Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

1980. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Díszünnepség a Vígszínházban (Folytatás az 1. oldalról) jelen voltak: a főváros fel­szabadításában részt vett egykori magyar partizánok, a Szocialista Hazáért érdem­renddel kitüntetettek, a fő­városi párt-, állami, társa­dalmi és tömegszervezetek, a budapesti fegyveres tes­tületek, a szocialista brigá­dok, a munkában élenjárók, s a legkülönbözőbb városré­szek képviselői. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­1945. február 13-án Moszk­vában díszsortűz adta hírül a világnak: Budapest felsza­badult. A 25 évi elnyomást betetőző fasiszta uralom kor­szakának vetettek véget ha­talmas vér- és emberáldoza­tukkal a szovjet katonák Budapesten, ahol a hitleris­ták és magyar kiszolgálóik öltek, raboltak, pusztítottak. Kifosztott, romba döntött város vádolta a fasizmust. 35 esztendővel ezelőtt a gyötrelem, a bénultság és a gyász mellett azonban már sok budapesti szívében új reményt hozott ez a nap. Népünk legjobbjai — bár döntő módon nem tudták befolyásolni a főváros fel­szabadításáért folyó hadmű­veleteket — de részvéte­lükkel, ha szerény mérték­ben is, elősegítették a szov­jet hadsereg felszabadító küldetésének sikerét. A továbbiakban rámuta­tott: » Visszatekintve a felszaba­dulás óta megtett útra, mél­tóan mondhatjuk: valóra váltottuk a három és fél év­tizeddel ezelőtti álmokat, elődeink legjobb törekvéseit. A felszabadulással minősé­gében és jelentőségében tel­jesen új fejlődési szakasz kezdődött a város életében. Pártunk és kormányunk út­mutatásával, erkölcsi és kü­lönösen az elmúlt 15 évben fokozódó anyagi támogatá­sával, a budapesti dolgozók áldozatos munkája eredmé­nyeként, a főváros olyan fejlődést ért el, amelyek méltán válthatnak ki elis­merést. seregcsoport katonai taná­csának tagjai és a budapes­ti szovjet nagykövetség kép­viselői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Mé­hes Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja,, a ^Budapesti 'Pártbizottság első titkára mondott meg­nyitó szavakat. Ezt követően Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tag­ja, a Fővárosi Tanács elnö­ke emelkedett szólásra. Az V. ötéves tervidőszak­ban a budapesti lakosság önkéntes társadalmi mun­kája több mint 2 milliárd forintos értékkel gyarapítot­ta a fővárost, javította az életkörülményeket. Ünnepi beszéde befejezé­seként Szépvölgyi Zoltán ezeket mondotta: 1945 napsütéses február 13-a óta három és fél évti­zed telt el. Akik ezt az idő­szakot Budapesten élték vé­gig, és hittel, hazaszerete­ten alapuló kötelességtudat­tal dolgoztak fővárosunk újjászületésén, fellendülé­sén, talán észre sem veszik, hogy az országgal együtt milyen hatalmas mértékben fejlődött a város, amely ma szebb, gazdagabb, mint tör­ténelme során bármikor. Az ünneplés és az eredmények mellett sem hallgathatunk azonban arról, hogy sok még a gondunk, hogy sok a ten­nivalónk a lakosság jogos igényeinek kielégítése, a fő­város fejlesztése érdekében. Pártunknak és kormá­nyunknak azonban az or­szág, a nép érdekeit szolgá­ló, világos céljai vannak. És ez irányt mutat mindazok számára, akik a szebb, a gazdagabb élet, a szocializ­mus felépítésének útját jár­ják, és ezért hajlandók is dolgozni. A kitűzött célok megvalósítása számunkra az ország és a főváros fejlődé­sét jelenti, a dolgozók éle­tének szebbé, boldogabbá tételét, és azt, hogy Buda­pest a jövőben is méltó fő­városa marad szocialista ha­zánknak. Szépvölgyi fólián nagy tapssal fogadott beszéde után Leonyid Boriszov szólt az ünnepség résztvevőihez. Leonyid Boriszov beszéde Engedjék meg, hogy Bu­dapest fasiszta megszállás alóli felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából az SZKP moszkvai Városi Bi­zottsága és a moszkvai Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága» megbízásából tol­mácsoljam a Magyar Nép- köztársaság fővárosa min­den lakosának a moszkvai dolgozók forró üdvözletét és szívélyes jókívánságait — kezdte beszédét Leonyid Bo­riszov, majd egyebek közt hangoztatta: A szovjet hadsereg csapa­tai — a magyar hazafiak tevékeny részvételével — felszabadították Budapestet, majd az egész országot. Ez felbecsülhetetlen jelentősé­gű tett volt a magyar állam nemzeti újjászületése szem­pontjából és megnyitotta az új élet építésének távlatait. A szovjet—magyar testvé­ri kapcsolatok jelenkori sza­kaszát jellemezve Kádár Já­nos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: „Barát­ságunk és együttműködé­sünk szilárd és szüntelenül fejlődik, hiszen a Magyar Népköztársaságot és a Szov­jetuniót a sokoldalú együtt­működés és a kölcsönös bi­zalom fűzi egymáshoz, amely a közös forradalmi hagyo­mányokon, eszméken és cé­lokon, érdekeik közösségén alapul”. Szilárdan meg va­gyunk győződve róla, hogy az országaink közötti meg­bonthatatlan barátság és egység a jövőben is erősöd­ni, fejlődni fog. Az ünnepség után művé­szi műsor következett., A Budapest felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi megemlé­kezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Szépvölgyi Zoltán beszéde Uj divatcikkek a Május 1. Ruhagyárból Nappa sertésbőrből Sertésbőrből készült nap- pabőr gyártását kezdték meg a Bőripari Vállalat fi­nombőr gyárában j Hazán ban eddig juh- és marhabőrt dolgoztak ki nappabőrré, amelyek külföldről való be­szerzése csak nehézkesen és drágán oldható meg. A ser­tésbőrből gyártott nappa ha­sonlít a nemes bőrből ké­szültekhez, ugyanolyan a használati értéke, de csak a felébe kerül. Az új nappa- bőr gyártása is gazdaságo­sabb, mert lehetővé vált, hogy nagyobb részt hazai segédanyagokat használjanak fel. Fényes, lakkos hatást kel­tő alapanyagú termékek so­rozatgyártását kezdték meg az Elegant Május 1. Ruha­gyárban. A magyar Selyem­ipari Vállalat „puszta” elne­vezésű új anyagá'ból fekete, bordó, lila és mályva divat- színekben, műszőrme díszí­téssel sportos kivitelű dzse­kiket, pillekönnyű kabátokat és steppelt „pufajkákat” ké­szítenek, amelyek eddig jó­részt csak a divatlapokban voltak láthatók. Újdonságuk a bélelt ballonkabát műszőr­me díszítéssel. Több új mo­dellel gazdagodik sportruhá­zati termékeik köre is. A gyár új friss szellemű tervezőgárdájának munkája nyomán új fazonok, új alap­anyagok, ésszerűség és ké­nyelem jellemzi a ruhagyár idei termékeit. Ebben az esztendőben 560 ezer kis és nagy szériás minden igényt kielégítő férfi és női téli­tavaszi- és átmeneti kabá­tot, női kosztümöt és ruhát, valamint sportruházati ter­méket szállítanak a hazai vásárlóknak. A jó alapanyagellátást, a divat változásainak gyors követését szolgálják azok az együttműködési szerződések, amelyeket több hazai alap- anyaggyártó vállalattal kö­töttek. A jó minőségű, gyors munkában anyagilag is ér­dekelté tették a gyártókat. Skála-blúzok varrása az idei első munkája a túrkevej Háziipari Szövetkezet mezőtúri konfekcióüzemében dolgozó tizenkét asszonynak. Szövetpánt díszítéssel, három színben, fekete, fehér és sárga napszövetből készítik a tetszetős divatárut, amelyből az első 200 ezres szállítmányt már útnak indították a Skála-Coop üzleteibe Zárszámadás Jászapáti!) A jászapáti termelőszövetkezet /közgyűlésén felszólalt And- rikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is Jászapátin, a közös gazda­ság központi gépműhelyében tegnap tartotta zárszámadó és terv tárgy a ló közgyűlését a nagyközség és Jászivány határában mintegy tízezer hektáron gazdálkodó Vele- mi Endre Termelőszövetke­zet. A tanácskozáson részt vett Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és Major Tibor, a jász­berényi járási pártbizottság első titkára. A meghívott vendégek között ott volt Kardos Sándor, a TESZÖV titkára is. Az eredményekről, és a gondokról A tagoknak előre meg­küldött, a főbb mérlegada­tokat és tervszámokat is­mertető írásbeli tájékoztatót Borbás János, a téesz elnö­ke egészítette ki. Elmondot­ta, hogy a tavalyi, közis­merten rossz időjárás rend­kívüli nehéz feladatok elé állította a közös - gazdaság kollektíváját. Az 1978. évi jó eredményekre alapozott, meglehetősen feszített terve­ket — elsősorban a növény- termesztési ágazat részére meghatározott célokat — a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták elérni. A jász­apáti és a jásziványi határ­ban levő kenyérgabona-te­rületekből több mint 200 hektárt ki kellett, szántani, 650 hektárt pedig tavaszi árpával felülvetni. Az előző őszi aszály, a tavaly év ele­ji fagy és belvíz a megma­radt búzaterületeket is meg­rongálta, így a tervezett 48 mázsával szemben 32 má­zsa kenyérnek valót tudtak csak betakarítani hektáron­ként. A csaknem 13 millió forint kiesést az év során csak részben tudták pótolni a napraforgó-területek és a kertészeti ágazat tervezett­nél magasabb hozamai, és az állattenyésztés többletbe­vételei. Az utóbbi ágazat munká­ját értékelve, elismerte a te­henészek, sertésgondozók, juhászok és baromfinevelők erőfeszítéseit, önkritikusan felsorolta az elnök az állat- tenyésztésben előző évben tapasztalt hiányosságokat, is. Bár az előirányzottnál több vágómarhát, vágójuhot, nö­vendéklibát és tejet, értéke­sítő ágazat csaknem három­millió forinttal túlteljesítette árbevételi tervét, szembe­tűnően magas volt 1979-ben a tsz-ben a borjúelhullás és a tartás-, valamint takar­mányozási technológiák be­tartása is kívánnivalót ha­gyott maga után. Mindezek­nek a felszámolását a leg- fontosaibb idei feladatok kö­zött említette a szövetkezet 1980. évi terveit ismertető Gál Ferenc termelési elnök- helyettes. Tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy az idén 243 milliós árbevételi terv, 33 millió forint nyere­ség elérésében számít a vezetőség a közös gazdaság tagságára. Andrikó Miklós felszólalása A tavalyi mérlegeredmé­nyek és az új gazdasági év feladatainak ismertetését követő vitában sokan el­mondták véleményüket az eddigi és a jövőbeni munká­ról. Felszólalt Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára is. Az eredményes gazdálko­dás érdékében — hangsú­lyozta — haladéktalanul fel kell tárni, és a lehető legjobban kihasználni a bel­ső tartalékokat. Meg kéll valósítani a termőföld komplex értelemben vett ra­cionálisabb hasznosítását, nagyobb figyelmet kell for­dítani a minőségi és meny- nyiségi termelést egyaránt nagyban meghatározó új ag­rotechnikai és állattartási eljárások meghonosítására. A termelés valamennyi ága­zatában bátrabban kell élni a tudományos kutatások ál­tal feltárt lehetőségekkel, .keresni kell a termelés újabb és jobb módszereit. Az utóbbi érdekében van még tennivaló a szövekezeti együttműködések. társulá­sok előnyeinek kihasználá­sában is. Hozzászólásának további részében Andrikó Miklós az eddigieknél is takarékosabb gazdálkodásra hívta fel a téesz tagjainak figyelmét. Ennek egyik feltételeként említette a melléktermékek — szervestrágya, kukorica­szár, répakorona — mara­déktalan hasznosítását a költségek csökkentése érde­kében. Elismeréssel üdvö­zölte az 1980. évi szövetke­zeti tervek ismertetésekor hallott kezdeményezéseket. A növénytermesztők próbál­kozása ötven hektárnyi pa­radicsom termesztésével, a sertéstelep rekonstrukciójá­nak mielőbbi befejezése, a libatenyésztésben az export­igényeknek jobban megfe­lelő májhasznosítású fajták meghonosítása bizonyára a tavalyinál jobb eredmények­hez juttatja majd a közös gazdaságot. Mindehhez azonban az szükséges, hogy a téesz valamennyi vezető­je, szakirányítója és tagja képességének legjavát adja a maga munkaterületén az új feladatok megvalósítása során — mondotta befejezé­sül. A számadásról és a ter­vekről folytatott vita után Borbás János elnök válasz­adásával és zárszavával ért véget a jászapáti Velemi Tsz közgyűlése. Látogatás a JflSZTEJ üzemében A megyei pártbizottság el­ső titkára és a többi vendég a JÁSZTEJ. Szövetkezeti Közös Vállalathoz látogat­tak a téesz vezetőinek kí­séretében a közgyűlés után. A feldolgozóüzemben Sza­bó Antal igazgató adott tá­jékoztatást a jászapáti, jászkiséri és jászszentand- rási közös gazdaságok tár­sulásának tevékenységéről. Ezután megtekintették az évente 12 millió liter tejet feldolgozó, mintegy 98 mil­lió forint értékű tejterméket előállító üzemet. T. F. Aranygyűrűvel a volánnál Tél t lélldttn Nagyüzem a túri karbantartó műhelyekben Visszatérő alkatrészgondok nehezítik a mezőtúri mező- gazdasági üzemek egyébként kedvező ütemű téli gépjaví­tási munkáit. Az MTZ-trak- torokhoz kuplungtárcsát, du­gattyút, az ARA-terepjárók- hoz úgyszólván semmiféle alkatrészt nem kapnak, hiá­ba keresik az IFA-tehergép- kocsira szerelhető műtrágya­szóró adaptert is. Az állami gazdaságban ezen úgy igyekeznek segíte­ni — s az egyébként is je­lentős költségeket csökken­teni —, hogy a még hasz­nálható alkatrészeket felújít­ják. Sok ésszerű újítást hasznosítanak a javítások során. A Magyar-Mongol Barátság Tsz hét szakosított műhelyében száztíz dolgozó ügyel az előre ütemezett gépjavítási munkák határ­idejének betartására, emel­lett diagnosztikai ellenőrzés­sel garantálják, hogy ta­vasszal csak üzemképes gé­pek állnak munkába. Völgyi Sándor, a Hűtőgép­gyár egyetlen aranygyűrűs gépkocsivezetője: — Kacskaringás út veze­tett a volánig. Dédelgetett vágyam teljesüléséhez min­dig hiányzott valami. A há­ború alatt nem volt rá le­hetőségem majd az új, de­mokratikus hadsereg kato­nájaként sem kerültem vo­lánközeibe. Leszerelésem után jobb híján alkalmi munkás voltam, még ba­romfikereskedő mellett is dolgoztam. 1949-ben Pestre mentem, komolyabb megél­hetés után néztem, mert az államosítással megszűnt a hébe-hóba még 'kapható al­kalmi munka is. Jó> helyem volt a Kerámiáiban, de min­den szál a Jászsághoz kö­tött. ötvennégyben határoz­tam: ha kisebb pénzért is, de hazajövök Jászberénybe. A Fómnyomó- és Lemezáru- gyárban a szállításra kerül­tem. Onnan már „si-" volt az út. s most közel va­gyok az egymillió kilométer­hez. Hogy lekopogjam, bal­eset nélkül. — A gépkocsivezetés — életforma, amelyhez nagy önuralomra van' szükség. Gyakran le kell mondani ba­ráti — vagy családi össze­jövetelekről, disznótorról, lakodalomban sem várhatom meg a menyasszonytáncot, ha tudom, szólít reggel a kötelesség. Gyakorlatból mondhatom, mint jó taná­csot, hogy üres gyomorral ne üljünk a volán mögé, mert az indulás időpontja mindig biztos, a megállásé, a visszaérkezésé már kevés­bé. — Völgyi Sándorról tud­ják, hogy térkép nélkül is kiismeri magát az ország­ban. — Nem sok olyan útja van az országnak, amelyiken még nem jártam a vállala­ti vagy a saját kocsimmal. Mert nemcsak hivatásom, kedvtelésem is a gépkocsi- vezetés. — hs —

Next

/
Oldalképek
Tartalom