Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

1980. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Harmincasok a „bársonyszékben” Nagyonis képletes az a bi­zonyos bársonyszék, mert akikről a következőkben szó lesz. egyáltalában nem érzik magukat a csúcson, és egy­általán nem szeretnek üldö­gélni. Életelemük a mozgás, hiszen alig töltötték be a harmincadik évüket. Egymástól merőben eltérő munkaterületeken dolgoznak vezető beosztásban. Egy va­lamiben megegyeznek: cso­dálkoztak. amikor kiderült, hogy azért lett belőlük „té­ma”, mert fiatalon bizalmat kaptak. Számukra természe­tes. hogy bármekkora fele­lősséget is vállukra lehet rakni. Sokan vannak, és évről év­re többen lesznek. ■z osztályvezető — A faiparban az utóbbi tíz évben nem ritkaság, hogy valaki harminc évesen veze­tő lesz, hiszen Magyarorszá­gon csak 1962-ben indult meg a fai parimémök-képzés — mondta Nagy Béla. a Ti­sza Bútoripari Vállalat szol­noki gyárának főmérnöke, aki tíz esztendeje, huszonhét évesen kapta meg ezt a be­osztást. A gyár üzemfenntartási osztályvezetője Túróczi Ist­ván tavaly huszonkilenc éves korában került az1 osztály élére. A főmérnök szerint beosztottjai és főnökei is sze­retik. és ez nem mindenna­pos dolog. — Pistáról régen tudjuk, hogy jó vezetői alkat, magá­tól értetődött a kinevezése. Persze végigjárta az „isko­lát”: beosztott mérnökként kezdte 1973-ban, utána mű­vezető. majd főművezető volt. Megszerették az embe­rek. mert határozott, mindig pontosan tudja, mit akar. és az akaratát képes úgy érvé­nyesíteni. hogy nem „paran­csolgat”. Az üzemfenntartási osztály a gyár pillére: az ott dolgozó ötvenegvnéhány szakember feladata, hogy hi­bátlanul működjenek a gé­pek. sőt az is hogy az épüle­tekről ne maliján le a vako­lat. rend és tisztaság legven a műh el vekben, a gyár ud va­uén. egyszóval ők teremtik meg á bútorgvártás zavarta­lan körülményeit. Túróczi István markáns bajuszt visel. — Nem. nem azért növesz­tettem, hogy idősebbnek látsszam — hárítja el nevet­ve a bajuszra vonatkozó kér­désemet. — A gyárban .min­denki tudja, hogy alig múl­tam harminc éves. — Az üzemfenntartási osz­tály • feladatkörének tulaj­donképpen semmi köze a fa­ipari mérnöki diplomához. Lakatosok. villanyszerelők, fűtők a beosztottjai. Nem za­varja. hogy nem ért ezekhez a szakmákhoz? Tiszafüreden az üdülőkör­zet központjában befejező­dött a Kiss Pál Múzeum épü­letének felújítása, s a falai között reprezentatív tájtör­téneti, néprajzi kiállítást rendeztek be. Megvásárolták, és helyreállították a klasz- szicista stílusú Malom utcai fazekasházat. Az épületben a XIX. század második felétől századunk elejéig éltek és dolgoztak a Nyúzó fazeka­sok. a környék híres alkotói. Az épületet eredeti bútorok­kal, munkaeszközökkel és az egykori tulajdonosoktól örö­költ fazekasművekkel beren­dezve tavasszal nyitják meg a látogatók előtt. A járási székhely üdülőhe­lyi bizottsága a fazekasház­hoz közei eső és védetté nyil­vánított Józsa út 19 szám alatti népi klasszicista stí­lusú parasztház megvételét — Igaz, hogy ha szigorúan vesszük, a diplomám való­ban nem predesztinálna az üzemfenntartási osztály veze­tésére. azonban az egyetemen megtanultuk a bútorgyártás minden csínját bínját. tu­dom. hogy ha egy gép elrom­lik. hogyan lehet megjavíta­ni. Amihez pedig nem értek, megkérdezem a szakembe­rektől. Szerintem nem az a jó vezető, aki mindent job­ban akar tudni, mint a be­osztottjai. Az osztályon olya­nok dolgoznák, akik tíz-ti­zenöt éve kezdték a szakmát, természetes, hogy a saját területükhöz jobban értenek. — Ebből az következik, hogy minden beosztottja idő­sebb ... — A többségük idősebb nálam, de ez egyikőnket se zavar. Lehet, hogy frázisnak, hangzik, de igaz: a közös cél elérésében nincsenek korkü­lönbségek. — Pontosan kik tartoznak az üzemfenntartási osztály­hoz? — A beruházók csoportját kőművesek, vízvezetékszere­lők és festők alkotják. Az energetikus az egész gyár villany, gáz és víz felhaszná­lásáért felel, a tmk-főműve- zető beosztottjai targonca­szerelők. szersizámélezők. A gondnok dolga a gyár üsz- tántartásában résztvevők irá­nyítása, vagyontárgyak nyil­vántartása. — Evenként hány forinttal gazdálkodik az osztály? — Üzemfenntartási mun­kákra kilencmilliót, energiá­ra ötmilliót költhetünk. — Nyugdíjazásáig osztály- vezető akar maradni? — Nem csak rajtam mú­lik. Természetes igénye egyébként az embernek, hogy a jelenleginél többet szeret­ne elérni, de nem „kaparok”. Eddig is megbecsültek a gyárban, gondolom, ha jól dolgozom, ezután is megbe­csülnek. A fiatal osztályvezető sze­rényen elhallgatja. hogy 1982-ben egyéves vezetőkép­zőre javasolja a gyár veze­tősége. Iz áruház igazgatója A kunszentmártoni Har­mónia Áruház sokáig arról volt nevezetes, hogy egyre- másra „buktak” le a vezetői, dolgozói. Az áfész vezetősé­ge állandó rettegésben élt, vajon mikor kell megint Har­mónia-ügyben a bíróságra menni. Néhány éve az áruházban sikerült rendet teremteni, és jelenleg olyan igazgató irá­nyítása alatt működik a Har­mónia, aki 1978 óta tölti be ezt a tisztséget. is tervezi. Berendezései az eredeti állapotokat tükrözik, külön látványosság a múlt század második felében ké­szített, és a ház falába be­épített tulipános festésű fa­litéka. A különleges épületet alkotóházként vagy tájjelle­gű csárdaként lehet haszno­sítani. A nagy vendégjárás­ra számítva az idegenforgal­mi látványosságok közé so­rolták a református templom festett kazettás karzatát, és a még korábbi időkből szár­mazó barokk stílusú meny- nyezet kazettákat. Foglalkoz­nak a tiszaörsi régi temető egy részének, továbbá a ti- szaburai gótikus stílusú templomnak, valamint egy- egy tiszaderzsi és ahádszaló- ki tornácos lakóháznak a vé­delmével, illetve az építésze­ti stílus sajátosságainak' be­mutatásával is. Izbéki Sándor nemrégiben múlt harminc éves. — Amikor elvállalta az áruház igazgatását, tudta, hogy „Haramia” néven em­legették a Harmóniát? — Tudtam, hiszen minden­ki tudta, hogy az áruházból néhányan egyenesen a bör­tönbe mentek. Mégis azonnal igent mondtam az áfész hí­vására. — Nem voltak nyugtalan éjszakái? — Eleinte féltem egy ki­csit, de amikor megismer­tem az áruház osztályain dol­gozó 87 munkatársamat, el­hessegettem a félelmet. Biz­tosra veszem, hogy sikerült a köztudatban visszanyerni a Harmónia nevet, és elfeled­tetni a „Haramiát”. — Honnan került az igaz­gatói „bársonyszékbe?” — Öcsödön voltam vas- boltos majd ügyvezető elnök. A szakképzettségem vaske­reskedő. Miután az áruház­ban élelmiszert, divatcikke­ket, cipőt, méterárut és kon­fekciót tartunk, sokat kellett tanulnom, hogy kellő áruis­meretet szerezzek. Remé’em, most már tudom, mi ä ,rá- sárlók igénye, mit ajánlha­tunk, ha valamit mégse tu­dok, megkérdezem a régebbi dolgozóktól. Szívesebben já- rok-kelek a gondolák között, mint hogy bent üljek az iro­dában. — A folytonos főnöki je­lenlétnek nem mindig örül­nek a beosztottak. — Az én vezetői elvem, hogy amit csak lehet, közö­sen döntök el a munkatár­sakkal, semmi okuk rá. hogy tartsanak tőlem. Nem ellenő­rizni járok az eladó térbe, hanem mert ott érzem jól magam, ahol vevők vannak. — Minden döntéséi még­sem beszélheti meg... — Persze, például az áru- beszerzés csoportosítása nem megbeszélés kérdése, abban önállóan kell döntenem. Azt viszont megbeszélhetjük, hogy mit vegvünk egy áru­csoporton belül. Amire nincs szükségük a vásárlóknak, minek porosodjon a raktár­ban? És az igényeket mégis csak az eladók és osztályve­zetők ismerik jobban. — Nagy anyagi felelősség egy ekkora áruház irányítása. — Az engedélyezett áru­készletünk 17 millió forint, de jelenleg is húsz milliónk van. elkerülhetetlen, hogy többet tartsunk. Az apyagi felelősség valóban nem cse­' kély. de ez nem csupán az enyém, hanem a Harmónia minden dolgozójáé. — Elégedett embernek lát­szik. — Azt csinálom, amit sze­retek. Igaz. a kereskedelem­be véletlenül iker ültem, de most mér nem hagynám itt, legfeljebb! ha küldenének. Bendó János Patronálási szerződés Eddig csak idős embere­ket patronált a tiszaföldvári Lenin Tsz Növényvédő Szo­cialista Brigádja. Az idén határozták el, hogy közeleb­bi kapcsolatot teremtenek egy gyermekintézménnyel. Pontosan a zárszámadás napján kötöttek patronálási szerződést a Gimnázium és Óvónőképző Szakközépisko­la gyakorló óvodájával. Szí­vesen vállalnak mindenféle javítási munkát, renoválást, festést, parkrendezést náluk. Nekik szánja a brigád a kongresszusi ünnepi műszak munkabérét is. Egyébként ez a kollektíva kezdeményezte a közös gaz­daság szocialista brigádjai­nak csatlakozását a Sziklai Sándor brigád felhívásához. Emlékházak, védett épületek Szolnoki „Operalevél” Puccini: Pillangókisasszony A megingathatatlan hűség drámája Puccini muzsikájá­val. a Szegedi Nemzeti Szín­ház általában mindig ki­egyenlített színvonalon, meg­bízhatóan, korrektül dolgozó operatársulata telt házat vonzott a Szigligeti Szín­házba hétfőn este is. — A népszerű opera hatása most sem maradt el. Cso-cso-szán megrázó halála, Pinkerton megkésett „hívószava” s a zenekar feloldást' nem ho­zó, súlyos záróakkordja után az érzékenyebb lelkű hallgatók lopva törölgették szemeiket, majd rivaldafény, vastaps, s amint hazafelé ballagok, hallom, hogy előt­tem egy lobogú hajú fiatal­ember a Pillangókisasszony nagyáriát fütyürészi önfeled­ten. Mi más ez, ha nem si­ker? Ilyenkor hálátlan sze­rep jut e sorok írójának, ha mégis nem a feltörő lelke­sedés hangján tud megszó­lalni. Mert... zavart alkalman­ként a zenekar szenvedélye­sen rám zúduló han »orkán­ja. Am hem zavart volna egy cseppet sem — hiszen minden relatív s a szenve­dély egyébként indokolt volt —. ha az énekesek hangját nem nyelte volna el. Puccini hangszerelése a romantika törvényei szerint és a kom­ponista jóvoltából dús, szí­nes, ha kell áttetsző, vissza­fogott, de áradó és hatalma­san zengő. is. Ha már az énekesek nem rendelkez­nek callasi vagy gigüi orgá­nummal (amit egyébként nem kritikának szánok) a karmesternek, ezúttal Sza- latsy Istvánnak kellett vol­na zenekarát egy , kissé visz- szafogni. A kevesebb így több lett volna. Mert... feltűnően keveset értettem meg az énekesek szövegéből, akkor is, ha ép­pen nem a zenekar „volt ludas” ebben. Mert... ha már a díszle­tek (Vágvölgyi Ilona) és jel­mezek (Csikós Attila) „ja­pánul” vannak megtervezve, s az Angyal Mária rendezte statisztéria is többé kevésbé japán módra tipeg miért nem „még japánabb” Cso- cso-szán, a Pillangókisasz- szony és Szuzuki, a szolgá­lólány mozgása ? A kecses kis bókokban, meghajlások­ban nincs hiba, ám olykor a kimonóhoz mért illő moz­gáshoz képest, elég öles lép­tekkel „közlekednek” a szín­padon. Karikó Teréz Cso-cso- szánja és Lengyel Ildikó Szu- zukija színészi játékban megnyerő, az opera cselek­ménye kibontakoztatásában egyre élettelibb volt. Legin­kább a második felvonásban ragadtak meg. Az már más kérdés, hogy a címszereplő, egyébként reprezentatív kül­sejű mejelenése, alkati adott­sága szerencsés találkozás-e illúziókeltés szempontjából, a piciny, törékeny, japán asz- szonyka szerepével ? Szabady József Pinkerton- ja egyaránt hiteles hangban és megjelenésben, eléggé szívtipró és ellégé ellenszen­vet kivívóan léha. Goro szerepében Bárdi Sándor meggyőző kerítő, Vághelyi Gábor mint Sharp- less konzul kimért, ám ér­zékeny szívű úriember. Szakály Péter Bonzoként, Takács Sándor Yamadori hercegként, Herczeg Ferenc császári biztosként és Baj- tay Horváth Ágota Káté­ként a kisebb szerepek kí­nálta lehetőségek szerint ki­fogástalanul oldották meg feladatukat. Végül, de nem utolsósor­ban a kórusról. (Karigazga­tó Molnár László.) Ha a színfalak mögötti — egyéb­ként. finom és szép kar­hangzású — énekük még pontosabb lenne, a kórus­zene kedvelőinek még kelle­mesebb perceket szerezhet­tek volna. Berényi Bogáta Bűbe baba nélkül Futrinka utca Elkészült a Futrinka utca „lakóiról” szóló népszerű gyermekmese sorozat újabb, tizenhárom epizódból álló filmje a televízió bábstúdió­jában. Bólint Ágnes mese­hőseivel húsvéttől szomba­tonként találkozhatnak a té­vé képernyőjén a gyerekek. Új szereplőkkel egészült ki a bábsorozat. Buksi kutya Havas Gertrúd hangjával szólal meg. .Sompolyogi róka B. Kiss István, Rókica a ró­kaleány pedig Meixner Ibo­lya segítségével kel életre. A régi kedves ismerősök közül ismét találkozhatnak a nézők Morzsa kutyával Simándy József és Cicamicával, Szől- lősy Irén hangjával. Nem szerepel viszont ebben a so­rozatban a gyerekek és a felnőttek kedvence. Böbe baba. A 10—15 perces epizódok — amelyek ezúttal kifejezet­ten a legkisebbeknek szólnak — egy kölyökkutya hétköz­napjait rajzolják meg, Lévai Sándor báb- és díszletterve­ző közreműködésével. Húsz éve jelentkeztek elő­ször a képernyőn a Futrin­ka utca lakói. Akkor tizen­hét, félórás mesét és szám­talan, néhány perces műsort állítottak össze Bálint Ág­nes történeteiből. A-mostani sorozatot már az írónő uno­kái is végigizgulhatják. A tervekben további tör­ténetek megírása szerepel. Szamuráj Címszerepben FUlöp Viktor Hét év után ismét új sze­repben lép a közönség elé Fülöp Viktor, az Állami Operaház 'Kossuth-díjas ki­váló művésze. A győri ba­lett vendégeként a Szamuráj című produkció címszerepét táncolja. Egy este az ÓÉV munkásszállodájában A 211-es, a 320-as kulcsot kérem — hangzik fel estén- . ként a bejáratnál. Szépen, kulturáltan berendezett előtér tárul elénk, ha belépünk Szolnokon az AÉV Mártírok úti munkásszállodájába. Igen, szálloda! Nincs kapuzárás, és 24 órás ügyeletet tartanak. Közel négyszáz dolgozó kap elhelyezést a kényelmesen berendezett háromágyas szo­bákban. Szinte az ország minden részéből jöttek, sőt még lengyel vendégmunkások is vannak itt. Esténként bené­pesülnek a klubhelyiségek, előadásokat, kiállításokat szerveznek a szálloda lakóinak. Képeink néhány esti pil­lanatot mutatnak be. ‘ Egy kis hivatali munka is akad esténként. Bagdi László torony- darus. Nagy figyelem a rexasztalnál Vacsora (balról Lovász János Ibrányból, Varga Sándor Nagy­kőrösről, Csóra Pál Berettyó­újfaluból jött.) A martfűi nö- vényotajgyár építésén dolgoznak. Bilek István meghívott sakk nemzetközi nagymester ad ízelítőt az érdeklődőknek sakktudományából Tarpai Zoltán képriportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom