Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
1980. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1919 tiszteletére KISZ-elismerés az élenjáróknak Fiatalok találkozója veteránokkal Kisújszálláson Juhász Ferenc átveszi Nykrai Istvántól az Ifjúságért Érdemérmet A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján sok helyütt a megyében KISZ- kitüntetések átadására került sor. A megyei ünnepség Szolnokon* a KlSZ-székház- ban volt, ahol Földy Dániel- né, a Magyar Úttörők S/Kivet .ség e Országos Tanácsának tagja, a Szolnok megyei elnökség elnöke idézte fel a 61 évvel ezelőtti eseményeket. Az ünnepi beszédet követően Nyitrai István, a KISZ KB tagja, a Szolnok megyei KISZ-bizottság első titkára adta át a KISZ KB és a megyei KISZ-bizottság kitüntetéseit. Az Ifjúságért Érdemérmet kapta Demeter István, a kisújszállási MÁV Pályafenntartási Főnökség vonalkezelője, Juhász Ferenc, a jászapáti Velemi Endre Tsz üzemi pártbizottságának titkára és Kerekes András, a Volán 7. sz. Vállalat jászberényi üzemegységének főművezetője. (Falucskai Antal, Nagyalföldi Kő- olajkutató Vállalat vezető fúrómestere a központi ünnepségen vette át a kitüntetést.) KISZ Érdemérem kitüntetésben részesült Centeri László, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat karcagi könyvesboltjának vezetője, Csörögi Erzsébet, a szolnoki Állatforgalmi és Húsipari Vállalat oktatási előadója, Farkas József, a martfűi Tisza Cipőgyár minőségi ellenőre, Pinczi Imre, a szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet csoportvezetője és Kanyó Sándor, a HNF megyei bizottságának titkár- helyettese, (Kovács Ferenc, a jászberényi Hűtőgépgyár lakatosa központi ünnepségen vette át a kitüntetést). A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést ketten kapták. Az Üttörővezető Érdemérmet Bagi Erzsébet, a martfűi* Dezső Ilona a rákóczi- falvi általános iskola tanítója. illetve tanára, Mucsi Lászlóné, a jászberényi Gyetvai János Általános Iskola tanára, Pánti Ildikó, a karcagi Kálvin úti Általános Iskola igazgató-helyettese és Sindel Mihály, a törökszentmiklósi Rózsa téri Általános Iskola tanára vette át. A Kiváló Üttörővezető kitüntetésben tizenketten részesültek, a Kiváló Ifjúsági Vezető Érmet tizenhatan kapták meg. Kisújszálláson tegnap délután a forradalmi ifjúsági napok városi rendezvényeként a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulója tiszteletére veterán—KISZ—úttörő találkozót rendeztek a József Attila Művelődési Ház TIT előadótermében. A találkozó résztvevőit Somlyai Árpádné, az MSZMP kisújszállási Városi Bizottságának tagja köszöntötte. Ezután a KUNSZÖV KISZ-alapszervezeti irodalmi összeállítással emlékezett meg a 61 évvei ezelőtt történtekről. A műsor után az ünnepségen megjelent egykori vöröskatonákat és veteránokat az úttörők virágokkal és emléklapokkal köszöntötték, majd beszélgetésre került sor, ahol a fiatalok életükről* harcaikról kérdezgették az idős embereket. Délután még egy ünnepség volt: a művelődési ház nagytermében százhatvan új KISZ-tag fogadalomtételére került sor és átadták a KISZ kitüntetéseket. Emlékezés Ortutay Gyulára Születésének 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek Ortutay Gyula akadémikus sírjánál tegnap, a Mező Imre úti temetőben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának koszorúját Deák Lívia és Garai Gábor, a KB tagjai, az Elnöki Tanács koszorúját Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja és Horeczky Károly, az Elnöki Tanács titkárságának vezetője helyezte el a sírra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa részéről Gosztonyi János al- elnök és Molnár Béla titkár, az Oktatási Minisztérium képviseletében Hanga Mária miniszterhelyettes és Tamóc Mád bon főosztályvezető-helyettes, a Magyar Tudományos Akadémia nevében Harmattá János akadémikus, a nyelv- és irodalomtudományok osztályának elnökhelyettese koszorúzott. Az ELTE, a TIT, a Néprajzi Társaság is elhelyezte koszorúját a sírra. Megkoszorúzták a sírt az Ortutay-család tagjai, valamint Ortutay Gyula egykori pályatársai, barátai, tisztelői. A nemzetközi hírű néprajztudós születésének 70. évfordulóján felavatták síremlékét is, Ortutay Tamás alkotását. Beszédében — a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya és a Magyar Néprajzi Társaság nevében — Tálasi István akadémikus idézte fel Ortutay Gyula alakját, a tudóst, a politikust és az államférfit arányosan ötvöző személyiségét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevében Székely György rektorhelyettes emlékezett Ortutay Gyula oktató-nevelő tevékenységére. A tanítványok nevében Nagy Ilona idézte Ortutay Gyula emlékét. Ortutay Gyula születésének 70. évfordulója alkalmából tegnap a Kossuth klubban emlékülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Megyénket képviselik Négyen a huszonnyolc közül Küldöttek a pártkongresszusra Megyénk közel harminchatezer kommunistáját huszonnyolc küldött képviseli a hétfőn kezdődő pártkongresszuson. Közülük néggyel beszélgettünk arról, hogy a pártélet legjelentősebb eseménye előtt milyen gondolatok foglalkoztatják őket, és miről beszélnének, ha szót kapnának a pártkongresszuson. Mészáros Mátyás, a Néki illami Gazdaság igazgatója: n legnehezebb ágazatokban is lehet eredmény — Jó helyzetben vannak a mezőgazdasági dolgozók; nem kell a jövőtől tartaniuk, hiszen az élelmiszer hosszú távon „stratégiai fegyver”. Tulajdonképpen bármit termelünk, szükség van rá. Szinte minden élelmiszer eladható. A termelés fokozása tehát lehetséges és szükséges. Ezért kell figyelmünket olyan fogalmakra összpontosítanunk. mint például a racionális földhasználat vagy a kapacitás-kihasználás. De természetesen munkánkban a minőségi oldal is előtérbe kerül. A racionális földhasználaton például nemcsak azt értjük, hogy egy-egy hektárnyi területet művelésbe vonunk, hanem sokkal inkább azt, hogy annak potenciális lehetőségét kihasználjuk. Ezért minden termésalakító tényezőt úgy kell kimunkálnunk, hogy a lehető legnagyobb hozamot takarítsuk be. jó minőségben és lehetőség szerint minél kisebb költséggel. Az állatférőhelyek betöltése sem minden, — ha a kapacitás kihasználására gondolok. Ne csak háromezer liter tejet adjon például egy tehén, hiszen az állandó költség — a férőhely amortizáció, az életfenntartó takarmány stb. — akkor is annyi, mintha hatezer liter tejet adna. Az utóbbi időkben gazdaságunkban az ilyen követelményeket helyeztük előtérbe, és értünk is el eredményeket. Amikor ezekről beszélek, lelki szemeim előtt megjelennek a kétkedők, akik talán mondják is, hogy könnyű a héki földeken. Valójában nemcsak a növénytermesztésben, hanem a legnehezebb ágazatokban is lehet eredményt felmutatni. Vegyük például a szarvasmarha-tenyésztést. Már a témába vágó kormányprogram megjelenése előtt. 1968-tól kezdve kísérleti jelleggel, 1970-től pedig üzemi méretekben folyt és folyik gazdaságunkban a magyar tarka szarvasmarha-állomány fajtaátalakító keresztezése a Holstein Friz (fajta vöröstarka színváltozatával. A keresztezés eredményei lemérhetőek abban, hogy 1975-höz viszonyítva tehenenként 1260 kilogrammos tejhozamnöveké- dést értünk el. Ennek, valamint a tehénállomány ötvenszázalékos növelése eredményeként az összes tejho- zam 2,2-szerese az 1975 évinek. 1979-ben gazdaságunk nyeresége több mint 60 százalékának az állattenyésztés volt a forrása. A szarvasmarha-tenyésztésről elmondottak alapján azt hiszem, levonható a következtetés. hogy a biológiai, technológiai szempontból legnehezebb ágazatokban is lehet eredményt elérni, ha ahhoz tudatosan és szigorú következetességgel megteremtjük a feltételeket. Tisztában kell lennünk viszont azzal is. hogy a legjobb jövedelmezésű ágazatok sem hoznak eredményt, ha az átlag alatti szinten műveljük őket, és a kevésbé jövedelmezőnek vélt ágazatok is lehetnek meghatározóak a nyereség növelésében. Kell egy bizonyos fokú kockázat- vállalás is. Amikor például 105 millióért elkezdtük építeni tehenészeti telepünket, a szarvasmarha-ágazat nem sokat hozott. Befejezésül azt szeretném hangsúlyozni, hogy bár a mi gazdaságunkban is jócskán vannak megoldásra váró problémák, bizakodóak vagyunk a jövőt illetően, mert tapasztalatiból tudjuk, hogy a jó agrárpolitika következtében a mezőgazdaság fejlődése egyértemlű és folyamatos. Papp Imre, a jászberényi Déryné Művelődési Ház igazgatója: II helyi társadalmi igényekhez igazodjék a közművelődés Napjainkban engem az foglalkoztat, hogy ebben a rohanó tempójú világban, az anyagi eszközök csökkentése mellett hogyan tudjuk megoldani közművelődési feladatainkat. Ha szót kapnék a párt- kongresszuson, akkor a helyi társadalmi igényekhez igazodó közművelődésről szólnék. A korábbi időszakban köz- művelődési intézményeink folyamatosan keresték a sajátosságaiknak leginkább megfelelő helyüket. Sokáig váltottuk azt az elvet, hogy ne azt adjuk az embereknek, amit kérnek, hanem azt. amit kémiök kellene. Mondhatnám úgy is; ünnepi kultúrát akartunk adni. pedig az év többnyire hétköznapokból áll. Az utóbbi négy-öt esztendő vetette fel annak szükségességét. hogy nekünk a lakosság életmódjához jobban alkalmazkodó, az emberek érdekeire, már kialakult igényeire jobban támaszkodó kulturális tevékenységet kell végeznünk. Ez azt jelentette, hogy közvetlenebbül kapcsolódjunk a lakosság mindennapi érdeklődéséhez. — például jogi, lakberendezési, háztartási, étkezési, egészségügyi tájékoztatással segítsük a napi gondok enyhítését. az önképzést, és közben biztosítsuk a művelődés, a szórakozás, a szabadidő tartalmas eltöltésének legfontosabb feltételeit. Arra törekszünk, hogy a jászberényi járás minél több művelődési házában elősegítsük az ilyen programok bevezetését. A termelékenység, a hatékonyság. a takarékos gazdálkodás fogalmát eddig jobbára a termelési ágazatokkal kapcsolatban használtuk. Az utóbbi időszak parancsolóan szükségessé tette, hogy értelmezzük ezt a közművelődésre is. amiben nincs is semmi meglepő, hiszen a közművelődés szorosan kapcsolódik a gazdaságpolitikához, a termeléshez. A „kevesebbet, de jobban”, és méginkább a „kevesebből. de jobban és többet” jelszót csak úgy tudtuk megvalósítani, hogy javítottuk és tovább javítjuk a tájékoztató szolgálatot, a meggyőzést, a propaganda hatékonyságát. Nagy figyelmet érdemel a művészeti mozgalom, amely az emberi értékek megőrzésének egyik fő területe. A nevelési, tudatformáló lehetőségek sokasága rejlik benne. Arra törekszünk, hogy a művészeti mozgalomban a szakmai elvárások mellett előtérbe kerüljenek a közösségi. társadalmi, politikai követelmények normái és átfonják az egész művészeti munka gyakorlatát. Egyszóval művészeti csoportjainkban nemcsak énekelni, táncolni tanítjuk meg a fiatalokat. hanem szocialista módon hinni, gondolkodni éd cselekedni is. Szabó iózsefnó, a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemének varrónője: Közel kerülni az emberekhez A Május 1. Ruhagyár szolnoki üzeméből már a XI. pártkongresszuson is volS küldött, és most megint van egy. Szabó József- né varrónőt érte ez a megtiszteltetés. Szalagon dolgozik, tagja az üzemi pártvezetőségnek. Ezért érthető, hogy elsősorban a pártéletről beszél: — Figyelemre méltónak tartom, hogy a XI. pártkongresszus óta hatvanról kilencvennégyre emelkedett nálunk a párttagok száma. Egy 560 fős üzemben ez szép eredmény. És az szintén, hogy az újonnan felvettek 94 százaléka munkás. Betudható ez annak, hogy nevelési tervünk szerint a pártcsoportok foglalkoznak azokkal, akik tagfelvételre számításba jönnek. A pártcsoportok segítségével elérjük, hogy valóban közelebb kerüljünk az emberekhez, megnyerjük őket politikánk számára. Ezért nem tartom véletlennek, hogy a tagkönyvcserekor sem kizárásra, sem törlésre nem került sor pártszervezetünkben. A pártépítésben dicséretre méltó munkát fejt ki az üzemi KISZ-szervezet. Az újonnan felvettek döntő többsége KISZ-ajánlással kerül a pártba. Üzemünk pártéletének éltető eleme, hogy a párttagság 86 százalékának állandó pártmegbízatása van. Ezek a megbízatások meghatározott célúak, és a pártcsoportok értékelni is szokták teljesítésüket. Nálunk az első számú pártmegbízatás a gazdasági munka. Nem véletlen, hogy a gazdasági vezetők minden fontosabb kérdésben kikérik a társadalmi szervek vezetőinek véleményét. A mi üzemünkben az öt- százhatvan dolgozóból állandóan gyesen van száznyolc- van-százkilencven asszony, köztük természetesen vezető beosztásúak is. Az. hogy ez nem okoz leküzdhetetlen gondot, a jó kádermunkának köszönhető. Lehet, hogy furcsának találja. hogy ezekről beszélnék a kongresszuson, ha szót kapnék, és nem a nőpolitika* határozat .végrehajtásáról, annak ellenére, hogy dolgozóink 90 százaléka nő. Az említett határozat végrehajtása azonban nálunk — helyzetünknél fogva — természetes. Dr. Vándorfi Róbert, a Kőolajkutató Vállalat igazgatója: fl politikai irányvonal erősítéséért Azzal a meggyőződéssel indulok a kongresszusra. hogy az utóbbi esztendőkben, isierősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Szolnak megye és ezen belül az olajbányászat is jelentős szerepet vállalt a XI. kongresz- sv.us által megjelölt .politikai irányvonal erősítésében. Vállalatunk munkáját elősegítette. hogy az egész Alföldön folyó kutatás irányítása a centrális helyzetben lévő Szolnokról történik. Ez a város nemcsak befogadta az olajbányászokat, hanem kedvező feltételeket is biztosított számukra. Azt tapasztaltam, hogy a párt politikáját egy emberként követik a dolgozók, mert tudják, hogy ez a politika a nép érdekét fejezi ki. A Kőolajkutató Vállalat kollektívájának eddigi tevékenysége. figyelemre méltó eredményei is biztosítékot nyújtanak arra, hogy nagyobb feladatok megoldására is vállalkozhatunk. Ennek igazolására engedjenek megemlíteni néhány adatot. Az ötödik ötéves terv eredeti célkitűzése szerint 30 tonna/méfcer effektivitással számolva 1979 végére 14,4 millió tonna olajegyenértékű szénhidrogént kellett volna megtalálnunk. Ezzel szemben 23 millió tonna kerülhet a népgazdaság energiamérlegébe. Tisztában vagyunk azzal is. hogy az eredményes, jelentősebb CH készletet ígérő kutatási területeken az eddiginél nagyobb intenzitással kell tevékenykednünk a kutatási idő lerövidítése és a területek minél előbbi termelésbe állítása céljából. Erőfeszítésünknek látjuk értelmét és eredményét. Az anyagokkal való hatékonyabb gazdálkodás, azoknak a legfontosabb helyen történő felhasználása elősegítette például azt. hogy 1979 végén becsülettel jelenthettük készletgazdálkodásunk norma szerinti beállítását. Vállalásunkra jellemző volt az. hogy kollektívánk kimagasló, eredményeket ért el a szocialista munkaverseny hatékonyságának, a szakmai és az általános műveltség növelésében, az üzemi demokrácia fejlesztésében. Az élő munka hatékonyságának növelésére is számos intézkedés történt vállalatunknál. Nem vártuk tehát tétlenül a XIL pártkongresszus beköszöntését, eredményes, jó munkával köszöntjük azt. Tisztában vagyunk azzal is. hogy a kongresszus nemcsak értékeli az utóbbi évek erőfeszítéseit, hanem feladatokat is megjelöl. Tudom, nem lesz könnyű az elkövetkező időszak, hiszen fejlődésünkre hatással vannak a nemzetközi feltételek. Az a tény. viszont. hogy nemzetközi kapcsolatainkban döntő szerepet játszik a Szovjetunió, biztonságot nyújt ahhoz, hogy a gazdasági építőmunkában is megvalósuljanak' a párt által kitűzött feladatok. Simon Béla
