Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

1980. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban mintegy százhetven felnőtt tanul esti. illetve levelező tagozaton. Képünk a gyors- és gépíró tanfolyamon készült. Osztrák szerző zongoraszvitje Kovács Margit művészete ihlette FILMNAPOK FALUN Magyar alkotások a vetítővásznon Kovács Margit művészete héttételes zongoraszvit kom­ponálására ihlette Georg Arányi-Aschner osztrák ze­neszerzőt. A grázi zenemű­vészeti főiskola tanára gya­kori vendég Szentendrén, híres keramikusunk gyűjte­ményének hét szobrát vá­lasztotta a szvit egyes téte­leinek „alanyául”. A mű ős­bemutatójára — a rendező operatív bizottság tervei szerint — a szentendrei nyár idei programjában ke­rül sor. Ez alkalomra a szerző a helybeli kamaraze­nekar számára hangszereli alkotását. A szentendrei nyár jú­nius 28-án kezdődik és jú­lius 27-én ér véget. A nyi­tónapon a hagyományoknak megfelelően megrendezik a dalmát Iván napi búcsút s a dodolajárást. A jászalsószentgyörgyi mű­velődési ház néhány hó­napja igazgató nélkül ma­radt. Ismerve a művelődési ház koráhbi eredményeit, felmerül a kérdés: mi kész­tette Tóth Jánost — a volt igazgatót — arra, hogy a község közművelődési éle­tének irányítása helyett egy kisebb csoport, a termelő- szövetkezet tagsága körében végezzen népművelői mun­kát? — Hét évig dolgoztam a művelődési házban — mondja. — Az a fajta em­ber vagyok, aki nem ijed meg a feladatoktól, sőt úja­kat keres magának. Az élért eredmények még többre ösztönzik, egyszóval soha sem ül a babérjain. A saját magam diktálta tempó nagy hajtást követelt. S*. éjjel, se nappal, se hétvége. Soha nem pihentem ki magam igazán. Évek óta kértem — a szakfelügyeleti vizsgálat is egyetértett ebben — még egy népművelőt a művélő- dési házba. Ha belegondo­lok. hogy a munkám hetven százalékát a függönyhúzoga- tás, takarítás, dekorálás tet­te ki, hogy még az utolsó szeget is. nekem kellett be­verni a falba és hogy ez mennyi időt ás energiát el­vett az érdemi munkától, mindenképpen helyesnek ítélem a döntésemet. Az igazsághoz még az is hoz­zátartozik — noha nem ez volt a legnagyobb vonzerő —•, hogy anyagilag is job­ban jártam, több a fizeté­sem. — A munka viszont ke­vesebb. — Nem kevesebb, csak más. Nagy lehetőségeket lá­tok a szocialista brigádok­ban. Olyan közösséggé sze­retném őket formálni — er­re a közművelődés számta­Idén február 16. és 29. között rendezik meg me­gyénkben a falusi filmna­pokat, amelynek célja, hogy az új és a már régebben bemutatott magyar játék- és rövidfilmek eljussanak a kisebb településeken élők­höz, a mezőgazdasági üze­mek dolgozóihoz. A rendezvénysorozat meg­nyitójára szombat délután a túrkevei Vörös Csillag film­színházban kerül sor. A megnyitón a mezőtúri Szi­várvány citerazenekar ad műsort, majd levetítik a „Túrkeve 25 éves termelő­szövetkezeti város” doku­mentumfilmet és Rényi Ta­más „Élve vagy halva’’ cí­mű új alkotását, amelyet az országos bemutatót meg­előzve láthat a túrkevei kö­zönség. lan alkalmat. teremt —, amely életmódjukra, műve­lődésükre s nem utolsósor­ban munkájukra is jó ha­tással lenne. Jó közösség­ben jobban, szívesebben dol­gozik az ember. A termelőszövetkezet tu­lajdonképpen hélyesen dön­tött, amikor népművelőt al­kalmazott a munkahelyi művelődés feladatainak el­látására. Hatása minden bi­zonnyal az eddigieknél jobb ereményekben jelent­kezik majd, s a cél min­denképpen ez. A kérdés csupán az. hogy célszerű-e egy kisebb csoport érdekét a faluközösség egésze élé helyezni ? — Mielőtt még bárki is azt gondolná, hogy a ter­melőszövetkezetben „az én házam az én váram” szem­lélet uralkodik, tisztázni kell valamit — jegyzi meg Halla Zoltán tanácselnök. — A termelőszövetkezet közművelődési terve csupán egy része a község közmű­velődési tervének. Nem le­het, nem lesz „kis kultúr- ház” a téeszben. Ez ellen­kezne elgondolásunkkal, ak­kor amikor a közművelő­désben is az anyagi és szel­lemi erők koncentrálását hangsúlyozzuk, semmiképp sem engedhetjük meg a széthúzást. Tóth János elhatározása emberileg teljesen érthető — folytatja Halla Zoltán. — Nem valószínű, hogy kisebb lelkesedéssel, kevesebb energiával végzi új felada­tát, mint korábbi munkáját. Nem akarom azonban eltit­kolni a véleményemet, hogy Ugyancsak premier előtti vetítésre kerül sor február 18-án Szolnokon, a megyei mezőgazdasági szövetkezetek szövetsége székházában; a díszelőadás résztvevői Szá­lai Györgyi- és Dárdai Ist­ván új filmjét a Harcmo­dort nézhetik meg, majd be­szélgethetnek a rendezőkkel. Ugyanebben az időben a Pe­likán Szálló előtt szabadté­ri filmplakát-kiállítás nyí­lik „A falu, filmen” cím­mel. A kéthetes rendezvényso­rozat idején több városban és nagyközségben is rendez­nek még bemutatókat. Az előadásokat követően a né­zők találkoznak a filmek al­kotóival. Néhány helyen kiállítá­sok teszik színesebbé a programot. szaktudására nagyobb szűk; sége lett volna a falunak. S habár abban is biztos va­gyok, hogy a termelőszövet­kezetben megerősödik a köz- művelődési tevékenység — és ez nyilván a község ered­ményeit is gyarapítja — egyáltalán nem érzem meg­nyugtatónak a jelenlegi ál­lapotot. Nem könnyű máról holnapra új szakembert szerződtetni a művelődési ház élére, s az is időbe te­lik majd, amíg az új nép­művelő megismerkedik a községgel, kapcsolatokat ke­res, és alakít ki, elfogadtat­ja magát, munkáját az em­berekkel, beilleszkedik kö­zénk. Noha lesz mire tá­maszkodnia, hiszen az utób­bi néhány évben a műve­lődési ház elérte, hogy a község közművelődési mun­kájának központjává vált. Ügy tűnik, hogy elvétették a lépést Jászalsószentgyör- gyön. Szerencsésebb lett volna a tanácsnak és a ter­melőszövetkezetnek együtt gondolkozni a megoldáson. Kézenfekvő lehetőségként kínálkozik ugyanis a műve­lődési ház közös fenntartás­ba vétele, ami egyformán szolgálhatná a község és a termelőszövetkezet érdekeit. A közös fenntartással meg­duplázódna a közművelő­désre fordítható pénzösszeg is — jelen pillanatban a művelődési ház költségveté­se és a termelőszövetkezet kulturális alapja külön-kü- lön több mint félmillió fo­rint — és nem utolsó szem­pont az sem. hogy a község megtarthatna egy jó szak­embert, emellett lehetőség nyílna arra, hogy újabb népművelőt is alkalmazza­nak. Ahogy mondani szokás: mindenki jól járna. Török Erzsébet Munka, tanulás, lakásépítés Országos tanácskozás a cigányok helyzetéről Tizenkétezer-háromszáz cigánycsalád költözött, illetve költözik az ötö­dik ötéves terv idősza­kában új, korszerű la­kásba. A cigánylakosság huszonnégy százaléka azonban még mindig ci­gánytelepeken él — hangzott el a fővárosi és megyei cigányügyi koor-» dinációs bizottságok tit­kárainak Salgótarján­ban megtartott országos értekezletén. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala által öss/jeh ivott, tegnap befejeződött kétna­pos eszmecserén elmondták, hogy a családi házépítés ösztönzésére az állam — a száznyolcvanezer forintos hitelen kívül — 1980-tól harmincezer forintos segély- lyel is támogatja a cigány- családok otthonalapítását. Remélhetőleg szintén ser­kentően hat. hogy a közsé­gi tanácsok ezentúl nem a cigánytelep teljes felszámo­lása után, hanem évente kézhez kapják a cél érde­kében számukra megítélt állami támogatást. Vannak vidékek, ahol a célkitűzések elmaradnak mind a lehetőségektől, mind a szükségletektől. Ennek egyik oka, mint az a ta­nácskozáson többször is el­hangzott, a különböző szer­vek egymástól eltérő adat­szolgáltatása. Emiatt nem­ritkán már a feladat felbe­csülése és kitűzése is elhi­bázott. A résztvevők ellen­példaként Baranyára hivat­koztak, ahol az országban először végeztek teljes körű felmérést, s ennek eredmé­nyeként megbízható adatok­hoz jutottak a cigánytelepe­ken és azokon kívül élő ci­gánylakosság társadalmi, szociális és kulturális hely­zetéről. Sürgették a tanács­kozáson a lakások építésé­nek összehangolásával meg­bízott építési, közlekedési osztályok szorosabb együtt­működését a kérdésben ér­dekelt tervosztályokkal, s a kaptcsolat erősítését a ci­gány férfiakat és nőket fog­lalkoztató vállalatokkal, in­tézményekkel. Rámutattak, hogy hiányos a cigánylakos­ság tájékozottsága lakásépí­tési jogairól, lehetőségeiről. Hz első magyar rajzfilmmusical Elkészült az első magyar rajzfilmmusical, a „Hab­fürdő” a Pannónia Animá­ciós és Rajzfilm Stúdióban. Az eredetileg 50—60 perces­re tervezett alkotás végű' is 80 percnyire kerekedett: a film készítői ugyanis a munka közben adódott öt­leteket is hasznosították. A „Habfürdő” országos premierje április 6-án lesz Budapesten. Kiállításuk a Műcsarnokban Az idén új oldaláról mu­tatkozik be egyik legnagyobb kiállítási intézményünk, a Műcsarnok. A képző- és iparművészeti élet minden­kori legfrissebb eredményei­nek otthont adó intézmény első félévi programját ez­úttal a visszatekintés^ a számvetés igényével állítot­ták össze. A szocialista országokkal közös történelmi múltunk lesz a témája annak a fotó- kiállításnak, amelyet a győ­zelem napja alkalmából ren­dez a Műcsarnok. A lenini kulturális forradalom című kiállítás külön érdekessége lesz, hogy az elmúlt 35 év­ben készített, s a szocialista országok fejlődését bemuta­tó legszebb fotók egyidejű­leg tíz szocialista országban láthatók majd. A fotókiállí­tással egy időben belsőépí­tészeti tárlat is nyílik. Közös fenntartással... Mindenki jól járna Veszélyes felelőtlenség előzött. Sza­bálytalanul elékanyaro- dott. Féktávolságon belül az úttestre lépett. A kanyar­ban kisodródott. Nem adta meg az elsőbbséget. Frontá­lis ütközés.., Koccanás... Gázolás ... Sérültek, halot­tak, kocsironcsok. Tragédiák az országúton. Az elmúlt évben szinte mindennap olvashattuk a lap utolsó oldalán, a meg­gondolatlan pillanatok, a fe­lelőtlen manőverezések, a vakmerő előzések következ­ményeiről beszámoló szűk­szavú rendőrségi híreket. Nyáron egy középkorú családapa motorjával az árokba borult és meghalt, mert a huszonéves fiatal­ember túlbecsülve kocsiját, csalhatatlannak vélve refle­xeit, vakmerő előzésbe kez­dett. Néhány hetes jogosít­vánnyal és vadonatúj Pols­kijával száguldó vagány au­tójában vesztette életét egy autóstoppos fiú, törte kezét- lábát és szenvedett agyráz­kódást a barátja, mert a volánnál ülő sem magán, sem a gépén nem volt ké­pes uralkodni. Percekkel' előtte még mit sem sejtve nevettek vagy beszélgettek, vagy mindennapi apróságo­kon töprengtek, vagy éppen tervezték a jövőjüket, vagy kellemes hétvége reményé­ben hesegették el egy időre a gondokat, a problémákat. — Éltek! Tulajdonképpen bármikor, bármelyikünk hasonló sors­ra juthat, vagy a műtőasz­talon magához térve, szét­roncsolt kezét, lábát, bordá­ját tapogathatja tétova ret­tegéssel. Pusztán, mert va­laki éppen arrajártunkkor éli ki agresszív hajlamait, bizonyítja öntelten márkás kocsijának erőfölényét, kap­csolja be az éles kanyar­ban a rádióját, vagy ideges­ségében képtelen koncent­rálni, másokra is figyelni, vagy éppen gyufa után ko­torászik. Balesetek, szomorú sors­fordulók, emberéletek, ame­lyeket a grafikonon egy-egy pont jelez. S ez a pontok­ból összeállt görbe az elmúlt évben kissé magasra szökött a megyében. Abban a me­gyében, amelynek közleke­dési fegyelméről, biztonsá­gáról _ az elmúlt években nem egyszer megnyugtatóan beszélhettünk. Volt, amikor az országban emelkedett a balesetek száma, és a me­gyében ellenkező előjelű fo­lyamat tanúi lehettünk. Most nem ez a helyzet. Ta­valy összesen 602, sérülés­sel járó, karambol történt, 18 százalékkal több. mint az előző évben. Több mint húsz százalékkal emelkedett a sú­lyos és a könnyű sérülések száma. Talán a sebességkor­látozásnak köszönhető, hogy ugyanakkor tíz százalékkal kevesebb (70) ember vesz­tette életét az országúton. A kerékpárosok, motorosok és autóbuszsofőrök (!) okozta összeütközések száma a duplájára emelkedett. Mint­ha veszélyesebbekké váltak volna egyes útvonalak is a megyében. A kunszentmár­toni járás útjain és Török- szentmiklóson kétszer any- nyi baleset volt tavaly, mint 1978-ban. A vál­tozatlanul felfelé ívelő gra­fikon bizonysága szerint a megyeszékhely közlekedési fegyelméről sem lehet túl sok jót elmondani. Tavaly­előtt 136 baleset történt a városban, tavaly hatvannal több. Igaz, hogy most már a félig kiépített irányító­lámpa-rendszer működésé­vel, nem a belváros kellős közepe a legveszélyesebb baleseti góc. Mindössze né­hány település van, ahol az ellenkező előjelű változás történt, például Jászberény­ben, Karcagon és Kisújszál­láson. ahol valamelyest csök­kent a balesetek száma. Az országúti szerencsét­lenségekre magyarázatot igen, de mentséget aligha lehet találni. Felesleges és önmagában nem is helytál­ló a mind jobban telítődő és a további tökéletesítést igénylő úthálózatra* az év­ről évre növekvő (tavaly a megyében már 70 ezerre emelkedő) gépjárműparkra hivatkozni. Ember, gép, út. A közlekedésnek ezt a há­rom feltételét, összetevőjét, nem lehet egymástól elvá­lasztani. De az ember — az úttestre lépő. a gépkocsi volánjához, a motor kormá­nyához, a lovaskocsi bakjá­ra ülő ember — döntő és elsődleges szerepét sem le­het elvitatni. Hiszen köztük vannak az ittas vezetők (g 602 balesetből minden ötö­diknek az alkohol volt köz­vetlenül vagy közvetve az előidézője), á gyorsh ajtók (tavaly a karambolok több mint egynegyedéért őket terhelte a felelősség), az el­sőbbségadás, a kanyarodás szabályainak megszegői (majdnem minden harmadik baleset ezért történt). hát a körül­tekintésre in­tő megannyi plakát, a közlekedési isme­reteket frissítő, gyarapító tanfolyam, előadás, verseny? Hatástalan lenne a riasztó statisztika? Nem hiszem. De úgy tűnik, hogy a józan észhez szóló érveléseknek, intelmeknek következete­sebb, szigorúbb ellenőrzés­sel, felelősségrevonással, büntetéssel kell párosulniuk, hogy nagyobb visszatartó erejük legyen. K. K. Hiába, A mezőtúri Népművészeti Háziipari Szövetkezetben erre az évre mintegy 22 millió forint termelési értéket terveztek, ebből 6 millió forint értékű kerámia tőkés exportra kerül. Képünkön elektromos kemencékben égetik a Dániába készülő termékeket. Vakmerfien

Next

/
Oldalképek
Tartalom