Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

1980. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FIIMÄGTCET Harcmodor Hazánkban több mint két­millió hatvan éven felüli ember él. A nyugdíjasok harminc százaléka teljesen magányos. Feszítő gond ez minden népben és nemzetben gon­dolkodó becsületes magyar ember számára. A film al­kotói — a két író—rendező, Szalai Györgyi és Dárday István, az operatőrök, Kol- tai Lajos és Pap Ferenc, s a filmművészethez hivatalo­san mit sem értő, talán ép­pen ezért döbbenetes hatást kiváltó szereplők: dr. Piri Ida főorvos. Fehér Kálmán, Kovács Tivadar, dr. Hege­dűs János, Molnár János, Dávid Gyula, Keller Ádám és mások — vállalták a po­kolra szállást, az ügy olyan dudásai lettek, akiket már nem tudna elhallgattatni a filmbelihez hasonló kicsinyes gyanakvás. Hogyan is tör­ténhetne, hiszen jó ügyet szolgálnak? A dolog nem olyan egyszerű. Nálunk né­ha minden olyan bonyolult. Legalábbis ezt mondjuk. Sokszor már az egyszeregy­re is. Dárdayéknak ugyanis éppen azért kellett megcsi­nálniuk ezt a filmet —avagy azért csinálhatták meg? — mert a Harcmodor jó ügyet szolgáló hősei már-már el­buktak az apró kis gáncsos- kodók machinációi miatt. Pedig ebben az országban szavakban mindenki egyet­ért azzal, hogy az öregek sorsa, a társadalom ügye. Mégis, mi minden történik a társadalmi gond megoldá­sán önzetlenül fáradozó fő­orvos-asszonnyal, Tóthné doktorral, felelősen gondol­kodó ségítőtársaival, tanácsi és gazdasági vezetőkkel? Meghurcoltatás, börtön fe­nyegette talán őket? De­hogy! A Harcmodor kisebb, nagyobb polcokon ülő apró hivatalnokainak harcmodora ennél sokkal finomabb: át­helyezés, „beiskolázás”, el­lentétek szítása stb. Minden­napjaink jól ismert mozza­natai gátolják, lassítják te­hát filmünk szociális ottho­nának építkezését, s ki-ki a Harcmodor 170 perce alatt felismerheti, hogy a legjobb, a társadalom szándékával egybeeső törekvései ellen milyen eszközöket alkalmaz­nak a „ha nem csinálunk semmit, nem érhet bennün­ket baj” szemlélet vissza­húzó erői. Dárdayék szociá­lis otthona végül mégis fel­épül, a kerékkötők megkap­ják érte a kitüntetéseket, ám a néző együtt vallja a film áldozatos hőseivel: az a fon­tos, hogy felépült. De óha­tatlan, hogy ne gondolkozza­nak: miért olyan lassan, annyi áldozat árán épülhet meg nálunk olykor valami, s miért kerülnek a mondat elejére oly sűrűn a nemek, miért pusmognak, hadarnak olyan körmondatokat a fil­men egymás fülébe, amely­ről tudjuk, aki mondja, az sem érti, mit is akar mon­dani. Csak azt tudja, úgy „érdemes” beszélnie, hogy minél kevesebben értsék meg. Mert minél kevesebb a konkrét, a társadalmi hala­dás segítését célzó, egyértel­mű kijelentés, annál kisebb a felelősség. Dárdayék film­je egy az egyben lerántja a leplet a mozdulatlanság szobrairól, s a főorvosnő ki­mondja a szocialista jövő­ért felelősséget érző emberek ítéletét is: „Magyarországon még senkit nem büntettek meg azért, mert valamit nem csinált”. Ez a célzás egyér­telműen azokra az önös ér­dekek szerint élőkre vonat­kozik. akik a legnemesebb áldozatvállalást is gyanakod­va fogadnak, minden kocká­zatvállalást széles ívben ki­kerülnek, leginkább presztízs telefoncsatákat folytatnak, — ahelyett, hogy a jó .ügy ér­dekében legjobb tudásuk sze­rint dolgoznának. Dárdayék filmjének még sem a szókimondás a legna­gyobb érdeme, hanem az áb­rázolás és a ki nem mondott igazságok igaza. Ezek közül a legfontosabbnak azt a tényt érezzük, hogy Tóthné doktor minden becsületes erőt egyesítő küzdelme csak azért nem bukott el. — mert férje szintén befolyásos em­ber, aki egy autószerviz élén (?) „sok szívességet tud tenni”, s tesz is, ott van a megyei körvadászaton is ... S ha nem hivatalos Tóthné életepárja ezekre a „társa­dalmi eseményekre” ... ? Nyugtalanító kérdés, aho­gyan a film válasza sem megnyugtató. Sokféleképpen lehet azt értelmezni, ma- gyarázgatni — de egy idő­pont kikerülhetetlen: a Harc­modort néhány héttel pár­tunk XII. kongr^szusa előtt mutatták be. a filmszínházak döntő többsége még csak ez­után, a kongresszus előesté­jén tűzi műsorára. Ez a legmegnyugtatóbb tény, amit Dárdayék csodálatos szépsé­gű és igazú filmjével össze­függésben felismerhetünk. Tiszai Lajos fl Szigligeti Színházban Mozgalmas napok Sportnyelven szólva: a hajrához közeledik az 1979/ 80-as színházi évad. A szol­noki Szigligeti Színház ezek­ben a napokban két új da­rab bemutatójára készül. A Szobaszínházban — ahol márciusban csak egy-két elő­adás volt — április tizen­harmadikán lesz a Tizenkét dühös ember című darab be­mutatója. Reginaid Rose művét, amelynek alapján Lumet világhírű tévé- és mozifilmje készült, a szolno­ki társulat Árkosi Árpád (vendégrendező a szegedi színházból) irányításával vi­szi színre. A filmrendezőként ismert Szász Péter hamarosan szín­padi szerzőként mutatkozik be Szolnokon: „Whisky eső­vízzel” című bohózatának premierje április 11-én lesz. A darabot Verebes István vendégrendező irányításával próbálják — a legjelentő­sebb szerepben Margittay Ágit láthatják majd a né­zők. Pusztán az érdekesség kedvéért jegyezzük meg: a Tizenkét dühös ember min­den szerepét férfi alakítja, a Szász Péter darabot pedig tizenegy színésznő játssza. A közeljövőben sok meg­hívásnak tesz eleget a Szig­ligeti Színház. Jövő hét ked­den és csütörtökön két-két előadással, a Budapesti Mű­szaki Egyetemen, illetve az Egyetemi Színpadon mutat­ják be a „Játszma vége” cí­mű Becett egyfelvonásost, majd ugyanezzel a darabbal Szegeden szerepelnek ápri­lis 21-én, Zalaegerszegen áp­rilis utolsó napjaiban kétszer is játsszák a Cserét, vala­mint a Játszma végét. Jó hír a könnyűműfaj kedvelőinek: húsvét vasár­napján Szolnokon két — nem bérletes — előadáson is láthatják a nézők a Bál a Savoyban című operettet. Magyar költők Londonban Riportfilm a felolvasó estről Visszaérkeztek a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójának munkatársai Londonból, ahol Moldován Domokos rendező és Fifilina József operatőr filmhíradó­riportot készített a magyar költők felolvasó estjeiről. Ju­hász Ferenc, Károlyi Amy, Nemes Nagy Ágnes, Pilinsz­ky János, Vas István és Weö- rös Sándor a londoni River­sides stúdióban, valamint a londoni egyetem Kings Col- lege-jéban adták elő versei­ket. A riportfilmet előrelátha­tólag április közepén láthat­ják a nézők, egy héten át az ország valamennyi filmszín­házában. Tükörkép Már több mint tíz éve, hogy a televízió képernyőjé­ről egy kedvesen mosolygó lány bájos dalával belopta magát a táncdalkedvelök szívébe. Hol jár az eszem? ... énekelte a felhőtlen boldog­ság hangján Zalatnay Sarol­ta, s vele szinte az egész or­szág.' Ezt követte a Tölcsért csinálok a kezemből, és még sok Cini-sláger, de később nem volt, tartós sikere a Ti­nikkel kiegészülő énekes triónak. Az elmúlt eszten­dőkben ritkán hallottunk az énekesnőről, kevés koncertet adott. A hallgatás, a talál­gatások is fokozták a kí- váncsicságot új nagylemeze megjelenése előtt. A kíváncsiságot meglepe­téssel lehet igazán kielégí­teni. A Tükörkép című al­bumot hallgatva emiatt, nincs okunk a panaszra. Zalatnay Sarolta komponistaként is bemutatkozik, de az is új­donság, hogy a többi szerze­ményt Máté Péter írta. A kísérő zenekar szerepét a Karthago együttes vállalta. Zalatnay Sarolta nagylemeze míg a szövegek írója S. Nagy István. Nosztalgikus hangon emlé­kezik a múltra, a régi vá­gyakra, a Széttört tükörkép című lassú, disco ritmusú nyitószámban Zalatnay Sa­rolta. Érzelmi fűtöttséggel, enyhén rekedtes hangon szó- laltaja meg a kitűnő hang- szerelésű Mondd nekem ref- rénű dalt, míg lágyabb, de határozott tónuson tolmá­csolja az Add vissza a baba­ruhát című számot. Igazi koncertszerzemény a Mindig kell egy jóbarát, melynek szövege, felszabadult zené­je magával sodorja a hall­gatót. A nagylemez másik oldala igen színes zenei anyagból állt össze. — Az indítódal (R’And R’) fergeteges rock- and-roll melódia, a Karne­vál spanyolgitár, kongá be­tétei latin-amerikai hangu­latot idéznek, míg a Száz­szor visszaadok mindent egy csodálatos szerelmi vallomás, bájos dallamával és szim­patikusán egyszerű szövegé­vel. Az album tíz dala közül szinte bármelyik slágeríista- esélyes, de minden bizony- nyál a közönség a Hozzám tartozol című Zalatnay— Máté duettet kedveli meg leghamarabb. A két erősen eltérő karakterű énekes hangja sikeresen ötvöződik a melódiában. A címadó s egyben záró szám ban a remek zenei betéteket, s az énekes­nő könnyed előadását kell dicsérni. Az album sokáig váratott magára, de érződik minden részén az alapos munka. Si­keres volt a Máté Péter— Zalatnay Sarolta zeneszerzői társulás is. A Tükörkép egy megújult Zalatnayt mutat be. — fekete — Elő és megújuló népművészet A gépek, a műanyagok ko­rában. amikor az embert ott­honában* munkahelyén szám­talan gyári tömegtermelésből származó tárgy veszi körül — egyre jobban kellenek a szemnek, a tapintó kéznek a természetes alapanyagból 'ké­szült, emberformálta haszná­lati és dísztárgyak. A ház­gyári lakások — belül is lé­tező — monotóniáját megtö­ri. felfrissíti az étkezőfülke falára akasztott kézi faragá- sú téka. vagy tálas, az asz­talra terített szőttes, vagy hímzett futó. s a konyhában a kenyérszeletelő gép. a tur­mix, a kávédaráló és gyü­mölcshámozó masinák, alu- tef-edények mellett ott van­nak a fazekas-formálta má­zas csuprok, fűszertartók, vesszőből vagy háncsból font kosarak, tojástartók. A karcagi példa Figyelmesen széttekintve hétköznapi környezetünkben, világos a tendencia: e tár­gyaknak mind nagyobb a be­csületük. nő eszmei értékük, és ízlésvilágban betöltött szerepük. Következésképp nagy azok felelőssége, akik akár népművészeti, háziipa­ri szövetkezetekben, akár ön­álló — hivatásos vagy félhi­vatásos — népi iparművész­ként dolgoznak. Mert nekik korántsem a közízlés, a ke­reskedelmi igények kiszolgá­lása a feladatuk, hanem hathatósan bele kell ..avat­kozniuk” az ízlés alakításá­ba. irányításába. Szolnok megye élő népmű­vészete. háziipara jelentős fejlődésen ment át a közel­múlt esztendőkben. Hogy az arányokat s a fejlődés minő­ségét értékelhessük, érdemes felidézni — kifejező példa gyanánt — a karcagi Nép­művészeti Agyagipari Szö­vetkezetben végbement vál­tozásokat. A karcagi szövetkezetben néhány évvel ezelőtt kályha­csempét. ipari cserepet, s — mintegy mellékesként — ki­sebb mennyiségű népművé­szeti cserepet készítettek. Rendszerint jelentős gondok közepette termeltek — kor­szerűtlen körülmények mel­lett. Négy évvel ezelőtt ha­tározták el a karcagiak, hogy stílust, „fazont” adnak a szö­vetkezet termékeinek: teljes egészében áttérnek népmű­vészeti cseréptárgvak készí­tésére. Ehhez a „profiltisztí­táshoz” a háziipari szövetke­zetek országos vezető szerve, a megyei és városi szervek támogatása és biztatása mel­lett kellő alapot adott az a tény. hogy Karcagon Kántor Sándor munkássága és ne­velőtevékenysége jóvoltából erős gyökeref voltak — s vannak ma is — az alkotó szellemű fazekasipamak. Az előzetes elképzeléseket fényesen igazolta az azóta el­telt idő: a karcagi szövetke­zet szép. ízléses, a mai la­káskultúra igényeinek meg­felelő. kis „példányszámú” termékei igen jó hírűek az országban. Az igényesség jó üzletnek is bizonyult: tavaly közel 12 és fél millió forint értékű fekete és mázas cse­répedény került ki a szövet­kezet kemencéiből. Emellett több hazai és nemzetközi ki­állításon is jelentős sikert arattak a „tűz és a'—ig” mű­vészetének kunsági mesterei. Természetes, hogy jelentős a karcagi cserepek iránt a ha­zai (és újabban a külföldi) vásárlók igénye is. Ennek alátámasztásául csak egyet­len adat: két hete nyitottak Budapesten, a Lenin körúton egy. a karcagi üveggyár és a népművészeti szövetkezet termékeit árusító üzletet, s a megnyitás utáni egy hét alatt több mint 150 ezer forint ér­tékű cseréptárgy talált gaz­dára. Mezőtúrról: felsőfokban lehet beszélni Kresz Mária néprajztudós, az alföldi fazekasság jeles is­merője így írt a közelmúlt­ban Mezőtúr fazekasságáról: „Ha Mezőtúrról beszélünk, fazekasságát csupa szuperla- tívusszal illetjük: első helyen áll az országban a forma tisztasága szempontjából, ko­rongosai országosan legjob­bak. íróasszonyai legbizto­sabb kezűek.” A 29 esztendő­vel ezelőtt alapított mezőtúri Fazekasok Népművészeti Szövetkezete valóban sok mindenért megérdemli a fel­sőfokú jelzőt. Elsősorban ta­lán azoknak a belső körül­ményeknek a megteremtésé­ért. amelyek lehetővé, tették a szövetkezet legjobb faze­kasai számára a kísérletezést, a szó legjobb értelmében vett műhelymunkát. Mindennek eredményeképp: az elmúlt években — Kosa Klára. Gon- da István, Kőműves Lajos, Kozák Éva. és mások — szá­mos. az újdonság erejével ható, a hagyományokat foly­tató és azokat megújító' alko­tással jelentkezett, szép sike­reket aratva pályázatokon és kiállításokon. Az egyetlen járható út A karcagi és a mezőtúri — szövetkezetben dolgozó — fazekasok útját járják a sa­ját műhelyükben dolgozó fa­zekas népi iparművészek is. Az idők. divathullámok pró­báját kiállt, nemes népművé­szeti hagyományokra támasz­kodva, az az archaikus és rendkívül gazdag motívum­kincset felhasználva, tovább­fejlesztve alkotni: alighanem ez a legjárhatóbb út. Lénye­gében ezért kapott Kossuth- díjat az iskola- és hagyo­mányteremtő Kántor Sándor, az ugyancsak karcagi ifjú Szabó Mihály pedig tudo­mányos alapossággal és fi­nom művészi ösztönnel fe­dezte fel és alkotta újjá a maga és a közösség számára a hódoltság-korabeli kerámi­át. Bár — némi túlzással — mondható, hogy Szolnok me­gye „fazekas nagyhatalom” nem szorul háttérbe semmi­lyen tekintetben sem a többi tárgvalkotó népművészeti, háziipari ág sem. Évezredes hagyományokat folytatnak a tiszafüredi Háziipari Szövet­kezet vesszőfonói, a karcagi Népművészeti Háziipari Szö­vetkézét ■ kulturális missziót is teliesít. a kunsági hímzé­sek és vertcsipkék készíté­sével. Eredményesek a Tiszakür- tön nyaranta megrendezésre kerülő fafaragó alkotótábo­rok: számos jószemű, jókezű Szolnok megyei fafaragó ka­pott ..ízlésigazító” módon biztatást a további munká­hoz. * * * Mindent összevetve: a me­gye népművészete él. betölti azt a szerepet, amit betöl­teni hivatott, megújulásra képes. Jelen van mindennap­jainkban. Szabó János A MEGYEI LAP, AZ AKKORI TISZA VIDÉK A CÍMOLDALÁN MUTATTA BE A SZOLNOKI ÜTTÖRÖHÁZ KISDOBOS EGYÜTTESÉT (1951. MÁJUS 19.), S A „KANÁSZÉLET” PRODUKCIÓBÓL KÉT TÁNCOST NÉV SZERINT IS EMLÍTETT A CIKK ÍRÓJA. ELSŐKÉNT TÓTH ISTVÁNT, AKI „MÁR A VERSEGHY GIM­NÁZIUM ELSŐÉVES NÖVENDÉKE, MÉGSEM TUD KIVÁLNI AZ EGYÜTTESBŐL”. JÁRTÁK A FALVAKAT, VÁROSOKAT. KENGYEL, JÁKÓHALMA, BÉKÉS­CSABA, TISZAVÁRKONY KÖZÖNSÉGE TAPSOLTA VÖRÖSRE A TENYERÉT MŰSORUK LÁTTÁN. TÖBB MINT SZÁZ NYILVÁNOS SZEREPLÉS VOLT MÁR A HÁTUK MÖGÖTT, S ÉPPEN ARRA KÉ­SZÜLTEK, HOGY ÖNÁLLÓ MŰSORRAL MUTATKOZNAK BE A SZIGLIGETI SZÍN­HÁZBAN... AZÓTA EZ A SZOLNOKI FIÜ Betáncolta — Esztergályos voltam a Fűtőházban, közben a Tisza Táncegyütes tagja, onnan vo­nultam be a Kiliánra. Egy­szer a tisztiiskolán lépett fel a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, és vezető­je megnézte a tánccsopor­tot, amit én tanítottam. Meg­hívott, hogy felvételizzek hozzájuk... 1968-ig náluk táncoltam, akkor kerültem át ^az Állami Budapest Tánc- együtteshez, és jöttek a nagy nyugati turnék — emlékezik Tóth István a tízegynéhány évvel ezelőtti időre, az első sikeres francia turnéra, ami még háromszor megismétlő­dött, aztán Spanyolország, s először 1975-ben mentem a tengeren túlra. — Észak-Ámerika negyven államában, és ki tudná már megmondani, hogy mennyi városában léptünk fel, ma­gyarlakta területeken is, az­után Hollywoodban, New York híres Camegie Halijá­ban. Jártunk Kanadában és Dél-Amerikában is, többek között Peruban. Areqipában a polgármester fogadást adott a magyar táncosok tisztele­tére ... Angliában egy mű­sorban táncoltunk Josephine Baker-rel, Perry Comoval, az isipert énekessel a Királyi Színházban. Később, 1977-ben az észak­amerikai körutazás is meg­ismétlődött de akkor már a KISZ Központi Művészegyüt­tes szólistája volt. Láttuk olykor a televízió képernyő­jén több filmszerepben, s a leningrádi Barátság feszti­válról közvetített műsorban. — Kubai szólót táncoltam. Ezt a számot. a lengyelek is nagyon szeretik ... A személyi igazolványá­ban ez áll: foglalkozása tánc­művész. A munkahely rova­ta üresen maradt. A Nemzetköz; Koncertiro­dával kötöttek szerződést, oda mennek, ahová közve­títik őket, mióta Ágnessel, akit időközben feleségül vett, függetlenítették magukat az együttestől. — Harmadik éve vagyunk Lengyelországban. Minden hónapban más színpad, más szálloda — Sopot, Katowice, Krakkó és a többi. Jövőáp- lisiban Lipcsében kezdünk, az NDK-belj szerződés után, ugyancsak ’81-re féléves svájci szerződésünk is van már. A feleségem énekes, most, hogy hazajöttem a szüléimhez látogatóba, egye­dül lép fel. Az együttesben mindent megtanultunk, amit itt kamatoztathatunk: ma­gunk válogatjuk össze a ze­nét, a koreográfiát, tervez­zük, csináltatjuk a kosztü­möket. — Harmincnyolc éves. Med­dig táncol még? — Ez — szerintem —nem a kortól függ. Alkati kér­dés. Még tíz évig szeretnék táncolni... aztán? Vennénk egy kis „farmot” otthon vagy Pest környékén, arra gyűj­tünk ... Rónai Erzsébet a fél világot_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom