Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

XXXI. cvf. 70. sióm, 1980. március 23., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jövőnkért érzett felelősséggel Holnap kezdődik az MSZMP XII. kongresszusa Holnap kezdi meg munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt soron következő, XII. kongresszusa. Annak a pártnak a kongresszusa, amelynek tevékenységével elválaszthatatlanul összekapcsolódik az elmúlt évtizedek minden szocialista vív­mánya és eredménye hazánkban. Éppen ezért az MSZMP kongresszusa, és az elé­je kerülő kérdések zöme nem belső párt­ügy csupán, hanem egész népünk, orszá­gunk jövőjét érinti. Az elmúlt öt évről és a jelenlegi helyzetről készült számvetés, a jövő feladatainak megjelölése mindany- nyiunk sorsát érinti. Mindenkinek fontos, hogyan alakulnak országunk társadal­mi, gazdasági viszonyai, népünk életkörül­ményei. Méltán áll tehát ez az esemény a közérdeklődés középpontjában. A kongresszusnak — és ezt jogos büsz­keséggel mondhatjuk — van mit összegez­nie. A XI. kongresszus határozatainak vég­rehajtása során az elmúlt években is to­vább erősödtek, fejlődtek társadalmunk szocialista vonásai. Érvényesült a mun­kásosztály és a párt vezető szerepe, to­vább szilárdult a munkásosztály hatal­ma, a munkás-paraszt szövetség, széle­sedett és elmélyült a szocialista demokrá­cia, erősödött a szocialista nemzeti egy­ség. Népgazdaságunk a nehezebb viszo­nyok közepette is tervszerűen, arányosan, fejlődött, a tenpelőmunka eredményeire alapozva növekedett az ország lakossá­gának életszínvonala. Tovább gyarapodott népünk műveltsége, szakmai, politikai tu­dása. A szocialista közgondolkodás nem­csak teret hódít, de egyre inkább megha­tározza a mindennapi cselekvést. Mindebben nagy szerepet játszottak a párt alapszervezetei, amelyek az elmúlt években tovább erősödtek, és eredménye­sen segítették a területükön folyó építő, alkotó munkát. A pártalapszervezetek nagy felelősséggel vesznek részt a külön­böző kérdések eldöntésében, javultak és a körülményekhez igazodtak munkamód­szereik. A megyei pártértekezleten is el­hangzott: jól dolgoztak a páritalapszerve- zetek. Azért fontos ezt megállapítani, mert tudjuk, hogy a párt politikájának színvonalát és eredményességét nagy mér­tékben az határozza meg, hogyan dolgoz­nak az alapszervezetek. Az eredmények számba vétele, az ér­tékek helyes, reális megítélése ez alka­lommal is alapvető feltétele a gondos mérlegelésnek és a teendők célravezető meghatározásának. A XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásával az elmúlt öt év alatt a társadalom egy sor ellentmon­dása, feszítő kérdése megoldódott. Azt ta­pasztaljuk azonban, hogy a régiek helyé­be újabb ellentmondások léptek, és a megoldásra váró kérdések száma sem lett kevesebb. Ezek azonban gyakorta már nem azonosak a régivel, hanem minősé­gileg mások, a fejlődésnek egy magasabb színvonalán keletkeznek, fejlettebb viszo­nyok szülöttei. Belső gondjainkat tetézik bizonyos külső körülmények is. A kong­resszus egyik fő feladata ezeket feltárni, számbavenni, megoldásuk módszereit ki­dolgozni. A kongresszusra való fekészülés során, az őszinte és nyílt hangú tanácskozások vi­tájában ,a gondokat felszínre hozó és megoldásukat sürgető, abban részt válla­ló állásfoglalásokban egyértelműen érzé­kelhető volt, hogy pártunkban a politika alapvető vonalát illetően egység van. Ez az egység nem formális, hanem a lénye­get illetően az. A vitákban a párt politi­kájával való egyetértés nemcsak szavak­ban fejeződött ki. Az az óhaj, hogy erő­södjenek tovább társadalmunk szocialista vonásai, hogy még következetesebbben és eredményesebben valósuljanak meg szoci­alista céljaink, párosultak az ebből eredő köteiezettségek tudatos vállalásával. A párttagság, a párttal együtt cselekedni kész pártorikívüliék vállalják a helytállást a munkában, a cselekvő kiállást a szoci­alista célok elérését akadályozó jelensé­gekkel szemben. Ezt a szándékot, a dolgozók minden ré­tegének politikai aktivitását egyebek kö­zött a pártkongresszus és felszabadulá­sunk 35. évfordulójának tiszteletére in­dult munkaverseny is tükrözi. Talán nincs az országban olyan termelő kollektíva, ahol ne született volna egyéni vagy hri- gádvállalás a termelési feladatok teljesí­tésének előmozdítására. Nem látványos, de átgondolt és mély­reható munka előzte meg pártunk kong­resszusát. Volt mód mind az országos, mind a helyi politika kérdéseinek meg­tárgyalására. A párttagság élt is e lehető­séggel, amit. bizonyít a vitában résztvevők nagy száma, de méginkább'a vita tartal­ma. Sok okos javaslat, hasznos kritika hangzott el a munka jobbítására. Minden egyes alapszervezet és pártbizottság el­készítette értékelését saját ötéves mun­kájáról, további feladatairól. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről ta­nácskoztak a pártcsoportértekezleteken, taggyűléseken, pártértekezleteken, a pór- tonkívüli szervezetek vezető testületéi­ben. Megyénk kommunistái is nagy fe­lelősségérzettel, céltudatosan, őszintén, al- kotóan tárgyaltak a dokumentumokról, amelyet egységesen támogattak. A párt­demokrácia érvényesítésének minősítet­ték, hogy közreműködhettek a XII. párt- kongresszus határozatainak ily konkrét előkészítésében. A helyzet értékelését reálisnak, az ab­ban megjelölt, feladatokat a programnyi­latkozattal, a politikai szükségletekkel, a lehetőségeinkkel összhangban levőnek tar­tották. E tanácskozásokon — az adott te­rület sajátosságainak megfelelően termé­szetesen más-más hangsúllyal — szóba került társadalmi fejlődésünk összes lénye­ges kérdése: a termelés és az elosztás, a szocialista demokratizmus, a tudomány, a művészetek, a közművelődés és az ideo­lógiai munka, a szocialista erkölcs és élet­mód, a külpolitika és a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdései. Az eredményeket számbavevő, a gondokat feltáró kritikus és önkritikus tanácskozások voltak ezek, tükrözve egy dolgozó, szüntelenül a job­bért küzdő, gondolkodó, a jövőben bízó és azért felelősséget érző párt szellemét. Nemcsak a mintegy 800 ezer kommu­nista — köztük a csaknem 36 ezer Szol­nok megyei — de a pártonkívütiek is nagy számban bekapcsolódtak az ország, a nép sorsát jövőjét érintő eszmecserébe. Tudatos törekvése, rendszeres gyakorlata már pártunknak, hogy a társadalom, a nép életének legfontosabb kérdéseit mil­liók aktív részvételével dönti el. A helyzet értékelése és a feladatok meg­határozása ezúttal sem valamiféle óhajok­ra épül, hanem az elért eredmények és lehetőségek gondos felmérésére. Az elő­készítés demokratizmusa is ezt szolgálta. E széles körű, a társadalom minden réte­gét átfogó eszmecsere ezáltal vált újabb gyakorlati példájává a szocialista demok­ratizmus elevenségének és annak, hogy a dolgozó nép együttgondolkodása, aktivi­tása nélkülözhetetlen forrása- haladásunk­nak. A dolog természetéből fakad, hogy a további teendőket illetően találkozhatunk, túlzott, nem reális várakozásokkal is. Hi­szen ilyenkor minden szóba jön, ami gon­dot okoz: az is, ami már most megszün­tethető. és az is, aminek teljes megoldásá­ra még nincsenek meg a lehetőségek, amit csak hosszabb távon vehetünk célba. Tár­sadalmi életünk számos gondján nem tu­dunk egy csapásra segíteni. És azokat sem tudjuk mind előrelátni, amelyeket az élet majd á továbbiakban hoz magával. Pártunk egy kormányzó párt felelősségé­vel tervezi meg a jövő feladatait, figye­lembe véve a célok megvalósításának realitását, az új, változó viszonyok köze­pette. Nem ígérhet komolytalanul, ahogy ezt a múltban sem tette. A kongresszus tanácskozásának idő­pontja a nemzetközi helyzet és a nemzet­közi kommunista mozgalom meglehetősen bonyolult időszakára esik. A párt az előző kongresszus óta eltelt időszakban is úgy munkálkodott belső, hazai feladatainak megoldásán, hogy azokat szorosan össze­kapcsolta internacionalista jellegéből fa­lcadó kötelezettségeivel. Nem ismert fá­radságot. hogy lehetőségeinkhez mérten előbbre vigye az imperializmus elleni küz­delem, a béke ügyét, előmozdítsa a nem­zetközi kommunista mozgalom egységét. Ahogy ez az irányelvekben is tükröződik, pártunk azt vallja, hogy további fejlődé­sünknek, céljaink megvalósításának leg­főbb záloga szövetségünk a Szovjetunió- * val és a szocialista országokkal, és poli­tikáját ennek szellemében alakítja a jövő­ben is. Az elmúlt öt év is igazolja, hogy pár­tunk a nép szolgálatával vált a nép veze­tőjévé. A XII. kongresszusnak van mire építenie, van mit továbbvinnie és meg­győződéssel valljuk, határozataival továb­bi irányt mutat, újabb lendületet ad azon az úton, amely a magvar nép felemelke­désének. boldogulásának nem könnyű, de biztos és egyetlen útja. Március 24-én, hétfő dél­előtt 10 órakor az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házá­ban megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A párt legfőbb testületének tanácskozásán az MSZMP több mint 800 A küldötteken kívül a kongresszuson sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a kormány tagjai, több orszá­gos főhatóság vezetője, a tö­megszervezetek és mozgal­mak vezetői. Meghívták a ta­nácskozásra a magyar mun­kásmozgalom sok régi harco­sát, valamint a tudományos és művészeti élet több jeles személyiségét, a szocialista építésben élenjárók képvise­lőit. köztük jó néhány pár- tonkívülit is. A hagyományokhoz híven számos testvérpárt képvise­ezer tagjának képviseleté­ben 767 küldött vesz részt. Az MSZMP Központi Bi­zottsága, korábbi határozatá­nak megfelelően az alábbi napirendet javasolja a kong­resszusnak : lői is részt vesznek a tanács­kozáson. A szocialista orszá­gok testvérpártjainak dele­gációin kívül Budapestre várják a többi európai or­szág kommunista és munkás­pártjainak küldöttségeit is. (A delegációk érkezéséről a 2. oldalon számolunk be.) A kongresszus felelősség- teljes, nagy munkáját figye­lemmel kísérheti egész köz­véleményünk; a sajtó, a rá­dió, a televízió naponta rész­letesen tudósít a tanácsko­zás minden jelentősebb moz­zanatáról. A rádió folyama­tosan beszámol a kongresz- szus eseményeiről. A Kos- suth-adón hétfőn délelőtt 8.55 órától egyenes adásban közvetítik az ünnepélyes megnyitót és az MSZMP Központi Bizottságának be­számolóját. amelynek Kádár János az előadója, majd na­ponta a Déli krónikában, az Esti magazinban és a 22 órás híradásban hangképekkel, tu­dósításokkal. összefoglalók­kal tájékoztatják a hallgató­ságot. A televízió hétfőn rendkívüli adásnapon jelent­kezik: 17 óra 30 perckor fel­vételről a megnyitót, vala­mint az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának előadói beszédét közvetíti. Este 21.15 órai kezdettel a hozzászólásokból sugároz összefoglalót. Keddtől csü­törtökig minden este kong­resszusi tudósítással jelent­kezik a televízió, az összefog­lalókat másnap délelőtt meg­ismétlik. A tanácskozás alkalmából számos külföldi sajtóorgá­num. rádió- és tévéállomás, hírügynökség küldött Buda­pestre különtudósítót, akik — a hazánkban akkreditált állandó tudósítókkal együtt — rendszeresen beszámolnak majd a magyar párt legfőbb fórumának eseményeiről. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, a párt feladatairól. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi El­lenőrző iBizottságának beszámolója. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 4. A/Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjainak megválasztása. Százezrek kommunista műszakban ELTŰNNEK A HATÁRT ÁTSZELŐ ÁRKOK • FÁT ÜLTETTEK, PARKOSÍTOTTAK A JÁSZSÁGBAN • „HOSSZÚ" SZOMBAT A GYERMEKINTÉZMÉNYEKBEN • A FELESÉG DÉLELŐTT, A FÉRJ DÉLUTÁN • MINDENKI KAPOTT FELADATOT • TÁRSADALMI MUNKA TÖBB LÉPCSŐBEN • VERSENYHANGULAT TISZAFÜRE­DEN • KONGRESSZUSI MŰSZAK A TISZA CIPŐGYÁRBAN (KÉPÜNKÖN) • RÉSZLETES BESZÁMOLÓ A MEGYE ÜZEMEIBEN, GAZDASÁGAIBAN TAR­TOTT KOMMUNISTA MŰSZAKRÓL A 4-5. OLDALON

Next

/
Oldalképek
Tartalom