Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 26. Gyulán Nemzetiségi fesztiválra készülnek Elkészült Békésben a tizennyolcadik országos nemzetiségi fesztivál programja. A hagyományosan augusztus 20-án Alkotmányunk napján tartott rendezvénynek, a hazai németek, szlovákok, románok és délszlávok népművészeti találkozójának színhelye. ugyanis az idén Békés hajdani megyeszékhelye Gyula lesz. Első ízben rendezik tehát a fesztivált román nezetiségi környezetiben. Gyulán számottevő román lakosság él, a Körös-parti kisvárosban tevékenykedik a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének Központja, itt szerkesztik a Foaia Noastra című nemzetiségi hetilapot is. Az idei fesztiválon minden nemzetiség két-két művészeti együttessel vesz részt, amelyeket a nemzetiségi szövetségek jelölnek ki. A találkozó műsorában, egyebek között, szerepel több Gyula környéki fellépés, a városban Alkotmánynapi menettánc és gálaműsor, valamint nemzetiségi táncház. A tizennyolcadik fesztivál a korábbiakhoz hasonlóan nemzetiségeink népművészetiének látványos seregszemléjét ígéri. A Kulturális Minisztérium. a négy szövetség, Békés megye és Gyula város tanácsa által közösen rendezett találkozóra mintegy félezer vendéget várnak. Bábmttsorok felnőtteknek és gyerekeknek Szakmai bemutatóra készülnek az amatőr bábegyüttesek: március 28—30-án Budapesten, a Csili Művelődési Központban felnőtteknek szóló produkcióikat adják elő. A debreceni Lúdas Matyi Bábszínpad és az Alföldi Ifjúsági Színpad közösen Thuróczy György: Cirkusz emberekkel és bábokkal a Kecskeméti Bábegyüttes Ta- barin: A megőrzött szüzesség, a szombathelyi csoport Cs. Szabó István: Mese a halászról, a feleségéről, meg a halról, című báb játékát szólaltatja meg. A makói Rongybaba, a salgótarjáni Phönix együttes, valamint a derecskéi művelődési ház csoportja show-műsort mutat be. Az amatőr bábművészek tapasztalatcseréje — amely kapcsolódik az UNIMA, a Nemzetközi Bábművész Szövetség magyar központjának közgyűléséhez — jelzi; az amatőr bábmozgalom bővíti hatáskörét, nagyobb szerepet kíván vállalni a közművelődésben. A fővárosi és vidéki bábegyüttesek az idén is számos találkozón, országos és helyi rendezvényen lépnek fel. A budapesti bábjátékos majálison — ugyancsak a Csiliben — május 9—11-e között mintegy 10 bábcsoport örvendezteti meg játékával a gyermekeket. A hagyományhoz híven a majális résztvevői is báboznak majd az V. nyíregyházi óvodai bábjátékos napokon — június 12—15-e között — mintegy 20 amatőr bábegyüttes és számos óvodai bábcsoport tart bemutatót és bábos gyermekfoglalkozást. A Pest megyei Művelődési Központ ezen a nyáron harmadízben hívja az amatőr művészeket. gyermekszínjátszókat: gyertek játszani Visegrádra! A II. országos úttörő bábfesztivál — június 20—23-án Egerben — majd a salgótarjáni animációs szemle — novemberben — szintén jó alkalom lesz a bábjátszásra. Az emberi élet fordulói címmel kiállítást rendeztek a kunszentmártoni Helytörténeti házban. A kiállítást augusztusig lehet megtekinteni. Az 1782-ben épült börtönépületben néprajzi és kultúrtörténeti szempontból igen jelentős anyagot gyűjtöttek össze, főleg a Tiszazug területéről. A kiállítás csak a délutáni órákban, illetve előzetesen egyeztetett időpontban tekinthető meg Mit ér az ember, ha Dobó Katalin 7 Híres nevek — mai viselői \ Csörög a telefon, a vonal végén döirmögő férfihang: — Szerkesztőség? Itt Móricz Zsigmond beszél. Kevés híján kiesett a telefonkagyló a kezemből. Tréfának hittem a jelentkezést, de kiderült, színdgaz. Az ország, tudomásom szerint, jelenleg egyetlen Móricz Zsigmond nevű állampolgára néhány hónapja Tiszafüreden él, és a Jász- Nagykup Vendéglátó Vállalat területi igazgatója. A vékony termetű, alacsony, szemüveges férfit semmiféle rokonság nem fűzi a nagy kritikai realistához. — Bevallom, nem könnyű teher egy Eárópa-szerfe ismert író nevével élni. A névazonosság inkább nyomaszt. Édesapámat egyébként Móricz Bálintnak nevezték, gépész volt. nagyapám volt Móricz Zsig- mond. tőle kaptam a nevet. Két lányom biztosíték arra, hogy a névazonosság megszakad. * Bercsényi Miklós tiszader- zsi fiatalember, a tiszafüredi középiskola harmadikosa. — Édesapám pedagógus, nagyapám, dédszüleim pedig ahogy hallottam, parasztok voltok. Semmi rokoni - kötelék nem fűz a kuruc vezérhez. Kisiskolás koromban fura érzés volt, amikor a történelemórán az ezerhétszázas esztendőkről tanultunk, és szóba került ez a név. A Bercsényi nevet mindenki tiszteli, szereti, és annyi előnyöm származott a hasonlóságból, hogy ahol bemutatkoztam, rendszerint felfigyeltek a nevemre. Egyébként kollégista vagyok. Van egy nővérem is, az ő neve Gizella. A srácok maguk között grófnak titulálnak. Ha majd valamikor fiam születik. mindenképpen ezt a ne- •vet őrzi tovább. * Szilágyi Erzsébet és Dobó Katalin tavaly érettségizett Karcagon. Egy osztályba jártak, és sorsu k abban is közös: egyikőjüiknek sem sikerült a főiskolai felvételije. A fekete, villogó szemű Katalin a karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben fizikai munkás. — Édesapám Dobó Lajos volt, apu húga Katalin. így én is az lettem. Semmit sem számított a nevem, hiszen nem jutottam be a Könnyűipari Műszaki Főiskolára,, de az idén újra jelentkezem. Tetszik a nevem, csak a Dobó Katica megszólítást nem szeretem. Társa, Szilágyi Erzsébet magas, hosszú barna hajú lány. A karcagi KISZÖV körzeti csoportjának adminisztrátora. — Testnevelő szerettem volna lenni, de ez a tervem tavaly Egerben megbukott. Az idén újra megpróbálkozom. Szeretem a nevem, szép történelmi név, bár arra nem emlékszem, származott-e belőle bármilyen előnyöm is eddig. Igaz, itt nálunk sűrűn cseng a telefon, és amikor felveszem a kagylót és bemutatkozom, sokszor hallom: megírta-e mór a levelét? Nem szoktam válaszolni a kedélyeskedésekre, most azonban bevallom: megírtam a levelem, sőt mór el is küldtem a főiskolára Egerbe, biológia—testnevelés szakra. * Régi igazság: nem a név teszi az embert, de azért bizonyos esetekben visszahat viselőjére. Olykor pozitív, máskor bénító értelemben. Színigaz: sok, a nevével elégedetlen magyar állampolgár szívesen cserélne velük. A kiemelkedő történelmi személyiségek családnevei védettek. és éppen ezért nem lehet Mórocz Zsigmondiról Móricz Zsigmond, Szeghalmi Istvánból Széchenyi István és így tovább. Akik viszont Móricznak. Bercsényinek, Zrínyinek, Dobónak születtek. azoknak egyenesági leszármazottai minden további nélkül örökölhetik nagynevű elődeik családnevén túl a keresztnevét is. Viseljen bárki, bármilyen nevet, végső soron nem ez a döntő, hanem viselőiének emberi tulajdonságai, jelleme. munkája, legyen az illető Kovács. Kiss vagy éppen Varga. D. Szabó Miklós Hát megjöttek! Csellóárán Varga Feri tanárával Pethő Mariannái a jászberényi zeneiskolában Úttttrőszemle Szerencsésnek bizonyult a 13-as Az elmúlt hét végén rendezték Tiszafüreden a tudományos technikai úttörőszemle járási döntőjét, amelyre tizenhárom úttörő- csapat nevezett. A „szerencsétlen szám” ellenére a tizenhárom benevezett trió az elmúlt évinél jóval magasabb színvonalon vetélkedett. A természé'tkutató úttörők csapatversenyén Nagyiván, a társadalomkutatókén a tiszafüredi Zrínyi, az úttörőtechnikusok versenyén Kunmadaras, az orosz nyelv barátainak küzdelmében pedig a tiszafüredi Kossuth iskola végzett az élen. Kívülük a négy második helyezett csoport is a megyei döntőbe jutott. Itt vannak, megjelentek. Lám a természet öröknaptára nem csal, nem csap be, megjön, aminek meg kell jönnie, ha itt az ideje. Üd- vözlégy. Legyetek. Mindnyájan, mert ugye, ha jól számollak benneteket, vagytok vagy kéttő-négy, hat, nyolc, ne ugrálj, nem tudlak megszámolni, tizenöt, huszonhány... összesen harminchaton! Na, most aztán kigyönyörködöm magam, s alaposan szemügyre veszem önt Mister Wax- wing, ahogyan önt Angliában tisztelik, de mondhatnám akár becsületes német nevét Herr Seidenschwarz, vagy ha netán kiderülne francia illetősége, hát üsse kavics, Monsieur Jaseur boréal. Egy pillanat, ha lehetne oldalt fordulni, csupán a formaságok kedvéért, hogy tudniillik azonosíthassam. Igen, igen, stimmel, „18 centiméter. Selymes gesztenyebarna bóbitájáról és — bocsánat, de nevén kell neveznem — élénksárgán szegélyezett farkáról könnyen felismerhető.” Bombycilla garrulus. örül majd a barátom, ha megtudja, hogy ... — Halló, Feri! Itt vannak a csonttollú madarak. — Már vártam. Tudtam, hogy meg kell érkezniük. Biztos, hogy azok? Hm, micsoda kérdés. „Hátoldala gesztenyebarna; farcsíkja szürke. Testalja vörhenyes fahélyszínű, alsó fafedői gesztenyebarnák. Sötét szárnyán sárga és fehér foltok. A karevezők helyén apró, élénkpiros lemezkék.” Csonttollak. Hát persze, ők azok. Minden kétség kizárva. Enyhül az idő, megérkeztek ... Hoppá, ez így nem jó! Az északi jószágok a mindenkori híradások szerint akkor jönnek, ha hideg van, de méginkább, ha lesz. Azaz, ha megjelennek, akkor az okos madarászok következtetnek, a közelgő zord időre, amit sok lámával (lám népi bölcsesség, lám a tudomány, lám a bármi...) az ugyancsak okos (sőt!) újságírók be is lopr- nak az információéhes köztudatba, minekutána lo-- vasrendőröket kell mazgósí- tani a Tüzép-telepek védelmére. Na de most? Megírtuk, hogy nyílik a hóvirág, kopogtat a tavasz, mit keres akkor itt három tucat csonttollú? Mi jön, póttél? Hideghullám? Nem igaz ez az enyhülés, Mister, Herr, Monsieur? Vagy ha igaz, lehet hogy önök visszatérő csapatok, s épp oda viszik az elviselhetőbb klíma hírét? Ügy legyen. De hát mi erre a biztosíték, s egyáltalán, merre áll önöknek a csőrük, s merre a farkuk? Az a sárga szegélyes. Teljesen össze- kuszálják az útszélről felszedett tudományos ismereteimet ezzel a mindenfelé forgolódással. Egyszer Kelet egyszer Nyugat, egy kis Észak, egy kis ... dél van, a fene vinné el, már harangoznak is, tőlem meg valami színes hírt vár a szerkesztő. Valami hűdeokos zenés színes szélesvásznú információt „sok névvel”, ne túl hosszan, egysoros címmel, és én még egy betűt sem írtam, csak bámulom a madárszőlőfákat, míg görcsöt nem kap a nyakam. Hát persze, mert megérkeztek a csonttollúak! Csak meg kéne írni, de eddig még mindig jégben, fagyban, talpig zúzmarában, csontig fagyott tollal jöttek. Modt meg? Mik ezek? És egyáltalán, mit jelent ez, melegcsont vagy hidegcsont? Csontátvonulás! Megkérdeztek a fronttollú madarak. Frontossági sorrendben; először csak szórványosan a ritkacsontok, majd egyre erősödő (hullá(mo)kban a velőscsontok, végül a rosszcsontok. — Halihó! Szenzációs hírem van: megjöttek a csont... — Nyugi! Ez már lerágott csont. Igriczi Zsigmond RADÍO hí din»;/1< isszi'u i Aki készült az adásra, vagy aki véletlenül bukkant rá a vasárnap délelőtti rádiózás közben — nem bánta meg, hogy meghallgatta a Magyar Rádió szolnoki adóján sugárzott A hírnök című hangjátékot, a Jászberénybe való Bakos Ferenc tehetséges munkáját. Jó gondolat volt az eredeti — színpadra szánt — alapanyagot rádióra alkalmazni. A négy- szereplős „mini-dráma” cselekménye, egy fiatalasszony lelkében zajlik — mégpedig hangokkal is tökéletesen megjeleníthető módon. Ez olyannyira jól sikerült a szolnoki rádióelőadás szereplőinek, hogy végül is megjelent az .ötödik szereplő”. a fájdalomból, a nincs- ből sarjadzott költői látomás, a „Széljáró Emberke”. Hogy azután a valóság még vigasztalanabb képet mutasson: a fiatal értelmiségi házaspár kutyájának párt kellene szerezni. A darabot a szolnoki Szigligeti Színház művészei interpretálták — igen magas színvonalon. Különösen a főszereplő Szoboszlai Éva teljesítménye hatott a revelá- ció erejével. Az érzelmeket, a lelkiállapotokat, az egészen apró réz,'.ülésekig „végigjátszotta” hangjával. (A szerep egyébként nagyon sok tekintetben rokona — az általa is megformált — a „Nem félünk a farkastól” Honey- jához.) A játékot indító monológja és fátyolos hangú visszaemlékezése a gyermekkori tavaszi búcsú harmatos, zöld ágára — az adás legerősebb pillanatai voltak. De „A hírnök” többi szereplője. Weszeley Mária, Pákozdy János és Pogány György is jó teljesítménnyel járult hozzá a rádiós színrevitelhez. Röviden Hétfőn —• az egyetlen tévémentes napon — ritkán hallható jó, változatos, érdfe- kes műsorral szerzett kellemes órákat a rádió. A Petőfi és a Kossuth adó közt „ingázva” valóban órákat lehetett tölteni rádiózással — pillanatnyi unatkozás nélkül. Kitűnően sikerült az „ötödik sebesség” különkiadása, a „Zeneközeiben” (Juhász Előd szerkesztése, műsorvezetése) és a „Van egy üres órája?” igényes ugyanakkor könnyed történelmi-politikai ismeret- terjesztő adása. Régószek határszemlén Határszemlére indiultak a tavaszváró régészek: felmérik. milyen állapotban van a téli időjárásnak kitett mintegy 300 feltáróhely. Közülük 80 ásatási helyen folytatják a tudományos értékű leletmentést. a többi kutatóállomáson pedig helytörténeti feltárásokat végeznek. Az országos jelentőségű ásatások közül 1980 végén 'befejezik az ispánsági központok feltárását. Az országalapító István király közigazgatási központjai a kor legfontosabb települései voltak. A tíz évvel ezelőtt kezdődött kutatások az oklevelekben szereplő nemzetiségi központok és ispánsági székhelyek megtalálását tűzték ki célul. Nem minden eredmény nélkül mentik e leleteket. Már teljes szépségében bontakozik ki például a Borsod megyei Abaújvár közelében a földvár, folytalják. és előreláthatólag ebben az évben be is fejezik a Nyíregyháza közelében feltárt, a XI—XII. században épült földvár leleteinek földolgozását.
