Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

XXXI. évf. 65. sióm, 1980. március 18., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Formális cselekvés? A termelőhelyek többnyi­re nem szánt-szándékkel ad­nak előnyt annak, ami a ki­rakatban áll. Sokkal inkább rábukkanhatunk verítékes igyekezetre, lótás-futásra, amelynek értelme, célja két­séges, annak ellenére, hogy áz érintettek úgy vélik, be­leszakadnak a teendőkbe. S bár tagadhatatlan, hogy dol­goznak, nem gondolták vé­gig, miért, merre és hogyan lépjenek, csak az járt az eszükben: nekünk is fel kell mutatni valamit. Emiatt tör. ténik azután, hogy a felüle­tesen összerakott berendezés eljut ugyan a külföldi kiál­lításra, de az első órában fölmondja a szolgálatot, s attól kezdve nem mozdul ké­rő szóra, káromkodásra se; szerelő kellene hozzá, aki pótolná az otthon mulasztot­takat. Emiatt azután meg­történik: hat hónap alatt — amint az a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet vizsgálataiból kiderült — termékek sora — összesen 362 árucikk — bizonyult a forgalomba hozatalra alkal­matlannak súlyos minőség­hibák, a rendeltetésszerű használat minimumának hiánya miatt. Megmásítanánk a valósá­got, ha arról nem esnék szó: a formális cselekvésnek némileg kedvezett, táptalajt nyújtott az eddig érvény­ben volt szabályozás, a szent tehénként tisztelt bázis-elv, azaz aki a könnyebb utat kereste az meglelte, kellő mentségekkel, magyaráza­tokkal egyetemben.. Nem szá­mított ritkaságnak, hogy a formálisan haladókat kedve­zőbb színben láttatta a gaz­dasági környezet, mint azo­kat, akik ténylegesen előbbre mentek, ám nem értettek ahhoz, — vagy még inkább: nem akartak érteni hozzá—, miként „adják el” a felügye­leti szerveknél hathatós lé­péseik bizonyítékait. Ez a fonák helyzet újra meg új­ra átírta a társadalmi érde­keltség szolgálatában kapott rangok listáját, olykor azt tüntetve fel élen állónak. £ aki mást sem tett, mint min-1 dig frissen tartotta a — ki-1 rakatát. S mert élen állha­tott, az ilyen, a látszatered­ményektől óvakodók elbi­zonytalanodtak, kérdőjelek­kel néztek szembe, talán a kísértés is megérintette őket, nem lenne jobb, ha ők is... Szerencsére: a formális és a tényleges cselekvés között éles különbséget tevők több­nyire nem követték, nem másoltak téves példákat, mert számot vetettek hosszú távú érdekeikkel, holnapjuk megalapozottságának köve­telményeivel. Most, amikor az új szabályozás határozott lépést tett a valós eredmé- S nyék kikényszerítésére, a I formális cselekvés nem egy- I szerűen magatartásbeli hi­bák ódiumát vállaltatja az érintett közösséggel, hanem gazdálkodási hibákét, téve- j désekét! S ez nagy különb-1 ség. A korábbiaknál, tisz-1 tább, világosabb kép rajzó- [ lódhat ki a termelőhelyi I kollektívák előtt arról, mit I ér az, amit tesznek. S ez a mérlegelés nagyon is gya- I korlati jelentőségű; a hol-1 napot vetíti elénk. V. T. Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyiminiszter a szovjet kormány meghívá­sára tegnap Moszkvába uta­zott. Púja Frigyest Moszkva Vnukovói repülőterén And­rej Gromiko, valamint a Szovjetunió Külügyminiszté­riuma és az SZKP KB más felelős munkatársai köszön­tötték. Ott volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Tegnap a Szovjetunió Kül­ügyminisztériumában meg­kezdődtek a magyar—szov­jet külügyminiszteri tárgya­lások. A tárgyaláson ma­gyar részről jelen volt Púja Frigyes, az MSZMP KB tag­ja, külügyminiszter vala­mint Szűrös Mátyás. az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, továbbá más hivata­los személyiségek. A szovjet küldöttséget Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter veze­ti. a delegáció tagja Viktor Malcev, az SZKP KB tag­ja, a külügyminiszter első helyettese, Vlagyimir Pav­lov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Népköztársaságban, valamint több más hivata­los személyiség. Púja Frigyes és Andrej Gromiko megvitatta a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri baráti (Folytatás a 2. oldalon) Énekszitól visszhangzott az aula Verseghy diáknapok ’80 4. oldal fl hétvége sporteredményei 5—6. oldal Öntözik a búzát, vetik a borsót a határban Reggelenként még megle­hetősen hűvös az időjárás, de a naptár kérlelhetetlenül jelzi a hivatalos tavasz köze­ledtét. A mezőgazdaságban, kint a földeken egyre moz­galmasabbá, pezsgőbbé vá­lik az élet. A gazdaságok már a kezdet kezdetén igye­keznek megalapozni az idei jó termést. Napjainkban sok­szor lehet hallani, a szerény mértékű őszi és téli csapa­dék nem pótolta a termőta­laj korábbi vízhiányát, rá­adásul a jelek is száraz pe­riódusra utalnak. Logikus te­hát, hogy már most létjogo­sultsága van az öntözésnek. A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben, ahol az őszi gabona igen jól telelt, az utóbbi évekhez viszonyítva legnagyobb a búza tőállománya, különle­ges bánásmódban részesítik a növényzetet. A művelési menetrend szerint az elmúlt napokban megkezdték a ka­lászosok koratavaszi öntözé­sét. Az első periódusban 60 milliméter mesterséges csa­padékot juttatnak a búza­földekre. A mostani öntözés­nek tározó szerepe van, a felső réteg nedvességtartal­ma ugyanis csak a dús nö­vényzet koratavaszi fejlődé­séhez elegendő. A Lenin Tsz búzatáblái fölött keringenek a mezei flotta gépei is, a levegőből végzik az őszi búza fejtrá­gyázását. Az öntözéssel kom­binált műtrágyázás jobban elősegíti a tápanyag oldódá­sát, intenzívebben hat a ga­bona fejlődésére. Ezekben a napokban sor kerül a fajta­borsó és más koratavaszi nö­vény vetésére is. Az 1300 hektár márciusi, áprilisi ve­tésre minden előkészületet megtettek. Pontos technoló­giai. tervek alapján dolgozik a gép és az ember. A szere­lők és a traktorvezetők anyagilag egyaránt érdekel­tek abban, hogy a gépek tel­jesítményét takarékosan használják ki. Az üzem­anyagnormából történt meg­takarítás 30 százaléka illeti meg a traktorosokat. A jászfényszarui Béke Tsz- bei\ ahol a tavaszi munkák idején a hétköznap összeol­vad a vasárnappal, javában tart a korai zöldborsó veté­se, 210 hektáron teszik föld­be a borsó magját. Teljes a nagyüzem a gazdaság kerté­szetében is. Gondos kezek készítik a palántákat a 110 hektár zöldpaprika és a 160 hektár paradicsom termőte­rületre. A zöldségfélék tala­ját a jó termés érdekében gazdaságos módszerrel készí­tik elő, 60 tonna szervestrá­gyát robbantásos eljárással terítenek szét a földeken. A vasárnapot, főleg a háztáji gazdaságokban töltötték in­tenzív munkával, hogy minél korábban kerülhessen „tava­szi vitamin” a környék piacaira. A jászladányi Egyetértés Tsz nagy kiterje­désű határában is érzékelhe­tő a tavasz. A tavaszi árpa már a földben van, és a töb­bi tavaszi vetésű növények­nek szánt táblák műtrágyá­zása is a végéhez közeledik. Az összes vetnivaló 3350 hektár. A nem kis feladat elvégzésére speciális techno­lógiai tervet dolgoztak ki. A cél az, hogy a rendelkezésre álló gépeket okosan, a haté­konyság szem előtt tartásá­val használják ki. Célprémi­umra az számíthat, aki az előírt feladatot jó minőség­ben határidőre elvégzi. A kisújszállási Bőr- és Textilruházati Ipari Szövetkezet textilrészlegében különböző fazonú bakfis felsőruhákat, blúzokat, játszókat készítenek. Mintegy 60—80 százaléka szovjet exportra kerül, a többit belföldön értékesítik. Havi termelési értékük kb. 2,5 millió forint. Képünkön: készülnek a gyermek úszónadrágok A bányászoknál Kongresszusi verseny A kongresszusi és felsza­badulási mumkaversemyben sikeresen kapcsolták össze a bányászok munkahelyi kezdeményezéseit a vállala­ti és népgazdasági célokkal — állapította meg tegnapi ülésén a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének Köz­ponti Vezetősége, amely a versenyben eddig elért ered­ményeiket és a további fel­adatokat tekintette át. Az ülésen megjelent Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. A kongresszusi és a fel- szabadulási versenyben adott szavuk valáraváJttásával, miegtetézéséve! várható, hogy az év végére a Magyar Szénbányászati Tröszt ötéves tervét 1,8 millió tonna szén­nél, a szén hidrogénbán yászok pedig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt ötéves kő- olajtermielési tervét 700 000 tonnával, a föddgáztenmelési előirányzatot pedig 2,2 mil­liárd köbméterrel teljesítik tűit A központi vezetőségi ülé­sen ezután Kovács Lászlót, a szakszervezeték Nógrád megyei tanácsa vezetőtitiká- rát megválasztották a szak- szervezet főtitkárának. Jászkun vásárt rendeztek vasárnap Budán. Az esemény­ről képekben számolunk be a harmadik oldalon. Ezen a képen Demeter Imre szolnoki nyugdíjas látható, aki marhaszarvból készített használati eszközöket és dísz­tárgyakat kínált a vendégeknek Gondokat okozott a hideg Hat hét előny a SZÁÉV-nél Ki fizesse a téliesítést? ÉPÍTŐK „SZÁMVETÉSE1' Áthúzta az idei szigorú tél az építők számításait! Pedig a téliesítési tervek — amelyeket már októ­berre befejeztek az ÁÉV és az ÉPSZER szakemberei — gondos végrehajtás kö­vette. Idejében beszerezték / a fóliát, a nádszövetet — amelyek ideiglenes nyílászá­róként használatosak, — volt elegendő a betonfa- gyás elleni Calcidurból, és .feltöltöttek a készleteket a kokszkosarak fűtőanyagából éppúgy, mint a hőlégfúvók­ban tüzelőanyagként hasz­nált gázolajból is. Mindezek ellenére — mivel az idei té­len olyan hideg napok is voltak, amikor még ezek az eszközök sem biztosították a munkavégzés lehetőségét — a téliesített intézkedések az idén nem hozták meg a várt eredményeket. Ezek a körülmények ott okozták a kisebb nehézsége­ket, ahol a hideg napokat sikerült a szabadságolások­kal összekapcsolni. Az Ál­lami Építőipari Vállalat már tavaly nyáron arra biztatta dolgozóit, hogy a főidényben előre dolgozzanak le né­hány napot, így az év vé­gi, nehéz körülmények kö­zötti hajrá ezúttal elmaradt: a két ünnep, karácsony és újév közötti napokat család­jukkal töltötték az építők. Januárban, februárban pe­dig kiadták a tavalyról visz- szamaradt szabadságokat, is. Így is ötvenhét embert fagyszünetre kellett külde­ni: 17 ezer 755 normaórát teljesítmény nélkül. 6—7 fo­rintos órabérrel díjazott, az ÁÉV ezen a télen — ez pe­dig öt éve nem fordult már elő. Még sincs igazuk azoknak, akik kategorikusan elutasít­ják a téli építési munkát. Való igaz, hogy a szakipari munkákhoz a legalább 10 fokos hőmérséklet csak a végleges fűtőberendezéssel biztosítható, hogy a téli mun­ka kisebb hatékonyságú, hogy a minőség is könnyebben romlik, ha hidegben kell va­kolni, tapétázni. De még az idei tél is hozott szép ered­ményeket. Az ÁÉV 174 la­kást fűtött a végleges fűtő- rendszerrel a szolnoki Szé­chenyi lakótelepen — ezek az első negyedévben már fo­gadták, illetve fogadhatják, a beköltözőket. Ugyanilyen jó eredmények születtek a martfűi Növényolajgyár épít­kezésén, a mezőtúri iskola-, és lakásépítésen, és Budán, a Fehérvári úti 528 szemé­lyes munkásszállás és az üz­letház beruházásán is. Bár a gázellátás problémái bizony­talan helyzetbe sodorták Szolnokon a Csokonai úti 50 lakás júniusi átadását, a té­li munka ifi is nagy hala­dást hozott. Egyedül a Heté- nyi kórház 400 ágyas belgyó­gyászati pavilonjának építé­sénél nem sikerült jó körül­ményeket teremteni: innen más munkára csoportosítot­ták át az embereket, összes­ségében a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat körülbelül hat hetet nyert azzal, hogy télen sem szü­neteltette a munkát — és a dolgozók is jobban jártak a teljesítménybérrel, mint a fagyszabadsággal járó 6—7 forintos órabérrel. Az ÉPSZER Vállalatnál is hasonló eredményekről szá­molhattak be: mind a nyolc építésvezetőség tudatosan, jól szervezetten állt a hideg na­pok elé. így télen sem állt le a szolnoki tűzoltólaktanya szerkezetépítése, a karcagi gyermekotthon-, és lakásépf- ■ tés, de a martfűi Tisza Ci­pőgyár gumiőrlőjének, szo­ciális épületének munkála­tai sem szüneteltek. Ám a téli hideg nemcsak a munkában, és a technoló­gia betartásában jelent, gon­dokat. Az építési rend eletek ugyanis nem teszik lehető­vé a befejező munkálatok téliesítési költségeinek áthá­rítását a megrendelőkre, csak akkor, ha azt ők maguk ké­rik. így a téli munka az épí­tővállalatok részére tulaj­donképpen pénzügyileg ráfi­zetéses tevékenység. Ezért már most készülni kell ar­ra, hogy — programozással — a következő télrp csak azok a munkafázisok ma­radjanak, amelyeknek a té- liesítése nem jelent külön­leges követelményeket. Kőhidi Imre Púja Frigyes Moszkvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom