Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 9. Száznál több szabadalom atyja Pungor Ernő a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az analitikai Iké- mia nemzetközi szaktekintélye. 1970 óta a Budaipesti Műszaki Egyetem Analitikai tanszékiének; vezetője, nyolc éve a vegyészmérnöki kar dékánja. A szegényparaszt szülők tehetséges gyermeke jó iskolák padjait koptatva jutott el az akadémiai bársonyszékig. Fél évszázados emlékek között kutatva kezdjük a beszélgetést. — Szüleim nagyon szorgalmas emberek voltak, persze abban az időben nem is élhetett meg másképp egy napszámos családja. Édesapám szerette a költészetet, és teremtő kedvét sokszor népművészeti alkotásokban élte ki. Édesanyám a realitások talaján állva osztotta be a pénzt, az élelmet. Akkoriban nem élhettünk nyolc- száznál többen Vasszécsény- ben. Szerencsémre a község a századforduló előtt kapott egy lelkes helyi tanítót, aki célul tűzte maga elé, hogy megteremti a falu kulturális életét. A kertaljai találkák helyett az egész falu színid arabokat tanult, amelyeket aztán pajtákban adtak elő. A szereptanulás eredményeként a parasztok megkedvelték az olvasást. A Gyöngyös-patakra épített vízi erőmű már nyolcvan évvel ezelőtt is árammal látta el Vasszécsónyt, és 1932-ben a falu önerőből épített kultúrházat a fiatalok számára. 1937-ben vettek egy akkor legjobbnak számító rádiót, ési mozit is nyitottak. Az elemi iskola, amelyben az első öt osztályt jártam, nem volt osztályokra bontva. Mivel én már négy éves koromban megtanultam olvasni, jól tudtam követni az idősebbeknek tanított anyagot. és így mindig előbbre jártam a korosztályomnál. Sokat tanultam a magát állandóan művelő tanítói kartól. Olvasmányaimat az igazgató könyvtáráiból kaptam. A szombathelyi állami Faludy Ferenc gimnázium is sokat nyújtott számomra. A kiváló tanárok a kort meghazudtoló szellemben oktattak, neveltek bennünket. — Professzor úr, vas- szécsényi emlékeitíhall- gatva, el sem tudom képzelni, mi fordította érdeklődését a kémia felé? — Valóban egészen a harmadik gimnáziumig szorgalmasan írtam a verseimet (perez,, ezt édesapámtól is láttam), amikor is egy kitűnő kémiatanárral találkoztam Kamllósi Ágoston személyében. A tankönyvet félretéve szabadon magyarázott a kémia megannyi rejtelméről, érthetően és érdekesen, s ezzel sorsom megpecsételődött. A verseket összetéptem, és tudatosan elkezdtem a kémiával foglalkozni. Megkaptam tőle Gróh Gyula szerves és szervetlen kémia könyveit, amelyeket ha nem is egészen értettem, mégis sokat forgattam. Talán ötödik gimnáziumba jártam, amikor betegen feküdtem otthon, és az agyiban nézegettem a Gróh-féle szerves kémiát A benzol gyűrű szer- ’ kezeiével kapcsolatban támadt gondoláitaimat megírtam Gróh Gyulának, aki válaszra méltatott. Hi ába érettségizett kitűnőre az oly magas színvonalú szombathelyi gümmáziuimlban Pungor Ernő, a József nádor Műegyetem {ma Budapesti Műszaki Egyetem) mél- tóságos és kegyelmes urai nem méltányolták a kapcsolatokkal nem rendelkező tehetséges parasztfiút. Miután a pótfelvételi kérelmét is elutasították, felkereste Gróh Gyulát, az akkori Pázmány Péter (ma Eötvös Lóránd) Tudományegyetemen. A benzol gyűrűvel kapcsolatos fejtegetések gyümölcsöztek, mert az egyetemre rögtön felvették. ■-----< B emutatjuk Pungor Ernő akadémikust — így utólag tekintve sorsomat, a szándékom elleni választásból sok előnyöm származott, ugyanis a tudományegyetemen, a vegyészet mellett az elméleti fizikát is elvégezhettem. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy végül a műszeres analitika lett munkásságom témája Egyetemi éveim során Buzágh Aflariár és Schulek Elemér adták a leghasznosabb útra- valőt. Ok a többi professzortól eltérően — akik a világ törvényszerűségeit lezártnak oktatták — az anyag mozgását, a világ komplexitását tanították. Az egyetem elvégzése után Schulek Elemérnél kaptam állást, aki új mérési módszerek bevezetésével bízott meg. A szervetlen és analitikai kémia tanszéken eltöltött tizennégy év alatt így kidolgozhattam agy-két új módszert. 1958-ban kezdtem az ionszelektív elektródokkal foglalkozni. Ügy hiszem, minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ma a témának nemzetközileg ismert szakértője vagyok — Professzor úr, 1962- ben Veszprémbe ment, és az ottani vegyipari egyetem analitikai tanszékének lett a vezetője. Mi vonzotta az új egyetemre? — Mindig nagyon fontosnak tartottam az ipar és a kutatás szoros kapcsolatát. Bár Veszprémnek nincs ipara, úgy tűnt, a tanszék a pesti tudományegyetemnél sokkal nyitottabb a kutatási eredmények alkalmazására. Ez volt a fő ok, amiért Veszprémbe mentem, pedig nem volt könnyű a munkatársi gárdát fcialalkítani. 1970 óta a Budapesti Műszaki Egyetem analitikai tanszékét vezetem. Itt még jobb lehetőség kínálkozik az analitika alkalmazására az iparban és az egészségügyben egyaránt. Kutatási eredményeink gyakorlati alkalmazását jelzi a több mint száz hazai és nemzetközi szabadalom. A tanszék kollektívája kiváló. A korszerű elektroanalitikai mérési módszerek kidolgozó-, sáért állami díjat is kaptam. — A kutatás, az oktatás és a nemzetközi tevékenység mellett fennmaradó szabad idejét mivel tölti a legszívesebben? — Nagyon érdekelnek az ókori kultúrák és a magyar történelem. Olvasmányaim is főként ezekről a terület ékről kerülnek ki. A mezopotámiai kultúrával módom volt jobban megismerkedni, mivel Babilonban és Ninivében többször is jártam. Három gyermekem közül már csak a kislányom tanul. Ö az orvosi egyetemre jár. Idősebb fiam nyomdokaimon haladva vegyészmérnök lett, jelenleg az Egyesült Államokban ösztöndíjas. Kisebbik fiam villamosmérnök. Feleségem csak most kezdett dolgozná, hogy a gyereikekkél már nincs sok gond. — Végezetül, mi az, amit a közeljövőben szeretne megvalósítani? — Mindenekelőtt az egyetemi oktatás korszerűsítésében szeretném, ha előre léphetnénk. A német típusú oktatás minél nagyobb mennyiségű ismeretanyag elsajátítását kívánja meg a hallgatótól, pedig az egyetemi oktatás valódi célja a gondolkodásra nevelés. Igazán itt az ideje, hogy ezen a téren változás történjék. Szeretném, ha a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán minél több gyakorlatiban hasznosítható gondolat születne, hiszen ez sem elhanyagolható a jefléniegi gazdasági helyzetben. Fontos tennivalóim közé tartozik a magyar analitikai kémia nemzetközi rangjának emelése, amelyért mindent elkövetek, mint az európai kémiai lapok főszerkesztői egyesülésének elnöke. — Sok sikert kívánunk terveihez. Köszönjük a beszélgetést. Várkonyi Anna II jégmezők vándora Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés kíséri a jegesmedve sorsát. Nyilvánvaló, hogy ebben nagy szerepet játszik a kérdés érzelmi oldala is, hiszen a jegesmedve az egyik leghatalmasabb vadállat a földön: hossza eléri a három métert, súlya az egy tonnát, mégis a békésebb természetű vadak közé tartozik. Nem véletlen, hogy a sarkkutatók a jégmezők jelképének tekintik. A kutatók érdeklődését mindenekelőtt az magyarázza, hogy perspektivikus „élő modellnek” tartják ezt a fajt,' amely hozzájárulhat egy sor fontos általános biológiai probléma megoldásához. Valóban meglepő az a tény, hogy a fehér medve alkalmazkodni tudott az „élet határát” jelentő életfeltételekhez, a szokatlanul szigorú körülményekhez, a szokatlanul szigorú éghajlathoz, s az igencsak sanyarú táplálékszerzési lehetőségekhez. A fehér medvék érdekes tulajdonsága, hogy táplálék hiányában bármely évszakban képesek „téli álomba” merülni, vagyis a jegesmedvék „nyári álmot” is alhat- nak. Hatalmas távolságokat cserkésznek be, amíg egy-egy fókát elejtenek, több száz kilométert is gyalogolnak. Táplálék nélkül 8—10 napot is kibírnak. Az egyik elejtett medve gyomrában 12 kiló frissen elfogyasztott húst találtak, de előfordult olyan eset is, hogy 71 kiló rozmárzsírt fedeztek fel az egyik jegesmedve gyomrában. A jegesmedvéket nem is olyan régen a teljes kipusztulás fenyegette, de a Szovjetunió, az USA, Kanada, Dánia és Norvégia olyan intézkedéseket hoztak, amelyek megjavították a medvék helyzetét. További javulást hozott, amikor a „sarkvidéki” állomások nemzetközi egyezményt írtak alá. Ma már ezt úgy emlegetik, mint a természetvédelmi problémák megoldásának jó példáját. Míg az ötvenes évékben a jegesmedvék száma nem érte el az 5000-et, számuk jelenleg 20 000-en félül van. Vizsgázik az anyag Mielőtt egy-egy új anyagot az építőipar bevezetne, vagy a meglevők alkalmazásának a körét kiterjesztené, egy sereg vizsgálatot végeznek el rajta. Alkalmasságukat, élettartamukat általában majdani felhasználásúk természetes körülményei között kísérleti épületekben és laboratóriumokban vizsgálják, s az ott kapott adatok alapján döntik el, hogy megfelelnek- e vagy sem a tervezett célra. A legpontosabb adatokat a kísérleti épületekben végzett megfigyelések adják, ott ugyanis a vizsgálandó anyagot nemcsak a majdani környezet hatásainak, hanem a valóságban reá ható mechanikai igénybevételnek, terhelésnek is kiteszik. Az ilyen vizsgálatok nyomán a szerkezet beépítésének különféle lehetőségei is, de akadályai is megnlutatkoznak. Erre a fölöttébb költséges vizsgálatra azonban ritkán — többnyire csak új épületszerkezetek megítéléséhez van szükség. Általában elegendő, s kellően pontos adatokat kapnak akkor is, ha a vizsgálandó anyagból próbatesteket készítenek, ha a korróziótól védő bevonatot próbalemezekre juttatják, s azokat gondosan kiválasztott helyekre, kitéti állomásokra teszik. Minthogy azonban a kitéti vizsgálatok több évig is eltarthatnak, az idő pedig rendszerint nagyon sürget, olykor a gyorsított laboratóriumi vizsgálat alapján- kell egy-egy új anyag, új szerkezeti megoldás sorsáról dönteni. A laboratóriumi adatok — noha ott is megkísérlik a valóságoshoz hasonló körülményeket teremteni — csak tájékoztató jellegűek. Ezért általában a laboratóriumi vizsgálatok alapján meghonosodott anyagokat is kihelyezik a 'kitéti állomásokra. E vizsgálatokra különösen új anyagok, új szerkezeti megoldások vagy különösen nagy terhelésnek kitett építményeknél van szükség. Képünkön: a svájci Simp- lon-hágón átvezető út egyik, 148 méter magas beton híd- pillérének az építése, amelyet alapos vizsgálatok, kísérletek sora előzött meg. Ipari fejlődés Élen a vegyipar A vegyipar fejlődési üteme az egész világon, de különösen az iparilag fejlett országokban meghaladja az ipari fejlődés ütemét: a vegyipari termelésnövekedés az utóbbi időben legalább másfélszerese az iparénak. A fejlett ipari országokban különösen az 1950-es évektől kezdve a vegyipar az egész iparnál is gyorsabban fejlődött, amely összefügg a kemizáflás gazdasági hatékonyságával, amely a világpiacon a vegyi termékek iránit élénk, növekvő keresletet eredményezett. A vegyipar az egyetlen iparág, ahol a termelési folyamatokban anyagátalakí- tást hajtanak végre. A holt természet ezáltal utánozza az élőt, és mindkettő beláthatatlan változatossággal 100 elemből — amely közül mennyiségileg mindössze 10 jelentős •— a legkülönfélébb összetételekben végtelen sok vegyiüetet -alkot. Ebben különbözik a vegyipar az ösz- szes többi iparágtól. A vegyipar a tudomány segítségével olyan anyagokat állít elő. amelyek természetes anyagokat pótolnak, vagy annál előnyösebb tulajdon- ságúakat. A Bolgár Tudományos Akadémia központi vegyipari technológiai laboratóriumában ipari oldatokban vizsgálják a cink és más fémek elosztását — ezzel javítva a gyártás minőségét A kohászat, az automatizálás és a legújabb időben a számítógépi' irányítás tette lehetővé a vegyipari eljárások termelő berendezései kapacitásának ugrásszerű fejlődését. Enélkül nem lehetett volna megvalósítani azt a gazdaságos vegyipari gyártást, „tömegtermelést”, amelly a természetes anyagoknál olcsóbban állít elő olyan anyagokat, amelyek tulajdonságai felülmúlják a természetesét. A mezőgazdaságban a terméshozamok emelésének legfontosabb feltétele a talajerő pótlása műtrágyázással, a másik hatékony módszer pedig a kémiai növényvédelem. Mindkét vegyületcsoportot a vegyipar állítja elő egyre nagyabb mennyiségben és választékban. De nélkülözhetetlenek az intenzív állattenyésztéshez az ásványi sók, a szintetikus úton előállított vitaminok, az antibiotikumok vagy a növekedést serkentő anyagok. Az iparban a kemizálás a' szintetikus szerkezeti anyagok felhasználásával jelentkezik, amelyekkel az emberiség nyersanyag-problémáinak jelentős része megoldható lesz. I gyors fogyókúra veszélye A fogyás, súlycsökkenés terén gyors eredményt lehet elérni, ha valaki csupán fehérjében dús táplálékot fogyaszt, és szénhidrátot egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben vesz magához. Mideddig azt hitték, hogy ezt „büntetlenül” bármilyen hosszú ideig folytatni lehet. Amerikai kutatók azonban kimutatták, hogy ez a kiegyensúlyozatlan étrend elöbb-utóbb a szervezet károsodásához vezet. A kísérletek során elhízott, de egyébként egészséges embereknek több héten át fehérjedús, szénhidrátszegény táplálékot adtak, s folyamatosan vitaminokat és ásványi sókat tartalmazó tablettákkal látták el őket A várt drasztikusan gyors fogyás bekövetkezett ugyan, de az is kiderült, hogy a kísérleti személyek mindegyikének a vérében bizonyos enzimek mennyisége megnövekedett, ami csak különböző fehérjeszövetek eibomlá- sakor következhet be. A vizelet kalcjumtartalma is megnőtt, ami annak tulajdonítható, hogy a létfontosságú anyag a fogyókúrások csontjaiból vált ki.
