Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-05 / 29. szám
1980. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bőségesen volt alkalmam mostanában hallgatni a rádió délelőtti műsorait. A nyolc óra utáni adásokra gondolok, amelyek az országos érdeklődés kísérte reggeli zenés, hír- és információs műsorok után következnek. Figyelmesen rádióz- galva délelőttönként: nem lehet egyértelműen sem jót, sem rosszat mondani ezekről a műsorokról. Leszámítva a hétvégi délelőttök erőteljes (és gyakran sikeres) anyagait és persze a „Gyermekrádió” időnként egészen kimagasló — és felnőttek számára is élvezetes — gyermekműsorait. Ismétlések, különösebb rend nélkül egymás mellé kerülő zenei összeállítások képezik a délelőtti műsorok gerincét. Elsősorban: sok és sokféle zene. Így, leírva bizony unalmasnak, szürkének tűnhet egy átlag hétköznapi rádió« délelőtt; mégis: ha az ember „kettesben marad” a készülékkel — nem lehet kikapcsolni (legfeljebb finom, halkra kell venni), úgy látszik, szükségünk van erre a sajátos, semleges „akusztikai függönyre” is. Egy hangszer apropóján Sokszor, sok helyen elmondták, leírták már, hogy a rádió komolyzenei adásai, sorozatai, hangversenyei pótolhatatlan szerepet játszanak a hazai zenei köztudat, közízlés alakításában. Számos, hatékony zenei ismeretterjesztő módszert is a rádióban „találtak ki”, fejlesztettek tovább — egészen kristálytisztaságúra. Legutóbb a „Mindenki zeneiskolája” adása, s az adáshoz kapcsolódó, másnap elhangzó hangverseny nyújtott — ugyancsak a jó módszerek eredményeképp — maradandó élményt. Volt ennek az adásnak egy központi „témája”: a napjainkban oly népszerű hangszer, a gitár. Persze nem is téma, inkább apropó volt ez; mindamellett sokat és lényegeset megtudott a hallgató a hangszer, a gitárjáték történetéről. különböző korszakairól, iskoláiról. A műsor „vezető személyisége” a világhírű gitárművész, Szend- rey-Karper László volt, aki a teljességre törekvés igyekezetével adott nagyszerű „tanórát” a hallgatóknak a hangszeres élőadóművészet műhelytitkairól, s alkotó folyamatáról is egyszersmind. Varázsosan oldott, könnyed műsor volt, amelynek végső súlyát a sok remekmívű gitárzene adta meg: a fla- mencotól a huszadik századi szerzők művéig. Pillantás a történelembe Várjuk a folytatását a „Szép szembenállni ezernyi pokolnak” című, Siklósi Olga rendezte dokumentumjátéknak. amelynek első, szerdán elhangzott része az őszirózsás forradalom korát idézte meg korabeli — javarészt irodalmi — dokumentumok alapján. Várjuk a folytatást, mert izgalmas, érdekes módszerrel, időnként magas hőfokra hevülve szólt ez a műsor egy rendkívül „sűrű” történelmi korról — mégpedig a mához szóló módon, örvendetes, hogy a műsort az Ifjúsági Rádió iktatta adásba. Röviden A csütörtök délután — sportdélután volt a rádióban. Két, egymást követő adásban jelentős és szakértő személyiségek közel négy órán át meditáltak, vitatkoztak, hangosan gondolkodtak a magyar sportéletről, a fociról. A sportdélután — érzéseink szerint — minden igyekezet ellenére érdektelenségbe fulladt. — eszjé — Tévéjáték készül belőle A rettegés birodalma Az egyik szerepben: Margittay Ági B. Brecht nagyhatású drámájából készítenek tv-játé- kot. A rendező Iglódi István: — Bár tv-játékunk azonos Brecht Ínség és rettegés a III. birodalomban című drámájával, még sem ugyanaz. Az eredetinél ugyanis jóval rövidebb. Szántó Erika dramaturggal eleve az volt a szándékunk, hogy ne a teljes művet vigyük képernyőre, de korántsem azért, mert a dráma esetleg hosszú. Bizonyos értelemben mi a darab átértékelésére törekedtünk. Nem a III. birodalomról készült látleleteket szándékoztuk kiállítani. Ami elsődleges célként vezérelt bennünket, az, hogy egy erősebb önkényuralmi rendszerben, milyen személyes jellembeli eltorzulások, az emberi magatartást meghatározó változások jönnék létre? Miként és hogyan válnak megrontottá, hamissá a nők és férfiak, a szülők és gyermekek vagy barátok és ismerősök emberi kapcsolatai. Az érdekelt bennünket mindenekelőtt, hogy az ember mennyire képes illetve nem képes független maradni az őt körülvevő társadalmi körülmények között. A bemutatott képek, epizódok egy általánosabb érvényű mondandó szolgálatába állva sorakoznak fel... Ezért aztán nem is láthatnak majd náci katonákat a tv-képernyőn. A háttér az egyéni sorsokban jelenik meg. — Mennyiben meghatározók, jellemzők a kiválasztott jelenetek? — Amikor újra olvastuk a drámát, az volt az érzésünk, hpgy félelmetes módon groteszkek ezek az epizódok. Minden eltorzult emberi magatartás groteszké válik. A jelenetek többségében ugyanis úgy tűnik, hogy a hősök többet félnek, rettegnek mint kellene, azaz adódna számukra más lehetőség is. Viszont ez adja meg az alkotóknak a kínálkozó lehetőséget, hogy ne csak megértéssel, de egyúttal kritikusan is nézzék a dolgokat. Nyolc epizódot, négy kisebb és négy nagyobb jelenetet vettünk át az eredeti műből. Valameny- nyi jelenetben más és más színész játszik. Mégis egységbe kerül 'valamennyi epizód, bár még az időrendet is megkevertük. — Mennyire őrzi meg így a tv-játék Brecht eredeti elképzeléseit, szellemét, stílusát? — Meggyőződésem, hogy a „rettegés birodalma” így is Brecht drámája, világa marad. Ügy vélem, ha az ember Brechtet rendez, mindenképpen általánosításra kell törekednie. A mű születése óta a nácizmusról nagyon sok mindent olvastunk, hallottunk. Ezért inkább azt tartjuk feladatunknak, hogy mindezt távlatokban mutassuk be. Sokkal inkább megmarad a darab aktualitása, ha azt juttatják az eszembe, hogy a félelem és rettegés szituációi más korszakokban is újra születhetnek bizonyos történelmi, társadalmi körülmények közepette. Ügy vélem így inkább hívek maradhatunk Brecht szelleméhez. Sőt még azt is megkockáztathatjuk, hogy a brechti elidegenítő hatás helyébe a már említett, groteszk látásmódot helyettesíthetjük be. A külsőségekben ragaszkodtunk a korhoz, a díszletek stilizáltak, a ruhák és kellékek viszont korhűek. — Sok színész játszik a darabban __? — Igen, mivel minden epizódban mások alakítják a szerepeket. Szerencsésnek tartom, hogy rendkívül jó színészekkel oldhatom meg ezt az izgalmas és szép feladatot. Így Madaras Józseffel, Margittay Ágival, öze Lajossal, Avar Istvánnal, Bánsági Ildikóval, Andorai Péterrel, Harsányi Gáborral, Horváth Sándorral. Mint vendégrendező sok segítséget szakmai útmutatót kaptam Márk Iván operatőrtől. — Sz. B. — Lotz Károly és Than Mór faliképéi a Magyar Nemzeti Múzeumban Lotz Károly mennyezetfreskója „A művészetek csoportos allegóriája” Than Mór falfestményei a lépcsőforduló feletti falon: felső sorban baloldalt „Géza fejedelem földművelésre szoktatja népét”, középen „Vajk megkeresztelése”, jobboldalt „L István kora”, alsó sorban baloldalt „Anyagi jólét”, középen „A műveltség diadala”, jobboldalt „Szellemi jóié/’. Than Mór friz képe a bejárati fal jobboldalán: „Széchenyi István kora” A kapu nyitva áll KOMOLYZENEI KLUB A PELIKAN SZÁLLÓBAN Valószínűleg igen sokféle véleményt hallhatnánk a komolyzene barátaitól, ha fel tennénk a kérdést: hogyan szeretnek muzsikát hallgatni? Egyesek az élő zenére, a koncertre esküsznek, mások a „fotelből — lemezről” elvet vallják, de akadnak, akik olvasás vagy munka közben háttérzeneként hallgatják szívesen a klasszikusok műveit. Az érdeklődőknek rengeteget kell búvárkodniuk a könyvek, lemezek világában, hogy alaposan megismerjenek egy- egy zenetörténeti korszakot, komponistát. A lemezgyűjtés nem olcsó kedvtelés, s ráadásul nehéz megszerezni a zenei kuriózumokat. A gyűjtőknek, az „amatőr zenetörténészeknek” és az egyszerű zenekedvelőknek is kiváló fóruma lehet egv klub. Ezért is örvendetes, hogy Szolnokon közel kétéves szünet után a Pelikán Szállóban ismét megalakult a komolyzenei klub. — Milyen tervekkel kezdték a munkát? — kérdezzük Murayné Szathmáry Judit zenetanárnőtől, a klub vezetőjétől. — A szálloda KlSZ-alap- szervezete kezdeményezésére — a fiatalok vállalták a mindenkori szervezői munkát is — november végén jött össze először a társaság. A hotel a Zádor-termen kívül új lemezjátszóval, erősítő berendezéssel is meglepte a tagokat, így kiváló minőségben hallgatható a muzsika. Az alakuló esten úgy döntött a 10—15 tagú társaság, hogy nem időrendi sorrendben haladunk a zenetörténetben, hanem érdeklődés szerint, ragadunk ki zeneszerzőket, korszakokat. Olyan hangszerekkel is megismerkedünk a művek révén, melyeknek kevésbé ismert a zeneirodalma. Az egyik foglalkozáson a barokk trombita érdekes karakterű hangjában gyönyörködhettünk, legközelebb hárfára írt kompozíciókat forgatunk le. — A lemezhallgatáshoz mindig kapcsolódik előadás is? — A megbeszélt témákból felkészülök s a zeneszerzői életutakkal, életművel a muzsikán keresztül ismerkedünk. Sajnos, nem minden mesterről található bővebb magyar nyelvű szakiroda- lom, ilyenkor külföldi lapokból kell fordítani. — Megéri tizenöt ember kedvéért ? — Nem lenne baj, ha többen lennének, de így is megéri, mert a jelenlévőket érdekli. Reméljük, hogy leszünk többen is, akkor a tervezett kamarakoncerteket, zeneszerző—közönségtalálkozókat is megrendezhetjük. — Ügy tudjuk, a szomszédban, a művelődési központban is indult egy lemezklub. Nem lenne hasznos a kettőt összevonni? — Az utóbbi a régi felvételeket. ritkaságokat kutatja. Idáig csupán egy foglalkozás volt, melyen öten- hatan vettek részt, de ebből még nem lehet tudni, hogy on lesz tovább. A tagok tudnak a Pelikán komolyzenei klubjáról, előttük is nyitva áll a kapu. f — Mit igér a február ? Farsangolás, operaelőadás, rock-koncert Bepillantás a szolnoki kulturális programokba A február a farsang, a vidám mulatságok hónapja. Ki-ki tetszése szerint választhat. az álarcok, maszkok közül, melyek mögé rejtőzve felszabadultan táncolhat, a klubesteken, a munkahelyi farsangon. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban február 17-én rendezik meg a gyer- mekfarsangot. Jelmezbál, jelmezverseny, zenés-verses műsor ígér élménydús perceket a fiataloknak. A nagyobbak, a felnőttek 24-én vehetik birtokba az intézményt. A földszinti klubokban diiszkóbár nyílik, a népzene kedvelőit a Tisza Táncegyüttes zenekara szórakoztatja, míg az emeleten a művelődési központ big- bandja ad koncertet. Éjfélkor a Szigligeti Színház művészeinek kabaréműsorát láthatja a közönség. A „komolyabb” műfajok kedvelői sem panaszkodhatnak, ha végigpillantanak a februári programokon, 4-én a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata vendégszerepei Szolnokon Erkel—Katona Bánk bánjával. Ugyanebben az időbem — sajnos már nem először bosszankodunk a rossz egyeztetés miatt — a Budapesti Madrigál kórus a városi tanács dísztermében lép pódiumra. A hónap közepén (15-én) lesz a premierje Csehov Platonov szerelmei című darabjának, melyet Horváth Jenő visz színpadra. A megyeszékhelyen nemrégiben nagy sikerrel bemutatkozó Cseh Tamás Frontátvonulás című műsorát a szobaszínházban február 20-án ismétli meg. A XX. század költészete címmel Nagy Attila háromszoros Jászai-díjas színművész előadóestjének tapsolhatnak az irodalom barátai február 10-én a művelődési központban. Ugyancsak az intézmény látja vendégül Gálvölgyi Jánost és Mikó Istvánt, a Thália Színház művészeit, akik Karinthy Ferenc Gőz című darabját mutatják be, 21-én. Balázs Anna írónővel találkozhatnak az érdeklődők a hónap utolsó előtti napján a Járműjavító művelődési központjában. A rock-zene hívei minden bizonnyal szívesen fogadják majd Demjén Ferencet és a V Moto Rock együttest. A muzsikusok a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Egymillió fontos barátaink sorozatának vendégeként február 24-én állnak közönség elé. Az amatőr zenei együttesek is I Bartők-é vlo rdnlóra készülnek Már idei programjukat is a Bartók-centenáriumra való készülődés jegyében állították össze amatőr zenei együtteseink. A kórusok országos tanácsának felhívására az év során különböző rendezvényeken, találkozókon résztvevő énekkarok minden fellépésükkor legalább egy Bartók-művet, illetve a mester rendkívül gazdag népdalgyűjtéséből, — feldolgozásából válogatott összeállítást tűznek műsorukra. Fokozott gondot fordítanak arra is,' hogy az amatőr dalosokat mind jobban megismertessék a nagy zeneszerző életével, munkásságával.
