Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, február 12. T örökszentmiklós Felelősségteljes számvetés öt esztendőről „A párt célja a szocializmus, a nép ügyének szolgála­ta.” Mintegy mottóként szolgált e jelmondat vasárnap Tö- rökszentmiklóson, a Városi pártértekezleten, lahol a település 1860 párttagja képviseletében 142 'küldött jelent meg és 25 meghívott vendég. A pártbizottság beszámolója — és a mű­velődési központ épületének folyosóján, a tanácskozás szín­helyén rendezett színvonalas, városfejlődést dokumentáló kamarakiállítás is — hű tükörképet adott mindarról a mun­káról, amelyet a város kommunistái, lakói végeztek az egész település, az ország fejlődésének érdekében. Részt vett és felszólalt a pártértekezleten Majoros Károly, a 'megyei párt- bizottság titkára. Ott volt Bálint Ferenc, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője és Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese is. A pártértekezlet elnöki tisztét Bana Sándor, a Ga­bona- és Malomipari Válla­lat osztályvezetője látta el. A küldöttek korábban írás­ban megkapták a pártbizottság beszámolóját a XI. kong­resszus óta- végzett munká­ról, és a kongresszusi irány­elvek vitájában elhangzot­tak összefoglalását, a párt- bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását, amelyekhez a pártbizottság szóbeli aján­lását Vad András első titkár mondta el. Fejlődött a párttagok műveltsége E dokumentumokból, a szó­beli megajánlásból egyértel­műen kitűnt: Törökszent­miklóson is a pártszervek, -szervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek politikai nevelő munkájának ered­ményeként fejlődött a párt­tagság, a dolgozók politikai, általános és szakmai művelt­sége. Pozitívan változott az emberek gondolkodásmódja, magatartása, közösséghez va. ló viszonya. Az iparban, a mezőgazdaságban növekedett a szakmunkások, a közép- és felsőfokú iskolai végzett­séggel rendelkezők aránya. A politikai nevelőmunka eredménye, hogy évente több mint ötezerhatszázan vesznek részt a szervezett politikai képzésben. A politikai tájékoztatás ér­dekében e településen is rendszeressé vált, hogy évente 2—3 alkalommal po­litikai pártnapokat tartanak, amelyeken a dolgozók mint­egy 60—65 százaléka vesz részt. Az agitáció hatékony­ságát növelték a politikai vitakörök. Ilyen agitációs fórum a pártalapszervezetek 87 százalékában van. A fel­dolgozott témák egyre szo­rosabban kapcsolódnak az adott terület konkrét felada­taihoz. a nemzetközi hely­zet aktuális kérdéseihez, a belpolitikai élet fontosabb eseményeihez. Az agitációs munkában a fő figyelmet a termelési agitációra, a gaz­daságpolitikai feladatok meg­valósítására fordították. Ennek is része van abban, hogy egyre eredményesebb a városban a munkaverseny- mozgalom. Főként az elmúlt három évben segítette az a feladatok megoldását. A vá­ros gazdasági egységeiben például tavaly több mint hétezren tettek felajánlást, 439 brigád négyezer-hétszáz- kilencvenhat tagja vállalta a szocialista cím, illetve va­lamely fokozat eléréséhez szükséges követelmények teljesítését. Jelentős várospolitikai fel­adatokat hajtottak végre eb­ben a városban is az elmúlt öt esztendőben. Tavaly év végéig 787 lakás épült fel — bár igazi hogy lakásépítési előirányzatát a város nem tudja teljesíteni —, a két városkörnyéki községben 71. Előtérbe került a többszin­tes, nagyobb komfortfokoza­tú, több szobás lakások lé­tesítése. Néhány éve pedig Törökszentmiklóson is hoz­zákezdtek a munkáslakások építéséhez, 1977 óta 109 ilyen családi otthon létesült. Gond, hogy a városban még mindig csaknem hatszáz a jogos lakásigénylők száma. Fejlődött e település és a városkörnyéki községek egészségügyi ellátása, fel­épült a rendelőintézet, a mentőállomás, korszerű kö­rülmények között dolgozhat a szülőotthon. Feladat vi­szont továbbra is az egész­ségügyi ellátás személyi, tár­gyi feltételeinek javítása, az üzemorvosi ellátás fejlesz­tése, II városfejlesztés eredményei Javult a kommunális hely­zet is. Az ivóvízellátás gondja — hangzott el a pártértekezleten — ebben az évben megoldódik a város­ban. Nőtt a gázvezeték-há­lózat. Az életkörülmények javulását mutatja, hogy a városban, folyó áron szá­molva a kiskereskedelmi forgalom gyorsabban — 70 százalékkal — nőtt a terve­zettnél. A fejlesztésekre és rekonstrukciókra fordított mintegy 58 millió forint fel- használásával számottevően javultak az árubeszerzési, tárolási, hűtési körülmények. A boltok alapterülete 14 500 négyzetméterrel bővült és sikerült előbbre lépni a szolgáltatások területén is. Sajnos gondjaik is vannak, ilyen a szenny- és csapa­dékvíz elvezetésének meg­oldatlansága, lassan javul a közlekedés, az úthálózat. Hosszú idő óta húzódik a 46-os számú út korszerűsí­tése, a felüljáró építése, és szükség van autóbusz-pálya­udvarra is. A kongresszusi készülődé­sek közepette a pártalapszer­vezetek beszámoló taggyűlé­sein e témákról is szó esett. A taggyűléseken a párttag­ság 88,1 százaléka vett részt. 24,6 százalékuk szó­lalt fel és mind a beszámo­lók, mind a felszólalók min­den eddiginél tárgyilagosab- ban értékelték a végzett munkát és határozták meg a további feladatokat. . A termelőegységek pártalap- szervezeteiben főként a munkafegyelem, a kooperá­ció és az anyag-, alkatrész- ellátás területén meglevő gondokat kifogásolták, de többen szóltak a partéiét, a pártfegyelem, a pártcsoport­munka fejlesztésének kérdé­seiről is, a párttagok kötele­zettségeinek teljesítéséről. Élénk vita a beszámoló felett A jelentések és a szóbeli kiegészítések fölötti vitában harminchatan jelentkeztek felszólalásra, közülük húszán kaptak szót, a többiek hoz­zászólásaikat írásban adták le. Lestár Mária, a Finom- mechanikai Vállalat 2. sz. gyárának műszerésze arról beszélt, hogy üzemükben ho­gyan hajtják végre a párt nő- és ifjúságpolitikai hatá­rozatát, Varga Sándor nyugdíjas, országgyűlési kép­viselő várospolitikai kérdé­sekről szólt. Kasza János, a helyi Béke Tsz elnöke szövetkezetük dinamikus fej­lődését ismertette. Kovács Istvánná, a Szilikátipari Vál­lalat pártalapszervezetének titkára elmondta többek között, hogy tíz szocialista brigádjuk csatlakozott a kongresszusi munkaverseny­hez. Dr. Laczkó Erzsébet, az Egyesített Egészségügyi In­tézmény főorvosa azt tag­lalta, hogy a szocialista em­ber alakításában az egész­ségügy dolgozóinak milyen konkrét feladataik vannak. Mészáros László, a Ba­romfiipari Vállalat üzemi pártvezetőségének titkára a pártirányítás és a pártde- mökrácia néhány fontos kér­déséről szólt. Peres János, a városi KISZ-bizottság tit­kára a fiatalok nevében kö­szöntötte a pártértekezletet és ígérte, hogy részt vállal­nak a XII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásá­ból. "Kedves pillanatok vol­tak, amikor hozzászólása után a város úttörői — mintegy felszólalásként — műsorral köszöntötték a pártértekezletet. Benei Ferencné, a Gabo­na- és Malomipari Vállalat Megyei rendörffökapitányság Hivatástudattal, fegyelmezetten lisztcsomagolója a munkások tudatformálásának fontossá­gát hangsúlyozta. Szakái Ká~ rolyné, a Rózsa téri Álta­lános Iskola igazgatója . a város közoktatásának hely­zetéről beszélt. Fehér Mik­lós tanácselnök a városfej­lesztésének kérdéseit taglal­ta. Így például említette, hogy míg a IV. ötéves terv­ben mindössze 26,7 millió forint volt a lakosság tár- s&tíialmi hozzájárulásla a városépítéshez, addig az V. ötéves terv eddig eltelt négy esztendejében meghaladta a 76 millió forintot. Szilágyi András, a Tiszatáj Tsz üze­mi pártvezetőségének titkára többek között arról beszélt, milyen hatást várnak a most bevezetett gazdasági szabá­lyozóktól. Ádámi Mihály, a MEZŐGÉP helyi gyárának villanyszerelője a beszámoló taggyűlések és az üzemi pártértekezlet tapasztalatait ismertette. Lorászkó Károly, a Gép­gyártó és Javító Ipari Szö­vetkezet főmérnöke szövet­kezetük elért eredményeiről szólt, amelyet részben ter­mékszerkezetük változtatá­sának is köszönhetnek. Bér­ezel István, a Törökszent­miklósi Állami Gazdaság igazgatója elmondta: az or­szág húsz legjobb gazdasá­ga közé kerültek tejtermelési eredményeikkel. Kovács Sándor nyugdíjas, a II. ke­rület pártalapszervezetének titkára arról a lelkes mun­káról szólt, amelyet idős korú párttagságuk végez. Szalados József, a városi rendőrkapitányság vezetője az állampolgári fegyelem, a bűnözés néhány kérdésé­vel foglalkozott felszólalásá­ban. Kriston Béla, Tiszapüs- pöki tanácselnöke a város- környéki község fejlődéséről szólt. Hajós Ferenc, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat he­lyi üzemének igazgatója ar­ról beszélt, hogy az egyre nehezebb munkakörülmé­nyek között hogyan akarnak eleget tenni. kötelességeik­nek. Mezőfi István alezre­des, az MN 5787-es sz. ala­kulat képviselője azt a vá­rossal kötött szocialista együttműködésüket méltatta, amely a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelése érdeké­ben született. A vitában elhangzottakat Vad András foglalta össze. Ezután a pártértekezlet megválasztotta a 47 tagú vá­rosi pártbizottságot és a 21 küldöttet a megyei pártér­tekezletre. A pártbizottság megtartotta alakuló ülését, ahol megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot és a különböző munkabi­zottságokat. A törökszent­miklósi városi pártbizottság új első titkára Papp Lajos, titkára Mász Imre lett. V. V. A megyei rendőrfőka­pitányság pártértekezle­tén hét alapszervezet képviseletében nyolc­vanhárom küldött vett részt. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és Kiss Lajos ezredes, a Belügyminisztérium fő- csoportfőnök helyettese. A pártbizottság írásban beterjesztett beszámolójához Kecskés Imre rendőr őrnagy, a pártbizottság titkára fű­zött szóbeli ajánlást. A pártértekezlet egyetér­tett abban, hogy megyénk­ben erőteljes és sikeres tár­sadalmi összefogás bontako­zott ki a bűnözés megelőzé­sére. Ennek ellenére érvé­nyesülnek még olyan ten­denciák — például az al­koholizmus —, amelyek a bűnözés elsődleges okaként szerepelnék. Ezeknek vissza­szorítására tett eredményes rendőri intézkedések követ­keztében megyénkben szilárd az állam- és közbiztonság, a közrend. A pártértekezlet a főkapi­tányság munkáját sokrétűen és alapos gond,dal elemezte. Elismeréssel adózott a köz­rend, a közbiztonság erősí­tésében való aktív közremű­ködésükért az önkéntes rend­őröknek. a munkásőröknek, az ifjúgárdistáknak, a KBT- aktíváknak. Megállapította, hogy a személyi állomány erkölcsi-politikai helyzete szilárd. A kongresszusi irányelvek vitáját összegezve megálla­pította a pártértekezlet, hogv azokon az egyetértés volt a Befejező szakaszához érke­zett az ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó magasnyo­mású öntödéjének építése. Elkészült a 150 méter hosz- szú nagycsarnok, megérke­zett a 11 nagynyomású öntő berendezés és a szerelők megkezdték a technológiád sor (kialakítását. A beren­dezések próbáját előrelátha­jellemző, a párttagok ké­szek a rájuk váró feladatok végreha j tására. A pártbizottság beszámo­lója feletti vitában tizen­hármán vették részt. Temesi Ottó a rendőri hivatás helytállást követelő nehéz­ségeit ecsetelte. Czakó Gyu­la arról szólt, hogy a törvé­nyesség betartására nagy gondot fordítanak. Tóth Mik­lós azt hangsúlyozta, hogy az eszmei-ideológiai mun­kának cselekvést meghatá­rozó erőként kell megnyil­vánulnia a személyi állo­mány minden tagjánál. Schollik Endre azt fejteget­te, hogy az állambiztonság védelmének még jött ban összrendőri feladatnak kell lennie. Belső Andrásáé arról szólt, hogy a magasabb képzettség megszerzése a rendőrségnél is lehetővé vált a nők számára. Móri Imréné a szakszervezeti bi­zottság tevékenységét ismer­tette. Daróczi András megyei rendőrfőkapitány azt húzta alá. hogy a BM dolgozóknak sajátos eszközeikkel előkeli segíteniük a párthatározatok végrehajtását. Gyetvai Béla a főkapitányság pénzügyi, anyagi és takarékossági fel­adatainak teljesítéséről szólt. Szokola József a rendőrség társadalmi kapcsolatait ele­mezte. Horváth Imre és Pé­ter János szakterületük fel­adatairól szólt. Heten írás­ban adták be véleményüket. A vitát Kecskés Imre. a pártbizottság titkára foglal-' ta össze. Ezt követően a pártérte­kezlet megválasztotta a hu­szonöt tagú pártbizottságot és a végrehajtó bizottságot és a négy külldöltítet a me­gyei pártértékezletre. Á pártbizottság titkára ismét Kecskés Imre rendőr őrnagy lett. S. B. tóan még az első félévben megtartjék. Az épülő ajkai magasnyo­mású öntöde a maga nemé­ben egyedülálló lesz hazánk­ban. Szerelésre kész. tehát megmunkált alumínium önt­vényt állít elő, a teljes fel­futást követően évente mint­egy 2700 tonnát. A számí­tások szerint a beruházási költsége két és fél év alatt megtérül. Egyedülálló a maga nemében Magasnyomású öntöde Ajkán Ahol a konyhabútorok készülnek A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárában mintegy ötszázan dolgoznak. A gyár fő profilja a konyhabútor, amelynek többségét házgyári lakásokba építik be. Előtérbe kerültek az új modern fonnák, amelyeket fa, üveg és mű­anyag kombinálásával készítenek el. Termékeik az ország minden részébe eljutnak. Éves tervük 1980-ban mintegy 178 millió forint. A szabászgépen megfelelő méretre vágják az anyag­lapokat. A szekrénytesteket kor­pusz-présben állítják össze. Az 1979-es BNV-n vásárdíjat nyert Nikoletta konyhabútor, amelynek sorozat- gyártása ebben az évben indult. — t árpái —

Next

/
Oldalképek
Tartalom