Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, március 2. külpolítIkaI * KORKÉP Uj létesítmények, 1980 A Szovjetunió állalmi beruházásai 1980-ban közel 120 milliárd rubelt émeik el, s ez 6 milliárddal több az elő­irányzatnál. A legnagyobb összegeket'az energetika, a szállí­tás, a vegyipar, a kohászat és a gépipar ágazataiba fekte­tik be. Jelentős összegek állnak azonban a könnyűipar lés a mezőgazdaság rendelkezésére is. A tervezett pénzmennyiségből folytatják a nagy atom­erőművek építését, elsősorban az európai területeken. A fémipar új kitermelő és feldolgozó kapacitással bő­vül, az ország számos már meglévő üzemeihez kapcsoló­dóan. A vegyipari létesítmények zöme is a már meglévő gyá­rakhoz települ; de teljesen új kapacitások belépésével is számol a szovjet népgazdaság a tomszíki, az altáji és a kujbisevi területeken. 1980-lban kezdi meg működését a KGST közös beruházásaként megvalósult Uszty-Ilimszk-i cellulázüzem és a kijemhajevi azbesztdásító. Az élelmiszeripari beruházások eredményeként az ipar­ág teljesítménye 15—19 százalékkal fog emelkedni. Számos takarmánykeverő, gabonatároló, s állattenyésztő komp­lexum is épül 1980-ban. A vasúti szállítás fejlesztésének legfontosabb része a Bajkál—Amúr vasútvonal további épí­tése. A már elkészült 1500 km pálya az idén 400 km-rel növekszik, ezen túlmenően második vágány fektetése és a villamosítási munkálatok is folytatódnák. A vízi szállítás fejlesztése érdekében számos tengeri és folyami kikötőben rakodókomplexumok átadására kerül sor. Spanyol veszedelmek panyolország „for­ró politikai tavasz elé néz”. A tét: a nemzetiségi terüle­tek önkormányzata. A nagyobb jelentőségű poli­tikai kérdés: mennyire tart­ja meg a lényegében jobb­oldali polgári erőket kép­viselő centrumpárti spanyol kormány a Francótól örökölt centralizált állam lényeges vonásait? Két területen — amelyeket a legfontosabbnak lehet mi­nősíteni — a kormány az ellenzéki pártok, tehát a szo­cialisták (PSOB) és a kom­munisták alkotó közremű­ködésével és nem kis mér­tékben a baloldal nyomásá­ra korábban már józan ön­kormányzati döntésekre ju­tott. Így nyerte vissza ön- kormányzatát Spanyolor­szág legfontosabb ipari tar­tománya és a spanyol balol­dal egyik fellegvára, Kata- lónia. Gyötrelmesebb és sokszor véres küzdelmek után sikerült tető alá hoz­ni a baszk önkormányzatot is. Ügy tűnik, hogy a kata­lán és baszik önkormányzat problémájának rendezésében elért eredmények után a kor­mányzópárt, a Centrum (UCD) jobbszámya fokozott nyomást gyakorolt Suarez miniszterelnökre. Ennek a nyomásnak az eredménye­képpen a párt végrehajtó bizottsága január derekán úgy döntött: lelassítja to­vábbi országrészek számára az önkormányzat megadásá­nak folyamatát. A döntés szerint ezek nem részesül­hetnék a viszonylag gyors, népszavazás útján megadott önkormányzatban. Ehelyett az alkotmány egy másik pa­ragrafusa szerint úgynevezett „lassított önkormányzati processzust” kell elfogadni- ofc. Az UCD végrehajtó bi­zottsága politikai szempont­ból a legveszélyesehb, leg­kockázatosabb időpontban hozta meg döntését. Február 28-án kellene ugyanis nép­szavazást tartani Dél-Spa­nyolország legfontosabb tar­tományában, Andalúziában. Ez a tartomány gazdasági­lag talán a legsúlyosabb helyzetben van. A nagyrészt paraszti munkanélküliség itt meghaladja a 30 százalé­kot, és rendkívül éles a tár­sadalmi feszültség. Érthető, hogy a politikai szenvedélye­ket a kormánypárt provoka­tív módon időzített döntése rendkívüli módon felkavar­ta. A Spanyol Kommunista Párt „éretlennek és rögtön­zöttnek” minősítette az UCP határozatát, és rámutatott arra, hogy annak eredmé­nyeképpen az egész ország­ban igen súlyos társadalmi feszültségek támadhatnak Ellenezte a kormány dönté­sét a szocialista párt is: az andaluziai ideiglenes tarto­mányi kormány szocialista elnöke, Escuredo éhségsztráj­kot kezdett, tiltakozásul a kormány autonómia ellenes politikája miatt. A PSOE andaluziai szervezete úgy döntött: ha a „lassítási dön­tés” miatt nem írnák ki a népszavazást — akkor feb­ruár 25-én általános tiltako­zónapot hirdetnek meg An- daluziában. Az Andalúziával kapcso­latos döntés visszahatott Baszkföldre és Katalóniára is, tehát azokra a tartomá­nyokra, amelyek már meg­kapták az önkormányzatot és választás előtt állanak. Az itteni nacionalista pártok, illetve a baloldali pártok he­lyi szervezetei úgy vélik: a kormány a már megszava­zott önkormányzat kiépíté­sének törvényes menetrend­jét is lassítani próbálja majd. Baszkföldön például az egyébként kifejezetten polgári centrista nacionalista párt 15 képviselője máris bejelentette: bojkottálja a parlament ülését. Hangsúlyozni kell, hogy mindez távolról sem „csak” jogi kérdés és nem is csu­pán az egyes tartományok­nak nyújtandó önkormányzat problémája. Valójában mély­reható, rejtett, de időnként felszínre törő küzdelem egyik megnyilvánulása. A veszedelem: a spanyol de­mokratizálás eddigi ered­ményeinek veszélyeztetése. Spanyolországban még min­dig igen befolyásosak a szél­sőjobboldal erői és különö­sen a hadsereg és az erő­szakszervezetek egy esetle­ges puccskísérlet támasz­pontjai is lehetnek. Január utolsó napjaiban maga a kormány is kénytelen volt hallgatólagosan elismerni a hadseregen belüli feszült­ségeket. Torres Rojas tá­bornokot, aki a Madrid kö­zelében állomásozó, kulcs- fontosságú ejtőernyős had­osztály parancsnoka volt, azonnali hatállyal leváltot­ták és egy vidéki garnizonba száműzték. Az erőszakszer­vezetek egyes frakciói és a politikai szélsőjobboldal kö­zötti összjátékra mutat az is, hogy a Baszkföldön vég­rehajtott legutóbbi ultrana­cionalista terrorista merény­letek után Santamaria tábor­nokkal az élen különleges hatáskörrel rendelkező „ge­rillavadász” egységeket ren­deltek a Baszkföldre. Ez ter­mészetesen csak növeli a feszültséget a tartományban.------ z önkormányzati és A a hatalmi kérdések ílymódon elválaszt­hatatlanul összefo- ------ nódnak. Suarez mi­niszterelnök, aki a jelek szerint a kormányzópárt „józan jobbközép” derékha­dához tartozik, rossz mód­szert Választott, amikor en­gedett a párton belüli jobb­oldal nyomásának. Lehet — jegyezte meg a spanyol KP határozata —, hogy e dön­téstől Suarez a baloldali pár­tok elszigetelődését reméli Andalúziában és más tar­tományokban. A valóságban önmagát szigeteli el a kor­mányhatalom középpontjá­ban. — i. — e. — Gyógyszeripari együttműködés Az elmúlt években hazánk volt Lengyelország legjelen­tősebb -gyógyszerszálliitója. A szocialista államokból beho­zott gyógyszerkészítmények mintegy 20 százalékát Ma­gyarország szállítja Lengyel- országnak. „A magyarok megbízható partnernek bizonyultak. Ed­dig egyáltalán nem volt gon­dunk velük” — mondotta a ,,Cefarm” beszerzési igaz­gató-helyettese. Mieczyslaw Reszelski. Több vállalattal is kapcsolatban állunk, pél­dául a Richter Gedeon RT- vei és a Chinoinnal. A két ország gyógyszeriparának együttműködése Is majd egy évtizede tart; ez jelentősen megkönnyíti a gyártássza­kosítást. Jelenleg az impor­tált gyógyszerek zöme már ilyen szakosítási szerződés­ben szereplő készítmény. A legismertebbek a Mydocalm (szívbetegségekre) és az En- teroseptol (emésztőszervi bántalmakra). Újdonságnak számít a Prodection — ez egy érelmeszesedés elleni gyógyszer. Lengyelországból szállítják például a Papave- rint és az igen hatékony No-spa görcsoldó gyógyszert. Képünkön vitamin készül a Polfa egyik poznani gyá­rában. ARCÉL HÁTTÉRREL Ahol Hasszán Baniszadr Január 25-e újabb mér­földkő volt az iráni nép éle­tében. A közeli húszmillió választásra jogosult állam­polgár 70—75 százaléka já­rult az urnákhoz, hogy — az ország kétezer-ötszáz éves történetében először — köz- társasági elnököt válasszon. A 106 induló jelölt közül — a választás napján már csu­pán heten maradtak ver­senyben — Baniszadr kap­ta a legtöbb szavazatot. A voksók 75 százalékával1 ért célba. Abol Hasszán Baniszadr, az Iráni Iszlám Köiztársaság első elnöke 1933. március 23-án született a nyugat-irá­ni Hamadan városában. Val­lásos neveltetésben részesült (apja Baniszadr arjatollah), ami azonban nem akadá­lyozta meg abban, hogy be­kapcsolódjon a sah önkény- uralmi rendszere elleni poli­tikai küzdelembe. A teherá- ni • egyetem közgazdasági fa­kultásának első éves hallga­tójaként csatlakozott Moha­med Mosszaddk Nemzeti Frontjához és az ifjúsági mozgalom egyik vezetője lett. A Mosszadók miniszter- elnököt megbuktató és li­berális nemzeti programját elsöprő jobboldali puccs után gyakran bírálta a front jobbszámyát, amely behó­dolt a monarchiát helyreál­lító amerikai irányzatnak. Amikor 1963-ban a klérus és a lakosság egy része fel­lázadt Reza Paihlavi úgyne­vezett fehér forradalma el­len, s Khomeinit száműzték, Baniszadr ás külföldön ke­resett menedéket. Családjá­val együtt Párizsban tele­pedett le. Folytatta közgaz­dasági tanulmányait, ugyani­akkor részt vállalt a sah el­len irányuló küzdelemben. Az akkor Irakiban élő Kho- meinivel annak fia, az 1977- ben ' meggyilkolt Musztafa révén tartott kapcsolatot. — Szabad Irán (Irán Azad) címmel perzsanyelvű lapot adott ki Franciaországiban; közreműködött az ajaitollah hangszalagra vett beszéded­nek iráni terjesztésében. Egyre nagyobb figyelmet szentelt országa , gazdasági helyzetének. A Sorbonne-on megvédett diplomája az irá­ni földreformmal, egyik Pá­rizsban kiadott könyve Irán gazdasági helyzetével, a má­sik pedig az olajipar jelené­vel és jövőjével foglalkozik. Khomeinivel annak 1978-ban történt párizsi letelepedése óta szoros kapcsolatot tart. A főpap Baniszadr házának vendége volt, amíg alkalmas szállást nem találtak neki. Részit vett a hazatérés elő­készítésében és kezdettől fogva Khomeini legszűkebb tanácsadó köréhez tartozik. A múlt év őszén, amikor Bazargan miniszterelnök le­mondásra kényszerült. Bani­szadr friss külügyminiszter­ként önállóan akart csele­kedni a túszügyben. Bejelen­tette, hogy ‘ New Yorkba utazik a Biztonsági Tanács ülésére, ezért Khomeini ha­bozás nélkül megfosztotta őt külügyminiszteri funkció­iától Ez az epizód is érzékeltet­te: • Baniszadmak megvan­nak a saját elképzelései az ország ügyeinek irányításá­ról, és a tártsadalmi-gazda- sági berendezkedésről is. A választási küzdelem idején elhangzott kijelentései arról tanúskodnak, hogy követke­zetes akar maradni a maga választatta úthoz. Szeretné megőrizni a soknemzetiségű Irán egységét, autonómiát biztosítva a kurdokmak és az azerbajdzsánoknak. De ha a tárgyalások nem vezetnek célra, kész fegyverrel lever­ni a lázongást. Ehhez erős központi hatalomra van. szükség, amelynek megte­remtéséhez azonnal hozzálá­tott. A március 15-re terve­zett parlamenti választások után át fogja szervezni a kormányt, feloszlat ja az Isz­lám Forradalmi Tanácsot, megteremtve a polgári de­mokratikus kormányzás fel­tételeit. Ezzel párhuzamoson. Bani­szadr folytatni ' kívánja a már megkezdett gazdasági átszervezést. Kezdeti lépés­ként államosította a banko­kat és az ország 53 legna­gyobb iparvállalatát; készül a földreformtörvény és a külkereskedelem állami el­lenőrzésének tervezete; az oktatási és az egészségügyi, valamint a társadalombiz­tosítási program, amelynek megvalósításéhoz jelentős pénzeszközökre lesz szükség. Az olajbevétel — napi 80— 90 millió dollár — és a je­lenlegi termelési szint csu­pán a létfenntartáshoz ele­gendő, fejlesztésre már nem. A belső béke és rend meg­teremtése mellett biztosítani kell a fejlődés külső felté­teleit is. Baniszadr elképzelései sze­rint az új iráni kormánynak el nem kötelezett politikát kell folytaltnia. támogatni a felszabadító mozgalmakat. E kereteken belül jó kapcsola­tokra törekszik szomszédai­val, és rendezni kívánja Irán és az Egyesült Államok kap­csolatait, amelyek a tavaly februári fordulat nyomán, de különösen az amerikai nagykövetség november 4-i megszállása óta a mélypont­ra süllyedtek. Baniszadr új elképzeléseket dolgozott ki a túszok szaJbadonbocsátására, s a jelek szerint azokat Khomeinivel is jóváhagyatta. Eszerint: ha Washington nyilatkozatban ismeri el, hogy hibákat követett él az iráni—amerikai kapcsolatok­ban ; nem akadályozza meg a sah kiadatásét Panamából és a vizsgálat lefolytatását, számíthat a túszok szaba- dombocsátására. Az iráni—amerikai vi­szony azonban már soha nem lehet a régi. Az iráni népnek okozott sérelmek túl mély sebeket ütöttek, s az új köztársasági elnök jól ismeri az imperializmus természe­tét. Aligha hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy Carter utasítására — a rendezési kísérletek ellenére is — a Perzsa-öböl térségébe irányí­tottak négy újabb amerikai hadihajót, fedélzetén 1800 tengerészgyalogossal, partra- szállító járművekkel, harci helikopterekkel és M 60-as páncélosakkal. A katonai fe­nyegetés, á beavatkozás ve­szélye még nem szűnt meg. Nyilván ennek is tulajdonít­ható, hogy Khomeini Bani- szadr-it bízta meg a hadse- regfőparancsnoki tiszt ellá­tásával is. Kanyó András Összeállította: Majnár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom