Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

1980. február 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szekér Gyula a megyében Tegnap délután Szolno­kon, a városi tanács épüle­tének nagytermében tartot­ták meg a megyeszékhely egészségügyi dolgozóinak pártértekezletét, amelyen az alapszervezetekben megvá­lasztott 90 küldött közül 89 volt jelen. A pártértekezlet tisztségviselőinek megválasz­tása után Jakatics Árpád, a városi pártbizottság titkára indokolta meg a pártbizott­ság létrehozásának szüksé­gességét. A városban az egészségügyi ágazatban, — hat intézményben — több mint háromezren dolgoznak, és bár különböző irányítás alatt fejtik ki tevékenységü­ket, mégis egységes egészet képeznek. Az intézmények­ben nyolc pártalapszervezet dolgozik 262 taggal, azonos célok eléréséért. A párt­munka irányításának egy­szerűbbé tétele is indokolja a pártbizottság létrehozását, amelynek legfőbb feladata a város egészségpolitikai kérdéseivel való foglalkozás, az egészségügyi dolgozók körében végzendő politikai munka segítése lesz. A küldöttek az indoklás után megválasztották a 27 tagú pártbizottságot és az 5 küldöttet a városi pártérte­kezletre. A testület ezután megtartotta az első ülését, ahol saját tagjai sorából megválasztotta a héttagú végrehajtó bizottságot, a különböző munkabizottságo­kat. Az egészségügyi párt- bizottság titkára dr. Sebes­tyén Mihály, a megyei kór­ház főorvosa lett. Önkritikusan és alkalmazkodva A nyereségérdekeltség erősebb, mint bármikor Beszélgetés az új szabályozók hatásáról az Aprítógépgyárban jában az elmúlt év gazda­sági tevékenységét elemezte. A Központi Statisztikai Hi­vatal napokban megjelent közleményére hivatkozva felhívta a figyelmét a gaz­dasági élet két területén bekövetkezett változásra. — Kétségkívül jelentős előre­lépések történtek az „egyen­súly” megszilárdításáért —, mondotta, és hangsúlyozta, hogy tekintélyes mértékben csökkentek az elfekvő kész­letek, javult a készletgaz­dálkodás, — így a mezőgaz­dasági üzemek is a számuk­ra elegendő anyag- és al­katrész-állománnyal dolgoz­nak. Ami a növénytermesztő­ket illeti — említette meg a miniszterhelyettes — nem kell mélyen hallgatniuk a mezőhéki eseményhez ha­sonló zárszámadó közgyűlé­seken. Amikor a tavalyi má­jusi határt megtekintették a szakemberek, aligha gon­dolták ugyanis, hogy ilyen mértékben sikerül pótolni a veszteségeket, s nem kell az idén takarmányellátási gondokkal számolni. Az el­múlt évben sem dolgoztak ke­vesebbet a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban, mint az azt megelőző esz­tendőkben, szólt elismerés­sel a Minisztertanács elnök- helyettese az ágazatban te­vékenykedők munkájáról, az idén azonban még többet kell produkálniuk a mező- hékieknek is, tért vissza a gazdaság munkájának jel­lemzésére Szekér Gyula. Hi­szen a hozamok nem úgy nőnek, ahogyan az anyagi ráfordítások növekednek. Hi­vatkozva egy felszólalásra, megemlítette, hogy ugyan­olyan takarékosan gazdál­kodva, a költségek csökken­tésével, a termelési fegye­lem betartásával kell tevé­kenykedni a közös gazdaság­ban, mint a háztájiban. Az említett 17 millió forint a szövetkezet életében nem kis tétel, s ezt csak úgy lehet megőrizni, az eredményeket úgy lehet növelni, ha a tar­talékokat minél nagyobb mértékben feltárják a mező­héki Táncsics Termelőszö­vetkezet dolgozói is. A közgyűlést követően a gazdaság dolgozóival beszél­getett a Minisztertanács el­nökhelyettese, majd vissza­utazott a fővárosba. H. J. ki. A termékszerkezet át­alakítását azonban az idén is követnie kell a szerve­zettség javulásának és a műszaki fejlesztésnek. Mert igaz, hogy a korszerű ter­melés alapvető feltételeit az elmúlt években felvett hi­telekből megteremtettük —, azonban a finomítások — a legnehezebb feladatok — még hátra vannak. Csök- kentenünk kell az egy-egy termék elkészítésére fordí­tott időt, és ez inkább szel­lemi, mint anyagi befekte­tést kíván ... Néhány jó példánk már van. A szén­őrlő malmok úgynevezett ve­rőkerekeit eddig nyugatról importáltuk — igen drágán. Szakembereink kidolgozták azt, a módszert, amellyel je­lentős beruházás nélkül ma­gunk készíthetjük el ezeket a részegységeket, a külföl­dinél lényegesen olcsóbban. Az idén már nem is vásá­rolunk verőkereket, csak néhány alkatrészét vesszük meg kemény valutáért. Ha­sonló újításoknak köszönhe­tő, hogy a tavalyi 90 he­lyett az idén csak ötvenmil­lió forintot költünk tőkés importra. Kevesebben több pénzért — Említették, hogy meny­nyire fontosnak tartják az egyes termékek elkészítésé­hez szükséges idő rövidíté­sét. E feladat megoldásához számos dolog kell. Nélkü­lözhetetlenek a találékony műszaki szakemberek és szervezők. A cél elérése azonban azt is feltételezi, hogy a munkásoknak érde­kükben áll gyorsabban dol­gozni. Ha csökken a nyere­ség, nem szorul-e szükség­szerűen háttérbe az anyagi ösztönzés jelentősége? Vincze Árpád: — Nem, sőt éppen a szűkös időkben kerül csak igazán a fontos­ságát megillető helyre. Néz­zük például a részesedési alapot. Ügy látszik, hogy az elkövetkezendő években a korábbiaknál lényegesen ke­vesebb pénzt oszthatunk szét dolgozóink között. Már az idén is csak öt vagy hét na­pot fizetünk ki nyereségré­szesedés címén. (Pedig egy évvel ezelőtt még 18 napi bérüket vitték haza az em­berek az év végi részesedé­si borítékban.) Jövőre, az 1980-as év munkája után talán még ennél is kevesebb jut nekik. Nemcsak azért, mert kisebb a részesedési alap, hanem azért, mert a rendelkezésre álló pénzt másként használjuk fel. — Többet fogunk költeni az év közben sürgőssé vált mun­kák meggyorsítására, nyere­ségrészesedés helyett inkább év közben ajánlunk fel cél­prémiumokat a munkások­nak és az alkalmazottaknak. Kevesebb pénzzel nagyobb ösztönző hatást érünk el, hi­szen csak a valóban elvég­zett munkáért fizetünk. Fehérvári Rudolf: — A nagyobb ösztönzőerőre pél­daként említhetjük az el­múlt évet. Munkaerőgondok­kal küszködtünk, ötven munkás hiányzott a gyárból. Mégis húszmillió forinttal teljesítettük túl termelési tervünket. A magyarázat igen egyszerű: jól választottuk meg a prémiumfeladatokat, és így százezer munkaórát megtakarítottunk. Az idén is ilyen megtakarításokkal szeretnénk elérni, mert a hasonló példák nemcsak a gazdasági vezető leleményes­ségét dicsérik. A többet vál­laló dolgozók is jól járnak. Nemcsak azért, mert ők kapják a célprémiumokat. Kevesebb emberrel ugyan­annyi munkát elvégezve, a béreket is gyorsabban nö­velhetjük. Ékre pedig igen nagy szükség lenne, hiszen terveinkben csak három szá­zalékos béremelés szerepel. V. Szász József Megalakult Szolnokon az egészségügyi pártbizottság Tagadhatatlan, hogy a gazdasági szabályozók idei módosítása sok vállalatot ér­zékenyen érintett. A jászbe­rényi Aprítógépgyárban is a megszokottól lényegesen különböző körülmények kö­zött kell a feladatokat meg­oldani. A változások« jellem­zésére egyelőre elegendő annyit megemlíteni, hogy a vállalat jövedelmezőségi színvonala az új árrendszer keretei között a korábbi húsz százalékról hat százalékra esett vissza, így — gazdál­kodását változatlannak fel­tételezve — a jövőben az évi nyereség kétharmadától elesik. Munkatársunk az Aprítógépgyár két vezetőjé­vel, Fehérvári Rudolf igaz­gatóval és Vincze Árpád gazdasági igazgatóhelyettes­sel beszélgetett az új hely­zet szülte problémákról, az alkalmazkodás lehetőségei­ről. Sok úton indultak — A jelentős nyereségki­esésről hallva önként adódik a kérdés: az Aprítógépgyár­ban ennyire gyengének bi­zonyult a munka hatékony­sága? Fehérvári Rudolf: — Vé­leményem szerint nem er­ről van szó, bár munkánkon van még mit. javítani. Van­nak kihasználatlan tartalé­kaink, azonban a jövedelme­zőség csökkenésében első­sorban nem a mi munkánk­ról mondott kritikát kell látni. Egy dollárt és egy rubelt is a nemrégiben meg­állapított hivatalos árfolya­moknak megfelelő forintösz- szegért „termelünk ki”. Az összehasonlítás jól jellemzi eredményeinket, hiszen az árfolyam ma már a magyar gazdaságossági követelmé­nyek tükrévé vált.. . Az or­szág gazdaságpolitikájának eszközei változtak meg. Pon­tosabban égetően szükséges­sé vált néhány korábban is ismert feladat gyors megol­dása., Az új jövedelemsza­bályozás ehhez próbál meg­felelő feltételeket teremteni. Vincze Árpád: — Ha azon­ban a tágabb összefüggések felidézése után visszatérünk a vállalati' problémákhoz, meg kell mondani, hogy a nyere­ség csökkenése miatt gyak­ran fő a fejünk. Nemrégiben — éppen azért, mert a ná­lunk készült, árukat gazda­ságosan exportálhatja az or­szág — kétszer is jelentős összegű hitelt vehettünk fel. A most megcsappant fejlesz­tési alapból az eredeti fel­tételek szerint nem tudjuk teljesíteni visszafizetési kö­telezettségünket. Két meg­oldás van: vagy a korábban képződött tekintélyes tarta­lékalapunkhoz nyúlunk, vagy a hitelezési idő meg­hosszabbítását kérjük. A felügyeleti szervekkel és a bankkal egyeztetve döntünk egyik vagy másik változat mellett. Egy azonban már most biztos: csődbe nem megyünk. Exportunk gazda­ságosságára ugyanis tovább­ra is számíthat az ország. — Az elmondottakból úgy tűnik, hogy minden eddigi­nél jobban érdekünkben áll a nyereség tömegének növe­lése. Az idén milyen „fogá­sokkal” próbálják ezt a célt elérni? Fehérvári Rudolf: — Sok úton indultunk el, különbö­ző lehetőségek kihasználásá­val próbálkoztunk. Többet termelünk, változatlan sza­bályozókkal számolva tíz- százalékos árbevétel-növeke­dést terveztünk. Korszerűsí­tettük a gyár termékszerke­zetét, az 1980-as gyártmá­nyok 35 százaléka teljesen új, a korábbiaknál gazdasá­gosabban elkészíthető beren­dezés. És a legfontosabb: nyolcvan százalékkal növel­jük a tőkés export mennyi­ségét. Ez nemcsak a hitelek fejében vállalt kötelessé­günk, hanem jó üzlet is. Pótolni a veszteséget lássál, hogy saját zöldségszá­rító üzemükből exportálják tőkés piacra. A 'kísérletek, a próbálkozások be is váltották a hozzájuk fűzött reménye­ket. Döntően azonban azok a többleteredmények segítettek a gazdaság gondjainak eny­hítésén, amelyeket az állatte­nyésztésben értek el a szö­vetkezet dolgozói. Mintegy 156 millió forintra rúgott az árbevétel, amit a mezőhéki Táncsicsnak ez az ágazat ho­zott. Az 1975. esztendeihez viszonyítva évi 17,5 százalék­kal növekedett a hústerme­lés — tavaly például 1,1 mil­lió liter tejet, 25 millió 'étke­zési tojást értékesített a szö­vetkezet, mellettük 759 hízó­marhát, 15 ezer hízott ser­tést. Tavaly 86 millió forint volt a gazdaság nem rubel elszámolású termékeiért já­ró összeg, az 1975-ös 20 mil­lióval szemben. Az idén a tervek szerint 451 millió forint értékű ter­melési értéket kell produkál­niuk a szövetkezetieknek. Az elnök elmondta, ha figyel­men kívül hagynák a meg­változott termelési körülmé­nyeket, s a tavalyi módsze­rekkel dolgoznának, akkor 16—17 millió forinttal rom­lana a nyereséget befolyáso­ló eredményük. A beszámoló után a szövetkezet különböző bizottságainak elnökei kap­tak szót, akik számot adtak az ellenőrző-, a nőbizottság valamint a döntőbizottság ta­valyi tevékenységéről. Ezután hozzászólások következtek. Laky Sándor, a szárító üzem vezetője a kísérleti gyártások hasznosságát iga­zolta, majd megemlítette, milyen piaci sikerekkel ke­csegtetnek azok a termékek, amelyeket tavaly szállítottak külföldre. Dr. Sassi István műszaki főágazatvezető ar­ról beszélt egyebek között, mennyi folyékony energia- hordozót takarítottak meg ösztönzők hatására a terme­lőszövetkezet dolgozói. Bal­ia Vilmosáé takarmánygaz­dálkodási előadó a tömeg­Az említett változások után nő a nyereség tömege. Van-e lehetőség a jövedel­mezőségi színvonal javítá­sára? Vincze Árpád: — Ha nem látnánk lehetőséget, akkor is kénytelenek lennénk keres­ni. A gazdaságosság javítá­sával vissza szeretnénk sze­rezni az „elvesztett” pénz egy részét. A tavalyi rubel árfolyamnál mi lényegesen olcsóhban termeltünk szo­cialista exportra. Az idén viszont hivatalosan is any- nyi forintot ér az egy rubel értékű termék, amennyibe nálunk az előállítása kerül. Javítanunk kell a szocialis­ta export gazdaságosságát, hogy haszonhoz jussunk. — Ugyanez a helyzet az egy dollárnyi bevétel megszerzé­sére költött forintokkal is. Nem csupán azért, mert ér­vényes árfolyamánál olcsób­ban dolgozva a külföldi ér­tékesítésben megtakarított A zárszámadó közgyűlésen szót kért Szekér Gyula is. A kormány nevében üdvö­zölte a termelőszövetkezet dolgozóit, majd mondandó­takarmányozás takarékossági lehetőségeit elemezte röviden felszólalásában. Elmondta, hogy az idén mintegy 100 millió forint a szövetkezet­ben a takarmányozás költ­sége. , A technológiai fegye­lem betartásával, valamint az ésszerű időben elvégzett betakarítással, s az így nyert tápanyagok minőségének megőrzésével jelentős, mint­egy 5 százaléknyi takarmány takarítható meg. Pozderka Gergely gépészeti csoportve­zető arra a kérdésre kere­sett választ, miért nőtt a tavalyelőttihez 'képest a bor­júnevelés önköltsége 1979- ben. A választ Popovics Bélától, a s zarvas marhate­lep vezetőjétől kaptam meg, aki elmondta, hogy tavaly a nyári hónapokban nem jutott öntözővíz a legelőkre, ami takarmánykiesést oko­zott. Ezt a mennyiséget más költségesebb úton kellett pótolni. Lovas Lajos laka­tos, felszólalásában arról beszélt, hogy a kukorica be­takarításánál ne csak azok részesüljenek a prémiumból, akik e terménnyel foglalkoz­nak, hanem azok is, akik a gépeket előkészítik, javít­ják ezekhez a munkákhoz. forintok a miéink lesznek. Azért is, mert az országnak olcsóbban dollárt szerző vál­lalat itthon értékesített ter­mékei után is több nyeresé­get számolhat el... Cél­jainkat munkánk olcsóbbá tételével kell elérni, de más eszközeink is vannak. Ilyen például az államközi szerző­désekkel nem szabályozott piacokon folytatott aktív ár­politika. Korszerű termé­kekkel eddig minden évben sikerült öt-hat százalékos ár­emelést kiharcolnunk. Az ilyen taktika az idén még kifizetődőbb lehet, hiszen a teljes árnyereség a miénk marad. Fehérvári Rudolf: — Konkrét példák bizonyítják, hogy az Aprítógépgyárban nemcsak ábránd az olcsóbb termelés. Az idei kínála­tunkban szereplő új termé­keket jövedelmezőségi muta­tóink gondos elemzése, rang­sorolása után választottuk Korszerű termékek Korszerű elögyórtmányok, illetve szerszámelemek ter­melésének növelését bizto­sítja a DANUVIA 1. sz. gyárának precíziós öntés­fejlesztési programja. A szocialista üzemrész a kongresszusi munkaverseny felajánlásában a tervezett­hez képest többi koijsze- rűbb előgyártmányt készít A közgyűlés részvevői Felszólal Szekér Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom