Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
1980. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napirenden az állattenyésztés eredményei Tegnap délután tartotta választmányi ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Szolnok ^megyei Szervezete. Az ülést Hangyái Károly, a Szolnok megyei szervezet elnöke nyitotta meg, majd Keserű János, a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ főigazgatója tartott előadást. Ismertette az állattenyésztés utolsó 10 évi eredményeit, a fajlagos mutatók javulását. Az intenzív gazdálkodás sikereinek főbb forrásai közé sorolta az iparszerű nagyüzemi gazdálkodást, a termelési rendszerek tevékenységét, a technikai feltételek jelentős javulását, valamint az új fajták, receptúrák megjelenését. A sikerekhez az állattenyésztési kutatás több mint 200 országos jelentőségű tudományos eredménnyel járujt hozzá. Példákkal bizonyította, hogy a kutatók és a társuláSzolinok megyében, amely egyike az ország ár- és belvíztől leggyakrabban sújtott területeinek, komplex meliorációs, vlízrandezési program készül a mezőgazdasági termelés biztonsága és a termőföld fokozottabb védelme érdekében. A megye területéből 60—65 ezer hektár a belvíz által leginkább veszélyeztetett mezőgazdasági hasznosítású rész. ebből a legkritikusabb, mélyfekvtásű 20 ezer hektárnyi föld sokszor még május végén is sok mind többet tesznek a kutatás és a gyakorlat gyors összekapcsolásáért. Mind szorosabb az együttműködés a bázisgazdaságokkal is — az itt először alkalmazott új módszerek hasznán osztoznak a kutatók és a termelők. Így nem meglepő, hogy a gazdaságok is sürgetik a tudományos eredmények gyorsabb elterjesztését. Kiemelte. hogy a külföldi eredmények adaptálása mellett fontos azok továbbfejlesztése is. Az előadás után a MTESZ megyei szervezetének elmúlt évi tevékenységéről Madarász Tivadar titkár számolt be, majd Papp Antal ismertette az ellenőrző bizottság jelentését. A kooptálások utón a hozzászólásokkal, majd határozathozatallal végződött a választmányi ülés. víz alatt van. A tei*vezet elsősorban a 143 ezer hektárnyi jászsági terület 23 gazdaságát érinti a Zagyva vonalától az északi megyehatárig, ahol értékes, csaknem 20 aranykoronás földeken évente 1,7 milliárd forint termelési élteket állítanak elő. A tervezet érinti a Tisza II. vízlépcső térségét is, mivel a környék hét gazdaságának létszükséglete a komplex program mielőbbi végrehajtása, s az évi csaknem 400 milliós termelési érték megóvása a víz kártételétől. Tanácsi vb-iilés Szolnokon A szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután tartotta soi'os ülését. A tanács először a város táppénzes helyzetének felülvizsgálatái'ól készült jelentést vitatta meg. Tájékoztató hangzott el továbbá az 1980. évi országgyűlési képviselő- és tanácstagi választási előkészületeiről. A testület ezután személyi kérdésekben és egyéb előterjesztéseikben döntött. így jóváhagyták a Városi Tanács Útfenntartó Üzeme 1980. évi költségvetését, költség és ái'bevételi tervét, valamint a családi- ház-építésre alkalmas telkek értékesítésére történő kijelölést. Mezőtúron Szervizüzem-szakos képzés Üzemmérnökök számára szervizüaem-szakos képzés kezdődött meg immáron másodízben — a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai kai'án. Az ország csaknem valamennyi megyéjéből felvett harmincnégy hallgató iskolarendszerű levelező formában három fél év alatt, félévenként két hét kötelező konzultáción sajátítja el a témával kapcsolatos ismereteket. Azok a hallgatók, akik az államvizsga rendszerű, Ikomplex záróvizsgát sikeresen leteszik, üziemszaikos, üzemmérnöki oklevelet kapnak. Vízrendezési program készül vagyok Felföldi István, a Beton- és Vasbetonipai'i Művek kunszentmártoni gyárából. Mi vagyunk a Művek egyetlen vasüzeme, amolyan mindenes. Sablonokat gyártunk — a különféle betonelemek kiöntőformái ezek —. de készítünk új gépeket a gyári korszerűsítésekhez is, így felsőpályás betonszállító rendszert például a szolno- jkí gyárba. Mindenféle felbukkanó vasmunka hozzánk kerül, és a sokféle gyártmány közt jónéhány egyedi. Rajtunk múlik a készítendő elemek pontossága, jó minősége, sőt, a többi BVM- testvérüzem beruházásai is bennünket dicsérhetnek. A változatos munka pedig csak jót tesz a szakértelemnek. Mi tartozik a munkámhoz? Minden. Papíron „csak” a gyártás műszaki lebonyolítása. A valóságban persze bonyolultabb ez, hiszen a gyártás előtti és alatti összes probléma a művezetőnél csapódik le. Ha a rajzon hi- bádzi-k egy méret, ha az anyagkiírásban nem stimmel valami, azt nekünk kell /„megfogni”. Mert ha a gyártásba kerül. megáll, akinek dolgozni kellene, ott az elvesztegetett idő, — rosz- szabb esetben az elfuserált anyag. No, olyan ritkán van, hogy gyártás közben derüljön ki valami, és egy ilyen régi együttesnél már szégyen is lenne, ha előfordulna. De azért oda kell figyelni. nekem is, a műhelytechnológusnak is. mert az emberek teljesítménybérért hajtanak, nem érnek rá vacakolni; no meg a minőség is könnyen romolhatna, ha csak úgy, a vakvilágba termelnénk. Ezzel nem is nagyon van probléma. A munka kiosztásakor vagyunk nehezebb helyzetben. Mert hiába beszéljük meg hétfőn a többi művezetővel, meg az üzemvezetővel, hogyan kell úgy utaztatni a részegységeket a lakatos — forgácsoló-hegesztő állomások között. hogy se- az emberek ne várjanak túl sokat, se a termék: jön egy intézkedés. kezdhetjük elölről. Még az istenes, ha csak a belső kooperációt érinti a változás! De kaptunk mi már rajzot anyagbiztosítás, időnorma nélkül, azonnalra — át sem ment a gyártáselőkészítésen! Otthon, munka után kellett kibogarásznom. De itt már nem lehet visszatáncolni, konkrétumok kellenek, nem szempontok! És ilyen esetekben persze a gyártás is üsd-vágd stílusban megy ám, azt nekem ne is mondja senki, hogy lehet másként! Aztán egy fél. évvel később ott látom mozdítat- lanul, ami olyan sürgős volt. Az én festőim festették le hat hónap múlva a már említett betonszállító konve- jort is Szolnokon, hát tudom. mi van! Azt mondják, egy vidéki gyár sorsa nem is lehet más. meg a művezetői sors is ilyen, azért fizetnek, és kész. Valóban, a művezető sorsa ilyen, az emberek között él, emberi problémákkal is együtt kell élnie. De nem azért választottak újra alapszervezeti párttitkárnak, hogy ezeket ne tegyem szóvá. A tavalyi termelési és nyereségtervünk szépen teljesült. örülnek is az emberek. De innen sok más is látható; mi gyártjuk azokat a sablonokat például, amelyekből azoknak az unalmas lakótelepi kockaházaknak az elemei kerülnek ki. Az előbb mondtam azt is, hogy sokféle gyártmányunk van. és minden munkára képes a kollektíva. Hát miért kell akkor mindig csak a tíz évvel ezelőtti tervek sablonjait újragyártani? Látjuk a tévében a pécsi. kaposvári. veszprémi, zalai lakótelepeket. meg mellette a budapesti, debreceni szolnoki képeket is. Hát ha az egyik tervezőiroda képes arra, hogy a házgyári technológiából is kihozza a szépet . a másik irodát miért hagyják, hogy az elavultat ismételgesse? Amit eddig csináltunk, — az elmúlt tíz évre gondolok. — nekünk jó volt; ha a világpiacnak nem is mindig volt az. De most már nekünk se jó! A minőség javítása ma nemcsak jelszó. hanem mindenkinek, például a nagyszerűen sikerült kunszentmártoni Kilián lakótelep lakóinak igénye is! Ha munkával jár. akkor is! És sok ilyen van! Én is ezen a lakótelepen lakom: ötvenhatezer forinttal segített a lakáshoz a vállalat, ötvenhárom négyzetméter, nem sok. meg a kert is nagyon hiányzott eleinte. De előtte négy évig laktunk albérletben négytagú családommal .gondolkodás nélkül aláírtam a húszéves szerződést. Nem teher az annak, aki nem akar mozdulni! Én pedig maradni akarok, nem csalódtam még. A gyár törődéssel viszonozza az odaadó munkát: most például a szakszervezet megegyezett a Körösmenti Termelőszövetkezettel, hogy kapjanak a BVM-dolgozók 100—100 négyszögöl földet. Krumplinak, zöldségnek, mozgásnak jó — a magamfajta meg építkezni úgysem tud. Ahol még az ilyen apró emberi problémák megoldására is jut idő. meg figyelem, ott a nagy dolgoknak is jól kell menniök! „SZERENCSÉS JEL" Vér nélküli nagy győzelem I nap lesz holnap? — kérdez- te március 14-én este Petőfi a Pilvax-kávéházban a körülötte állóktól. — Szerda — válaszolta valaki. — Szerencsés nap — szólt Petőfi —, akkor házasodtam. S amikor az előkészületek közben Jókai botjából, amellyel izgatottan hadonászott, a beléje rejtett tőr senkit meg nem sebezve repült ki, s Bécs felé mutatva szegező- dött az ajtóba, többen felkiáltottak: szerencsés jel! Babonásak lettek volna? — Korántsem. Belső izgalmi állapotuk, szorongásuk fejeződött ki csupán abban, hogy biztató jeleket kerestek. Mást pedig, mint apró véletlen'tényeket. nem találhattak. Hiszen ki tudhatta közülük előre, hogy tervük sikerrel jár? A fiatalság és vele a város lakosságának jó része mozgósításában bizonyára nem kételkedtek. De Pest-Budán folyvást két ezred katonaság állomásozott, éppen e városok nyugalmát biztosítandó. Mi lesz, ha a majd tízezer katonát kive- zénylik a kaszárnyákból? A Gellérthegy tetején ugyan még csak a csillagda épülete szerénykedik (a komor citadella ágyúi csak 1850 óta fenyegetik majd Pestet), de a budai vár ágyúinak torka éppoly kevéssé barátságos. S a hadsereg főparancsnokának ablakai, a Várszínház melletti épületből, éppen Pest felé figyelnek... Mit lehet itt tenni? Csak egyet: kész helyzet elé állítani a feudális abszolútizmus kormányzati szerveit. — Nem kérni kell tőlük, hanem a megvalósított vívmányokat kell elfogadtatni. Petőfi szerint a szabadságjogok legfontosabbika. alapintézménye, a sajtószabadság. Az első út tehát nem a kormányzati épületek felé. hanem a legnagyobb nyomda, a Länderer és Heckenast felé vezet. De mi lesz, ha a nyomdász megtagadja követeléseik teljesítését — a Nemzeti Dal és a Tizenkét Pont kinyomtatását? Szakértelmük nyilván nem elégséges ahhoz, hogy a nyomdagépeket működtessék. De miért ne engedne a nyomdász a műhelyét körülvevő tömegeknek? Hiszen a sajtószabadságot mint polgár is óhajtja, s mint lapkiadónak, neki ez a vívmány nagy anyagi fellendülést ígér. Ezért történik tehát, hogy Länderer, átvéve a kéziratokat, fennhangon így szól: nem tudom kinyomtatni, hiányzik róla a cenzor aláírása — majd halkan hozzáteszi: foglaljanak le egy nyomdagépet! S a nyomda alkalmazottakén! tesz eleget a nép óhajának. Közben hasztalan zuhog az eső: nincs senki a jelenlevők közül, aki ezt az első nagy siker után „rossz jelnek” tartaná. A tömeg folyvást gyarapszik. Az egyetemistákhoz mind több „kaputos” (kabátos) ember, városi polgár, céhlegény csatlakozik, s egyre több „gubás”, tehát paraszti viseletű is feltűnik közöttük. A József-napi vá- vár mindig több napig tart. s az első vásározók már felérkeztek Pestre. Ojabb szerencsés körülmény ez. amely azonban már korántsem véletlen! Eredetileg éppen e vásár csúcspontján, március 19-én készültek fellépni, s a március 13-i bécsi forradalom 14-én megérkező hírére döntöttek úgy: azonnal cselekedni kell. A bécsi forradalom híre a változásokat óhajtókat cselekvésre, a kormányon lévőket bénultságra késztette. Ha a Habsburgok ott Becsben elbocsátották a kormány első emberét. a gyűlölt Metter- nichet. Pesten sem lesz tanácsos az ellenállás — vélték az utóbbiak. Annál is inkább, mert a forradalmárok követelései korántsem an-a irányulnak, hogy az országot Budáról kormányzó Helytartótanács mondjon le (sejtik, hogy annak napjai ugyanis meg vannak számlálva), hanem csupán a sajtószabadság, e megvalósult tény tudomásulvételét, a nemzetőrség megalakítását, és az egyetlen Budán őrzött politikai fogoly, Táncsics Mihály író (éppen a cenzúi’a megkerülése miatt ül börtönben!) szabadonbocsátását követelik. Ekkor már a Helytartótanács az. amely, Petőfi szavaival, „reszketni mél- tóztatik”, s nagysietve hozzájárul a követelések teljesítéséhez. Történelmileg véletlen, hogy ezekben a sorsdöntő napokban Pozsonyban együtt ül a rendi országgyűlés. Ez a testület, a pesti forradalom hatására és a nagy francia forradalom példájára, nemzetgyűléssé nyilvánítja magát, s immár nem csupán a kiváltságosok, hanem az egész nemzet képviseletében fogalmazza meg. s.rggzíti majd törvényben a tizenkét pontban tömören összefoglalt kívánalmakat. A pesti forradalom híre óriási segítség a változást régóta szorgalmazóknak, a konzervatív- reakciós erőket pedig tehetetlenségre kárhoztatja — kénytelen-kelletlen ők is tudomásul veszik a bekövetkezett változásokat. Ha nem is nyugszanak bele azért mindnyájan. Mert a március 14-1 aggodalmak másnap ugyan alaptalanoknak bizonyultak, de hetekkel később már megmutatkoztak az első aggasztó jelek. A hadsereg továbbra is az uralkodónak engedelmeskedett, s az első érzékelhető ellenforradalmi lépések közé tartozott, hogy az udvar még márciusban bizalmi emberét. Jellasicsot nevezte ki horvát bánná. Az olasz forradalom, a prágai és a bécsi megmozdulások egyelőre lehetetlenné tették ugyan, hogy az udvar ellenlépéseket tegyen, de a fegyveres ösz- szecsapásra számítani lehetett. A pesti sajtó nem szűnt meg hangoztatni, hogy fegyveres ellenforradalmi támadás veszélye várható. A kormány is készült. a nemzet sem maradt készületlen. Először a katonaság összeírását rendelték el, majd másodjára — ahogyan a nóta a kormányzattal azonosított Kossuthról mondta: „ha még egyszer azt üzeni” — tényleges fegyverbe állását. A márciusi ifjak többsége is. Petőfivel az élen, a nemzetőrség vagy a honvédség soraiba lépett. a nemzet önvédelmi háborúra kényszerült. A roppant küzdelemben alulmaradt ugyan, de nem bukott el: leverték. A „küzdelemre, mely világcsoda” (Arany János) újabb, most már politikai küzdelem következett: az elveszettnek visszaszerzéséért, továbbfejlesztéséért. Ennek kudarcai és félmegoldásai még inkább kiemelték nemcsak az előző, feudális korszak felől érzékelve, hanem a későbbi korokból is visszatekintve, a március 15-i győztes forradalom jelentőségét. A. G. 1848. őszéiül Kőhidi Imre Tartályok Kunhegyesről Tatabányára, a Delta Szövetkezetbe és az Egyesült Izzó nagykanizsai beruházásához szállít tartályokat az Alföldi Szilikátipari Vállalat knnhegyesi Szeme
