Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, február 24. * KORKÉP KGST-hírek KÜLPOLITIKAI A francia „nem” utórezgései Az amerikai politikának az a törekvése, hogy lát­ványos egységbe kényszerít­se elsőrendű politikai szö­vetségeseit a szovjetellenes vonal szolgálatában — el­szenvedte első igazán ko­moly vereségét. E kudarc jelentőségének megértéséhez előre kell bo­csátani, hogy az Egyesült Államék három kiemelke­dően fontos európai szövet­ségese — London, Bonn és Párizs — közül csak Nagy- Britannda állt ki ..teljes mellszélességgel” a Carter által meghirdetett szankciós és bojkottpolitika mellett. Thatcher asszony konzerva­tív kormánya most arra számít: ha sikerül az ame­rikai „különleges kapcsola­tot” feléleszteni, akkor más­fél évtizedes hanyatlás után ismét megnő a szigetország politikai súlya Európában, és Anglia esetleg maga mö­gött tudhatja majd Wa­shington támogatását azok­ban a gazdaságpolitikai vi­tákban, amelyek a Közös Piacon belül Londont Bon­nal és Párizzsal szembeál­lítják. A másik két „első osztályú” szövetséges, Fran­ciaország és az NSZK kez­dettől fogva fenntartásokkal szemléli Carter hideghábo­rús törekvéseit. Ebben mind­két ország esetében más­más tényezők játszottak szerepet. Franciaországban minden „atlanti csúszás” ellenére tovább élnek a de Gaulle által kezdeményezőit füg­getlenségi politika elemei, s ezeknek nyomását egyetlen felelős francia politikus- sem hagyhatja figyelmen kívül. Az NSZK esetében óriási erővel esik latba, hogy egész sor bonyolult nemzetközi problémát az úgynevezett „keleti politika” kibontakoz­tatásával lehetett megolda­ni — a két német állam ésszerű kapcsolatától kezd­ve Nyugat-Berlin helyzetéig. Az ehhez kapcsolt szerző­désrendszer az európai sta­bilitás szerves részévé vált. Mindezt előre bocsátva, természetesen le kell szö­gezni , hogy mind Francia- ország. mind az NSZK az atlanti katonai blokk, a NATO tagállama. így az Af­ganisztán után mestersége­sen kiélezett válsághelyzet­ben a legutóbbi francia— nyugatnémet csúcstalálkozón Schmidt kancellár és Gis- card elnök egyaránt szük­ségesnek tartotta, hogy alapvető szolidaritásáról biz­tosítsa Washingtont. Ám. az amerikai politika a jelek szerint túlértékelte ezt a nyilatkozatot, és ez vezetett mostani politikai vereségé­hez. Az afganisztáni szovjet se­gítségnyújtás után első lé­pésben Washington azt ja­vasolta, hogy tartsanak ame­rikai—angol—francia­nyugatnémet csúcstalálkozót. E terv mögött az az ame­rikai elgondolás húzódott meg, hogy az angolok támo­gatásával az általános szo­lidaritási nyilatkozaton túl­menően legmagasabb szin­ten belekényszerítik Párizst és Bonnt a szovjetellenes szankciók utcájába. A fran­cia elnök ezt a javaslatot nyomban elutasította. Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter ezután indítvá­nyozta, hogy a vezető tőkés­országok külügyminiszteri szinten tartsanak konzultá­ciót. Az elképzelés az volt, hogy amikor Vance ameri­kai külügyminiszter február 20-án kétnapos munkaláto­gatásra Bonnba érkezik, az angol, a francia és esetleg az olasz külügyminiszter is ellátogat a nyugatnémet fő­városba. Az öt külügymi­niszter egyetlen alkalommal egy vacsorán találkozott volna, hogy hivatalos köte­lezettségeket nem jelentő eszmecserét folytassanak a nemzetközi helyzetről. o A válasz gyors és hatá­rozott volt. Franciaország hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy szó sem volt ilyen konferencia megszervezésé­ről. Párizs — mondották — hajlandó konzultatív meg­beszéléseket folytatni, de nem fogad el amerikai fel­hívást egy olyan találkozó­ra, amelynek feladata a ke­let-nyugati konfrontáció előkészítése lenne. Egy má­sik nyilatkozatban a fran­ciák hozzátették: nem vesz­nek részt olyan megbeszé­lésen, amelynek „nem a nemzetközi feszültség eny­hítése a célja”. Az NSZK. az amerikai külügyminiszter vendéglátója sokkal óvato­sabban viselkedett. Hallga­tott, és semmilyen kísérle­tet nem tett az eredeti Gen- scher-terv megmentésére. így hát kudarcot vallott az amerikai politikának az a terve, hogy ha nem ál­lamfői, akkor legalább kül­ügyminiszteri szinten nagy­szabású „szolidaritási de­monstrációt” rendezzen a maga agresszív irányvonala mellett. Ügy tűnik, hogy most már az eredeti terv szerinti egyetlen közös kon­zultációs találkozóra sem kerülhet sor fehér asztal mellett. Az amerikai diplo­mácia jelenleg ezért a ve­szett fejsze nyelének meg­mentésére koncentrál. Azt igyekszik elérni, hogy Vance legalább külön-külön talál- kozhassék az angol és a francia külügyminiszterrel. Mindez pedig már nem egy­szerűen a „diplomáciai fi­nomságok” kategóriájába tartozik. Valójában az ame­rikai hidegháborús kurzus első komoly taktikai vere­ségét jelenti a NATO csú­csain. ri -e. Az út- és vasútépítéssel foglalkozó DROMEX lengyel külkereskedelmi vállalat öt év alatt több mint ezer kilo­méter utat épített a líbiai nagyvárosok között. A válla­lat szakemberei Líbia külön­böző körzeteiben most 460 kilométer utat több mint 10 hidat építenek. Tripoli kör­zetben most fejezik be egy több mint 100 kilométer hosszú kétvágányos vasúti fővonal lefektetését. Jelenleg Líbiában több mint kétezer lengyel út- és vasútépítő szakember dolgozik. * » * Törökország tavaly vásá­rolt először nagyobb meny- nyiségű magyar autóbuszt. Az Ikarus 35 millió dollá­rért 550 autóbuszt adott el Törökországnak. A buszok segítenek megoldani az is- tambuli és az ankarai városi közlekedés problémáját. Magyarország négy hónapon át 6,5 millió dollár értékű gépet és berendezést szállít az angolai Sakma autógyár részére. Ez az üzem 10 éven belül 9000 Ikarus autóbuszt fog gyártani főképp magyar alkatrészekből. Ez lesz az Ikarus negyedik külföldi összeszerelő vállalata. Irak­ban már öt éve folyik az Ikarus-üzem technológiája alapján az autóbuszok ösz- szeszerelése. Jelenleg ebben az országban 3000 ilyen autóbusz közlekedik. * * * Románia fejleszti intenzív gazdasági együttműködését az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal. Hánya­duk Románia külkereskedel­mében az 1960. évi 4 száza­lékról 1976-ra 21,3 százalék­ra emelkedett, 1980-ban pe­dig etéri a 30 százalékot. Románia fejlődő országok több mint száz ipari, szociá­lis és egyéb létesítményének építésében vesz részt, több mint 30 vegyesvállalatot ala­pított ezekben az államok­ban, amelyekben több ezer román munkás, technikus, mérnök működik. * * * A magyar—albán árucse­re-forgalom 1979-ben 25 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évit, 1980-ban pedig újabb 25 százalékkal bővül. A magyar import 47 száza­léka különböző alapanyag, 26 százaléka textilipari ter­mék és 27 százaléka pedig különböző élelmiszeripari, illetve élvezeti cikk. Kivite­lünk 38 százaléka különböző gép, motor és műszer, 12 százaléka fogyasztási cikk, de szállítunk még sokféle terméket, egyebek között tűzálló téglát, zárakat, por­celán szigetelőket, izzólám­pákat és más tömegcikkeket. 1980-ban 350-ről 500 tonnára növeljük az albán cigaretta­behozatalt. s 30 százalékkal' bővítjük konfekció impor­tunkat, ezen belül például a flanel férfiing beszerzését. Hat évvel az invázió után 1974-ben a török invázió elszakította a törvényes ciprusi kormány fennhatósága alól a 9250 km’ területű sziget (Magyaror­szág területének kb. tizede) negyven szá­zalékát. Cgy tűnt, hogy a szigetország gazdasága helyrehozhatatlan károkat szen­vedett. A kormány első kétéves akcióterve (1975—1976) elsősorban a menekült-kérdés megoldását, az alapvető gazdasági problé­mák leküzdését célozta. A nemzeti jövedelem évente 5 százalék­kal emelkedett, s 1978-ban már túlszár­nyalta az 1973-as értéket. Az egy főre ju­tó nemzeti jövedelem pedig 1973.-tól 1978- ig folyó áron számolva 1500. dollárról 1900 dollárra emelkedett. Az összes kivitel értéke 1973. és 1978. között megduplázódott. A fejlődés igen kedvező belső és külső 'körülmények össz­hatásának eredménye. A reális gazdasági elképzeléseket hagyományosan magasan képzett ipari és mezőgazdasági munkaerő jól oldotta meg. A menekültek gondjai­nak enyhítésében a hivatalos szerveken és az érintetteken kívül a befogadók nagy- részc is kivette a részét. A felmutatott eredmények jelentőben növelték a hazai és a külföldi beruházási kedvet. Az ipari fellendülés időszaka pe­dig egybeesett Ciprus hagyományos közel- keleti partnereinek fizető és felvevőké­pességének nagy mértékű emelkedésével. SZOVJETUNIÓ Választások és külpolitika Ma a Szovjetunió valamennyi köztársaságában par­lamenti és tanácsi választásokat tartanak. Már jó ideje folynak a választási gyűlések, amelyek során a képvise­lő-, illetve a tanácstagjelöltek találkoznak választóikkal és alaposan megvitatják az országos kérdéseket, az egyes köztársaságok, megyék és járások problémáit. A választási gyűléseken persze megnyilvánul a szov­jet választók, az állampolgá­rok aggodalma a nemzetközi helyzet éleződése miatt is, amit az amerikai imperia­lizmus kelt. A szovjetellenes hadjárat washingtoni szer­vezői nyilván azzal is szá­molnak, hogy a Szovjetunió­ban éppen választásokra ké­szülnek. Az amerikai kor­mányzat — különféle em­bargókkal, gazdasági szank­ciókkal, hamis propagandá­val — nyomást szeretne gya­korolni a szovjet közvéle­ményre. Ám minden ilyen kísérlet meddő. Sőt, ponto­san az ellenkező reakciót váltja ki: a választók egy emberként hangsúlyozzák, hogy az SZKP a korábbiak­hoz hasonlóan a mostani vá­lasztáson is olyan világos és egyértelmű programmal in­dul, amely számol a dolgo­zók alapvető érdekeivel — a szovjet gazdaság további fej­lesztésével, az emberek élet­színvonalának emelésével és kellő módon szavatolja az ország biztonságának érde­keit. Az ötéves tervidőszak el­telt négy esztendejében több mint 20 százalékkal növeke­dett az ipari termelés, a ne­hézségek ellenére jelentősen fejlődött a mezőgazdaság, ezen belül haladás történt a gabona-probléma megol­dásában. A lakosság reáljö­vedelme — a teljes foglal­koztatottság biztosítása és a kiskereskedelmi árak általá­nos szintjének tartása mel­lett — több mint 13 száza­lékkal emelkedett. Negyven milliónál is többen kaptak új. illetve jobb lakást. S az elkövetkező években a tervek szerint tovább nő az ipari és a mezőgazdasági termelés, gyorsítják a fo­gyasztási cikkek gyártásá­nak ütemét. Emelkedik a munkások és alkalmazottak átlagbére, nő a kolhoztagok jövedelme. Tökéletesítik a nyugdíjellátást a kolhozok­ban, emelik a munkaképte­lenek segélyét. Egyre több lakást, iskolát, kórházat, klubot és más kulturális, il­letve jóléti intézményt épí­tenek. A választási gyűlése­ken sok szó esik ezekről a tervékről. Mint ahogy arról is, hogy miként lehetne e program sikeres megvalósí­tására még jobban és telje­sebben kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyekkel az ország rendelkezik. Az SZKP külpolitikája — amely mindenekelőtt a bé­két és jószomszédságot szol­gálja — mindig is élvezte a szovjet nép helyeslését és támogatását A szovjet em­berek számára idegen az agresszió politikája és pszi­chológiája. Idegen földekre, idegen javakra nem áhítoz­nak, s osztják pártjuk" és kormányuk aggodalmát Wa­shington és Peking provoká­ciói miatt. így az afgán for­radalomnak nyújtott inter­nacionalista segítség általá­nos helyeslésre talált or­szágszerte. Az SZKP és a szovjet kormány a választások kü­szöbén határozottan kijelen­ti, hogy a Szovjetunió — a korábbiakhoz hasonlóan — síkra száll az enyhülés mel­lett. Az az álláspontja, hogy a nemzetközi kapcsolatok kulcskérdéseiben elérendő megállapodások érdekében folytatni kell a tárgyaláso­kat. A választási gyűlések is bizonyítják, hogy ezt a politikát helyesli és támo­gatja az egész szovjet nép. Gleb Szpiridonov (APN—KS) AHOL A LADÁK KÉSZÜLNEK Vége a műszaknak Togliatti, az autógyártók Volga-parti városa a számí­tógépnek köszönheti szüle­tését. Amikor szóba került a moderrf személyautógyár építése; 40 város versengett érte. A számítógép azonban a Volga-menti sztyeppés partot részesítette előnyben, ahol 1967-ben lerakták a Volgái Autógyár alapjait. Ma egyaránt híres Tog­liatti városa és gyára, A La­da gépkocsikat sok országba exportálják, a város építőit pedig eredeti megoldásaikért a Szovjetunió Állami-díjával tüntették ki. A magas szín­vonalú termelés kulturált ellátással és szolgáltatások­kal párosul. A gyár igazgatósági épü­letében néhány irodát fog­lal el a társadalmi-egészség­ügyi és kulturális igazgató­ság. Az a feladata, hogy ta­nulmányozza a munkások szociális-kulturális igénye­it, gondoskodjék azok kielé­gítéséről, irányítsa a gyári óvodák és úttörő táborok, könyvtárak és amatőr mű­vészegyüttesek. sportpályák és a sportpalota munkáját. Az-igazgatóság 48,5 millió rubel értékkel gazdálkodik, költségvetése a vállalat szo­ciális fejlesztését szolgáló alapokból, a szakszervezeti összegekből tevődik össze, amelyek a kedvezményes beutalókra, a sport fejlesz­tésére és a sportlétesítmé­nyek fenntartására rendel­kezésre állnak. Mit nyújt ez a munkásoknak? A gyár minden munkása családjával együtt kedvez­ményes beutalóval töltheti szabadságát a 10 gyári üdü­lők egyikében 30 százalékos térítéssel. A gyári üdülők a Volga festőién szép partján és Szocsiban épültek. A be­utalókat a szakszervezeti bi­zottság osztja el. A gyár kö­zelében vannak üdülőtele­pek, ahol a munkások mű­szak után vagy a heti két pihenőnapon megfelelő ke­zelést is kapnak. Az éjszakai szanatóriumokat a gyár tart­ja fenn. A Volgái Autógyár lakó­negyede tulajdonképpen egész kis város, bár köz­igazgatásilag Togliatti város Autógyári kerülete. A lakó­házak elég messzi vannak a gyári épületektől, így csen­desek és nyugalmasak. Meg­oldották a közlekedést: az autóbuszok félóra alatt 30 ezer munkást és alkalma­zottat szállítanak a munka­helyekre. Az autógyáriak lakónegyede az egykori sztyeppén épült. Kevés volt a zöld, de tavaly például az ott lakók maguk 40 ezer fát és cserjét ültettek és megteremtették a Primorsz- kij parkot. A természetvéde­lemre évente körülbelül 300 ezer rubelt költ a gyár. Eb­ből hozzák létre az összesen 106 hektáros környezetvédő erdősávot a gyár és a lakó­negyed között. Az ott lakók természete­sen élvezik mindazokat a javakat, amelyek a Volga- menti nagy ipari központ sa­játjai. A város most az 1985. év végéig jóváhagyott táv­lati terv alapján fejlődik. Togliatti szociális és kultu­rális fejlesztésére ez idő alatt körülbelül 1 milliárd rubelt fordítanak. Felépült ebből a drámai színház, 7 művelődési ház, 4 filmszín­ház, 23 iskola, 53 gyermek­intézmény és több mint 40 ezer új lakás. Viktor Szmirnov (APN—KS) Összeállította: Hájos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom