Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, február 24. * KORKÉP KGST-hírek KÜLPOLITIKAI A francia „nem” utórezgései Az amerikai politikának az a törekvése, hogy látványos egységbe kényszerítse elsőrendű politikai szövetségeseit a szovjetellenes vonal szolgálatában — elszenvedte első igazán komoly vereségét. E kudarc jelentőségének megértéséhez előre kell bocsátani, hogy az Egyesült Államék három kiemelkedően fontos európai szövetségese — London, Bonn és Párizs — közül csak Nagy- Britannda állt ki ..teljes mellszélességgel” a Carter által meghirdetett szankciós és bojkottpolitika mellett. Thatcher asszony konzervatív kormánya most arra számít: ha sikerül az amerikai „különleges kapcsolatot” feléleszteni, akkor másfél évtizedes hanyatlás után ismét megnő a szigetország politikai súlya Európában, és Anglia esetleg maga mögött tudhatja majd Washington támogatását azokban a gazdaságpolitikai vitákban, amelyek a Közös Piacon belül Londont Bonnal és Párizzsal szembeállítják. A másik két „első osztályú” szövetséges, Franciaország és az NSZK kezdettől fogva fenntartásokkal szemléli Carter hidegháborús törekvéseit. Ebben mindkét ország esetében másmás tényezők játszottak szerepet. Franciaországban minden „atlanti csúszás” ellenére tovább élnek a de Gaulle által kezdeményezőit függetlenségi politika elemei, s ezeknek nyomását egyetlen felelős francia politikus- sem hagyhatja figyelmen kívül. Az NSZK esetében óriási erővel esik latba, hogy egész sor bonyolult nemzetközi problémát az úgynevezett „keleti politika” kibontakoztatásával lehetett megoldani — a két német állam ésszerű kapcsolatától kezdve Nyugat-Berlin helyzetéig. Az ehhez kapcsolt szerződésrendszer az európai stabilitás szerves részévé vált. Mindezt előre bocsátva, természetesen le kell szögezni , hogy mind Francia- ország. mind az NSZK az atlanti katonai blokk, a NATO tagállama. így az Afganisztán után mesterségesen kiélezett válsághelyzetben a legutóbbi francia— nyugatnémet csúcstalálkozón Schmidt kancellár és Gis- card elnök egyaránt szükségesnek tartotta, hogy alapvető szolidaritásáról biztosítsa Washingtont. Ám. az amerikai politika a jelek szerint túlértékelte ezt a nyilatkozatot, és ez vezetett mostani politikai vereségéhez. Az afganisztáni szovjet segítségnyújtás után első lépésben Washington azt javasolta, hogy tartsanak amerikai—angol—francianyugatnémet csúcstalálkozót. E terv mögött az az amerikai elgondolás húzódott meg, hogy az angolok támogatásával az általános szolidaritási nyilatkozaton túlmenően legmagasabb szinten belekényszerítik Párizst és Bonnt a szovjetellenes szankciók utcájába. A francia elnök ezt a javaslatot nyomban elutasította. Genscher nyugatnémet külügyminiszter ezután indítványozta, hogy a vezető tőkésországok külügyminiszteri szinten tartsanak konzultációt. Az elképzelés az volt, hogy amikor Vance amerikai külügyminiszter február 20-án kétnapos munkalátogatásra Bonnba érkezik, az angol, a francia és esetleg az olasz külügyminiszter is ellátogat a nyugatnémet fővárosba. Az öt külügyminiszter egyetlen alkalommal egy vacsorán találkozott volna, hogy hivatalos kötelezettségeket nem jelentő eszmecserét folytassanak a nemzetközi helyzetről. o A válasz gyors és határozott volt. Franciaország hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy szó sem volt ilyen konferencia megszervezéséről. Párizs — mondották — hajlandó konzultatív megbeszéléseket folytatni, de nem fogad el amerikai felhívást egy olyan találkozóra, amelynek feladata a kelet-nyugati konfrontáció előkészítése lenne. Egy másik nyilatkozatban a franciák hozzátették: nem vesznek részt olyan megbeszélésen, amelynek „nem a nemzetközi feszültség enyhítése a célja”. Az NSZK. az amerikai külügyminiszter vendéglátója sokkal óvatosabban viselkedett. Hallgatott, és semmilyen kísérletet nem tett az eredeti Gen- scher-terv megmentésére. így hát kudarcot vallott az amerikai politikának az a terve, hogy ha nem államfői, akkor legalább külügyminiszteri szinten nagyszabású „szolidaritási demonstrációt” rendezzen a maga agresszív irányvonala mellett. Ügy tűnik, hogy most már az eredeti terv szerinti egyetlen közös konzultációs találkozóra sem kerülhet sor fehér asztal mellett. Az amerikai diplomácia jelenleg ezért a veszett fejsze nyelének megmentésére koncentrál. Azt igyekszik elérni, hogy Vance legalább külön-külön talál- kozhassék az angol és a francia külügyminiszterrel. Mindez pedig már nem egyszerűen a „diplomáciai finomságok” kategóriájába tartozik. Valójában az amerikai hidegháborús kurzus első komoly taktikai vereségét jelenti a NATO csúcsain. ri -e. Az út- és vasútépítéssel foglalkozó DROMEX lengyel külkereskedelmi vállalat öt év alatt több mint ezer kilométer utat épített a líbiai nagyvárosok között. A vállalat szakemberei Líbia különböző körzeteiben most 460 kilométer utat több mint 10 hidat építenek. Tripoli körzetben most fejezik be egy több mint 100 kilométer hosszú kétvágányos vasúti fővonal lefektetését. Jelenleg Líbiában több mint kétezer lengyel út- és vasútépítő szakember dolgozik. * » * Törökország tavaly vásárolt először nagyobb meny- nyiségű magyar autóbuszt. Az Ikarus 35 millió dollárért 550 autóbuszt adott el Törökországnak. A buszok segítenek megoldani az is- tambuli és az ankarai városi közlekedés problémáját. Magyarország négy hónapon át 6,5 millió dollár értékű gépet és berendezést szállít az angolai Sakma autógyár részére. Ez az üzem 10 éven belül 9000 Ikarus autóbuszt fog gyártani főképp magyar alkatrészekből. Ez lesz az Ikarus negyedik külföldi összeszerelő vállalata. Irakban már öt éve folyik az Ikarus-üzem technológiája alapján az autóbuszok ösz- szeszerelése. Jelenleg ebben az országban 3000 ilyen autóbusz közlekedik. * * * Románia fejleszti intenzív gazdasági együttműködését az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal. Hányaduk Románia külkereskedelmében az 1960. évi 4 százalékról 1976-ra 21,3 százalékra emelkedett, 1980-ban pedig etéri a 30 százalékot. Románia fejlődő országok több mint száz ipari, szociális és egyéb létesítményének építésében vesz részt, több mint 30 vegyesvállalatot alapított ezekben az államokban, amelyekben több ezer román munkás, technikus, mérnök működik. * * * A magyar—albán árucsere-forgalom 1979-ben 25 százalékkal haladta meg az előző évit, 1980-ban pedig újabb 25 százalékkal bővül. A magyar import 47 százaléka különböző alapanyag, 26 százaléka textilipari termék és 27 százaléka pedig különböző élelmiszeripari, illetve élvezeti cikk. Kivitelünk 38 százaléka különböző gép, motor és műszer, 12 százaléka fogyasztási cikk, de szállítunk még sokféle terméket, egyebek között tűzálló téglát, zárakat, porcelán szigetelőket, izzólámpákat és más tömegcikkeket. 1980-ban 350-ről 500 tonnára növeljük az albán cigarettabehozatalt. s 30 százalékkal' bővítjük konfekció importunkat, ezen belül például a flanel férfiing beszerzését. Hat évvel az invázió után 1974-ben a török invázió elszakította a törvényes ciprusi kormány fennhatósága alól a 9250 km’ területű sziget (Magyarország területének kb. tizede) negyven százalékát. Cgy tűnt, hogy a szigetország gazdasága helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A kormány első kétéves akcióterve (1975—1976) elsősorban a menekült-kérdés megoldását, az alapvető gazdasági problémák leküzdését célozta. A nemzeti jövedelem évente 5 százalékkal emelkedett, s 1978-ban már túlszárnyalta az 1973-as értéket. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem pedig 1973.-tól 1978- ig folyó áron számolva 1500. dollárról 1900 dollárra emelkedett. Az összes kivitel értéke 1973. és 1978. között megduplázódott. A fejlődés igen kedvező belső és külső 'körülmények összhatásának eredménye. A reális gazdasági elképzeléseket hagyományosan magasan képzett ipari és mezőgazdasági munkaerő jól oldotta meg. A menekültek gondjainak enyhítésében a hivatalos szerveken és az érintetteken kívül a befogadók nagy- részc is kivette a részét. A felmutatott eredmények jelentőben növelték a hazai és a külföldi beruházási kedvet. Az ipari fellendülés időszaka pedig egybeesett Ciprus hagyományos közel- keleti partnereinek fizető és felvevőképességének nagy mértékű emelkedésével. SZOVJETUNIÓ Választások és külpolitika Ma a Szovjetunió valamennyi köztársaságában parlamenti és tanácsi választásokat tartanak. Már jó ideje folynak a választási gyűlések, amelyek során a képviselő-, illetve a tanácstagjelöltek találkoznak választóikkal és alaposan megvitatják az országos kérdéseket, az egyes köztársaságok, megyék és járások problémáit. A választási gyűléseken persze megnyilvánul a szovjet választók, az állampolgárok aggodalma a nemzetközi helyzet éleződése miatt is, amit az amerikai imperializmus kelt. A szovjetellenes hadjárat washingtoni szervezői nyilván azzal is számolnak, hogy a Szovjetunióban éppen választásokra készülnek. Az amerikai kormányzat — különféle embargókkal, gazdasági szankciókkal, hamis propagandával — nyomást szeretne gyakorolni a szovjet közvéleményre. Ám minden ilyen kísérlet meddő. Sőt, pontosan az ellenkező reakciót váltja ki: a választók egy emberként hangsúlyozzák, hogy az SZKP a korábbiakhoz hasonlóan a mostani választáson is olyan világos és egyértelmű programmal indul, amely számol a dolgozók alapvető érdekeivel — a szovjet gazdaság további fejlesztésével, az emberek életszínvonalának emelésével és kellő módon szavatolja az ország biztonságának érdekeit. Az ötéves tervidőszak eltelt négy esztendejében több mint 20 százalékkal növekedett az ipari termelés, a nehézségek ellenére jelentősen fejlődött a mezőgazdaság, ezen belül haladás történt a gabona-probléma megoldásában. A lakosság reáljövedelme — a teljes foglalkoztatottság biztosítása és a kiskereskedelmi árak általános szintjének tartása mellett — több mint 13 százalékkal emelkedett. Negyven milliónál is többen kaptak új. illetve jobb lakást. S az elkövetkező években a tervek szerint tovább nő az ipari és a mezőgazdasági termelés, gyorsítják a fogyasztási cikkek gyártásának ütemét. Emelkedik a munkások és alkalmazottak átlagbére, nő a kolhoztagok jövedelme. Tökéletesítik a nyugdíjellátást a kolhozokban, emelik a munkaképtelenek segélyét. Egyre több lakást, iskolát, kórházat, klubot és más kulturális, illetve jóléti intézményt építenek. A választási gyűléseken sok szó esik ezekről a tervékről. Mint ahogy arról is, hogy miként lehetne e program sikeres megvalósítására még jobban és teljesebben kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyekkel az ország rendelkezik. Az SZKP külpolitikája — amely mindenekelőtt a békét és jószomszédságot szolgálja — mindig is élvezte a szovjet nép helyeslését és támogatását A szovjet emberek számára idegen az agresszió politikája és pszichológiája. Idegen földekre, idegen javakra nem áhítoznak, s osztják pártjuk" és kormányuk aggodalmát Washington és Peking provokációi miatt. így az afgán forradalomnak nyújtott internacionalista segítség általános helyeslésre talált országszerte. Az SZKP és a szovjet kormány a választások küszöbén határozottan kijelenti, hogy a Szovjetunió — a korábbiakhoz hasonlóan — síkra száll az enyhülés mellett. Az az álláspontja, hogy a nemzetközi kapcsolatok kulcskérdéseiben elérendő megállapodások érdekében folytatni kell a tárgyalásokat. A választási gyűlések is bizonyítják, hogy ezt a politikát helyesli és támogatja az egész szovjet nép. Gleb Szpiridonov (APN—KS) AHOL A LADÁK KÉSZÜLNEK Vége a műszaknak Togliatti, az autógyártók Volga-parti városa a számítógépnek köszönheti születését. Amikor szóba került a moderrf személyautógyár építése; 40 város versengett érte. A számítógép azonban a Volga-menti sztyeppés partot részesítette előnyben, ahol 1967-ben lerakták a Volgái Autógyár alapjait. Ma egyaránt híres Togliatti városa és gyára, A Lada gépkocsikat sok országba exportálják, a város építőit pedig eredeti megoldásaikért a Szovjetunió Állami-díjával tüntették ki. A magas színvonalú termelés kulturált ellátással és szolgáltatásokkal párosul. A gyár igazgatósági épületében néhány irodát foglal el a társadalmi-egészségügyi és kulturális igazgatóság. Az a feladata, hogy tanulmányozza a munkások szociális-kulturális igényeit, gondoskodjék azok kielégítéséről, irányítsa a gyári óvodák és úttörő táborok, könyvtárak és amatőr művészegyüttesek. sportpályák és a sportpalota munkáját. Az-igazgatóság 48,5 millió rubel értékkel gazdálkodik, költségvetése a vállalat szociális fejlesztését szolgáló alapokból, a szakszervezeti összegekből tevődik össze, amelyek a kedvezményes beutalókra, a sport fejlesztésére és a sportlétesítmények fenntartására rendelkezésre állnak. Mit nyújt ez a munkásoknak? A gyár minden munkása családjával együtt kedvezményes beutalóval töltheti szabadságát a 10 gyári üdülők egyikében 30 százalékos térítéssel. A gyári üdülők a Volga festőién szép partján és Szocsiban épültek. A beutalókat a szakszervezeti bizottság osztja el. A gyár közelében vannak üdülőtelepek, ahol a munkások műszak után vagy a heti két pihenőnapon megfelelő kezelést is kapnak. Az éjszakai szanatóriumokat a gyár tartja fenn. A Volgái Autógyár lakónegyede tulajdonképpen egész kis város, bár közigazgatásilag Togliatti város Autógyári kerülete. A lakóházak elég messzi vannak a gyári épületektől, így csendesek és nyugalmasak. Megoldották a közlekedést: az autóbuszok félóra alatt 30 ezer munkást és alkalmazottat szállítanak a munkahelyekre. Az autógyáriak lakónegyede az egykori sztyeppén épült. Kevés volt a zöld, de tavaly például az ott lakók maguk 40 ezer fát és cserjét ültettek és megteremtették a Primorsz- kij parkot. A természetvédelemre évente körülbelül 300 ezer rubelt költ a gyár. Ebből hozzák létre az összesen 106 hektáros környezetvédő erdősávot a gyár és a lakónegyed között. Az ott lakók természetesen élvezik mindazokat a javakat, amelyek a Volga- menti nagy ipari központ sajátjai. A város most az 1985. év végéig jóváhagyott távlati terv alapján fejlődik. Togliatti szociális és kulturális fejlesztésére ez idő alatt körülbelül 1 milliárd rubelt fordítanak. Felépült ebből a drámai színház, 7 művelődési ház, 4 filmszínház, 23 iskola, 53 gyermekintézmény és több mint 40 ezer új lakás. Viktor Szmirnov (APN—KS) Összeállította: Hájos László
