Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 14. . Kommentárunk Egyoldalú erőpróba Szinte az utolsó percig bizonytalan volt, hogy megtartják-e ma Iránban a parlamenti választásokat, de Khomeini ajatollah szava döntött: az irániak a szavazóurnákhoz járulnak, hogy kétfordulós választással határozzanak a 270 képviselő személyéről. Az országos választási bizottság előzetesen a szavazás legalább egy hónapos elhalasztását kérte az előkészületek hiányosságaira hivatkozva. Khomeini azonban másképp ítélte meg a helyzetet. Szerdán a nemzethez intézett üzenetében hangsúlyozta : „a valásztások előestéjén” szól az állampolgárokhoz, s arra is kérte őket, hogy „ne jobb- vagy baloldali jelölteket juttassanak be a parlamentbe, hanem az iszlám iránt mélységesen elkötelezett politikusokat.” Vita volt akörül is, hogy szükség van-e a kétfordulós választási rendszer bevezetésére, amely a minimumra csökkenti a kisebb pártok esélyeit. Több politikai tényező. így Bani- szadr köztársasági elnök és az iráni kommunistákat tömörítő Tudeh Párt ellenezte, de az ebből egyedül profitáló Iszlám Köztársasági Párt keresztülvitte a maga akaratát. Ennek megfelelően az első fordulóban csak azok a jelöltek tekinthetők megválasztottnak, akik megkapják a szavazatok 51 százalékát. Ennek híján április 5-én megismétlik a szavazást s akkor az akár relatív többséget megszerző jelöltek is bekerülnek a parlamentbe. A választások hatalmi harc közepette folynak, melynek frontvonalai eléggé kuszáltak. A külpolitika vonatkozásában a forradalmi tömegek határozott antiimperialista állásponton vannak s ezt támogatja Khomeini is. A liberális bruzsoázia és egyes kormányzati képviselői viszont megpróbálnak közös nyelvet találni az imperializmussal s mérgezett propaganda-nyilakat lődöznek a szocialista országok felé. Vonatkozik ez Bani- szadr elnökre is. aki a maga javára a hatalom összpontosítására törekszik. A választások előtti utolsó beszédében is a párhuzamos hatalmi központok felszámolását sürgette s a „szovjet veszéllyel” ijesztgette hallgatóit. A választások alapvető célja az iszlám zászlaja alatt lezajlott iráni nemzeti demokratikus forradalom intézményesítése. A politikai erjedés azonban még nem jutott nyugvópontra ahhoz, hogy a várható egyszínű — iszlám — parlament egyenesen a konszolidáció révébe vezesse a közép-keleti országot. Carrington Bukarestben A Bukarestben hivatalos látogatáson levő lord Carrington angol külügyminisztert csütörtökön fogadta Ni- colae Ceausescu román köz- társasági elnök. A szívélyes légkörű eszmecserén megállapították, hogy a román—angol kapcsolatok kedvezően fejlődnek a magas szintű találkozókon elfogadott határozatok szellemében politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális területen. Az időszerű nemzetközi helyzetről folytatott véleménycserén ' egyetértettek abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az enyhülés érdekében. Khomeini szava döntött Ma parlamenti választások Iránban Ismét Khomeini ajatollah mindent eldönteni képes tekintélye vetett véget egy napok óta húzódó iráni vitának. A vélemények akörül csapták össze, hogy a már többször elhalasztott nemzetgyűlési választásokat megkezdjék-e a legutóbb meghatározott időpontban, azaz pénteken, vagy sem. Az országos választási bizottság a szavazás legalább egy hónapos elhalasztását kérte az előkészületek hiányosságaira való tekintettel. Erre az álláspontra helyezkedett Khomeini ajatollah nagytekintéjű fivére is. aki viszont az elburjánzott politikai erőszakot megfékezni képtelen biztonsági erők felkészületlenségére hivatkozott. Khomeini azonban felhívással fordult a nemzethez, megfogalmazása szerint „a választások előestéjén” és e szóhasználattal félreérthetetlenül jelezte, hogy a szavazás megkezdését pártolók mellé áll. A választások lebonyolításának nem könnyű feladatával megbízott belügyminiszter a maga részéről any- nyit tehetett, hogy azonnal riadókészültségbe helyezte a biztonsági erők teljes állományát, betiltotta a politikai gyűléseket, a rádió, a tv és a hangosbeszélők fel- használását, és letartóztatási parancsot adott ki a politikai falragaszokat letépkedő „gyanús elemek” ellen. A pénteki parlamenti választások előtti utolsó beszédében Ahol Hasszán Ba- niszadr iráni elnök szerdán este ismét állást foglalt a kormány és a hivatalos intézmények szerepének megerősítése mellett, sürgetve a párhuzamos hatalmi központok felszámolását. Rádiónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ország problémái mindaddig súlyosbodni fognak, amíg a különböző döntéshozó központokat meg nem szüntetik. „A társadalmi és politikai élet, a biztonság megszilárdítása szükségessé teszi, hogy csak a hivatalos szervek szólhassanak bele az ország ügyeinek intézésébe” — hangsúlyozta az elnök. Baniszadr egyúttal kijelentette, hogy a túszügy véleménye szerint csah gyengíti az iráni forradalmat, és a reális kibontakozás módjairól kellene gondolkodni. New Yorkban ezzel egy- időben szintén a túszkérdésről tanácskozott Cyrus Vance amerikai külügyminiszter az Iránból most visz- szatért nemzetközi bizottság tagjaival és Waldheim ENSZ- főtitkárral. Vance a többórás találkozó után méltatta a testület és kölcsönösen Waldheim erőfeszítéseit. Kijelentette, hogy véleménye szerint lehetőség van a bizottság munkájának felújítására. Gerald Ford választási terveiről Gerald Ford „Carter elődje, egy republikánus választási gyűlésen közölte, hogy március 20-a előtt nem dönt: jelölteti-e magát vagy sem? Mindenesetre leszögezte : „Egyedü li célom, hogy politikailag, vagy akárhogyan, Cartert kibuktassam a Fehér Házból”. Ford a jelenlegi elnök gazdasági programját katasztrofálisnak, energiapolitikáját céltalannak és halástalan- nak, külpolitikáját pedig ellentmondásosnak, tévelygőnek és veszélyesnek nevezte. Ford korábban jelezte: Ronald Reagant, a republikánus párt jelenlegi favo- ritját, túlságosan jobboldalinak tartja ahhoz, hogy megnyerje az elnökválasztást. Ezért a volt elnök a párt „megmentése” érdekében vállalná a jelöltséget. Ford egyelőre még nem gyűjtött pénzt saját kampányára és kortesszervezete sincs. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, az Államtanács elnöke Tripoli- ban tárgyal. A képen (középen) megtekinti a nemzetközi vásárt a líbiai fővárosban. (Telefotó — KS) RÓMA Az olasz KP KB sajtóirodája csütörtökön hivatalosan bejelentette, hogy Enrico Berlinguer főtitkár szerdán Strasbourgban találkozott Willy Brandttal, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnökével. A két politikus európai és világpolitikai kérdésekről tanácskozott egymással. A közlemény szerint Berlinguer és Brandt „európai parlamenti” képviselői minőségében találkozott egymással. Megbeszélésük homlokterében az enyhülést veszélyeztető tényezők álltak, továbbá a fegyverkezési hajsza feltartóztatását célzó erőfeszítések. Megvitatták az „észak—déli” kapcsolatok, azaz a fejlett tőkés és a fejlődő országok viszonyának alakulását is — áll a közleményben. BÉCS Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke dr. Ghazi Husz- szaint, a Bécsben működő nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviselőjét, kinevezte az osztrák kormány mellé akkreditált diplomácia telexen képviselőjévé. Az osztrák kormány a diplomata kinevezését tudomásul vette és elfogadta. ÜJ-DELHI Naraszimha Rao indiai Ikülügyminiszter csütörtökön az új-delhi parlamentben bejelentette: Ziaul Hak pakisztáni elnök biztosítékot adott Indiának arra, hogy országának nem áll szándékában nukleáris fegyver előállítása. Ziaul Hak a biztosítékot indiai kérésre adta, Ezt megelőzően értesülések láttak napvilágot, amelyek szerint Pakisztánban már folyamatban van az atombomba előállítása. ADDISZ ABEBA Szerdán Addisz Abebában befejeződött az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának háromnapos ülése, amelyen a most függetlenné váló Zimbabwe kérdése szerepelt napirenden. A határozatában a 49 tagú szervezet felhívást intézett a világ minden országához, hogy nyújtson segítséget Zimbabwének, s egyben leszögezte, hogy az AESZ tagállamai készek minden támogatást megadni a zimbabwei feladatok megoldásához. MANILA Huang Hua kínai külügyminiszter a Fülöp-szigeteken tett látogatása során teljes szovjetellenes propagandafegyvertárát latba vetette, hogy nyomást gyakoroljon a manilai vezetőkre a kínai külpolitikai irányvonalhoz való csatlakozás érdekében. BOGOTA A kolumbiai fővárosban csütörtökön folytatódtak a tárgyalások a dominikai nagykövetséget megszállva tartó csoport és a kormány képviselői között a követ- ségi épület előtti teherautón. Az M—19 szervezethez tartozó csoportot ezúttal is egyik női tagja képviseli, kíséretében a túszként tar- ttótt mexikói nagykövettel. A kolumbiai kormány részéről pedig a külügyminisztérium két tisztviselője vesz részt a tárgyalásokon. Pakisztán a bázisa a terrorista erőknek ftz afgán külügyminiszter levele Az ENSZ székhelyén csütörtökön a közgyűlés és a Biztonsági Tanács hivatalos dokumentumaként közzétették azt a levelet, amelyet a Sah Muihammed Doszt, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság külügyminisztere intézett az ENSZ főtitkárához. A külügyminiszter levelében rámutat: a világimperializmus, élén az Egyesült Államokkal, Kína soviniszta köreivel és a pakisztáni reakciós erőkkel rendszeresen beavatkozik az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság belügyeibe, és ez súlyos veszélybe sodorta a békét és a stabilitást a térségben és világszerte. Pakisztán területét támaszpontként használják fel az Afganisztán területére irányított nagyszámú terrorista kiképzésére. Ezek a terroristák, akiket pakisztáni. kínai és amerikai, kiképzők különleges táborokban készítenek fel bevetésre amerikai, kínai, pakisztáni és egyiptomi körök által rendelkezésre bocsátott fegyvereket használnak — közli levelébe Sah Muhammed Doszt, majd megállapítja: Az imperializmus, élén az Egyesült Államokkal, azzal az ürüggyel, hogy a szovjet fegyveres erők korlátozott létszámú kontingensének afganisztáni jelenléte állítólag veszélyezteti a térség békéjét, felhasználva az Afganisztánban az utóbbi időben lezajlott belső eseményeket, igyekszik megerősíteni katonai támaszpontjait és jelenlétét a világ különböző részein, különösen az Indiaióceánon és a Perzsa-öböl térségében. A külügyminiszter végezetül leszögezi: Afganisztán a béke és az el nem kötelezettség politikáját folytatja, amely arra irányul, hogy baráti kapcsolatokat tartson fenn minden békeszerető országgal, különösképpen pedig szomszédaival. A szovjet kormány meghívására csütörtökön este Moszkvába érkezett sah Muhammed Doszt, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. Szovjet kollégájával. Andrej Gromikóval folytat majd megbeszéléseket a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Haderöcsökkentési tárgyalások Plenáris ülés Bécsben Nyikolaj K. Taraszov szovjet nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 231. plenáris ülését. A tanácskozáson ezúttal dr. Ernst F. Jung nagykövet, az NSZK küldöttségének vezetője szólalt fel. Beszédében a nyugatnémet diplomata a tervezett csökkentéssel kapcsolatos úgynevezett kísérő vagy kiegészítő intézkedések témakörét taglalta. A nyugati, küldöttségek tavalyi decemberi javaslata részletezte: a Nyugat szerint a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről szóló majdani megállapodás egyedül — a specifikus kiegészítő intézkedések nélkül — nem garantálná maradéktalanul az érintett országok biztonságát, majd hozzátette, hogy az általa képviselt országok szerint az említett intézkedések önállóan és közvetlenül is hozzájárultak a kontinens biztonságához, illetve stabilitásához. A szocialista országok szóvivője a nyugati álláspontról szólva kiemelte, hogy a Varsói Szerződés tagországainak a témakörrel kapcsolatos koncepciója ismeretes a nyugati országok előtt, mivel azokat a korábbi dokumentumok már tartalmazták, azok mai értelmezésében semmi új nincsen. Csakhogy a szocialista országok a kiegészítő intézkedések komplexumát nem tartják külön- választhatónak az alapkérdéstől,, a fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésétől, illetve az arról szóló megállapodásoktól. Az a törekvés, hogy a nyugati országok az indokoltnál nagyobb jelentőséget próbálnak tulajdonítani ezen kérdéseknek — csakis azzal magyarázható. hogy továbbra sem helyezkednek konstruktív álláspontra a bécsi tárgyalások valódi témájául szolgáló csökkentési kérdésekben. Olimpia '80 Újabb amerikai és brit döntések Miután kedd.en felfüggesztette az olimpiai bélyegekés levelezőlapok árusítását az Egyesült Államokban, a Car- ter-kormány szerdán felhívást intézett az amerikai cégekhez, hogy „önkéntes alapon” állítsák le mintegy 20 millió dollár értékű kereskedelmi termék (többek közt sportcikkek, alkoholmentes italok) exportját a Szovjetunióba. A felhívás az üzleti körök szolidaritására apellálva azt hangoztatja: „mivel amerikai sportolóik nem vesznek részt a moszkvai játékokon, helyénvaló lenne, ha az amerikai üzleti közösség úgy mutatná ki támogatását e lépés iránt, hogy korlátozza részvételét a moszkvai olimpián”. A nyilatkozat hozzáteszi, hogy a kormány még mérlegeli egy kötelező tilalom bevezetését, amely a nyári játékokra irányuló teljes amerikai exportot érintené. Szerdán a brit kormány adminisztratív intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a brit haderőnél, illetve közalkalmazottként dolgozó sportolókat megakadályozza a moszkvai játékokon való részvételben. Korábban, mint már jelentettük, visszahívta moszkvai nagykövetségének első titkárát, aki olimpiai attaséként dolgozott volna a brit olimpiai küldöttség mellett. Az intézkedések értelmében a közalkalmazott sportolók nem kaphatnak rendkívüli szabadságot (amit egyébként eddig minden kormány biztosított számukra olimpiák alkalmával), míg a hadügyminisztérium hatáskörébe tartozó alkalmazottaknak különleges engedélyre lesz szükségük a Moszkvába utazáshoz. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália szervezésében a nyugati országok képviselői hétfőn tanácskozást tartanak, és ezen megvitatják az amerikaiak javasolta „ellenolimpia” kérdését — jelentette be csütörtökön Londonban a brit külügyminisztérium. Jól értesült brit politikai körök szerint a hétfői tanácskozást vagy Londonban vagy Genfben tartják. A miniszteri szintű megbeszélésen az Egyesült Államokat Carter elnök különmegbízott, Lloyd, Cutler, Nagy-Britanniát Douglas Hurd külügyi és nemzetközösségi államminiszter, Ausztráliát pedig Robert Ellicott belügyminiszter képviseli. Gerald Ford, volt amerikai elnök Washingtonban a Car- ter-kormány hibáiról nyilatkozott. (Telefotó — K5Í)