Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
1980. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PARTÉRTEKEZLETEKRŐL jelentjük MECYEI TANÁCS Korszerűbb szemlélet, korszerűbb gyakorlat Ezen a szombat idélelőttön a megyei tanács máskor általában méltóságosan hallgatag, csendes folyosóit és termeit forradalmi induló hangjai ,töltötték meg — Fel vörösök, proletárok — 'zúgta a dal, és ja vendégeket — 13 alapszervezet száz küldöttét és a meghívottakat, közöttük Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, és Zsovák Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét — ünneplőbe öltözött Ifiatalok, a megyei tanács kiszesei fogadták, ,akiknek 'hangulatteremtő gesztusát a pártértekezlet .elnökei Papp Sándorné külön is megköszönte. Az alapos munkával elkészített írásos beszámolót, minden küldött előzetesen kézhez kapta. Bárdi Imre, a pártbizottság titkára ezért csupán néhány gondolat erejéig fűzött megjegyzést élőszóban a jelentéshez. Az apparátusi párttagság tettrekészségének jellemzésére idézte a pártbizottság titkára ázokat a vállalásokat, közösségi és egyéni megajánlásokat, amelyek a kongresz- szus és a felszabadulás 35. évfordulójára születtek, s amelyek széles skálán mozognak az ügyek intézésének gyorsításától a teljesítmények fokozásán át a takarékosság különböző formáiig. A vitában huszonketten kértek szót, idő hiányában azonban csak tizenhatan fejthették ki véleményüket. A többiek írásban juttatják el gondolataikat a pártbizottsághoz. Valamennyi felszólaló egyetértését fejezte ki a pártbizottság beszámolójával, továbbá mindannyian szóltak a kongresszusi irányelvekről kibontakozott tartalmas vitáról, és hogy mélységesen egyetértenek a kongresszusi irányelvek tartalmával. A politikailag és szakmailag felkészült szakemberek, az utánpótlás kérdése többször is előkerült a vitában. A megyei pártbizottság képviseletében felszólaló Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, aki bevezetőjében köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit, ő is igen nagy hangsúllyal szólott a személyzeti munka időszerű feladatairól, hisz az előttünk álló feladatok megoldása, tekintettel a jelenlegi, megváltozott gazdasági körülményekre, amikor a kitűzött célok elérésének egyik alapvető feltétele a vezetők felkészültsége, politikai elkötelezettsége és képessége, éppen ilyen időkben válik életbevágóan fontossá a feladatokhoz méltó erők felsorakoztatása. A tudatos, tervszerű, időben végrehajtott kádercsere is lehet eszköze a személyi feltételek javításának. Ideértve a tehetséges fiatalok neveléséből származó tartalékaink megfelelő mozgósítását is. Ebből a szempontból — húzta alá a megyei pártbizottság titkára — az apparátus alapszervezetei jó munkát végeztek, hiszen a KISZ tagjai közül, és a nők közül is az utóbbi időben többen léptek a párt soraiba. Majd szólt Szűcs János az apparátusi kommunistáknak arról a felelősségéről is, ami rájuk hárul a helyi tanácsok fokozott szakmai támogatásában és a különböző tanácsi testületek eredményes működésében. A káder- és személyzeti munka kérdését feszegette Sárkány Géza, a tanács személyzeti- és oktatási osztályának vezetője is. Jelentős helyet foglalt el a vitában a tanács és a lakosság viszonyát érzékenyen érintő téma, mint az ügyintézés, a tanácshoz forduló ügyfelek korszerűbb, jobb „kiszolgálása”. Dr. Kuti György, a megyei tanács vb- titkára szólt erről a legrészletesebben, nem hallgatva el azt sem, hogy a jelenlegi bonyolult jogszabályozás rendszere sokszor gátját állja a tanács egyszerűsítési szándékainak. A szocialista demokrácia témájában, amelyről többen is szóltak, a KÖJÁL kommunistáit képviselő Rózsahegyi Jánosné, ismertette, alapszervezetük életéről beszámolva, hogy intézetükben miként érvényesül a demokrácia szelleme, hogy a különböző vitafórumok hogyan tudják éltetni a cselekvésre ösztönző közös gondolkozást. A szocialista demokrácia kérdéséhez kapcsolódott, ha más oldalról is, és némiképp áttételesen dr. Lőrinczy Györgynek, a NEB megyei elnökének felszólalása is. Varga Ferenc, a megyei tanács szakszervezeti bizottságának elnöke is aláhúzta, hogy a szakszervezet a pártbizottság segítségével és irányításával mindenütt jól tudja érvényesíteni az apparátus életében a munkahelyi demokrácia követelményeit. Barta László megyei tanácselnök a megye gazdasági életének legjelentősebb, alapvető problémáiról adott átfogó képet, jellemezvén mind az előrehaladás irányait, mind az előttünk álló feladatok nagyságát. S erőteljesen -hangsúlyozta: meg kell találni az igények és a megvalósításuk között olykor jelentkező feszültségek feloldásának módját, mely nem csupán új beruházásokkal érhető el (ma még sokan csak ebben a kategóriában gondolkodnak), hanem más, kevésbé költséges, azaz gazdaságosabb formák alkalmazásával is. Per- ge Tamás, az állattenyésztési felügyelőség vezetője a korszerű állattenyésztés lehetőségeit vázolta, Csajka Györgyné, az építési osztály munkatársa a megyei lakásépítési program megvan lósulásáról festett képet. Részt vett a vitában Ábel Béla, az I. sz. alapszervezet titkára, Csorna Kálmán, a fegyelmi bizottság elnöke, Dósa Imre, a pénzügyi osztály dolgozója, Bede Lász- lóné, a művelődésügyi osztály csoportvezetője, Balogh Lászlóné, a KISZ-bizottság titkára, Fehérvári Kálmán, a IV-es sz. alapszervezet titkára, Szatmári György, a növényvédő állomás alapszervezeti titkára. Az elhangzottakra Bárdi Imre válaszolt. Majd megválasztották á 35 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezlet hat küldöttét. Az apparátusi pártbizottság titkára ismét Bárdi Imre. V. M. TISZAFÜRED Reális számvetés A tiszafüredi községi pártértekezleten 138 küldött és 21, tanácskozási joggal rendelkező, meghívott képviselte a nagyközség és társközségének, Tiszaszőlős- nek több mint kilencszáz kommunistáját. A járási művelődési házban tegnap megtartott«; i pártértekezleten jelen volt Barinkai Oszkár, az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Központi Ellenőrző Bizottság tagja, Tóth Lajos, a tiszafüredi járási pártbizottság első titkára. Az értekezlet elnökének tisztét Rente Ferenc tanácselnök látta el. Az írásban előzetesen kiadott beszámoló — s ezt egyhangú elfogadása is bizonyítja — reálisan, az eredményeknek kijáró elismeréssel, de ahol arra szükség volt, kritikusan és önkritikusan vizsgálta a nagyközségnek az elmúlt öt esztendőben elért fejlődését. Az írásos jelentést Nagy Tibor, a községi pártbizottság titkára szóbeli kiegészítéssel terjesztette a küldöttek elé. A beszámoló a pártéletről szólva külön kiemelte, hogy a határozatok végrehajtásával tovább erősödött a párt vezető szerepe és befolyása a tömegek körében. Fontos helyet kapott a gazdasági tevékenység értékelése is. A község üzemeid gyárai a népgazdaság igényeinek megfelelő termék- szerkezet kialakításával, a hatékonyság növelésével, a termelékenység fokozásával évről évre növelték a termelési értéket, javították termékeik minőségét. A mezőgazdaságban megteremtődtek a koncentráció révén a szocialista nagyüzemi termelés feltételei. Az elmúlt öt évben folyamatos fejlődés volt tapasztalható a kereskedelemben: jobb lett az ellátás színvonala, a szaküzlethálózat Is korszerűsödött. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Barinkai Oszkár is. Tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, majd így folytatta: — Tiszafüred nem azok közé a nagyközségek közé tartozik, ahol már többször megfordultam, de az a rövid idő, amit itt eltöltöttem. elég volt áhhoz, ogy meglássam, megtudjam, itt olyan munkásemberek kommunisták dolgoznak akik értik és valóra is váltják pártunk határozatait, politikáját. — A községben, járva megnyugtató képet láttam, épül a lakótelep, új lakásokkal gya- . rapodik Tiszafüred. Szép óvodát kapnak, amelyben újabb 160 kisgyermeket gondozhatnak Jól felszerelt üzleteik, áruházaik vannak. A füredi gyárakból, üzemekből szövetkezetekből jó minőségű termékek kerülnek a belföldi és a külföldi piacra. A hasznos, értékes vitában munkahelyük eredményeiről, gondjairól, a szocialista bri- gádmozgalomról szóltak többen. így Gulyás István, az MHD szocialista brigádjának vezetője, Szendrei Zoltán, az Alumíniumgyár dolgozója, Ratkai Jánosné, a Háziipari Szövetkezet elnöke. A pártélet különböző területéről, a párt alapszervezetek munkájáról, a pártfegyelem helyzetéről, a politikai oktatásról beszélt Fekete Sándor, a tiszafüredi Kossuth téri Általános Iskola igazgatója, Pető András, a füredi Hámán Kató Tsz ágazatvezetője, Tóth Józsefné, az áfész dolgozója, Vajké Ferenc, a takarékszövetkezet elnöke, Percze István, a Hámán Kató Tsz elnökhelyettese. A gazdasági munkáról szólt Nagy Benedek, a tiszaszőlősi Petőfi Tsz elnöke, Dányi Józsefné, a Vegyesipari Szövetkezet elnökhelyettese. Oláh Lajos, a Hámán Kató Tsz elnökhelyettese, Gazdag Sándor, az áfész elnöke. Felszólalt. Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára, aki Tiszafüred utóbbi ötéves fejlődését elemezte. Szót kért Szabó Imre nyugdíjas, Szabó Istvánná, a Hámán Kató Tsz tagja, Rente Ferenc tanácselnök. Sólyomvári György, az Alumí- niumárugyár osztályvezetője, Szűcs Irén, a KISZ községi -titkára és Gál Sándor, a községi könyvtár igazgatója is. A vita összefoglalása után megválasztották a 41 tagú községi pártbizottságot, amelynek titkára ismét Nagy Tibor lett. és az 59 küldöttet, akik a járási pártértekezleten vesznek részt. SZ. E. KISÚJSZÁLLÁS A hatékony munka a fejlődés alapja Tegnap a kisújszállási tanácsháza dísztermében tartották meg a város kommunista küldöttei pártértekezletüket. A 37 alapszervezet képviseletében 132 küldött jelent meg a pártértekezleten és 25 tanácskozási joggal meghívott vendég. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. Mielőtt a pártértekezlet megkezdte volna a vitát, a városi pártbizottság írásos beszámolói és Barna Károly, a pártbizottság első titkára, valamint Szepesi Gyula, a pártbizottság titkára szóban megtett kiegészítése fölött, Dómján Lászlónak, a pártértekezlet elnökének javaslatára a résztvevők kegyelettel emlékeztek meg Horváth István és Bakó Kálmán, a város munkásmozgalma kö'//elmúltban elhunyt személyiségeiről. Írásos beszámoló készült és szóbeli kiegészítés hangzott el a XII. pártkongresz- szus irányelvei vitájának tapasztalatairól is. Javult a termékszerkezet Az elmúlt öt évben számottevő az ipari üzemek fejlődése, állapítja meg a pártbizottság jelentése. A legdinamikusabban a város szövetkezeti ipara fejlődött, 57 százalékkal bővült a termelése. Az ipari üzemekben és a szövetkezetekben lényegesen javult a termék- szerkezet, az exporttermelés megnégyszereződött. Ez azért is kiemelkedő, mert a IV. ötéves terv során a város üzemei még alig dolgoztak exportra. A munka- és üzemszervezés fokozatosan javult, ezt az is bizonyítja, hogy az egy főre eső termelési érték 36 százalékkal növekedett, a termelés növekedésének 95 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Az ipari üzemek között á szigorú szabályozók ellenére — sem volt veszteséges termelőegység. Az eredmények mellett jelentős gondok akadályozták a munkát. Az egyik legszámottevőbb. hogy néhány központilag irányított gyáregység számára a gazdasági terveket nem a reális termelési feltételek figyelembevételével határozták meg. A kívánatostól még több helyen elmarad a munkaerővel és az anyagi eszközökkel való ésszerű, takarékos gazdálkodás. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülése — a városban, ahol az ösz- szes foglalkoztatottak közel egyhanmada a mezőgazdaságban dolgozik, két termelőszövetkezet van — meghozta a várt eredményt, tovább javult tevékenységük színvonala, erősödött a vállalatszerű gazdálkodás. A termelésben nagy teljesítményű erő- és munkagépek kapcsolódtak be és egyre jellemzőbb a komplexitás. Ezt a folyamatot viszont időnként megzavarja az alkatrészellátás bizonytalansága. A növénytermesztésben elért eredmények ellentmondásosak. Több növény termesztésében megyei viszonylatban is szép eredményeket értek el a kisújszállásiak, ám a rizstermesztés viszonylagos eredménytelensége jelentősen rontotta a gazdaságok nyereségét A növénytermesztésben viszont további tartalékok vannak és a hozamok növelése érdekében tovább kell fokozni a technológiai fegyelmet, állapítja meg a pártbizottság beszámolója. Kedvezőtlen, hogy az öntözhető terület nem növekedett számottevően, az üzemek a tervezett fejlesztést nem tudták megvalósítani. Biztató viszont az állattenyésztés, amely egyenletesen, dinamikusan fejlődik. Elismerően szólt a pártbizottsági beszámo’ó arról, hogy a város mezpgazdasá- gában ma már 61 egyetemet és főiskolát végzett szakember dolgozik. Nem rajtuk múlott, hogy a mező- gazdaság szellemi és anyagi erejének fejlődése nem kellően mutatkozott meg a gazdasági eredményekben. Elsősorban a kedvezőtlen időjáráson múlott, hogy a város mezőgazdasága nem tudott a vázoltaknál még gyorsabban és még célratörőbben fejlődni. A vitában Márta János, a Tisza II. Tsz állategészségügyi szaksegéde volt az első felszólaló, arról beszélt, hogy Imilyen eredményeket értek el szövetkezetükben az állategészségügy terén, s milyen teendők várnak halaszthatatlan elvégzésre. Tokár István, a Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet elnöke a termékszerkezet helyes megválasztásának fontosságát hangsúlyozta. Deme Sán- dorné, az áfész osztályvezetője a város bolthálózata fejlődéséről, Kovács Jánosné, a FÉKON szakoktatója az észszerű takarékosság további lehetőségeiről, Sándor László, a városi munkásőrszázad parancsnoka a munkásőrök helytállásáról, INagy László, a Nagykunsági Állami Gazdaság gépszerelője a bekötőutak karbantartásának szükségességéről, a gépek kíméléséről beszélt. — Kocsárdi Lászlóné, a városi tanács művelődésügyi osztályának főelőadója a közoktatás, köz- művelődés helyzetéhez adott néhány adalékot. Több lakás épül Ponyokai Bálint tanácselnök elmondotta, hogy az ötödik ötéves terv lakásépítési tervét" sikerül túlteljesíteni, s hogy Kisújszálláson már .minden kisgyerek óvodába járhat; augusztus 20-án átadják rendeltetésének — határidő előtt — a most épülő 8 tantermes általános iskolát, s a városban megszűnik a két- műszakos tanítás. Kerti Mik- lósné, általános iskolai tanár a tankötelezettségi törvény eredményes végrehajtásáról számolt be. B. Nagy Lajos nyugdíjas, a Szakmaközi Bizottság elnöke a testület termelést segítő tevékenységéről, Debreczeni Istvánná, a Városi Tanács Egyesített Szociális Intézményeinek vezetője pedig a magányos öregekkel Való törődés szervezeti formáiról, szükségességéről szólott. Péter József, a MÁV Pálya- fenntartási Főnökség ügyintézője a KISZ érdekvédelmi szerepéről. Tóth Endréné, a KUNSZÖV belső ellenőre a szövetkezetbeli dolgozók élet- és munkakörülményei javulásáról, Juhász Antal, az MHSZ városi titkára a hazafias nevelés fontosságáról beszélt. — Vági János, a FÉKON üzemvezetője arról tájékoztatta a pártértekezletet, hogy milyen intézkedések születtek a fluktuáció felszámolása érdekében, Szabó Ilona, a Nagykun Tsz sertésgondozója pedig azt mondta el, hogy szakosított sertéstelepükön hogyan sikerült az elmúlt öt év alatt elérniük a hústermelés 90 százalékos emelését. Bozó Imre, a Tisza II. Tsz elnöke elmondotta, hogy a rizstermesztés biztonságát tűzték ki célul, majd a mezőgazdasági termelési irányítás ellentmondásai közül kiemelte, hogy a különböző mezőgazdasági /termelési rendszerek és a termelő- szövetkezetek kapcsolata nem mindig célszerű. Egészségtelennek -tartja, hogy a termelési rendszerek a gazdaságoktól elvonják — kedvezőbb munkakörülményekkel stb. — a legjobb szakembereket, s ennek a termelés látja a kárát. Papp Gyula középiskolai tanár az iskolák és a munkahelyek együttes nevelő hatásának fontosságáról szólt. flz építőtáborok legjobbjai Rövid ebédszünet után a vita változatlan élénkséggel folytatódott. Fekete Sándor, a Nagykunsági Állami Gazdaság igazgatója a belvizes területek rendezésének szükségességéről, a rugalmas termékszerkezet kialakításáról, a tehenészeti telep és juhászat fejlesztéséről beszélt. — Tóth Endre, a Népfront városi titkára a népfrontmozgalom társadalmi mozgató erejéről számolt be. Varga Sándor nyugdíjas a kongresszusi irányelvek megái la- , pításait méltatta. Ari Géza, a KISZ városi bizottságának titkára beszámolt arról is, hogy a kisújszállási középiskolás fiatalok már másfél évtizede a KISZ KB elismeréseivel térnek haza az építő táborokból. Abri Lukács, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója a szolgáltatás helyzetéről szólt — hozzátéve, hogy a város köztisztaságát javítani kell. Szilágyi Lajos, a Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet művezetője az üzemi demokrácia szélesítése szükségességét hangsúlyozta. Demeter István, a Mezőgép helyi gyáregysége alapszervezeti titkára a termékszerkezet ésszerű változtatásáról beszelt. Oros Piroska, a FÉKON munkása, KISZ-titkár, az ifjúsági őrjáratok hasznosságáról szólt. Baráth Sándor, a Nagykun Tsz szerelője a szövetkezet ideológiai és művelődési helyzetét elemezte, szorgalmazta a tájékoztatás javítását. Hozzászólásra jelentkezett még négy küldött, de időhiány miatt mondanivalójukat csak írásban juttathatták el a pártértekezletnek. Az első és második napirendi pont vitája és összefoglalása után a pártértekezlet határozatot hozott; a beszámoló jelentést és a XII. kongresszus irányelveiről szóló állásfoglalást elfogadta. Ezt követően a küldöttek megválasztották a 45 tagú városi pártbizottságot, és megyei pártértekezlet küldötteit. Az új pártbizottság első ülésén megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, a tisztségviselőket. A kisújszállási városi pártbizottság első titkárának újból Barna Károlyt, titkárának pedig Szepesi Gyulát választották meg. T. L. Szavaznak a küldöttek
