Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 43. sióm. 1980. februór 2i„ csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA H. J. Gyártmányok és falak A bútortervező a szép csengésű női nevet viselő elemekből összeállítható szekrénysor bizonyítványát magyarázza. „Ezt a kettős falat kibeldcelhették volna, csakhogy így egyszerűbb összeszerelni...” Vagyis csupán egymás mellé kell állítani így a szekrényrészeket és már kész. Igaz, ez több anyag, több gépidő, több energia-felhasználással jár — több a fal. de nem szabadj hogy a vevő arra gondoljon: hogyan fogom én ezt összeszerelni? Kimondatlanul ez a bútorral kereskedők egy részének kritikája, mivel az eladók mellett nagyon kevés üzletben találunk olyan szakembereket, akik otthon, miután haza szállították a szekrénysort szolgáltatás gyanánt a vevő igénye szerint összeállítják az elemeket. A tervező mondja: változik a termékskála. de figyelembe kell venni az ilyen „falakat”. Máshol más termelési területen is számolniuk kell az üzemeknek a gyártmányok megújhodásánál korlátokkal. Hogy a falaiknál — jobban mondva a födémeknél folytassuk: Nem kis kockázatot vállalt a Betörés Vasbeton Ipari Művek és annak szolnoki gyára, amikor megvásárolta a nagyfesztávolságú födémek. a Span-deck elemek gyártási módszerét. A gyártás ..felfutásának” kezdetén nem túlságosan kapkodtak az újszerű termékért. Az érdeklődés hiánya elsősorban nem az építkezések kivitelezőin, hanem a tervezőkön múlott. Először náluk kellett áttörni a rutint, a megszokás építette falakat a Span-decknek. Hogy ez gyorsabban menjen: előadásokkal, vetítésekkel, -ismertetőkkel, brossúrákkal népszerűsítették a BVM szakemberei gyártmányukat. Mindezt elkönyvelhetnénk azzal a féligazsággal, hogy minden új elfogadásához idő kell. Csakhogy akkor, amikor a legtöbb üzemköltségeket számol, elemez, azzal. hogyan s mint lehetne olcsóbban, ésszerűbben gazdaságosabban termelni, építkezni. nem mindegy, menynyi idő alatt hajolnak meg az illetékesek az „új” értékei előtt. Falakat, korlátokat persze nemcsak a megszokás, az új iránti idegenkedés emelhet. Adódik eset, amikor kényszerek hátráltatják a termékváltást, ugyanis megvalósításához az esetek többségében jelentős anyagiak — gépek csarnokok, különféle anyagok, alkatrészek kellenek. Nem ritka az, amikor ilyen célra nem jut egy fia forint sem. Ekkor jöhet, hogy munkaszervezéssel, ésszerűsítésekkel, apróbb rekonstrukciókkal gazdaságossá teszik a munkát. A Tiszamenti Vegyiművekben például 1968-ban több mint 80 féle terméket gyártottak a porfesték üzemben. Ma már ennek töredékét készítik: gazdaságosan. Ehhez azon bán át kellett lépni jó- néhány akadályt a TVM- nek. A falak magassága, vastagsága a példák bizonyítják, változó, és változó az áttörni, átugrani készülők felkészültsége is. A termék- szerkezet módosítása azért, mert egyszerre sok üzemben zajlik ez a folyamat, mostanában sűrűbben okoz súrlódásokat. Bár a gazdálkodáshoz tartozik az is, ha- valahol felismerik az akadályokat, a korlátokat. Legalább tudják mit kell átugrani. Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével 1980. február 20-án ülést tartott. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és a városi pártbizottságok első titkárai. A megyei pártbizottság Andrikó Miklós elvtárs előterjesztésében megvitatta és elfogadta a megyei pártértekezlet dokumentumait: — a megyei pártbizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, a határozati javaslatot a további feladatokra; — a Központi Bizottság XII. kongresszusi irányelvei vitájának megyei tapasztalatairól szóló jelentést és állásfoglalás-tervezetet. A megyei pártbizottság elhatározta, hogy a megyei pártértekezletet 1980. március 8—9-re összehívja. Portáldaru terven felül Betongyári technológia Indiának Teljesítik a kongresszusi vállalásokat A kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben tett vállalások esedékes teljesítéséről egymás után számolnak be megyénk ipari üzemei. A Magyar Hajó- lés Darugyár tiszafüredi gyáregysége az elmúlt évben tervezett 42, öttonnás portáldaru helyett, 45 berendezést gyártott. A szervezett, jó munkával elért többlet lehetővé tette, hogy már 1980 első heteiben megkezdhette az idei export kötelezettségek teljesítését. Február közepéig két komplett daru szállítása kezdődött meg. Üj termékkJént hozzáláttak konténer-alapkeretek gyártásához is, a váci gyáregység részére. Az exportra szánt kanténerelemekből annyit gyártanak, amennyit a váci üzem igényel. A XII. pártkongresszust újabb vállalásokkal köszöntik. A szocialista brigádok úgy határoztak, hogy a tőkés árbevétel növelése érdekében terven felül egy portáldarut értékesítenek, amelynek jelenlegi ára 240 ezer dollár. A berendezések egyenkénti önköltségét 150 ezer forinttal, a rezsiköltségeket 3 százalékkal vagyis 2,5 millió forinttal csökkentik. Az energiafelhasználással erőteljesebben takarékos- kodnak, 200 ezer forinttal mérséklik az ilyen kiadásokat Eddig végzett kimagasló munkájukkal olyan !brigádok tűntek ki, mint a Vörös Október Szocialista Brigád, amely múlt évi tervét december 8-ra teljesítette, számottevő anyagmegtakarítást ért el, és két kommunista műszakon is példásan dolgozott. Elsők között csatlakozott a Sziklai Sándor Szocialista Brigád országos felhívásához is. A kongresszusi munkaverseny jegyében az egyik legsikeresebb évét zárta a SZIM karcagi gyára. Munkásai a vállalat 7 millió 800 ezer forint többlettermelést több mint a kétszeresére teljesítették. Javult az egy főre jutó napi termelési érték, és tovább csökkent a selejt. Az üzem szocialista brigádjai előtt pedig nem kis feladat állt, biztosítani kellett a szakosított gyártásra való átállást. Megteremtették a közúti fékszerelés gyártásának feltételeit. A vállalat ugyanis az NSZK-beli Knorr céggel kötött licenc-szerző- désben megállapodott a közúti fékszerelvények gyártási és szállítási feltételeiben. A tőkés export teljesítése ez évben kezdődik, összesen 41800 fókszerelvényt szállít a vállalat. A magas műszaki színvonalat igénylő munkához felkészítették a szakmunkásgárdát, és a sikeres kísérlet után bevezették a rugalmas munkaidőrendszert. A munkaversenyben 1980- ra olyan pótvállalások születtek, amelyek előmozdítják a termelés mennyiségi növelése mellett a jobb minőségét és a gazdaságosságot. A vállalt többlettermelés értéke megközelíti a 4,5 millió forintot,'és ennek 90 százaléka a termelékenységből származik. Az anyagmegta- karítás értékét 2,2 millió forintban határozták meg. A 15 ezer normaóra megtakarításon túl a hasznos munkaidőalapot 6 ezer órával növelik, a munkaidő aktívabb kihasználásával. A Beton- és Vasbetonipari Müvek kunszentmártoni gyárának 41 szocialista brigádja terven felül és határidő előtt lehetővé tette az építőipar számára szükséges előregyártott betonelemek igény szerinti készítését. A kislakásépítési program keretében 40 gerendasablont gyártottak terven felül, így jobb lesz az előregyártott elemek forgalmazása a csa- ládiház-építők részére. A műszaki és fizikai brigádok együttműködésével csehszlovák exportra, határidő előtt elkészítették a speciális panelfordító berendezést. Jelenleg biztató tárgyalásokat folytatnak 38 tubbing sablon és két technológiai berendezés indiai szállítására, ami 17 millió forint értékben új piacot jelent a gyár termékeinek. Az anyag- és energiamegtakarítás terén sincs szégyenkezni valója a gyáriaknak, az így megspórolt költség túlhaladja a félmillió forintot. Az 1980. évi brígádvállalá- sok a gyár 170 millió forintos termelési tervének teljesítését igyekeznek elősegíteni. Kiemelt figyelmet fordítanak a társgyárak termékszerkezet átalakítási programjainál jelentkező beruházási feladatok teljesítésére, többek között a szolnoki gyár Span-Deck technológiájának továbbfejlesztésére, a betongyár üzemeltetésére, stb. A szigorúbb gazdálkodási körülmények között előtérbe került a hatékonyság fokozása, a magas műszaki követelmények teljesítése. A Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának felhívásához a munkáskollektívák egységesen csatlakoztak, a két kommunista műszakot a kongresszus tiszteletére intenzív termelő munkával töltik, a keresetet pedig a gyermekintézményekre fordítják. A recski Északi néző egyik kutatófúrásán. A Diamec 258 hidromotoros fúrógép 258 ««éterre métyedve hoz kőzetmintát az érctestből. (Reesk, romantika nélkül i riportunk az 5. oldalon) Púja Frigyes a japán kormányfőnél Tegnap reggel folytatódtak a hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere és vendéglátója. Okita Szabu- ro külügyminiszter tárgyalásai. A találkozón részt vett dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói, és Sugihara Sunicsi. Japán budapesti nagykövete is. Púja Frigyes ezután felkereste Szászak i Jositake külkereskedelmi és ipar- ügyi minisztert, s megvitatta vele a japán—magyar kereskedelmi és ipari kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. A magyar külügyminiszter ezután udvariassági látogatást tett Ohira Ma- szajosi kormányfőnél. A megbeszélésen a két ország kölcsönös kapcsolatainak fejlesztéséről tartottak eszmecserét. Púja Frigyes a japán kormány meghívására 1980. február 18. és 21. között hi(Folytatás a 2. oldalon) Tavaszi gyümölcstelepítések a jászsági, tiszazugi gazdaságokban A kedvezőre fordult februári időben megkezdődtek a tavaszi 6zőlő- és gyümölcstelepítések közvetlen előkészületei Szolnok megye hagyományos tájterületein, a Jászságban, a Tiszazugban és a Tisza mentén. A 220 hektár idei új telepítésű, illetve felújításra kerülő gyümölcsösben készítik a trágyázott fészkeket a csemetéknek. A tiszaburai Lenin Tsz-ben 70 hektáron kerülnek földbe a csonthéjasok, a cseresznye, meggy és szilvaültetvények. A kőtelki Ady Tsz a tavasszal 50 hektárral bővíti, újítja fel elöregedett gyümölcsösét. A nagyrév i Tiszazug Tsz-ben is 31 hektáron telepítenek új gyümölcsöst. A szőlőtelepítések: nagysága viszont kevesebb lesz a vártnál, noha 40 százalékos állami támogatást is kapnak az üzemek. A nagyrévi Tiszazug Tsz 18 hektár új szőlőültetvénnyel kezdi meg a nagyüzemi művelésre is alkalmas, korszerű szőlőskertjének kialakítását. A Jászsági Állami Gazdaság 50 hektár jászsági homokot hasznosít új szőlőtelepítéssel. A fejlesztéssel a megye szólő- és gyümölcsültetvényeinek nagysága meghaladja majd a 4200 hektárt. Az új ültetvények termőre fordulása után megnövekszik a híres tisza- menti cseresznye, valamint a meggy- és szilva exportja erről a vidékről. Tanácstalan tanácsknzás Iz enyhülés, korunk parancsa (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Az ajkai Timföldgyár és Alumínitunkohóban hatszázhatvanmillió forintos beruházási költséggel új évi kettőezer-hétszáz tonna kapacitású magasnyomású öntöde épül. A már elkészült üzemcsarnokban a legkorszerűbb olasz gyártmányú öntőgépeket szerelik fel. Az új öntöde még ebben az évben elkészül
