Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

9 TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XII. KONGRESSZUSA (Folytatás a 8. oldalról) A Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság éppen a napokban írta alá a hosz- szú távú gyártásszakosítási és kooperációs programot az 1990-ig terjedő időszakra. Nagyszabású terv ez, amely­nek megvalósításával orszá­gaink kétségtelenül nagy eredményekkel gazdagodnak. Elmélyítjük a gazdasági integrációt Miközben továbbfejleszt­jük és elmélyítjük a szocia­lista gazdasági integrációt, természetesen nincs szándé­kunkban lemondani a tőkés államokkal fennálló üzleti kapésolatokról. A szocialista országok a különböző tár­sadalmi rendszerű államok egyenjogú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésének hívei. A szocializmus, a kommu­nizmus felé haladásunk so­rán felmerülő gazdasági fel­adatok megoldásának eszkö­zét azonban a testvéri or­szágok mindig saját lehető­ségeik egyre teljesebb ki­használásában és a mind szorosabb együttműködésben találták és találják meg. Minden alapunk megvan ar­ra, hogy megelégedéssel ál­lapítsuk meg: az elmúlt évtizedben az együttmű­ködés révén újabb fontos sikereket értünk el és — ami nem kevésbé lényeges — új értékes tapasztalatokat szereztünk ezen a téren. Az európai KGST-tagálla- mok közös erőfeszítésével megépült a Szövetség gáz­vezeték. Közös erővel léte­sült a Vinnyica—Albertirsa villamos távvezeték. A Szov­jetunió közreműködésével épül Magyarországon a nagy teljesítményű paksi atom­erőmű. Az érdekelt KGST- országok hamarosan meg­kezdik a hatalmas hmel- nyickiji atomerőmű építését Ukrajnában. Mind nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a villamos­energia atomerőművi előál­lításának. melynek szerepe a továbbiakban egyre na­gyobb lesz. Az atomenerge­tika fejlesztését célzó átfogó program reális bázisának megteremtése érdekében, mint önök is tudják, Volgo- donszk városában egy gyár­óriás épül, az „Atommas”, amely a testvéri szocialista országokba is szállít majd atomerőművi berendezése­ket. Fölöttébb időszerű a test­véri országok együttműkö­désének elmélyítése az ipar területén, különösen a gép­gyártásban, mert mindenek­előtt ebben öltenek testet a tudományos-műszaki haladás vívmányai. A korszerű szer­számgépgyártás és az egész gépipar előtt álló új fel­adatok annyira bonyolultak, hogy hatékony megoldásuk megköveteli a tudományos­műszaki és a termelési erő­feszítések kooperációját, és minden egyes testvéri or­szág legkiemelkedőbb, leg­tervszerűbb eredményeinek alkalmazását. Csakis ezen az úton javíthatjuk meg szá­mottevően a szerszámgépek, gépek, berendezések, műsze­rek és szerszámok műszaki színvonalát. Közös érdekünk, hogy magasabb követelmé­nyeket támasszunk az egy­másnak szállított ipari ter­mékek minőségével szem­ben. Nagy feladatok előtt ál­lunk, elvtársak, amint ezt kongresszusuk is hangsú­lyozza. Világos, hogy ezek megoldása hatalmas alkotó energiát kíván. De ha kö­vetkezetesen kitartunk a szocialista közösséghez tar­tozó országok nemzeti és nemzetközi érdekei össze­hangolásának irányvonala mellett, bizonyos, hogy si­kerrel oldjuk meg ezeket a feladatokat. Záloga ennek a szocialista országokban már létrehozott hatalmas gazdasági poten­ciál. Záloga a szocialista rendszer magasfokú demok­ratizmusa, amely minden dolgozót a történelmi folya­mat tudatos résztvevőjének rangjára emeli. Záloga párt­jaink internacionalista poli­tikája. Pártjaink mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a szocialista or­szágok együttműködése év­ről évre erősödjék, és egyre hatékonyabbá váljék. Magabiztosan tekintünk a jövőbe és szilárd meggyőző­désünk, hogy a 80-as éveket a népi Magyarország, a Szovjetunió és valamennyi testvéri szocialista ország to­vábbi felemelkedése jellem­zi majd. Hozzon az új évti­zed felvirágzást a testvéri Magyarországnak! Nagy al­kotó sikereket kívánunk önöknek, kedves elvtársaink, barátaink, eszmetársaink, az MSZMP kongresszusa által meghatározandó tervek meg­valósításában. Engedjék meg, hogy most röviden szóljak a nemzet­közi kérdésekről. A mai nemzetközi helyzet semmiképp sem nevezhető nyugodtnak. A különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti kapcsolatok, ame­lyek a hetvenes években kétségtelenül kiegyensúlyo­zottabbá és sokoldalúbbá váltak, ismét jóval bonyo­lultabbak lettek. Az impe­rializmus, és mindenekelőtt az amerikai imperializmus harcias köreinek szemláto­mást nincsenek ínyére az enylhülés mélyreható ered­ményei, és nem tetszik ne­kik a világban végbemenő haladó irányú társadalmi változások objektív folya­mata. A szocialista országok nemzetközi pozícióinak meg­szilárdulása, a kommunista és munkáspártok befolyásá­nak megerősödése, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai né­pek nemzeti felszabadító mozgalmának újabb sikerei riadalmat okoztak a nemzet­köz; reakció köreiben, ame­lyek elhatározták, hogy fel­borítják az enyhülést. — A reakció a fegyverkezési haj­sza fokozásának,, a feszült­ség élezésének, bonyodalmak és konfliktusok provokálá- sának útjára lépett a világ különböző körzeteiben. A mai pekingi vezetők, levet­ve álarcukat és nyíltan szö­vetkezve a legreakciósabb erőkkel, hegemonista, a bé­ke és a szocializmus érdekei ellen irányuló politikájukkal az imperializmus kezére játszanak. Nyugaton egyesek arra szá­mítottak, hogy ha újabb, nukleáris töltetű amerikai rakétákat telepítenek Euró­pába, és azokat, a Szovjet­unióra, Magyarországra és más szocialista országokra irányítják, ha újabb katonai támaszpontokat létesítenek a szocialista közösséghez tar­tozó országok közelében, ez engedékenyebbé tesz majd bennünket az imperialista nyomással szemben. Ez a lényege azoknak a döntések­nek, amelyeket az Egyesült Államok NATO-szövetsége- seire kényszerített, ez a lé­nyege a Carter áltat meghir­detett militarista program­nak. De bennünket már nem egyszer próbáltak ijesztget­ni a múltban is. Mindenki tudja, mi lett a vége ezek­nek a próbálkozásoknak. Nem lehet visszájára fordí­tani a történelem törvényeit. Stratégiai tervek, gazdasági érdekek Az imperializmus ellentá­madása nemcsak a szocia­lista közösség ellen irányul, hanem a nemzeti felszaba­dító mozgalmak ellen is. Ko­rántsem véletlen, hogy a fegyverkezési hajsza fokozá­sával egyidejűleg Nyugaton megszaporodtak az imperia­lizmusnak és szekértolóinak azon kísérletei, hogy arcát­lanul beavatkozzanak más államok és népek belügyeibe. Az Egyesült, Államok to­vábbra is durva nyomást gyakorol Iránra, arra törek­szik, hogy stratégiai tervei­hez és gazdasági érdekeihez igazítsa a közel-keleti hely­zetet. Emellett Izraelnek és Egyiptomnak a támaszpont szerepét szánja a térség más népei és országai elleni harc­ban. Izrael kormánya már régen az amerikai imperia­lizmus szolgálatába szegő­dött. Most a Szadat-kor- mány, egyezségre lépve Iz­raellel, Washington arabel­lenes politikáját szolgálja. Az amerikai, angol és egyéb multinacionális korporációk csak a maguk korlátolt, önző érdekeit ismerik, és semmi egyebet. Semmibe sem ve­szik azoknak a népeknek az érdekeit, amelyek nemzeti kincseit elrabolják. Ugyanez határozza meg az Egyesült Államok és part­nerei, mindenekelőtt Kína magatartását az afgán forra­dalommal szemben. E forra­dalom még rövid, kétéves történetének lapjaira nem ■kevés nehézséget jegyeztek fel. A belső gondokkal az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság természetesen önál­lóan is sikerrel megbirkózott volna. Az afgán nép azonban külső agresszióval került szembe, melyet az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán szervezett ellene, hadüzenet nélküli háborúval, amely ve­szélybe sodorta Afganisz­tánnak, mint független szu- . vérén államnak a létét. Ebben a veszélyes helyzet­ben a Szovjetunió eleget tett Afganisztán törvé­nyes kormánya kérésé­nek, és a velünk szomszé­dos ország iránti szerződé­ses kötelezettségeinknek, és az ENSZ alapokmánya ren­delkezéseinek megfelelően, katonai segítséget nyújtott az afgán népnek. Álláspontunk ebben a kér­désben a lehető legvilágo­sabb és jól ismert. Erről az emelvényről ismételten sze­retnénk hangsúlyozni: amint teljesen megszűnik az Af­ganisztán elleni agresszió, amint biztos garanciák lesz­nek az agresszió megújítá­sa és az afgán nép ügyeibe való mindennemű külső be­avatkozás ellen, kivonjuk a szovjet, katonai kontingenst Afganisztánból. Hatástalan a fenyegetőzés Elvtársak! Az agresszív militarista erőknek az eny­hülés ellen intézett támadá­sai képezik a mai világban fennálló feszültség forrását. Tudjuk azonban, hogy hatal­mas erők vannak, amelyek képesek szembeszegülni az újabb hidegháborús kísérle­tekkel, képesek megvédeni a népeket a forró háborútól. A szocialista közösségnek rendelkezésére áll minden eszköz ahhoz, hogy méltó választ adjon a militarizmus- nak és a reakciónak. Békés vívmányaink védelmében ha­talmas szerepet tölt be a szo­cialista országok 25 évvel ezelőtt megalakított védelmi szövetsége, a Varsói Szerző­dés Szervezete. A szocialista országok ere­je nemcsak szilárd honvé­delmükben, hanem szolidari­tásukban és egységükben, po­litikájuk igazságos és nemes céljaiban rejlik. Ezzel össze­függésben hangsúlyozni szé- retném, hogy a szovjet kom­munisták nagyra becsülik a szocialista Magyarország és a többi testvéri ország aktív hozzájárulását az európai biztonság megszilárdításának rendkívül fontos ügyéhez, az egészséges nemzetközi lég­kör általánossá tételéhez. Nagyban előmozdít ja az eny­hülés ügyét a kommunista és munkáspártok erélyes fellé­pése az agresszió és a há­ború erői ellen. Az enyhülés politikája lét­érdeke minden népnek, köz­tük az amerikai népnek is. mindenkinek, aki felelősség­gel közelít az emberiség iö- vőjéhez. Az enyhülés kifeje­zi Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független államai­nak érdekeit. Ezeknek az ál­lamoknak égető szüksége van arra. hogy a világon béke uralkodjék, hogy a fegyver­kezésre költött óriási össze­geket alkotó célokra használ­ják fel. ígv például az elma­radottság leküzdésére. Az enyhülést aktívan tá­mogatja az egész világ de­mokratikus közvéleménye. Az enyhülés politikája mel­lett foglal állást a nyugati országokban sok, reálisan gondolkodó állami vezető. Nem utolsó sorban ez vonat­kozik a kapitalista országok üzleti köreire is. Brezsnyev elvtárs az ame­rikai tudomány és orvostár­sadalom 654 ismert képvi­selőjének az atomháború ve­szélyére figyelmeztető nyi­latkozatára adott, szomba­ton nyilvánosságra hozott válaszában hangsúlyozta, hogy teljes mértékben oszt­ja az emberek sorsa iránt érzett aggodalmukat. Megál­lapította, hogy az amerikai tudósok jelentősen hozzájá­rulhatnak annak megértetésé­hez, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió nuk­leáris konfliktusa elkerülhe­tetlenül globális jelleget öl­tene, és pusztító következ­ményekkel járna az embe­riségre nézve. Rámutatott, hogy a tudósok ilyen humá­nus, nemes tevékenysége megértésre és támogatásra talál a Szovjetunióban. A békéhez, az enyhülés ügyéhez való hűségét a Szov­jetunió, Magyarország és a többi testvéri szocialista or­szág nem szavakkal, hanem egész politikájával, egész nemzetközi tevékenységével demonstrálja. Nemrégiben tartott választási beszédében Brezsnyev elvtárs hangoz­tatta: .. a Szovjetuniót senki sem félemlítheti meg. Erőink, lehetőségeink hatalmasak. Szövetségeseinkkel együtt mindig helyt tudunk állni, vissza tudunk verni minden fajta ellenséges rajtaütést, és senkinek sem sikerül, hogy provokáljon bennünket, A háborús hisztéria, a féke­vesztett fegyverkezési ver­seny doktrínájával szembe­szegezzük a békéért, a világ biztonságáért vívott követke­zetes harc doktrínáját.” Mint ismeretes, mi nem­csak nagy jelentőségű kez­deményezéseket teszünk a le­szerelés érdekében, hanem készék vagyunk arra is. hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéből kiindulva, messzemenően figyelembe vegyük a másik fél állás­pontját. Mi több egyoldalú intézkedéseket is -teszünk: gondolok itt a szovjet csapa­tok és a haditechnika bi­zonyos kontingensének kivo­nására a Német Demokra­tikus Köztársaságból. A szocialista közösség or­szágai. miként erről Kádár János elvtárs is szólt beszá­molójában. a madridi talál­kozó sikeres megtartását szorgalmazzák, támogatják a lengyel elvtársak kezdemé­nyezését. akik javasolták, hogy Varsóban összeurópai konferenciát tartsanak a bi­Kedves Kádár János Elv­társi Kedves Küldött Elvtársak, meghívottak! Nagy megtiszteltetés szá­munkra, a Kubai Kommu­nista Párt küldöttségének, hogy részt vehetünk a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán. Pártunk Központi Bizottsága és de­legációnk nevében szeret­nénk kifejezni legőszintébb köszönetünket a meghívásért, és a szeretetteljes, baráti fogadtatásért, amelyben nt önök kedves és szép orszá­gában részesültünk. Mindenekelőtt a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága ás a kubai dol­gozó nép testvéri és szolidá­ris üdvözletét tolmácsoljuk a XII. kongresszusnak, a magyar kommunistáknak, Magyarország dolgozóinak, a testvéri magyar népnek. A magyar kommunisták kongresszusa az új élet felé vezető út újabb állomása. Ebből az alkalomból meg­emlékezünk az önök dicső elődeiről, tisztelettel adó­zunk nekik, meghajtjuk előttük hazánk és pártunk zászlaját. Meghajtjuk az elő­dök előtt, akik lázadásra buzdítottak a horthysta el­nyomás ellen, a hős és ön­feláldozó harcosok előtt, akik a második világháborúban küzdöttek a fasizmus ellen, minden magyar kommunis­ta előtt, aki életét áldozta a harcban, a magyar nép for­radalmi bátorsága előtt. A magyar nép pántjának és e párt első titkárának, a mi közeli barátunknak, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alak­jának, Kádár János elvtiárs- nak a vezetésével halad a fejlett szocialista társada­lom építésének útján, ren­díthetetlen és harcos szoli­zalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló intézkedé­sekről. Továbbra is síikra szállunk a legveszélyesebb fegyver­fajta, a hadászati támadó rakéták korlátozásáért, és természetesen hívei vagyunk a SALT—II. szerződés ér­vénybe lépésének. Ezt, mint ismeretes, a Carter-kor- mányzatnaik, valamint azon amerikai politikai köröknek az akciói akadályozzák, amelyek még mindig abban az illúzióban ringatják ma­gukat, hogy katonai fölény­re tehetnek szert a szocialis­ta világgal szemben. Mi olyan világot akarunk, amely mentes a fegyverke­zési versenytől, olyan vilá­got, amelyben az államok közötti viszonyokat a békés egymás mellletit élés és a békés jószomszédi együtt­működés normái határozzák meg. Ezt a célt követte a szocialista országok külpoli­tikája a 70-es években, ilyen marad ez a politika a 80-as években is. Elvtársak! Lenini pártunk és az egész szovjet nép most közeledik tizedik ötéves tervének be­fejezéséhez és készül az SZKP XXVI. kongresszusá­ra, amely meghatározza a kommunista építés további programját. A szovjet em­berek alkotó erőfeszítései, építőmunkájuk. mindenek­előtt az ipar és a mezőgaz­daság intenzívebb fejleszté­sét, a termelés hatékonysá­gának fokozását, a gazdasági mechanizmus tökéletesítését szolgálják. A szovjet társada­lom életét a magasfokú tár­sadalmi és eszmei-politikai egybeforrottság, a kommu­nista párt kipróbált vezeté­sével magasztos célunk, a kommunizmus felé haladó szocialista nemzetek és nem­zetiségek megingathatatlan egysége és barátsága jel­lemzi. Mélységes meghatottság­gal fogadtuk azokat az el­ismerő szavakat, amelyek itt, az MSZMP XII. kongresz- szusán hangzottak el a Szovjetunió Kommunista daritáSit tanúsít a felszaba­dulásukért küzdő népek iránt, kiáll a béke ügye mellett, a háború és a fegy­verkezési hajsza ellen; a ka­pitalizmus általános válságá­nak kibontakozása közepet­te bátran és eredményesen küz<i életszínvonalának meg­őrzéséért, gazdasági, tudo­mányos, kulturális és társa­dalmi fejlődésének továbbvi­teléért. Szilárdan tartja ma­gát a marxizmus—leniniz- mus alapelveihez, ezzel _ is leróva tiszteletét azok előtt, akik megteremtették a fe­ledhetetlen emlékű Magyar Tanácsköztársaságot, amely rövid fennállása ellenére a nemzetközi proletáriátus har­cainak történetében az egyik legdicsőségesebb fejezet, so­ha el nem homályosuló hős­tett. Kedves Kádár Elvtárs! • Fogadja legnagyobb elis­merésünket a beszámolójá­ban megnyilvánuló, vezetői bölcsességet tükröző politikai éleslátásáért. A beszámoló eredeti módon juttatja kife­jezésre azt a haladást, azo­kat a történelmi jelentőségű vívmányokat, amelyeket az Önök népe a szocialista épí­tés során, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt' vezetésé­vel elért. Magyarországon megerő­södtek a szocialista társa­dalmi viszonyok. A szocialis­ta szektornak döntő szerepe van a nemzeti jövedelem megtermelésében,. Létrejött a ■munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szoros szö­vetsége. A magyar munkás- osztály hatékony vezetésé­nek, megerősödött politikai öntudatának és megnöveke- dett kezdeményezőkészségé­nek köszönhetően csökken­tek az osztálykülönbségek. Érezhető az állami tevékeny­ség fokozatos javulása és a szocialista demokrácia ki­Pártjáról, a szovjet népről, a valamennyiünk számára kedves és tisztelt Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársról, a kommunizmus és a béke eszméinek diadaláért küzdő kiemelkedő harcosról, a nagy Lenin ügyének hűséges foly­tatójáról. Nagyon köszönjük önöknek ezért a testvéri érzéseket. A szovjet kom­munisták, a szovjet emberek mindig az önök hű barátai és testvérei maradnak. Élve a lehetőséggel, kö­szöntem szeretném önöket a közelgő dicső évforduló, a fasizmus alóli felszabadu­lásuk 35. évfordulója al­kalmából. Űjabb hagy sikereket kí­vánunk önöknek, Kedves Elvtársak, a fejlett szocialis­ta társadalom építésében! Éljen a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a magyar nép harcos élcsapata! Erősödjék a magyar és a szovjet kommunistáknak, a Szovjetunió és Magyarország testvérnépeinek megbontha­tatlan barátsága és együtt­működése! Éljen a béke, éljen a kom­munizmus! Beszéde végeztével And­rej Kirilenko átnyújtotta az SZKP Központi Bizottságá­nak írásos üdvözletét Kádár Jánosnak. (Az üdvözlet szö­vegét a lap 2. oldalán adtuk közre.) A kongresszus nevében Gyenes András köszönte meg az elvtársi, baráti sza­vakat, az SZKP Központi Bizottságának üdvözletét, jókívánságait. Kérte Andrej Kirilenkot: tolmácsolja a Szovjetunió dicső Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának, a kommunizmust építő szovjet népnek a magyar kommunisták és népünk forró elvtársi, bará­ti üdvözletét, s további ki­magasló sikereket kívánt a kommunizmus nagyszerű programjának megvalósítá­sában. Ezután Osvaldo Dorticos, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a kubai küldöttség ve­zetője mondott beszédet. szélesedése, a nép növekvő részvétele a kormányzati munkában és a társadalom irányításában. Most, amikor a kapitaliz­mus világméretű gazdasági válságának következményei kihatnak a szocialista orszá­gok helyzetének alakulására — különösen azokéra, ame­lyek nyitott gazdasági szer­kezetük miaft fokozott mér­tékben fonódnak össze a nemzetközi gazdasággal kongresszusuk Kádár elvtárs beszámolója nyomán meg­tervezi azt a stratégiát, amely lehetővé teszi, hogy az or­szág szembenézzen a nehéz­ségekkel, és folytatódjék a nemzet gazdasági és társa­dalmi, politikai, tudományos s kulturális előrehaladása. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai Magyarország — amely a közeljövőben ün­nepli felszabadulásának 35. évfordulóját — a kongresz- szus határozatainak ösztön­ző hatására eredményesen halad tovább történelmi cél­jainak megvalósítású felé. Ily módon újabb példával bizonyítja a szocializmus fölényét akkor, amikor a fej­lett kapitalista világ elke­seredett és reménytelen vál­ságot él át. olyan válságot amely éhséggel, munkanél­küliséggel, létbizonytalan­sággal és fokozódó nyomor­ral sújtja a gyarmati sor­ban, neokolonialista és impe­rialista elnyomás alatt síny­lődő, a felszabadulásukért drámai küzdelmet vívó or­szágok néptömegeit. Engedjék meg hogy kife­jezzem örömünket a pánt­jaink, kormányaink és né­peink közötti kétoldalú kap­csolatok eredményes fejlő­déséért. Hálával emlékezünk meg Kádár elvtárs részvé­teléről pártunk első kong­(Folytatás a 10. oldalon) OSVALDO DORTICOS: Eredményesen fejlődnek pártjaink és népeink kapcsolatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom