Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
1980. március iá. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tegnap délelőtt a megyeszékhelyen megkezdődtek a Verseghy diáknapok rendezvényei. A Tiszaparti Gimnáziumban a kórusok mutatták be iműsorukat. Képünkön a jászárokszállási Solymosi Ignác Gimnázium énekkara. Vezényel: Bakki Katalin Az egyenlő feltételekért Összevonnak két iskolát Szolnokon Szeptembertől egy intézményként, egy igazgatóság irányításával kezdődik meg az új tanév a szolnoki Áchim úti és a Kertvárosi Általános iskolában. Ml tette indokolttá a két oktatási intézmény összevonását, mi a célja, hány diákot érint? Erről kértünk tájékoztatást a városi tanács illetékeseitől. A demográfiai hullám hatása Mint ismeretes a megye- székhely iskolahálózatának korszerűsítése már évekkel ezelőtt elkezdődött. A jobb tanulási, tanítási feltételek megteremtése, valamint az óvodáztatás szélesítése érdekében már korábban is megszüntettek, illetve óvodákká alakítottak át tantermeket. Tavaly pedig összevonták a dr. Csanádi körúti és a Baj- csy-Zsilinszky úti Általános Iskolát. Az Áchim úti és a Kertvárosi iskola összevonása az idén ennek a korszerűsítési folyamatnak a része. Az- iskolák terhelésbeli különbségeinek felszámolása vagy legalábbis enyhítése mellett szerepe van az összevonásban annak is. hogy a demográfiai hullám az idén már eléri az általános iskolát. Szeptemberben ezerötszázzal tanulnak többen a megye alsófokú oktatási intézményeiben mint a jelenlegi tanévben, s ebből ötszáz szolnoki diák. Ugyanakkor változatlanul magas az óvodáskorúak aránya is. A megyeszékhelyen, noha 765 új óvodai hely létesült eddig az V. ötéves tervben, a tantermek száma pedig 67-tel gyarapodott, igen magas a gyermek- intézmények kihasználtsága, s az iskolák terhelésében jelentős különbségek tapasztalhatók. Részben az új lakótelepek építése hozta létre ezeket az aránytalanságokat, amelyeket feloldani csak ésszerű szervezéssel és a szülők megértésével lehet. Az óvodáztatás szélesítése, a hatévesek zavartalan beiskolázása csak új beruházásokkal megoldhatatlan lenne. Az elnéptelenedő oktatási intézményeket éppen ezért vonják össze, a felszabaduló tantermek egy része továbbra is iskolai célokat szolgál másik részében pedig ideiglenes óvodát alakítanak ki. _ Az Áchim úti korszerű előadótermekkel, szaktantermekkel, tornateremmel rendelkező iskolában jelenleg 330 diák tanul, holott a meglevő feltételek alapján hatszáz tanuló számára is alkalmas lenne, úgy, hogy még csak nem is kell bevezetni a váltott műszakot. A Kertvárosi iskolába 186 tanuló jár a nyolc évfolyamon. Az alsótagozatban az egyes tanulócsoportokban még a húszat sem éri el a diákok száma. Az iskola tárgyi feltételei alatta maradnak az Áchim útiénak. A kertvárosi gyerekeket az alsótagozat legkisebb korosztályait kivéve — ők ugyanis maradnak — szeptembertől az Áchim úti iskolában szólítja a csengetés. A Kertvárosi iskola felszabaduló tantermeiben pedig óvodai csoportokat 130—140 kisgyermeket — helyeznek el. Ezzel, s más hasonló ideiglenes megoldással minden bizonnyal csökken majd az idén az elutasított óvodai felvételek száma, a kertvárosi gyerekek pedig korszerűbb körülmények között folytatják tanulmányaikat. Ráadásul így minden kertvárosi napközis igényeit is ki tudják elégíteni. A szülök munkaidejéhez igazodva A városi tanács illetékesei a Volán Vállalattal megszervezték az óvodások, illetve az iskolások utaztatását is. A városból hétkor indul az iskolabusz az óvodásokkal. — a szülők munkaidejéhez igazodik az időpont — s visszafelé pedig elviszi a diákokat — akik tanári felügyelet mellett gyülekeznek, várakoznak volt iskolájukban — az Áchim útra. A gyerekek tehát nem vesznek részt gyalogosan a 4-es út forgalmában. A tervek szerint az egyik ilyen iskolabusz-járat az állami gazdaság központjából indul. így az ott lakó gyerekeknek még annyit sem kell gyalogolniuk, mint eddig. Az óvodai, illetve egyben iskolabusz természetesen a tanítás és az óvodai foglalkozások végén hazaszállítja a gyerekeiket. Arányos beiskolázás A két iskola összevonásával egyenletesebbé válik a megyeszékhely alsófokú oktatási intézményeinek hálózata. A továbbiakban nem terveznek hasonló iskolaösz- szevonást. az egyes oktatási intézmények közötti létszámbeli aránytalanságokat pedig úgy számolják fel, hogy bevezetik az első osztályosok központi beíratását. Az idén először kerül sor a központi beíratásra, a várható ezerötszáz első osztályos kisdiák beiskolázásakor figyelembe veszik a lakóhely és az oktatási intézmények közötti távolságokat, Ennek megfelelően — s az iskolák zsúfoltságát is figyelembe véve — kezdik meg tanulmányaikat az elsősök, valamelyik lakóhelyükhöz közel levő intézményben. Az arányos beiskolázással. ha nem is egy csapásra. de javulnak az iskolák közötti leterhelésbeli különbségek. Megközelítően azonos, s jobb feltételek, körülmények között tanulhatnak a megyeszékhely diákjai. Mindenfajta átszervezésnek, összevonásnak ez volt a célja. Változik az idén Szolnokon az óvodák felvételi rendszere is. A bölcsődei és az óvodai felvételi kérelmek elbírálására egyidejűleg és az előző évekénél korábban kerül sor. így nem fordulhat elő, hogy a szülők egyik gyermekét felvették a bölcsődébe. a másik óvodai kérelmét viszont elutasították. Tál Gizella A GALÉRIÁBAN Sváby Lajos kiállítása Sváby Lajos Munkácsy- díjas festőművész gyűjteményes kiállítását ma délelőtt 11 órakor a szolnoki Galériában Somogyi József Kos- suth-díjas szabrászművész, a Képzőművészeti Főiskola rektora nyitja meg. Sváby Lajos Abádszalókon született, de korán elkerült a megyéből. A Képzőművészeti Főiskolán 1954 és I960 között Pór Bertalan és Kmetty János tanítványa volt, 1963-ban mint tehetséges fiatal művész megkapta a Derkovits-díjat, tíz esztendő múlva pedig Mun- kácsy-díjjal ismerték el munkásságát. 1975 óta a Képzőművészeti Főiskola festőtanára. A Műcsarnokban három ízben, hazánk nagyvárosaiban pedig több alkalommal mutatta be alkotásait. Sváby Lajos szolnoki kiállításán az utóbbi tíz esztendő terméséből nyújt válogatást. A közönség a festő több mint hatvan alkotását láthatja a május 4-jg nyitva tartó tárlaton. II találmányi hivatalba látogat a rádió Első alkalommal látogat el holnap a rádió Sajtókonferencia című műsorával az Országos Találmányi Hivatalba. Fővárosi és vidéki napilapok, a Figyelő, és a rádió tudománypolitikai rovata munkatársainak kérdéseire válaszolva Szilvási Zoltán elnökhelyettes, Zsiga János műszaki fejlesztési főosztályvezető és Iványi István iparjogi főosztályvezető ad átfogó képet az intézmény tevékenységéről, az ország életében betöltött szerepéről. Svejk, o győzedelmes Bemutató előadás a Szigligeti Színházban A mindenkori fegyveres világ soha sem bírt olyan nagy hadsereget kiállítani, amely győzedelmeskedni tudott volna az egyszál katona, Svejk fölött. A „svejkség” fölött. Egyszer-egyszer — időben és tétben — mintha ugyan ütközetet veszített volna a derék katona, JaroSlav Hasek halhatatlanja, de később kiderült: csak visszavonult, hogy utána újabb csatát nyeiräen. Egymás után foglalta el a világ színpadjait, főleg E. F. Burián segítségével. de Szolnokot — ezúttal másodjára — Verebes István révén új „harcrendben” ok- kupálta. A komédia címe: Az út, avagy Svejk, a derék katona további kalandjai, már sejteti, hogy valamettől valameddig lehetünk együtt a derék katonával. Egy részeg, kártyás éjszaka után hősünk szépen odaáll Lukas főhadnagy elé és szelíd mosollyal jelenti, ő az új tisztiszolga, aki mindig, arra törekedett, hogy valami jót tegyen, és sosem jött ki más belőle, csak valami kellemetlenség. Mosolyog és állja Lukas ordítozását, fenyegetőzését: vele mindent meg lehet csinálni. Svejkkel minden megtörténhet. Látszólag legalábbis, de ha valamelyest ízekre szedjük a svejki cselekvés ok. okozati tényezőit, bebizonyosodik, téves az a megállapítás, hogy ő a leg- civilebb, legkatonátlanabb katona, aki valaha is létezett. Svejk a k. und k. normatívák szerint tökéletes katona, aki végrehajtja azt a parancsot is, hogy a katona ne gondolkozzék. Ettől lesz a militarizmus bumerángja, minden tette visszaüt a hadseregre. ' Tudatosan bárgyúi túligenli a parancsot, a tökéletességig gyakorolja, — s éppen ezzel lehetetlenné is teszi. Verebes István adaptációja gazdagon és szabadon merít Svjek eredeti életútjából, sőt szerény, de szükségesnek vélt manipulációktól sem riad vissza. Elsősorban a primer svejki magatartásformákkal építkezik, de nem csupán ko- médiázásra alkalmas, feketesárga panoptikum a feldolgozás, hanem lehetőség Svejk és Lukas főhadnagy különös viszonyának vizsgálatához is, Szurdi Miklós rendezése — Szlávik István pazarul ötletes és fokozhatatlanságig praktikus díszletei segítségével több idősíkra bontja Svejk és Lukas viszontagságait, ám a nyitó- és zárójelenet következtetéseiben félreérthető, illetve több értelmezésben magyarázható. A jó ritmusú előadásban azonban Svejk akkor is jélenvan, amikor nem látják. Legfeljebb önmaga hiányával van jelen. A rendezés a harsáhy komédián bejül ajpró részletekre kiterjedő, gondossággal. minden nyakatekertség erőltetettség nélkül folyamatosan közvetíti az alapmű lényegét, azt a svejki magatartást. — könnyedebben fogalmazva a „svejki” hülyeséget, — amelytől a fekete-sárga világ sohasem tudott szabadulni. Ugyanakkor az abszurdot befogadni képes gondolkodásunkban végig ott tartja az előadás a felismerést; a derék katona olyan kullancs a hazugság testén, amely bárgyú mosolyával időtlen időkig képes szívni a hülyeség vérét. A lényeg sosem sikkad el, és a har- mincegynéhány képen (?) át szépen végigvonul az elkülönülés svejki demonstrációja, a közöny halandzsája. És éppen ettől annyira mai és figyelmeztető az új — ám a szülőapját, Hasekot meg nem tagadó — szolnoki Svejk. A címszerepben Hollósi Frigyest láthatjuk. Első Svejk alakításához képest — jónéhány éve a szakmunikás- tbnultók színháza keretében már játszotta a szerepet — sokkalta visszafogottabb a mai Svejk, s érezhetően sokkal többet tud már a világról, mint a Burián adaptációbéli. Ha Svejk jóindulatú, mindenben hivő, csupa segítőszándék mosolyára és anekdotázó hajlamára gondolunk, azt kell megállapítanunk, hogy színész és szerep találkozásának lehetünk tanúi. Hollósi Svejkje — de ez már a szerepformálás dolga — angyalian ostoba, rnár- már népmeséi figura, _ aki tettetett balfogásaival túljár a valóban ostoba hatalom eszén, hallatlan életerőt sugároz, a túlélés akarásának dinamizmusát hordozza. Nem minden megoldása tökéletes, ám mindig szeretetreméltó, szeretetet sugárzó. Ügy véljük Hollósi ezzel az alakításával színészi pályája jelentős állomásához érkezett. Partnere, a Lukas főhadnagyot alakító Nagy Sándor Tamás sajnos színtelenebb, Mentségére: az adaptáció a regénybeli alaknál jóval egy- síkúbb Lukast teremtett. Az eredeti figura — a maga módján — sokkal szélesebb síkon gondolkodik, mint a színpad főhadnagya. A leegyszerűsítés következtében olykor szinte egyensúlyát veszíti hőseink különös, rossz a rosszal, rosszabb a rossz nélkül tartalmú 'küzdelme, s Svejknek lényegében nincs hangsúlyos gondolati ellenpontja. Czibulás Péterre egész sor szerep jut a komédiában: 6 Kraus és Schröder ezredes, von Schwarzburg generálmajor, Venda a csendőrőrmester... Egytől egyig jól megfogott figurák, de némelyi- kőjük talán túlon túl is érezteti a tehetetlen, mafla hatalom harsányságát. A csendőrőrmester alakját véljük a legsikerültebbnek. A népes szereplőgárdát felsorolni is lehetetlen, közülük Sebestyén Éva Pejzler- ka nénije és Varga Károly Rozek kalauza telitalálat. Tiszai Lajos Virtuóz rögtönzések ____ _____hangulatos koncert Köz épen a mester, Pege Aladár, szélen két fiatal muzsikus, Csiszár Péter (szaxofon), illetve Vasvári Róbert (dob). Fotó: Dede Pege Aladár hangversenye A Pege Aladár szolnoki koncertjére toborzó műsorfüzet — bár a plakátokat már módosították — a kísérő együttesben a hazai dzsessz legjobbjait sorakoztatta fel, így Németh Jánost, (szaxofon), Lakatos Gézát és Jávori Vilmost (dob), illetve zongoristaként Szakcsi Lakatos Bélát. A népszerű muzsikusok szereplését nagy érdeklődés előzte meg. A szépséghiba csupán annyi, hogy közülük senki sem állt pódiumra a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ csütörtök esti koncertjén. Pege Aladár fiatal, kevésbé ismert zenészekből állította össze kísérő gárdáját. A bőgő, dob, szaxofon, szólógitár összeállítású kvartett műsorán az ismert melódiák feldolgozása mellett saját témára illetve népdalra épülő művek szerepeltek. Az adaptációkban a főszerepei Peg^> Aladár vállalta magára. Magas fokú szakmai biztonsága, virtuozitása könnyedséggel, átélt játékkal párosul. Sziporkázó technikája mellett különösen megnyerő muzsikusi, emberi szerénysége. Egyszemélyes darabja, az Elvesztettem páromat dalra épülő improvizáció mély gondolatai gazdagságról, színes fantáziáról tanúskodott. A bőgő a klasszikus zenében jól ismert hangján túl Pege a képzeletben is nehezen követhető hangeffekteket csalogatott ki a hangszerből. A rögtönzés során a klasszikus dzsessz elemeitől eljutott a free-dzsessz szélső határáig, majd óriási kontrasztként lágy harmóniában — a kezdő motívum ismétlésével — fejezte be a számot. A zenekarvezető fergeteges előadásához, szakmai tudásához nem volt, köny- nyű feladat felnőni a kísérőknek. A szaxofonon játszó fiatal muzsikus, Csiszár Péter minden bizonnyal stabil pontja lesz dzsessz- életünknek. Technikailag ügyesen dolgozott, de a túlzott lelkesedés gátjává vált elképzelései megvalósításának, így egy-két rögtönzést hiányérzetet keltve zárt le. Ugyancsak a rutintalanság szülte hibák ütköztek ki a dobos, Vasvári Róbert játékából is. Kellemesen kísért, beütései pontosak voltak, csak néha határozatlanok. Kéztechnikája s „beszúrásai” bizonyították tehetségét. A szólógitáros Tar- nóczky Ferenc már kiforrott zenei egyéniség. A koncert első részében bizony akadt egy-két perc, amikor elkalandozott a figyelem a szerzemények sematikus felépítése miatt, de az improvizációk hatásosak voltak. A befejező két dzsessz-rock szám felszabadult, tüzes előadása méltán aratott nagy sikert, s emelte a koncertet az utóbbi idők legnívósabb, legemlékezetesebb szolnoki hangversenyeinek sorába. — fekete —'
