ki a harminc. Szép kerek szám. A Körös-torkolattól Nagyrévig 38 kilométeren hét gátőr és két csatornacr gátbiztosa vagyok, ebből 4800 méter a saját járásom. Sok a fakadóvíz az egész szakaszon. A töltéslábat a mentett oldalon is homoíkzsákokkal kellett terhelni. 1962 óta csak ’71-ben meg ’72-ben nem volt árvíz, más években mindig. Vizes embernek nem szabad félnie a víztől! Az úszni tudást még nem kellett próbálni, pedig sokat jártunk ladikkal, azzal hordtuk a hagyományos védőanyagokat, a rozsét, a karóikat. Csongrád a túloldalon gyönyörű, virágos, parkos város, de ha nincs dolgom, nem megyek egy hónapig se. Az asszony jár át komppal, dereglyével. Festői képet ad a fiatal nyárfaerdő, amit 71—72-ben ültettek. Szép lett volna a fűzfa is, de a 74-es ár elvitte. Nyáron igazi hargászparadicsom a környék. Villany nélkül már nem tudom, hogy bírnánk a hosszú estéket. Így leül az ember, eltévézget. Olyan tájakra elvisz, ahova sose jutnánk el a valóságban. Huszonhét éve Tiszasüly és Kőtelek fele útján a gát tövében él Egyed, József és felesége. Két fiúk már kirepült — megnősültek —, a fiatalabb most tölti katonaidejét. — ötvenkettő telén jelentkeztem a vízügyi szolgálathoz, huszonhét éve. ’53. március 15-én, kerültünk ide, erre a helyre. Persze, akkor még nem ilyen lakásunk volt. Tizennyolc évig petróleummal világítottunk, néprádiót hallgattunk, meg újság járt: mindig. Tíz éve ért el hozzánk a villany, a lehetőség magával hozta a tévét, á háztartási gépeket. — Hogy magányosok vagyunk itt kinn? Sose éreztem magam annak. Már vagy húsz éve gátbiztos is vagyok. Negyvenötben, ahogy hazajöttem a háborúból, mindjárt beléptem a pártba. Azt gondolom, egy erős elhatározás kell mindenkinek az életében, ha valamit el akar érni, — Mostanában már érzem, hogy elfáradtam. Mindig arról beszélgetünk a feleségemmel, hogy lesz majd bent a faluban. Ott a házunk, de nekünk furcsa a község, pedig mindennaposak vagyunk Kőtelken, és mégis. Van Petőfinek egy verse:. Itt születtem én, ezen a tájon... én ezt teljességgel elfogadom magamra: itt születtem a Tisza partján, nekem ez a jó. Egri Sándor Első a Héki DG versenyzője Az elmúlt hét végén a Komáromi Állami Gazdaságban rendezték meg a MÉM, a KISZ KB, a ME- DOSZ, a TOT, az Állami Gazdaságok Országos Központja és az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség által szervezett, ifjú gépi fejők versenyének IV, országos döntőjét. Szolnok megyét a Héki Állami Gazdaság két fiatal szakmunkása. Némedi József és Serdült Gyula képviselte a két kategóriában, elméleti és gyakorlati fordulókból álló vetélkedőn. — Mindketten dobogós helyezést értek el, Némedi József fejőházas kategóriában országos első, Serdült Gyula pedig a sajtáros kategóriában országos harmadik lett. A gyakorlati feladatok kiváló teljesítéséért Némedi József a rendező szervek kü- löndíját is elnyerte, kettőjük jó helyezése pedig a döntőben legjobban szereplő csapatnak odaítélt vándorserleget szerezte meg a héki gazdaságnak. A nyár végén az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon megrendezendő nemzetközi gépi fejőversenyen Némedi József képviseli majd a fiatal magyar szakmunkásokat. Folynak az időszerű tavaszi mérési és agrotechnikai munkák a DATE karcagi Kutató Intézet és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont karcagpusztai komplex meliorációs modellteliepén. Képünkön a talaj nedvességtartalmát vizsgálják
