Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, február 26. A kínai gazdaság holnapja Az Országos Népi Gyűlés palotájában a pártszerveze­tek és az állami intézmé­nyek vezetői előtt beszélt ja­nuár derekán Teng Hsziao- ping, ám beszédét nem hoz­ták nyilvánosságra. A hír­szolgálati irodák mindössze egyetlen kérdésben kaptak tájékoztatást: ez pedig a pe­kingi külpolitika ismert „an- tihegemonista”, azaz szovjet­ellenes vonalának erőteljes hangsúlya a Teng -beszédben. Ami Kína belső helyzetét il­leti, arról nem volt informá­ció a miniszterelnök-helyet­tes megnyilatkozása kapcsán. Pedig az esztendő második hónapjában mind többet fog­lalkoznak a Kína-szákértők az ország holnapjával, min­denekelőtt a gazdaság össze­függésében. Utalnak elsősor­ban arra, hogy január vé­gén az amerikai törvényho­zás megszavazta a legna­Annalk, aki ma a kínai gazdaság holnapját próbálja elképzelni, emlékeznie kell arra, hogy amióta Hua Kuo- feng és Teng Hsziao-ping be­jelentették a „négy moder­nizálás” becsvágyó tervét, kétszer is módosítani kellett az eredeti elképzeléseket. Először a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága III. plénumán (1978 decemberé­ben) csökkentették a terv­számokat, másodszor pedig az Országos Népi Gyűlés III. ülésszakán (1979 nyarán) hangzottak ©I az eredetinél jóval szerényebb tervek. Az eredeti elképzelés még „új, nagy ugrásszerű fejlő­dést” emlegetett és egyszer­re kívánt rendkívüli beru­házásokat megvalósítani mind az iparban és a mező- gazdaságban, mind a két nagy gazdasági terület to­vábbfejlődéséhez szükséges szakképzésben, tudományos­Amnak ellenére, hogy 1979- ben már jónéhány területen nyilvánosságra hoztak bizo­nyos statisztikai adatokat, a gazdaság egészéről képet raj­zolni a részadatokból ma még lehetetlen. Annyit a különböző jelentések, beszé­dek, cikkek összevetéséből azonban már meg lehet ál­lapítani, hogy 1978—79 ho­zott ugyan bizonyos terme­lésnövekedést, ám a gazda­ság belső arányai nemhogy egyensúlyba kerültek volna, még tovább is torzultak. Számos adat bizonyítja, hogy a legjelentősebb iparvállala­toknak legalább negyede gazdaságtalanul működik, és hivatalos beszámolókból de­rül ki, hogy 1979-ben pél­dául az elektromos energia hiánya miatt a termelési ka­pacitásnak mintegy 25 szá­zaléka eleve kiesett. A két, már említett módo­sítás egyik legfontosabb ele­me az, hogy más ágazatok terhére a mezőgazdasági be­ruházásokat kívánják első­sorban növelni. E szándék ellenére úgy alakult a hely­zet, hogy 1978—79-ben a közvetlen katonai kiadások körülbelül az ipari beruhá­zások összegével voltak azo­nosak és éppen kétszer ak­kora összegre rúgtak, mint a mezőgazdasági befekteté­sekre fordított pénz. Hua Kuo-feng nyugat-eu­rópai körútja idején, a Süddeutsche Zeitung című müncheni lapban Hans Hei- ger érdekes elemzésben vizs- gálgaitta: milyen holnap elé tekint Kína. „Aki jelenleg Kínába utazik, többféle ellentmondással és bi­zonytalansági tényezővel találkozik ott. A diag­nózis nehézsége három problémakörrel magyarázha­tó: a párt tekintély- és identitásválsága; túlságosan vékony a technológiai és adminisztratív képességű ré­teg, amelyben újítási kedvet lehetne ébreszteni; az ipari apparátus és a közlekedési hálózat elmaradottsága... A 'képzés tízévi kiesése fokoz­za azt a Kínában már az­előtt is megvolt problémát, hogy hiányzik a széles kö­zépréteg ... Kínának minden másnál inkább időre és bel­ső stabilitásra van szüksé­ge ... Az ország semmilyen viharos, felfelé ívelő fejlő­désre nem számíthat” — ír­ta a nyugatnémet lap. Megalapozatlan optimizmus A legoptimistább pekingo- lógusok az esztendő forduló­ján, de különösen január végén ezzel a józan, realis­ta megállapítással szemben azt próbáltok magyarázgait- ni, hogy az amerikaiak ál­tal most biztosított legna­gyobb kereskedelmi kedvez­mény majd megoldja „a négy modernizálás” beruhá­zásigényét. Ha arra gondo­lunk, hogy amerikai közgaz­dasági szakértők szerint a már módosított elképzelések tőkeigénye is 60 milliárd dollár körül van, kétkedve kell fogadni a Kína-szakér- tők derűlátását. Aligha téved az, aki az 1980-as esztendő kínai gaz­dasági problémái között a leglényegesebbhez sorolja a egy hivatalos adat 20 millió munkanélküliséget. Tayaly főről beszélt; 1979-ben leg­alább 10 millió, az előző esztendőkben vidékre tele­pített fiatal tért vissza a nagyvárosokba. Többségük a munkanélküliek seregét nö­velte, s a társadalmi-gazda­sági problémák sűrűsödésé­hez még csak ezután járul hozzá igazán Kínában. G. Becsvágyó tervek — kérdőjelekkel Müncheni jáslat Munkában a „Prenomit” A bolgár gyárt­mányú ’’Preno­mit” gép még 1976-ban mutat­kozott be egy ki­állításon és azóta a textilipari szak­emberek fi­gyelmének kö­zéppontjába ke­rült. Nem véletle­nül. Az eddig használt orsók könnyen elszakí­tották a textíliá­kat, termelékeny­ségük is alacsony volt. Georgi Mi- tov új találmánya az üreges orsó vi­szont mindkét problémát kikü­szöböli. A gép könnyen kezelhe­tő. Sikerességét máris számos nemzetközi kiál­lításon elnyert ki­tüntetés . jelzi. Képünkön M)tov mérnök látható a „Prenomit” textil­géppel. Érdekességek Csehszlovákiából fl harmadik útvonal Prágában megkezdték a metró harmadik vonalának építését; a város keleti ré­szét köti majd össze az észak-keleti városrésszel. A körülbelül 5,4 kilométer hosszú szakasz átlag 40 mé­teres mélységben halad, a szerelvények az egész távot 10 perc alatt fogják megten- ■ ni. Úvoda három nap alatt A csehszlovák építészek Breclav városban három nap alatt szereltek össze egy hatvan gyermeket befo­gadó óvoda épületet. Ezt a teljesítményt előregyártott elemek segítségével érték el. Az egyszerűen összeállítha­tó elemek felhasználhatók iskolák, üzlethelyiségek, szolgáltatási egységek és turistaszállások építésénél is. Készül a vízmű A csehszlovák—magyar dunai vízmű építésénél je­lenleg a gabcikovói víztáro­lót ellátó csatornán dolgoz­nak. Ez, a 17 kolométer hosz- szú és 270—730 méter széles csatorna helyenként 18 mé­terrel a mai terep felett ve­zet maid, s másodpercen­ként négyezer köbméter víz folyik át rajta. Hárommillió telefon. A csehszlovák távközlési dolgozók 1979-ben további 9900 telefonállomást kap­csolnak be a hálózatba, így Csehszlovákiában a telefon­állomások száma eléri a há­rom milliót. Biológiai hő A Május 1. Szövetkezet az első olyan csehszlovák me­zőgazdasági vállalat, ahol felhasználják a frissen fejt tej melegét. A tejet közvet­len fejés után 35 fokról 4 fokra hűtik le. A különle­gesen szerkesatett hűtőbe­rendezés az így elvont hő­mennyiséget vízmelegítésre használja fel. Vérzésgátló gyógyszer Üj vérzésgátló port fej­lesztettek ki a bmói klinika plasztikai sebészetén. A Trauimaoel elnevezésű gyógy­szer néhány percen belül megszünteti a vérzést, s el sem kell távolítani a seb­ből, mert a szervezet is fel­tudja dolgozni. Színházi orgona Vilém Pejsa orgonakészítő mester hat esztendei munka után fejezte be a nyugat­csehországi Klatovy város színháza számára készített orgonáját} amelynek 2 200 sípja és 40 regisztere van. A legrövidebb síp mindösz- sze 4 milliméteres, a leg­hosszabb 6 méter hosszú. Nagy a tét Rhodesiában December végén, amikor a londoni Rhodesia-megál- lapodás értelmében a tűz­szünet életbe lépett, úgy tűnt, hogy a délkelet-afri­kai ország hat és félmilliós lakossága rövidesen önálló­an, békésen dönthet, saját sorsáról. Rhodesiában a „szabad és demokratikus választásokat” megelőzően azonban szin­te mindennaposak voltak a merényletek, a letartóztatá­sok, a provokációk. A hely­belieket és a környező álla­mok polgárait tizennégy és fél éven át rettegésben tar­tó fajüldöző rezsim hadse­rege és rendőrsége továbbra is garázdálkodott az ország­ban, sőt ma már bizonyos, hogy erre magától a brit főkormány zó tói, Lord Soa- mestól kapott bátorítást, utasítást. A londoni Lan­caster House-ban 1979 vé­gén létrejött- kompromisz- . szumos megállapodás, ame­lyet Nagy-Britannia közvetí­tésével egyrészt a fehértelepes uralmat átmenteni hivatott Abel Muzorewa fekete mi­niszterelnök és a tényleges hatalom birtokosa, lan Smith, másrészt a Zimbab­we Hazafias Front két fel­szabadító szervezetének ve­zetője, Jushua Nkomo és Robert Mugabe látott el kézjegyével, írott malaszt maradt. Rhodesiában lényegében nem változott semmi. Hiába állították vissza az ország gyarmati státumát brit fennhatóság alatt, hogy majd Afrika más államai­hoz hasonlóan nyerje el függetlenségét, a Londonban elhatározott „szabad és de­mokratikus választások” előkészületei egyre inkább tragikomédiára emlékez­tetnek. Tavaly áprilisban egyszer már a szükségálla­pot körülményei között, erőszakkal terelitek az ur­nákhoz Rhodesia lakóit kényszerítették őket. hogy Muzorewára adják le vok- sukat. A fehértelepesek, helyi afrikai kiszolgálóik és londoni pártfogóik most — úgy látszik — valami ha­sonlóra készülnek. A Rhodesiába küldött brit főkormányzó első tényke­dése az volt, hogy fél évvel meghosszabbította a rendkí­Népi Korea A mezőgazdasági fejlődés útján Korea kettészakadásáig az ország déli részén a mező- gazdaság, északon pedig az ipar volt a népgazdaság fő ága. Ezt a munkamegosztást maga a természet, a korlá­tozottan rendelkezésre álló megművelhető földterület alakította ki. Negyedszázad múltán a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mégis saját ter­meléséből fedezi gabona­szükségletét. Ez az eredmény önmagában is szemlélteti a szocialista útra lépett Észak- Korea nagyszabású fejlődé­sét: 1978-ban 8,7 millió ton­na gabonát termeltek. 1984- re már 10 millió tonnát ter­veznek. Ugyanebben az év­ben a KNDK 800—900 ezer tonna húst lás másfél millió tonna gyümölcsöt állít majd elő. A mezőgazdaság kivite­le nem haladja meg az ipa­rét, de egyes termékek kül­földön is híresek. Ilyen pél­dául a ginzen-gyökér (kore­aiul : inszam): a féltő gond­dal művelt növénynek szá­zadok óta sokféle mágikus- gyógyító hatást tulajdoníta­nak, s felhasználása nagyon szerteágazó. A mezőgazda­ság legfontosabb része a rizstermelés. A földek öntö­zését 1500 víztároló szolgál­ja, s az öntözőcsatomák hossza meghaladja a 40 ezer kilométert. Érthető, hogy gyorsan növekszik az ország rizskivitele is. A termelés döntő részét a mezőgazdasági szövetkeze­tek adják, kisebb részét az állami gazdaságok. Ezek szerepe az állattenyésztésben és a gyümölcstermesztésben jelentős. Gy, S. vüli állapotot. Lord Soames a ,.szabad és demokratikus választások” feltételeinek megteremtésében a hivata­losan már nem létező Muzorewa—Smith rezsim katonáira, rendőreire és tisztviselőire támaszkodik. A politikai foglyok szaba- donbocsátását halogatja: még mindig hatezren sínylőd­nek a börtönökben. Továbbra is gátolja a menekültek ha­zatérését a környező orszá­gokból. Lord Soames, Jos­hua Nkomo és Róbert Mu­gabe, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa tiltakozá­sa ellenére Nyugatról tobor­zott.. különböző nemzetiségű zsoldosokat és hatezer dél- afri'kai katonát tart az or­szágban az „erőszak és a törvénysértések megfékezé­sére”. Egyidejűleg akadá­lyozni próbálja, hogy az Afrikai Egységszerveaet és az ENSZ megfigyelőket küldjön Rhodesiába a vá­lasztási előkészületek és a szavazás törvényességének ellenőrzésére. Mindebből nyilvánvalóan kiderül, hogy Lord ^jaames és megbízója, Nagy-Britanmia konzerva­tív kormánya minden esz­közzel. azon van, hogy meg­hosszabbítsa a Smith—Mu­zorewa rezsim életét. Mesterkedéseinek több oka is van. Politikai szem­pontból nyilvánvaló, hogy — bár tíz pórt indul a vá­lasztáson — normális kö­rülmények között a Haza­fias Front jelöltjei kapnák meg a szavazatok döntő többségét. Erre utalt, hogy amikor Joshua Nkomo és Robert Mugabe száműzeté­sükből hazatértek, Rhode­siában soha nem látott tö­megdemonstrációkkal biz­tosította őket támogatásá­ról az afrikai lakosság. Hogy milyen szándékkkal vették fel a versenyt &■ kampányban, azt bizonyít­ják Nkomo szavai: „Éve­ken át szenvedtünk, el­nyomtak bennünket, meg­fosztottak emberi méltósá­gunktól, és nem élvezhettük országunk gyümölcseit. Az ország előtt álló legnagyobb feladat az, hogy a tűzszü­netet a többségi uralom alatt tartós békévé változ­tassa ...” Vagyis azt akar­ják elérni, hogy. amihez a zimbabwei népek már más­fél évtizede joga lett vol­na: a függetlenséget, szabad­ságot. az ott élő emberek jogainak kiharcolását. A nyugati érdekek ma­kacs védielmezósének gaz­dasági okai is vannak. A Magyarországnál több mint négyszer nagyobb Rhodesia igen gazdag fontos nyers­anyagokban. Krómérc-ter- melésévél a hamadik, az­besztkincsével a hatodik, aranybányászatával pedig a nyolcadik helyen áll a vi­lágranglistán. És még nem szólítunk a tőkés stra­tégiai érdekekről: ha a por­tugál gyarmatok, Angola és Mozambik elvesztése után a választások eredménye­ként Rhodesiában is haladó kormányzat jutna hatalom­ra, a térségben még a „Nagy Fehér Bástya” maradványa — a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság és az általa megszállt Namibia — is előbb-utóbb ledőlhet. Kocsi Margit technikai megalapozásban, valamint a hadsereg gyor­san növekvő igényeinek ki­elégítésében is. Az elképze­lések még az ezredforduló­ig szóló terveket foglaltak magukba. Az első módosítás mór csak 1985-ig pillantott élőre, s a másodikban is ugyanez a dátum szerepelt. Jelenleg viszont csupán a kiigazítás és rendezés há- ramesztendös időszakáról be­szélnek. A Zsenmin Zsipao újévi vezércikkében azt írta, hogy a ’80-as évek „fényes reményeket s egyszersmind kemény megpróbáltatásokat” ígérnek Kína számára. Ám ez a cikk is világosan ki­mondja: a stabilitás nem teremthető meg és a régóta fennálló problémák sem old­hatók meg egyik napról a másikra — sőt, a kiigazítás és modernizálás folyamatá­ban számos új gonddal kell számolni. gyobb kereskedelmi kedvez­mény megadását Kínának. Ez a kongresszusi döntés egyébként ugyanaznap szü­letett, amikor az amerikai hadügyminisztérium közölte: fegyvert ugyan nem, de „ka­tonai célokra is használható berendezéseket” szállítanak Kínának. (Peking tavaly mintegy 200 millió dollár értékben vásárolt az USA- tól repülőgépeket, számító­gépeket és olyan geofizikai berendezéseket, amelyek ka­tonai célra is felhasználha­tóak.) Akadtak olyan sajtó­hangok is, amelyek megkí­sérelték bizonyítani, hogy milyen" jelentős különbség van „katonai célú szállítmó-- nyok” és olyan Amerikából Pekingbe irányított gépek, berendezések között, ame­lyeket esetleg katonai célok­ra is lehet használni” ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom